KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9104)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.497/13/2002.
Tárgy: a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt: 85., a továbbiakban: Döntőbizottság elnöke) által a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat (1024 Budapest, Mechwart liget 1., képviseli: dr. Patay Géza ügyvéd, 1026 Budapest, Pasaréti út 72., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Bp. II. ker., Templom u. 2-10. szám alatti Kulturális és Művészeti Központ kialakítása a meglévő épületek hasznosításával, bővítésével és a környezet rendezésével" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 71/B. § (1) bekezdésére figyelemmel a 34. § (3)-(4) bekezdését, ezért ajánlatkérőt 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint pénzbírság megfizetésére kötelezte.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, ajánlatkérő érdemi észrevétele és tárgyaláson tett nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő a beszerzés tárgyával kapcsolatos tervezési munkákat több évvel ezelőtt kezdte meg. Az átalakítani szánt épületek állagfelmérése 1999-ben történt meg. A műszaki szakértő 1999. január 29-én kelt szakvéleményében tette meg javaslatait az elvégzendő munkákra. Az építésügyi hatóság engedélyét 1999. november 10-én adta ki, majd fellebbezés folytán a jogerős engedély megszerzéséig több mint egy évet kellett várni.
Ajánlatkérő időközben állami támogatásban is részesült 2000. október 3-án. Ajánlatkérő ezt követően 2002. január 30-án nyílt előminősítési közbeszerzési eljárást indított, melyben 2002. április 16-án küldte meg ajánlati felhívását az alkalmasnak minősített ajánlattevőknek.
Ajánlatkérő a nyílt közbeszerzési eljárását 2002. június 12-én a Kbt. 60. § (1) bekezdés d) pontja alapján eredménytelennek nyilvánította figyelemmel arra, hogy egyetlen ajánlattevő sem tett a meglévő anyagi fedezet mértékére tekintettel megfelelő ajánlatot. A Közbeszerzési Értesítőben a tájékoztató 2002. július 10-én került közzétételre.
Ajánlatkérő ezen előzményeket követően döntött arról, hogy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indít a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján. A közbeszerzési eljárás indításáról a Döntőbizottság elnökét 2002. augusztus 9-én tájékoztatta.
Ajánlatkérő ajánlati felhívását a korábbi eljárásban alkalmasnak minősített ajánlattevők részére küldte meg, nevezetesen az alábbi cégeknek:
Architecton Rt., a KIPSZER Fővállalkozó és Tervező Rt., MASZER Rt. és Confektor Kft.
Ajánlatkérő az eljárásfajta választását azzal indokolta, hogy szakvéleményt szerzett be, amelyből megállapítható, hogy az építkezés további késedelme a meglévő épületek olyan jelentős és gyors állagromlását okozhatja, amely az építési költségeket olyan mértékben megnövelik, hogy azáltal a rendelkezésre álló pénzösszegből a kívánt műszaki tartalom nem valósulhat meg.
Az ajánlati felhívás szerint a beszerzés tárgya és mennyisége: a meglévő régi épületek átalakítása, bővítése 2000 m2, szabadtéri színpad kialakítása 160 m2, kertészeti munkák 6000 m2. A teljesítés határideje 2002. április 30. Az ajánlati felhívás 13. pontjában ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztását jelölte meg az alábbiak szerint:
részszempontok súlyszámok
- teljesítési határidő 20
- tervezett beruházás legmagasabb szintű műszaki színvonalon történő megvalósítását tükröző vállalási ár 50
- kerületi referenciák 5
- jótállási garancia 10
A részszempontokra adható pontszám 0-10.
Ajánlatkérő az ajánlattevők részére dokumentációt is biztosított a részletes előírásokkal, árazatlan költségvetéssel és szerződéstervezettel.
2002. augusztus 12-én helyszíni konzultáció tartására is sor került. Az ajánlattételi határidőig 2002. augusztus 16-ig valamennyi felkért ajánlattevő megtette ajánlatát.
Ajánlatkérő 2002. augusztus 22-én a KIPSZER Rt. kivételével - aki a tárgyalást nem igényelte - tárgyalást tartott. Ezt követően az ajánlatkérő a 2002. augusztus 30-án tartott eredményhirdetésen a Confektor Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesnek.
Ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel a szerződést 2002. szeptember 2-án megkötötte 403 543 894 Ft + áfa vállalkozói áron.
A Döntőbizottság elnöke 2002. augusztus 22-én kezdeményezett jogorvoslati eljárást ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. A kezdeményező irat indokolása szerint a rendelkezésre álló iratokból a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek fennállása egyértelműen nem állapítható meg. Ennek alapján indítványozta az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás jogalapjának, illetőleg az ajánlati felhívás jogszerűségének a vizsgálatát.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését. Álláspontja szerint a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára alapított eljárása jogszerű. Indoklásként előadta, hogy a tőle elvárható legnagyobb pontossággal járt el, előre nem látható körülmények miatt került abba a helyzetbe, hogy kizárólag a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerinti eljárást tudja lefolytatni. Az eljárásfajta választásában arra is tekintettel volt, hogy a munkák időigénye mintegy 6 hónap. Hivatkozott arra is, hogy az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) 104. §-ának (3) bekezdése számára előírja a vagyonnal történő felelős és rendeltetésszerű gazdálkodást.
Ajánlatkérő képviselő-testülete 2002. november 23-án döntött a címzett támogatás igénybevételével a tervezett beruházásról. A jogerős építési engedélyt 2002. január 14-ére tudta megszerezni, ezzel egy időben a nyílt előminősítési eljárás megindításáról intézkedett is. A közbeszerzési eljárás a Kbt. 60. § (1) bekezdés d) pontja alapján eredménytelenül zárult. A szakértői vélemények, többek között igazságügyi szakértői vélemény is alátámasztja, hogy még az idén a beruházási munkákat el kell kezdeni, ellenkező esetben olyan állagromlás következne be, mely az épületértékének most meglévő kb. 1/4 műszaki értéke nullára íródna le. Ezeket figyelembe véve kell, különösen a bádogos- és a tetőfedő munkákat, még a téli időjárás megkezdése előtt elvégezni. Ennek megvalósulása esetén az épület állagmegóvása biztosított. Ajánlatkérő hivatkozott arra is, hogy az eredménytelen nyílt eljárás után a Kbt. 70. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hirdetménnyel kezdődő tárgyalásos közbeszerzési eljárást indítani nem tudott figyelemmel arra, hogy bizonyos igényszint csökkenése miatt a beszerzés tárgya a nyílt eljáráshoz képest módosult.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, ajánlatkérő érdemi észrevételei, tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy ajánlatkérő Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára alapított eljárása nem jogsértő.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárás vonatkozásában ezen megengedő szabályokat a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatóak, a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
Ajánlatkérő a fenti szakaszt akkor alkalmazhatja, ha a rendkívüli sürgős helyzet előre nem látható okból állt elő, a sürgős helyzet kialakulásában vétlen, továbbá ha az egyéb eljárásfajtákban előírt határidők nem betarthatóak.
A Döntőbizottság vizsgálta, hogy jelen közbeszerzési eljárásban ezen feltételek megvalósulnak-e.
A Döntőbizottság tényként állapította meg, hogy a kivitelezési munka elkezdése mihamarabb indokolt. Ezt támasztotta alá az ajánlatkérő által becsatolt szakértői vélemény is, mely rögzítette, hogy "az épület szerkezetei eljutottak arra a pontra, amikor a tulajdonosának megmentéséről, vagy szanálásáról kell haladéktalanul döntenie, azok az őszi és téli meteorológiai hatásokat már nem viselik el visszafordíthatatlan károsodás nélkül. Amennyiben a szükséges fenntartási karbantartási munkákat nem végzik el, a vízzel telítődő falak széthasadnak, tartószerkezeti tulajdonságukat elveszíthetik, a fafertőzések tovább terjedhetnek."
A sürgős helyzet kialakulása ajánlatkérő számára előre nem volt látható, hiszen a nyílt eljárás megindításáról időben intézkedett és rajta kívül álló oknak minősül az, hogy egyetlen ajánlattevő sem tett az ajánlatkérő számára rendelkezésre álló pénzügyi fedezet keretén belül ajánlatot. Ajánlatkérő ezt követően a beszerzési igényét is kismértékben módosította, azonban a rendelkezésre álló idő már nem tette lehetővé más eljárásfajta megindítását, illetőleg folytatását.
A Kbt. 71/B. § (1) bekezdése szerint a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás - a (3) bekezdés szerinti eset kivételével - ajánlati felhívás kiküldésével kezdődik. Az ajánlati felhívás 71. §-ának (4) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell a tárgyalásos eljárás 70. § szerinti jogcímét, azt, hogy az ajánlatkérő igényli-e az írásbeli ajánlattételt, valamint a 9. számú melléklet 2. d), 3., 4., 8., 9. a)-c) és 11. pontjaiban foglaltakat, továbbá a 34. § (3) bekezdésében foglaltakat, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani.
Ajánlatkérő jelen közbeszerzési eljárásában négy ajánlattevő versenyét kívánta biztosítani, írásban fogalmazta meg ajánlati felhívását, amelynek megküldésével elindította a közbeszerzési eljárását. Az ajánlati felhívásnak ilyen körülmények mellett tartalmilag meg kell felelnie a Kbt. 71/B. § (1) bekezdésében foglaltaknak. A Kbt.-ben megfogalmazott alapelvi rendelkezésekből is következik, hogy a verseny tisztasága ez esetben úgy biztosítható, hogy ajánlatkérő a Kbt. rendelkezéseinek betartásával határozza meg az elbírálási szempontokat.
Ajánlatkérő ajánlati felhívásában megjelölte, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, ennek alapján pedig figyelemmel kellett lennie a 34. § (3)-(4) bekezdéseiben foglaltakra.
A Kbt. 34. § (3) bekezdése szerint ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, a részvételi felhívásban jogosult, az ajánlati felhívásban köteles meghatározni
a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat;
b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám);
c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, mely minden részszempont esetében azonos;
d) azt a módszert, amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot, mely módszer minden részszempont esetében azonos.
A Kbt. 34. § (4) bekezdése szerint a 34. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia:
a) a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága;
b) a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás (ajánlati ár, díj) mértékének részszempontját;
c) a részszempontoknak gazdaságilag értékelhető mennyiségi, illetve minőségi tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés feltételeivel kell kapcsolatban állniuk;
d) a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését;
e) ha részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontokként azok - tényleges jelentőségével arányban álló - súlyszámát is meg kell adni.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontjában rögzítettekkel ellentétben nem adta meg azt a módszert, amellyel az értékelés történik.
A Döntőbizottság megállapította továbbá, hogy a Kbt. 34. § (4) bekezdés a) pontjával ellentétben elbírálási szempontként jelölte meg a kerületi referenciákat. Ez utóbbi a Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontja alapján csak a műszaki alkalmasság körében kerülhetett volna megjelölésre.
Továbbá önálló elbírálási szempontként ajánlatkérő nem jelölte meg az ajánlati árat, és ez ellentétes a Kbt. 34. § (4) bekezdés b) pontjában foglaltakkal.
A Döntőbizottság tehát megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 71/B § (1) bekezdésében foglaltakat.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. §-ában meghatározott hatáskörében eljárva - a fenti indokokra tekintettel - a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján megállapította a jogsértést és az f) pontja alapján bírságot szabott ki.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A Döntőbizottság a bírság minimális mértékét szabta ki ajánlatkérővel szemben figyelemmel arra, hogy az ajánlatkérő által választott jogalap nem minősült jogsértőnek, azonban az ajánlati felhívásnak az ajánlatok értékelése körében tett jogsértő előírások a minimális összegű bírság kiszabását indokolták.
A Döntőbizottság a személyes bírság kiszabásától eltekintett figyelemmel arra, hogy a rendelkezésre álló iratokból és az ajánlatkérői nyilatkozatból egyértelműen nem volt megállapítható a jogsértésért felelős személye.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. szeptember 25.
Dr. Engler Magdolna s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
