Fővárosi Bíróság (9273)
13.K.30.404/2002/5.
A Fővárosi Bíróság a dr. Molnár Judit ügyvéd (1124 Budapest, Gébics u. 7. fszt. 1.) által képviselt Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.) felperesnek a dr. Engler Magdolna jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85., hiv. sz.: D.767/16/2001.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő
ÍTÉLETET:
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 5000 (ötezer) Ft perköltséget.
A kereseti illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet ennél a bíróságnál kell írásban, 3 példányban, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához címezve benyújtani.
INDOKOLÁS
A felperes mint ajánlatkérő 2000. december 13-án előminősítési eljárást indított az Uránia Nemzeti Filmszínház teljes rekonstrukciós munkáinak elvégzésére, 2001. szeptember 30-i teljesítési határidő megjelölésével. A közbeszerzési eljárás eredményeként a felperes 2001. május 2-án az Architekton Rt.-t hirdette ki az eljárás nyertesének, akivel a vállalkozási szerződést 2001. december 10-i teljesítési határidő vállalása mellett 2001. május 2-án megkötötte.
A kiviteli terv 2001. júniusban, júliusban módosult, ennek következtében a mélyépítési munkálatok is változtak. A kivitelezési munkavégzés során vízbetörési problémák merültek fel, amelynek megoldására 2001. szeptember 25-én szerződést kötöttek a Geo-Pannon Építőmérnöki és Szakértői Kft.-vel. A kft. a szakértői véleményét 2001. október 3-án készítette el.
A felperes 2001. november 19-én kelt ajánlati felhívásával hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított az Uránia Nemzeti Filmszínház mozigépészete, hatásvilágítási rendszere, elektroakusztikai és videorendszere, színpadtechnika és színpadi filmtechnika berendezései belső kialakítása tárgyában.
Az ajánlati felhívás 2. a) pontja a választott eljárás alkalmazásának jogszabályi alapját a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 70. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a Kbt. 70. § (2) bekezdésében jelölte meg és az alábbiakkal indokolta: az Uránia Filmszínház gépészetének (mozitechnológia, vetítőberendezések, székek stb.) kivitelezését - annak speciális volta miatt - csak kisszámú vállalkozó képes kivitelezni, továbbá a millenniumi év tiszteletére készülő mozi felújításának 2002. év februárjára el kell készülnie, az idő rövidsége miatt nincs lehetőség nyílt előminősítési eljárás lefolytatására.
Az alperesi Döntőbizottság elnökének küldött tájékoztató levelében a felperes az eljárásfajta választásának jogszabályi alapját az ajánlati felhívás 2. a) pontjában foglaltakkal egyezően jelölte meg, indokát kiegészítette azzal, hogy a kivitelezés folyamán előre nem látható vis maior, nevezetesen agresszív vízbetörés következett be, emiatt a szerkezetépítésben csúszás állt be, de a használatbavételi időpont a millenniumi filmszemlére tekintettel nem módosulhat.
A felperes 16 céget hívott fel ajánlattételre. Az ajánlati felhívásban lehetővé tette a részajánlattételt a komplett, teljes körű rendszerek vonatkozásában. A teljesítési határidőt 2002. január 25. napjában határozta meg. Az ajánlati felhívás tartalmazta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmasságának igazolására kért adatokat és tényeket, az alkalmasságuk elbírálásának szempontját, valamint a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjait is.
Az alperesi Döntőbizottság elnöke 2001. december 4-én jogorvoslati eljárást kezdeményezett az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen, mivel a rendelkezésre bocsátott iratokból az ajánlatkérő által választott eljárás jogalapját nem látta egyértelműen megállapíthatónak.
A felperes a jogorvoslati eljárás megszüntetését kérte azzal az indokkal, hogy a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást jogszerűen folytatja. Nyilatkozott arról is, hogy a közbeszerzési eljárást lezárta, a nyertes ajánlattevőkkel a szerződést megkötötte. Ennek alapján szerződést kötött a hatásvilágítás megvalósítása tárgyában a Lisys Fényrendszer Rt.-vel 7 765 800 Ft + áfa összegre a számítástechnikai rendszerek megvalósítása tárgyában az InterCom Nemzetközi Kulturális és Szórakoztató Rt.-vel 13 247 154 Ft + áfa összegre, a nézőtéri székek gyártása tárgyában a Stilfa Kft.-vel 35 722 000 Ft + áfa összegre, és a színpadtechnikai berendezésekre vonatkozóan a Színháztechnika Kft.-vel 25 884 895 Ft + áfa összegre.
Az alperes a 2002. január 17-én kelt D.767/16/2002. számú határozatával megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 26. § (1) bekezdés második fordulatára tekintettel a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) és c) pontját, valamint a Kbt. 70. § (2) bekezdését, ezért az ajánlatkérőt 2 000 000 Ft bírság megfizetésére kötelezte. Az alperes a határozatát azzal indokolta, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontjára való hivatkozása jogszabálysértő volt, mivel az ajánlatkérő által sem vitatottan "kisszámú" vállalkozó képes a kivitelezésre, nem pedig a jogszabályi előírásnak megfelelően egy meghatározott személy. Ezt alátámasztja az is, hogy az ajánlatkérő maga sem egy meghatározott személyt hívott fel ajánlattételre, hanem az ajánlati felhívását több cég részére küldte meg.
Az alperes nem vitatta, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjában egyik feltételként előírt rendkívüli helyzet bekövetkeztét az ajánlatkérő által megjelölt agresszív vízbetörés okozta, amely nem volt előre látható, és nem az ajánlatkérő mulasztására volt visszavezethető. Az alperes álláspontja szerint azonban az ajánlatkérő nem támasztotta alá azt a további jogszabályi feltételt, hogy a nyílt vagy meghívásos eljárás lefolytatására nem állt elegendő idő rendelkezésre. Az ajánlatkérő megjelölte a teljesítés határidejeként a 2002. február hónapot arra tekintettel, hogy a millenniumi év tiszteletére a filmszínháznak erre az időpontra kell elkészülnie. Az ajánlatkérő ezt az időpontot saját maga állapította meg, a határidő megtartása nem külső körülményeken, külső szerv döntésén alapul, így a határidőt saját döntésével módosíthatja is.
Az alperes megállapította, hogy a Kbt. 70. § (2) bekezdésben megfogalmazott feltételek sem álltak fenn, mivel jelen esetben a korábbi szerződéstől elkülönülő beszerzési igénye volt az ajánlatkérőnek. E beszerzésre korábban szerződést senkivel nem kötött, így nem volt szó kiegészítő építési, beruházási munkáról, ill. kiegészítő szolgáltatás teljesítéséről.
A bírság mértékének meghatározásakor az alperes figyelemmel volt a beszerzés értékére (82 619 849 Ft nettó összeg), valamint az elkövetett jogsértés súlyára.
A felperes keresetet terjesztett elő az alperes határozatának bírósági felülvizsgálata iránt. A Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontjára vonatkozóan előadta, hogy a filmszínház szaktechnológiai kivitelezését - annak speciális (műszaki-technikai) volta miatt - csak kisszámú vállalkozó képes teljesíteni. Azzal, hogy sikerült a piaci szereplők szinte teljes potenciális körét felhívni ajánlattételre, a műszaki-technikai sajátosságok specialitása változatlanul fennáll. A Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjával kapcsolatban hivatkozott arra, hogy a millenniumi év tiszteletére készülő felújításnak 2002. január végére - február elejére teljeskörűen el kellett készülnie, valamint a véletlen folytán bekövetkezett agresszív vízbetörés miatt csúszásba került a szerkezetépítés, így az idő rövidsége miatt nem volt lehetőség másfajta eljárás lefolytatására. Utalt arra, hogy a közbeszerzésre irányuló szerződés gyors megkötésének és teljesítésének elmaradása a közbeszerzéssel érintettek helyzetében nagymértékű, súlyos hátrányt, kárt okozott volna. A rövid teljesítési határidőt a kormányzat irányozta elő, de kormányzati szervektől származó, erre vonatkozó írásbeli bizonyítékot nem tudott becsatolni.
Pontosított keresetében a felperes a Kbt. 70. § (2) bekezdésére vonatkozóan tett nyilatkozatát nem tartotta fenn.
A per első tárgyalásán a felperes a kereseti kérelmének indokait kiegészítve előadta, hogy a színpadtechnika tekintetében egyetlen cég, a Színpadtechnikai Kft. képes a teljesítésre, erre vonatkozóan kérte a Kft. ügyvezetőjének meghallgatását. Előadta továbbá, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja körében az is vizsgálandó, hogy a befejezés csúszása eredményez-e az ajánlatkérő számára súlyos hátrányt, amelyre nézve a generálkivitelező tanúkénti meghallgatását indítványozta. Az üzemeltetéssel összefüggő sürgősség tekintetében a Nemzeti Filmszínház Uránia Kht. tanúmeghallgatására tett indítványt.
Utóbb a felperes azt is kifogásolta, hogy az alperes a döntése meghozatalánál nem vett figyelembe, hogy egy eljárás keretében került sor többféle beszerzésre részajánlattétel lehetőségével, amelynek megvalósítására csak a felkért szakcégek, a színpadtechnika tekintetében pedig csak a Színháztechnikai Kft., a mozitechnológia tekintetében csak az InterCom Rt. képes a teljesítésre. Erre vonatkozóan becsatolta a két cégtől beszerzett írásbeli nyilatkozatokat. Hangsúlyozta, hogy az Uránia Nemzeti Filmszínház beruházás befejezési határidejének módosítása a felperes számára nagymértékű, súlyos hátrányt és kárt, részben nem vagyoni kárt okozott volna. Becsatolta a gazdasági helyettes államtitkárának, valamint a generálkivitelező és a beruházó lebonyolítójának írásbeli nyilatkozatát annak alátámasztására, hogy a beruházás késedelme komoly bevételkiesést, kivitelezési többletköltségeket és az anyagi veszteség mellett nem jelentéktelen presztízsveszteséget okozott volna számára.
Az alperes a kereset elutasítását kérte a határozatában foglalt indokok alapján. Rámutatott arra, hogy a felperes a mielőbbi teljesítéshez fűződő érdekét nem igazolta, a 2002. februári teljesítési határidő szükségességét, annak kormányzati előírását nem bizonyította. Megjegyezte, hogy a színpadtechnika vonatkozásában a felperes ez idáig nem hivatkozott arra, hogy a beszerzés teljesítésére csak egyetlen cég képes, ez ellentmond a más ügyben szerzett alperesi ismereteknek. Hangsúlyozta, hogy a teljesítési határidő megtartásának sürgősségét a felperes semmivel nem támasztotta alá, a millenniumi filmszemlét más filmszínházban is meg lehetett volna tartani.
Az alperes a felperes által becsatolt írásbeli nyilatkozatokkal kapcsolatban előadta, hogy azok tartalma sem bizonyítja egyik részterület vonatkozásában sem a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt kizárólagosság fennállását. A felperes a millenniumi évre hivatkozott a sürgősség indokaként, de a 2001. év minősült millenniumi évnek, nem pedig a 2002., tehát ez nem lehetett indoka a rendkívüli sürgősségnek. A beruházási határidő több esetben is módosult, több előre tervezett program elmaradt, e határidő-módosításokat a felperes elfogadta. A Hídember című film bemutatója sem indokolhatta a rendkívüli sürgősséget, mivel a bemutató Budapesten több nívós filmszínházban megtörténhetett volna.
A felperes keresete alaptalan.
A bíróság az alperes határozatát az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) 72. §-a és a Pp. 324. § (2) bekezdés c) pontja alapján vizsgálta felül, a tényállást a felek nyilatkozatai és a közigazgatási iratok alapján állapította meg.
A bíróság rámutat arra, hogy a felperes a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárását a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) és c) pontjára, illetve a Kbt. 70. § (2) bekezdésére alapította. A per során a Kbt. 70. § (2) bekezdésére való hivatkozását nem tartotta fenn, így e tekintetben a határozat jogszerűségét elismerte.
A felperes pontosított kereseti kérelme alapján a perben eldöntendő kérdés az volt, hogy a felperes a tárgyalásos közbeszerzési eljárás lefolytatásával megsértette-e a Kbt. 70. § (1) bekezdésének b) és c) pontját.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése értelmében a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt a törvény megengedi.
A bíróság leszögezi, hogy az alperes a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásfajta alkalmazásának indokoltságáról csak a felperes ajánlati felhívásában, ill. az alperesi Döntőbizottság elnökéhez írt levelében foglaltak alapján dönthetett, így a bíróság az alperesi határozatot arra figyelemmel vizsgálta, hogy a határozat a döntőbizottsági eljárásban közölt felperesi indokok alapján jogszerű és megalapozott volt-e. A per során előadott olyan indokok (két részterület tekintetében egy-egy cég kizárólagos alkalmassága), amelyek az alperes eljárása során nem merültek fel, a határozat jogszerűségét és megalapozottságát nem érintik.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott személy képes teljesíteni.
A bíróság megállapította, hogy a felperes a közbeszerzési és a döntőbizottsági eljárás során maga sem állította azt, hogy a beszerzés körébe tartozó feladatok teljesítésére kizárólag egy meghatározott cég képes. A felperes "kisszámú" vállalkozó teljesítésre való képességére hivatkozott, az ajánlattételre is 16 céget hívott fel, és egyik cég esetében sem merült fel a teljesítési képesség kizárólagossága.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja értelmében az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
A bíróság rámutat arra, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerint a tárgyalásos eljárást az ajánlatkérő csak akkor alkalmazhatja, ha rendkívüli sürgősség állt fenn, a rendkívüli sürgősség előre nem látható okból állott elő, és ez az ok nem az ajánlatkérő mulasztására vezethető vissza. A jelen esetben az alperes által sem vitatottan a rendkívüli helyzet bekövetkeztét a váratlan agresszív vízbetörés okozta, amely nem a felperes mulasztására volt visszavezethető. A felperes azonban nem tudta bizonyítani azt, hogy a rendkívüli sürgősség az érdekkörén kívül eső kényszerítő körülmények, kormányszintű rendelkezések miatt állt volna fenn, ilyen adatokat az általa becsatolt írásbeli nyilatkozatok, levelek sem tartalmaztak.
Fentiekre figyelemmel a bíróság azt állapította meg, hogy a felperes a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) és c) pontjára hivatkozással sem volt jogosult tárgyalásos közbeszerzési eljárás indítására, ezért vele szemben az alperes a határozatában leírt indokok alapján jogszerűen hozott elmarasztaló határozatot.
Mivel a rendelkezésre álló iratok a per érdemi eldöntéséhez elegendő alapul szolgáltak, a bíróság a felperes tanúbizonyítási indítványát mellőzte.
A kifejtettek alapján a bíróság a keresetet elutasította, és a felperest a Pp. 78. § (1) bekezdése értelmében az alperes költségeinek megfizetésére kötelezte.
A kereseti illetékről szóló rendelkezés - a felperes személyes költségmentessége folytán - a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-án alapul.
Budapest, 2002. június 18.
Nagyné dr. Fürjes Erzsébet s. k.,
bíró
