KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9108)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.521/17/2002.
Tárgy: az Arinext Kft. jogorvoslati kérelme Pacsa Nagyközség Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az Arinext Kft. (4025 Debrecen, Barna u. 1. I/8., képviseli dr. Takács Sándor ügyvéd, 4025 Debrecen, Barna u. 5. fszt. 1., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet Pacsa Nagyközség Önkormányzata (8761 Pacsa, Kisfaludy u. 2., képviseli dr. Völner Pál ügyvéd, 2536 Nyergesújfalu, Kossuth L. u. 84., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Pacsa Térségi Ipari Park alap-infrastruktúrájának kiépítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, helyt ad, megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdését és a Kbt. 59. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti és az ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse meg a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú számlájára.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján a következő tényállást állapította meg.
Az ajánlatkérő 2002. július 3-án, a Közbeszerzési Értesítő 27. számában ajánlati felhívást tett közzé nyílt eljárás lefolytatására. A beszerzés tárgya Pacsa Térségi Ipari Park alap-infrastruktúrájának kiépítése volt. Az ajánlati felhívás 3. a) pontjában az ajánlatkérő megadta a kiépítendő ivóvízvezeték, szennyvízcsatorna, szennyvíznyomó-vezeték, szennyvízátemelő és gázvezeték mennyiségét.
A teljesítési határidőként 2002. november 30-át jelölte meg.
Az ajánlati felhívás 9. pontja szerint a pénzügyi ellenszolgáltatás teljesítése az igazolt teljesítést követően kiállított számla ellenében 60 napon belül átutalással történik.
Az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani, az ajánlati felhívás 13. b) pontjában meghatározta az ennek megítélésre szolgáló részszempontokat, azok súlyszámát az alábbiak szerint:
- ajánlati ár 60
- a meghatározott fizetési feltételeknél kedvezőbb fizetési feltételek az ajánlatkérők számára:
alszempontok:
- részszámlák száma 10
- fizetési határidő 10
- az előírt garanciaidőnél kedvezőbb feltételek vállalása 20
Az értékelés során adható pontszám részszempontonként 1-10.
Az értékelés módszere: az adott részszempontban a legjobb ajánlatot tevő kapja a maximális, a legkedvezőtlenebb a minimális pontszámot, a többiek a matematikai arányosítással meghatározott pontszámot kapnak a maximum- és a minimumértékek között.
Az ajánlatkérő dokumentációt is készített, amelyben az ajánlattal szemben támasztott formai és tartalmi követelményeket határozta meg, útmutatót készített az ajánlattevők részére, továbbá mellékletként szerepeltette a dokumentációban az engedélyezési tervdokumentációt és a vízjogi létesítési engedélyt.
A dokumentáció "B" fejezete 7. pontjában a fizetési feltételekkel kapcsolatban rögzítette az ajánlatkérő, hogy a beruházás részben elkülönített állami pénzalapokból valósul meg, melynek lehívása időigényes, így a fizetési határidő hatvan nap. Beruházó egy darab részszámlázási lehetőséget biztosít.
Az ajánlatok értékelésével kapcsolatban a dokumentáció "A" fejezete 7. pontjában az ajánlatkérő megerősítette, hogy az értékelés az ajánlati felhívásban foglaltak szerint történik.
Helyszíni konzultációra 2002. július 30-án került sor, melyen műszaki jellegű kérdések merültek fel, és közölte az ajánlatkérő, hogy szerződést nem szükséges mellékelni az ajánlathoz.
Az ajánlattételi határidőre, 2002. augusztus 13-ig nyolc ajánlat érkezett, kérelmezőn kívül a következők nyújtották be ajánlatukat: TECHNOSZER Kft., Hoffmann Építőipari Rt., UNIGÉP Kft., HIDROTERRA Kft., Hydrocomp Kft., Kaiser Építőipari Kft., SPRINT Kft.
Az ajánlatkérő az ajánlatok értékeléséhez lebonyolító közreműködését vette igénybe. A lebonyolító táblázatba foglalva elkészítette az ajánlatok pontozását, amely szerint a legmagasabb összpontszámot a kérelmező ajánlata érte el.
Az ajánlatok elbírálása az ajánlatkérő képviselő-testülete 2002. augusztus 26-i ülésének napirendjén szerepelt. A képviselő-testület a 62/2002. (VIII. 26.) számú határozatában döntött az eljárás eredményéről, amelyben - "figyelemmel az elbírálási szempontokra, az egyes ajánlattevőkről, ajánlati anyagokról történt ismertetésekre" - az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevőként a Hidroterra Kft.-t jelölte meg. Az ajánlatkérő az eljárás eredményét 2002. augusztus 28-án a döntésnek megfelelően hirdette ki.
Az eredményhirdetéskor ismertetésre kerültek a lebonyolító által készített táblázatban szereplő pontszámok is, amely szerint a Hidroterra Kft. a harmadik legmagasabb, 721 pontot, a második legmagasabb, 845,5 pontot a Hoffman Rt. kapott, a legmagasabb összpontszámot, 955,4 pontot pedig a kérelmező ajánlata ért el.
Az összegezésben is ez a táblázat szerepel.
Az eredményhirdetésen jelen volt a nyertes ajánlattevő és a kérelmező is, ahol a kérelmező bejelentette, hogy a döntéssel nem ért egyet, és a Döntőbizottsághoz fordul jogorvoslatért.
Ajánlatkérő polgármestere 2002. szeptember 2-án írásban értesítette az ajánlattevőket, hogy a szerződés megkötését a jogorvoslati eljárás lefolytatásáig felfüggeszti.
Kérelmező 2002. szeptember 4-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, melyben kérte a jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, az ajánlatkérőnek a Kbt. szabályai szerinti eljárásra és a felmerült költségek megtérítésére való kötelezését. Ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását, az eljárás felfüggesztését kérte.
Kérelme indokaként előadta, hogy ismertté vált, miszerint az ő ajánlata érte el a legnagyobb összpontszámot, így ő az eljárás nyertese, ezért az ajánlatkérőnek vele kell a szerződést megkötnie. Ezzel szemben az eredményhirdetéskor ismertetésre került, hogy a képviselő-testület döntése szerint a Hidroterra Kft. ajánlata az összességében a legelőnyösebb, és felhatalmazta a testület a polgármestert a szerződés aláírására. Megítélése szerint ezzel az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. §-át, az 59. § (1) bekezdését és a 62. §-ban foglaltakat.
Előadta, hogy az eredményhirdetéskor ismertetett pontozásos táblázatot megkapta, az abban foglalt pontszámokat nem vitatja.
Az ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson tett észrevételében előadta, hogy a lebonyolító által végzett értékelés az ajánlati felhívásban foglaltaknak megfelelően készült, amely alapján a kérelmező lett volna a nyertes. Elismerte, hogy az ajánlatkérő képviselő-testülete a döntés meghozatalakor az ajánlati felhívásban meghatározott szempontokon túl más szempontokat is figyelembe vett, megítélése szerint ezeket a szempontokat már az ajánlati felhívásba be kellett volna építeni.
A Hidroterra Kft. a 2002. szeptember 9-én előterjesztett észrevételében közölte, hogy a közbeszerzési eljárás szabályainak megfelelően pályázott, a döntést megelőzően semmiféle olyan megkeresés nem történt, ami az ajánlattételnél befolyásolta volna. Tárgyalás tartását kérte, jelezte, hogy észrevételeiket, bizonyítékaikat, bizonyítási indítványaikat a tárgyaláson kívánja előterjeszteni. A Hidroterra Kft. 2002. szeptember 18-án érdemi észrevétel megnevezésű iratot küldött a Döntőbizottságnak, amelyet a Döntőbizottság felhívására tett nyilatkozatában jogorvoslati kérelemként kért kezelni. E kérelem alapján a Döntőbizottság a hiánypótlást követően megindította a D.554/2002. számú eljárást.
A Hidroterra Kft. a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson előadta, hogy az ajánlatkérő polgármestere a képviselő-testület elé vitte az elkészített értékelést, a testület döntése azonban az volt, hogy a kiírásban nem szereplő szempontokat is figyelembe véve a legjobb ajánlattevőként őt jelölték meg. Indítványozta, hogy a Döntőbizottság a D.521/2002. és a D.554/2002. számon indult ügyeket egyesítse, mivel a két kérelem annyira összefügg, hogy csak így lehet az ügyben döntést hozni.
A Döntőbizottság 2002. szeptember 18-án kelt D.521/8/2002. számú határozatában ideiglenes intézkedésként az eljárást lezáró szerződés megkötését megtiltotta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelem alapos.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3 ) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek összpontszáma a legnagyobb.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A Kbt. 34. és 35. §-ai biztosítják ajánlatkérő számára az elvárásait legjobban kifejező, a törvényi feltételeket kielégítő elbírálási szempont meghatározását. Az e szakaszokban foglalt rendelkezések betartása mellett a Kbt. szabadságot ad az ajánlatkérőnek annak eldöntésében, hogy milyen részszempontok alapján kívánja az összességében legelőnyösebb ajánlatot kiválasztani. Ezt a szabadságot azonban csak az ajánlati felhívás közzétételét megelőzően biztosítja a Kbt. az ajánlatkérő számára, azt követően a Kbt. 55. § (6) bekezdésében foglaltak alapján - figyelemmel a Kbt. 26. § (2) bekezdés második mondatában megfogalmazott ajánlati felhívásához kötöttségre is -, az ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során nem tekinthet el a felhívásában előírtaktól, az értékelést már csak az ajánlati felhívásában meghatározott szempontok alapján végezheti el.
Az ajánlatkérőnek a Kbt.-ben meghatározott értékelési folyamat eredményeként kell eljutnia ahhoz, hogy a nyertes ajánlattevőt kiválassza. Az elvégzett értékelés dokumentuma az összegezés. Jelen ügyben az ajánlatkérő (és az általa megbízott lebonyolító) elvégezte a Kbt. 55. § (6) bekezdése szerinti pontozásos érékelést. Igaz ugyan, hogy az ajánlatkérő döntésre jogosult testülete nincs kötve a közreműködő értékelő véleményében foglaltakhoz, azonban bármilyen döntést is hozzon, annak a Kbt. 55. § (6) bekezdése szerinti értékelésen kell alapulnia, amelyet az összegezésben kell dokumentálni. A döntés kihirdetése során köteles az ajánlatkérő a döntését megalapozó tényeket az összegezésben összeállítani és azt az ajánlattevőkkel ismertetni. Az összegezés nem lehet ellentétes a kihirdetett döntéssel, tehát amennyiben az ajánlatkérő képviselő-testülete a lebonyolítói értékelést nem fogadta el, a testület döntését megalapozó összegezést el kellett volna készíteni, és az abban a Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint legmagasabb összpontszámot elérő ajánlattevőt lehetett volna nyertessé nyilvánítani.
Jelen ügyben a kihirdetett döntésnek ismeretlen a háttere, nem tudni, milyen értékelés eredményeképpen lett az eljárás nyertese a Hidroterra Kft.
A rendelkezésére álló iratokból, így a képviselő-testület 2002. augusztus 26-i üléséről készült jegyzőkönyvből, valamint az ajánlatkérő nyilatkozata alapján azonban az megállapítható volt, hogy az ajánlatkérő a legelőnyösebb ajánlatról nem kizárólag az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési részszempontok alapján döntött, hanem egyéb szempontokat is figyelembe véve választotta ki azt, ezért a döntés sérti a Kbt. 55. § (6) bekezdésében foglaltakat, és mivel az így kiválasztott ajánlatot tevőt nyertesként hirdette ki az ajánlatkérő, megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését is.
A Kbt. 62. § (1) bekezdésében foglaltak megsértése nem állapítható meg, mivel az ajánlatkérő nem kötötte meg a szerződést a nyertesként kihirdetett ajánlattevővel.
A Döntőbizottság a kérelmező kérelmét a Hidroterra Kft. kérelmétől függetlenül elbírálhatónak tartotta, ezért a jelen ügyet, figyelemmel Kbt.-ben meghatározott nagyon rövid eljárási határidőkre is, külön bírálta el.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva, a Kbt. 88. § (1) bekezdés c), d) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta, valamint a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján bírságot szabott ki.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint a Döntőbizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Magyar Köztársasság 2001-2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 59. § (2) bekezdése szerint a közbeszerzési jogorvoslati eljárásokban kiszabható bírság legalacsonyabb mértéke 2002. december 31-ig egymillió Ft, természetes személyek tekintetében százezer forint.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja a Döntőbizottság számára bírság kiszabására vonatkozó kötelezettséget állapít meg a jogsértés megállapítására tekintettel mind az ajánlatkérővel, mind a jogsértésért felelős természetes személlyel szemben.
Az ajánlatkérő nyilatkozata és a becsatolt dokumentumok alapján a jogsértő döntést az ajánlatkérő képviselő-testülete hozta meg, így jelen esetben a döntésért felelős természetes személy személye nem állapítható meg.
A Döntőbizottság a közbeszerzés értékének a nyertesnek hirdetett ajánlattevő által vállalt nettó vállalási árat, 51 000 000 Ft-ot tekintette. Ezen érték alapján a kiszabható maximális pénzbírság több mint tizenötmillió Ft, erre tekintettel a Döntőbizottságnak ezen összeg és az egymillió forint legalacsonyabb összeg között kellett a pénzbírság mértékét megállapítania.
A Döntőbizottság a bírság mértékének megállapításánál az eset összes körülményeit figyelembe vette és értékelte, és a kiszabható legalacsonyabb összegű bírság alkalmazását tartotta indokoltnak az ajánlatkérővel szemben. A bírság mértékének megállapításánál tekintettel volt a Döntőbizottság arra, hogy ugyan az ajánlatkérő súlyos jogsértést követett el, amely a közbeszerzési eljárást lezáró érdemi döntésre kihatással volt, a jogsértő döntés megsemmisítésével azonban a jogsértés orvosolható volt. Figyelemmel volt arra is a Döntőbizottság a bírság mértékének megállapításánál, hogy - a Kbt. 2002. január 1-jén hatályba lépett módosítása óta figyelembe vehetően - az ajánlatkérő részéről az e törvénybe ütköző magatartás megállapítására először került sor.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerint a Döntőbizottság határozatában a jogsértőt, jogsértés hiányában az alaptalan kérelmet előterjesztőt kötelezi az eljárási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére.
A kérelmező lerótta a 150 000 Ft igazgatási szolgáltatási díját, más költségigénye a jogorvoslati eljárással kapcsolatban nem merült fel. Tekintettel arra, hogy a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő jogsértést követett el, az eljárási díj viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. október 3.
Dr. Bankó Ágnes s. k., Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
