KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9368)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.520/13/2002.
Tárgy: a Főkert Kft. és a Főkert Rt. jogorvoslati kérelme Budapest-Zugló Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Haszonicsné dr. Ádám Mária ügyvéd (1134. Budapest, Huba u. 10. I/104.) által képviselt, Főkert Parkfenntartó Kertészeti Szolgáltató Kft. (1149. Budapest, Limanova tér 25., a továbbiakban: I. r. kérelmező) és a Fővárosi Kertészeti Rt. (1073 Budapest, Dob u. 90., a továbbiakban: II. r. kérelmező) kérelmeinek, melyet Budapest-Zugló Önkormányzata (1145 Budapest, Pétervárad u. 2., képviseli: dr. Balla Miklós ügyvéd, 1068 Budapest, Benczúr u. 39/B 1/2. em. 4., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Budapest-Zugló Önkormányzata tulajdonában és a polgármesteri hivatal kezelésében levő parkok, játszóterek, zöldfelületek, összesen 1 700 000 m2 és 36 500 db utcai sorfa fenntartási munkái" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtottak be, a Döntőbizottság részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 55. § (1) és (2) bekezdését, egyebekben a jogorvoslati kérelmeket elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül, I. r. és II. r. kérelmező részére 30 000-30 000 Ft, azaz harmincezer-harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg. A jogorvoslati eljárásban ezen felül felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló dokumentumok, a 2002. szeptember 24-én megtartott tárgyalás során tett nyilatkozatok, valamint a tanúk által tett nyilatkozatok és a D.383/2001. számú ügy iratai alapján a következőket állapította meg:
Ajánlatkérő 2001. április 11-én, a Közbeszerzési Értesítő 15. számában ajánlati felhívást (2471/2001) tett közzé nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben meghatározott tárgyban.
A teljesítés időtartama 2001. július 1.-2005. június 30. volt.
Ajánlatkérő részajánlat és többváltozatú ajánlat tételét nem engedte meg.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 13. a) pontja alapján az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint kívánta elbírálni az ajánlatokat.
Az ajánlati felhívás 13. b) pontjában ajánlatkérő az alábbi bírálati részszempontokat és a hozzájuk tartozó súlyszámokat határozta meg:
részszempontok súlyszámok
- ajánlati ár 10
- az azonnali beavatkozást igénylő munkák esetén a dokumentációban kiírt mértéknél rövidebb helyszínre érkezési és balesetveszély-elhárítási idő megajánlása (órában megadva) 5
- az éves áremelés mértéke 3
- késedelmes teljesítés esetén a dokumentációban kiírt mértéken felül vállalt kötbér mértéke 1
Az értékelés során az egyes részszempontokra adható pontszám alsó és felső határa: 1-10.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 15. a) pontjában az eredményhirdetés időpontját az ajánlatok bontását követő naptól számított 15. nap 10.00 órában határozta meg. Az időpontot úgy tűzte ki ajánlatkérő, hogy ha az előbbi nap nem munkanap, úgy az azt követő első munkanapon 10.00 órakor lesz az eredményhirdetés.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amely tartalmazta az ajánlattétel alaki-formai előírásait, a műszaki leírást és ütemtervet, jegyzékeket, a játszóhelyekre és a fákra vonatkozó adatokat, valamint a vállalkozási szerződéstervezetet. Ennek 2.2. pontja a következőket tartalmazta:
"A vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy az azonnali beavatkozást igénylő munkák elvégzését - függetlenül attól, hogy a beavatkozás szükségessége mikor merül fel - a tudomásszerzéstől számított legfeljebb 12 órán belül megkezdi és a műszakilag szükséges legrövidebb időn belül befejezi. Ennek érdekében a vállalkozó munkaidőn kívül, valamint a heti pihenő- és munkaszüneti napokon ügyeletet tart fenn, amelyet a munkahelyi vezetővel azonos intézkedési joggal ruház fel.
Jelen szerződés alkalmazása szempontjából azonnali beavatkozást igénylő munkáknak minősülnek mindazok a munkák, amelyeket az élet- és balesetveszély megszüntetése pl.: balesetveszélyes játszószer, fa azonnali eltávolítása, meghibásodott lépcső, korlát, locsolóhálózat javítása, síkosságmentesítés stb.) érdekében kell elvégezni."
Az ajánlatok bontási határidejéig, 2001. május 22-ig a kérelmezőkön kívül a Lián Kht. nyújtott be ajánlatot. Ajánlatkérő az ajánlatokat megvizsgálta, értékelte, majd a 2001. június 7-i eredményhirdetésen győztesként a Lián Kht.-t, második helyezettként pedig a I. r. kérelmezőt hirdette ki.
I. r. kérelmező 2001. június 14-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő, melyet 2001. június 27-én benyújtott kiegészítő kérelmével és a 2001. június 27-én tartott tárgyaláson tett nyilatkozatával módosított.
I. r. kérelmező módosított kérelmében kérte a Döntőbizottságtól, hogy állapítsa meg a jogsértést, semmisítse meg ajánlatkérő döntését, költségekben marasztalja ajánlatkérőt, valamint alkalmazzon ideiglenes intézkedést. Indokolásul előadta, hogy ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghirdetettől eltérő időpontban tartotta meg az eredményhirdetést és azt nem indokolta. Sérelmezte a továbbiakban azt, hogy a II. r. kérelmező az eredményhirdetés időpontjának bizonytalanságára tekintettel visszavonta ajánlatát, de ajánlatkérő ezt a visszavont ajánlatot is értékelte. Vitatta továbbá nyertes ajánlatával kapcsolatban a 2. bírálati részszempontra megállapított pontértékeket, ezen belül sérelmezte azt, hogy a nyertes az azonnali beavatkozás időpontját illetően kerületi telephely hiányában valószínűtlenül alacsony, teljesíthetetlen időszükségletet jelölt meg a helyszínre érkezés vonatkozásában.
II. r. kérelmező 2001. június 18-án önálló jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz.
II. r. kérelmező írásbeli kérelmében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában kérte a jogsértés megállapítását, a döntés megsemmisítését, továbbá bírság kiszabását. Kifogásolta az eredményhirdetés időpontjának megváltoztatását, és mert ezzel kapcsolatban ajánlatkérő bizonytalanságban tartotta, 2001. június 7-én bejelentette, hogy ajánlati kötöttségét nem tartja fenn. Ajánlatkérő további jogsértése, hogy e bejelentést figyelmen kívül hagyva ajánlatát elbírálta, és az eredményhirdetésen átadott összegzés szerint az értékelésben szerepeltette ajánlatát.
A Döntőbizottság az I. r. és a II. r. kérelmező külön-külön kérelmére indult önálló jogorvoslati eljárásokat a bennük érintett személyek és az alapul szolgáló azonos közbeszerzési eljárásra tekintettel D.383/2001. számon egyesítette.
A Döntőbizottság D.383/6/2001. számú határozatával a jogorvoslati kérelmeket elutasította.
I. r. kérelmező a Döntőbizottság határozatát a bíróság előtt keresettel megtámadta.
A Fővárosi Bíróság 12.K.32213/2001/7. számú ítéletével a D.383/6/2001. számú határozatot hatályon kívül helyezte, és a Döntőbizottságot új eljárásra kötelezte.
A bíróság ítéletében kimondta, hogy az első jogorvoslati eljárás során nyitva maradt az a kérdés, hogy az eredményhirdetés egy nappal későbbi megtörténte valójában adminisztratív hiba volt-e (elnézték a naptárt), vagy a Kbt. szerinti halasztásnak minősül. Ennek az ellentmondásnak a feloldása a Döntőbizottság feladata az új eljárás keretében, ahol is össze kell vetnie az eddigi nyilatkozatokat az ismertté vált egyéb adatokkal. Ennek eredményeképpen válik lehetővé azon kérdésben állást foglalni, hogy az eredményhirdetés időpontjának változása során történt-e jogsértés.
A bíróság további tisztázandó kérdésként fogalmazta meg a II. r. kérelmező pályázata visszavonásának körülményeit. Az esetleges jogsértés súlyának megállapításához, mérlegeléséhez elengedhetetlenül szükségesnek ítélte meg a visszavonás körülményeinek pontos tisztázását. Végezetül a bíróság annak tisztázását jelölte meg, hogy a visszavont pályázat figyelmen kívül hagyása esetén ki lett volna a nyertes pályázó, azaz csorbult-e a Kbt. 59. § (1) bekezdése is. Ennek a kérdésnek a megválaszolását befolyásolja még az is, hogy a nyertesnek kihirdetett pályázó (LIAN Kht.) ajánlatában szerepelt-e lehetetlen szolgáltatásra irányuló ajánlat. Mivel a jogorvoslati kérelem arra is irányult, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg, mely szerint a nyertes pályázó ajánlatában alkalmatlan, lehetetlen vállalási elem szerepel, ami befolyásolhatta az értékelést (pontozás), erre a határozatnak ki kell térnie.
Mindezeket figyelembe véve kell a Döntőbizottságnak az új eljárásban tisztáznia a nyitott kérdéseket, illetve feloldania az ellentmondásokat, továbbá megállapítani, követett-e el jogsértést ajánlatkérő. Ha igen, miben áll ez és befolyásolhatta-e a végeredmény megállapítását.
A Döntőbizottság az új eljárást D.520/2/2002. számon megindította:
I. r. kérelmező az új eljárás során módosított kérelmében kérte a Döntőbizottságtól, hogy állapítson meg a jogsértést, szabjon ki bírságot és ajánlatkérőt kötelezze a költségek viselésére, míg az ideiglenes intézkedés iránti kérelmi elemét visszavonta.
Indokolásul előadta, hogy ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghirdetettől eltérő időpontban tartotta meg az eredményhirdetést és azt nem indokolta. Sérelmezte a továbbiakban azt, hogy a II. r. kérelmező az eredményhirdetés időpontjának megváltoztatására tekintettel visszavonta ajánlatát, de ajánlatkérő ezt a visszavont ajánlatot is értékelte. Vitatta továbbá nyertes ajánlatával kapcsolatban a 2. részszempontra megállapított pontértékeket, mert nyertes az azonnali beavatkozás időpontját illetően kerületi telephely hiányában valószínűtlenül alacsony időszükségletet jelölt meg a helyszínre érkezés vonatkozásában, továbbá álláspontja szerint e bírálati részszempont esetében a nyertes ajánlattevő lehetetlen vállalást ajánlott fel. A megismételt jogorvoslati eljárásban sérelmezte az ajánlatkérő és a nyertes ajánlatkérő által 2001. július 18-án kötött megállapodást rögzítő jegyzőkönyv alapján vélelmezett hamis adatszolgáltatást a 2. bírálati részszemponttal kapcsolatban a nyertes ajánlattevő részéről.
II. r. kérelmező írásbeli kérelmében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában az I. r. kérelmezővel egyező indokok alapján kérte a jogsértés megállapítását, bírság kiszabását és ajánlatkérő kötelezését a költségek viselésére.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelmekre írásban és a tárgyaláson tett észrevételében előadta, hogy az ajánlatok bontása alkalmával minden jelen lévő ajánlattevő tudomásul vette, hogy az írásban közöltektől eltérően nem 2001. június 6-án, hanem 2001. június 7-én lesz az eredményhirdetés. Ennek ellenére 2001. június 6-án várták az ajánlattevőket, hogy az eredményhirdetés új időpontjáról szóló írásos értesítést átadják, azonban senki sem jelent meg. Megítélése szerint II. r. kérelmező jogsértően járt el, amikor ajánlatát visszavonta, mert rá is vonatkozik az ajánlati kötöttség, ami az eredményhirdetést követő 30. napig fennáll. Ezért ő jogszerűen járt el, amikor értékelte II. r. kérelmező ajánlatát. A 2. bírálati részszemponttal kapcsolatban kifejtette, hogy az ajánlati felhívásban meghatározottak szerint végezte az értékelést, és ennek során az ajánlatokban szereplő adatokat vette figyelembe. Ennek alapján kérte a jogorvoslati kérelmek elutasítását.
Egyéb érdekeltként a Lián Kht. előadta, hogy az ajánlatában a 2. bírálati részszemponttal kapcsolatos vállalás teljesíthető.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az alábbi részében megalapozott.
A Kbt. 55. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül el kell bírálni, az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét legkésőbb az ajánlatok felbontástól számított harminc (építési beruházás esetén hatvan) napon belül - az ajánlati felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontban - nyilvánosan ki kell hirdetni.
A Kbt. 55. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő az eredményhirdetés időpontját - indokolt esetben - egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal elhalaszthatja. Az ajánlatkérő az eredeti határidő lejárta előtt köteles a halasztásról és annak indokáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni.
Ajánlatkérő az ajánlatok bontási eljárásáról jegyzőkönyvet készített. A jegyzőkönyv az eredményhirdetés időpontjaként 2002. június 6-án 10.00 órát tartalmazott. A jegyzőkönyvet dr. Szikora Zsolt jegyző és az I. r. kérelmező képviseletében Viola Kornél hitelesítették aláírásukkal. A tanúk nyilatkozatai alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a bontási eljárást követően, a bontási jegyzőkönyv rögzítése után az ajánlattevők részéről valaki felvetette, hogy nem jól került meghatározásra az eredményhirdetés időpontja, mert az helyesen 2002. június 7.
A felvetést követő vitában a jelenlévők "megállapodtak" abban, hogy az eredményhirdetés "helyes" időpontja 2002. június 7-én 10.00 óra, azonban a bontási jegyzőkönyvet nem módosították.
A Döntőbizottság azt is megállapította, hogy ajánlatkérő a bontás és az eredményhirdetés közötti időszakban észlelte, hogy mégis a bontási jegyzőkönyvben foglalt dátum felel meg az ajánlati felhívásban közölteknek. Ajánlatkérő ugyanakkor figyelemmel volt a bontást közvetlenül követő szóbeli megállapodásra is, ezért 2001. június 6-án 9.45 és 10.10 között dr. Kígyóssy László, a jegyzői kabinet vezetője a polgármesteri hivatal V. em. 513. sz. tárgyaló előtt várta az esetleg mégis erre az időpontra érkező ajánlattevőket azzal a céllal, hogy átadja nekik az eredményhirdetés új időpontjáról, illetve az eredményhirdetés elhalasztásáról a Kbt. 55. § (2) bekezdése szerinti írásos értesítést. Ajánlattevők a bontási jegyzőkönyvben szereplő 2001. június 6-i időpontban nem jelentek meg az eredményhirdetésen, így ajánlatkérő képviselője nem tudta számukra átadni az eredményhirdetési eljárásnak a bontási jegyzőkönyvben szereplő időpontja előtt az eredményhirdetés elhalasztásáról szóló értesítést. A Döntőbizottság tényként állapította meg, hogy ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározott időpontban eredményhirdetést nem tartott, és ezzel megsértette a Kbt. 55. § (1) bekezdésének rendelkezését, így a jogorvoslati kérelmek e része megalapozott.
Dr. Kígyóssy László 2001. június 22-i írásbeli nyilatkozata, 2002. szeptember 24-i tanúvallomása, valamint az ajánlattevőknek 2002. június 6-án 14.46-kor faxon továbbított értesítés, továbbá kérelmezők által tett nyilatkozatok alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő késedelmesen tett eleget a Kbt. 55. § (2) bekezdésében foglaltaknak, mert az eredményhirdetés időpontjának elhalasztásáról - az ajánlatkérő által sem vitatottan - az eredeti eredményhirdetési időpont után adott írásban tájékoztatást. Ezzel ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (2) bekezdésében foglaltakat is, így a jogorvoslati kérelmek e része is megalapozott.
A Döntőbizottság ezt követően II. r. kérelmező ajánlata visszavonásának jogszerűségét vizsgálta meg.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a Kbt. az ajánlat visszavonásáról két helyen tesz említést: a 41. § (4) bekezdésében, illetve a 49. § (1) bekezdésében. Az előbbi úgy rendelkezik, hogy ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, vagy a szerződés megkötése érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, a biztosítékot elveszti, és az az ajánlatkérőt illeti meg, míg az utóbbi úgy rendelkezik, hogy az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja, illetőleg visszavonhatja ajánlatát.
A Döntőbizottság úgy értelmezte e két jogszabályi rendelkezést, hogy a Kbt. 41. § (4) bekezdés a visszavonás ajánlattételi kötöttségének következményeit szabályozza, a 49. § (1) bekezdésében foglaltak pedig az ajánlattételi kötöttség kezdete előtti visszavonás lehetőségét engedik meg. E két jogszabályi rendelkezés alapján a Döntőbizottság úgy ítélte meg, hogy ajánlattevők az ajánlattételi határidőt követően, de még az eredményhirdetés időpontja előtt törvényi tilalom nélkül visszavonhatják ajánlatukat.
A Döntőbizottság ajánlatkérő és II. r. kérelmező nyilatkozatai, írásos dokumentumai, valamint tanúvallomásai alapján igazolva látta azt a tényt, mely szerint II. r. kérelmező a 2001. június 7. 10.00 órára halasztott eredményhirdetés előtt, ugyancsak ezen a napon, reggel 8.00 és 8.20 között az ajánlatkérőhöz írásban benyújtott nyilatkozatában visszavonta ajánlatát.
II. r. kérelmező ajánlatának visszavonása azzal a következménnyel jár, hogy az azt benyújtó a visszavonást követően már nem minősül ajánlattevőnek. Tekintettel arra, hogy a Kbt. 79. § (3) bekezdése alapján csak ajánlatkérő - a saját érdekkörében - és olyan személy nyújthat be jogorvoslati kérelmet, akinek a vitatott tevékenység sérti vagy veszélyezteti jogát, jogos érdekét, ezért a Döntőbizottság megvizsgálta, hogy II. r. kérelmező jogát vagy jogos érdekét a közbeszerzési eljárásnak az ajánlat visszavonását követő szakasza sérthette e.
A Kbt. 79. § (3) bekezdése alapján a kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő vagy az olyan egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező) nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti, vagy veszélyezteti.
II. r. kérelmező ajánlatát visszavonta, melynek következtében az a közbeszerzési eljárás további - értékelési - szakaszában jogszerűen már nem is vehet részt. Ennek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatok értékelésével, illetve a közbeszerzési eljárás egyéb későbbi szakaszán II. r. kérelmező joga, vagy jogos érdeke nem sérülhet, hiszen visszavonta ajánlatát, és így az azt követő eljárási szakaszban már nem vesz részt.
A Döntőbizottság álláspontja szerint attól a pillanattól, hogy II. r. kérelmező visszavonta ajánlatát, már nem merülhet fel a közbeszerzési eljárás későbbi szakaszaival kapcsolatban őt érő joghátrány, tekintettel arra, hogy az ajánlat visszavonása után jogos érdeke már nem fűződhet a közbeszerzési eljárás további szakaszához. Ennek alapján a II. r. kérelmező jogorvoslati kérelem előterjesztésére nem jogosult a közbeszerzési eljárásnak az ajánlat visszavonását követő szakaszával kapcsolatban.
Tekintettel arra, hogy a jogorvoslati kérelmek egyes kérelmi részeivel kapcsolatban külön-külön kell vizsgálni az ügyfélképességet, az előzőek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy II. r. kérelmező megalapozottan nem vitathatja a Kbt. 55. § (6), valamint 59. § (1) bekezdésének sérelmét tekintettel a Kbt. 79. § (3) bekezdésére, mert a közbeszerzési eljárás e részében már nem vett részt.
Az előbbiekben kifejtettek miatt a Döntőbizottság nem vizsgálhatta II. r. kérelmező jogorvoslati kérelmének az ajánlat visszavonását követő eljárási szakasszal kapcsolatos részeit.
A Döntőbizottság a továbbiakban I. r. kérelmezőnek az értékelésre vonatkozó kérelmi elemét vizsgálta.
Az előbbiekben kifejtettek alapján ajánlatkérőnek csak két - a nyertes és az I. r. kérelmező által benyújtott - ajánlatot kellett volna összehasonlítania és értékelnie, még akkor is, ha az összegzés, vagy az értékelés korábban készült el, ill. a döntést már meghozta ajánlatkérő, de még nem hirdette ki.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal; a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése alapján az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén; ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
I. r. kérelmező ajánlatkérő értékelését csak a második bírálati részszempont keretében sérelmezte azzal, hogy csak két ajánlat maradt, új helyzet állt elő, így az összehasonlítást minden részszempont tekintetében újra el kellett végeznie a Döntőbizottságnak a Fővárosi Bíróság ítélete alapján.
Az ajánlatok értékelésére vonatkozólag ajánlatkérő semmilyen fajta módszertani előírást nem adott közre sem ajánlati felhívásában, sem dokumentációjában. Így a Döntőbizottság figyelemmel - az akkor hatályos - Kbt. 55. § (6) bekezdésére, annak megfelelően hasonlította össze a két ajánlatot. Az összehasonlítás során a pontértékek a legegyszerűbb arányosítással, a részszempontok szerinti tartalmi elemek összevetése során kerültek megállapításra úgy, hogy a kedvezőbb a maximális 10 pontot kapja, a kevésbé kedvező pedig arányosan annyival kevesebbet, amennyi a valóságnak megfelelően tükrözi a tartalmi különbséget.
Az első bírálati részszempont az ajánlati ár volt, 10-es súlyszámmal.
A Lián Kht. - az első évre; bruttó értékben, kerekítve - 117,5 M Ft-ot, I. r. kérelmező 108,9 M Ft-ot jelölt meg ajánlati árként. Ez utóbbi 10 pontot, az előbbi 9 pontot ér. (Súlyszámmal szorozva I. r. kérelmező 100 pont, míg a Lián Kht. 90 pont).
A második bírálati részszempont az azonnali beavatkozást igénylő munkák esetén a dokumentációban kiírt mértéknél rövidebb helyszínre érkezési és balesetveszély-elhárítási idő megajánlása (órában megadva) volt, 5-ös súlyszámmal.
Mielőtt az értékelést elvégezte volna a Döntőbizottság, megvizsgálta azon kérelmi elemek alaposságát, melyek ezen részszemponttal voltak kapcsolatosak.
Az első kérdés, hogy ajánlatkérőnek azonosan kellett volna-e értékelni a Lián Kht. és az I. r. kérelmező ajánlatát, tekintettel arra, hogy mindkét ajánlat - negyedóra, illetve félóra - egy órán belüli volt. A Döntőbizottság megítélése szerint az ajánlati felhívás egyértelmű volt e tekintetben és ajánlatkérő a helyszínre érkezési időre várt ajánlatot. Az, hogy ajánlatkérő órában jelölte meg a kért adatot, az a Döntőbizottság álláspontja szerint egyértelműen időbeli mértékegységet jelent, és nem értelmezhető úgy, hogy minden egy órán belül megjelölt időtartam azonos értékű ajánlati elemnek tekintendő és így azonos pontértéket kell kapni minden 60 percen belüli ajánlatnak. Ezen kérelmezői felvetésnek tehát nincs alapja, ajánlatkérő - helyesen - nem tekintette egyenlőnek a különböző időtartamra vonatkozó ajánlatokat.
I. r. kérelmező azt is vitatta, hogy a Lián Kht. által megjelölt időtartam tartható-e. Véleménye szerint a negyedórás időtartam lehetetlen ajánlat volt.
A Döntőbizottság álláspontja szerint e kérdés már a szerződés teljesítésének - így a Ptk.-nak - a körébe tartozik, de a Fővárosi Bíróság ítélete alapján megvizsgálta I. r. kérelmező ezen kérelmi elemét is. E kérdés vizsgálata során a Döntőbizottság figyelemmel volt a kerület kiterjedésére és földrajzi sajátosságaira (nevezetesen a kerület viszonylag széles, egyenes főútvonalaira, többnyire négyzethálós úthálózat-szerkezetére), közlekedési viszonyaira. Megállapította, hogy a dokumentációban közölt kerületi fenntartású belterjes zöldterületek, továbbá a baleseti szempontból elsődlegesnek tekinthető játszóhelyek a XIV. kerületben viszonylag koncentráltan (nagy lakótelepek - Kerepesi, Füredi, Nagy Lajos király, Egressy, Kacsóh Pongrác utak - mellett/között) helyezkednek el. A Döntőbizottság ugyancsak figyelemmel volt a különleges és a tömegközlekedési viszonyokra is. Az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztályának, valamint a XIV. kerületi Rendőrkapitányságnak - az I. r. kérelmező által benyújtott állásfoglalásai szerint a kerület két legtávolabbi pontja közötti távolságot 15-25, illetve 10-15 perc alatt lehet megtenni gépkocsival, megkülönböztető jelzés használata mellett. A Lián Kht. által benyújtott menetrendi kivonat szerint a BKV Rt. 32-es autóbuszainak Örs vezér tere és a Kacsóh Pongrác úti megálló közötti vonalszakasz átlagos menetideje 13 perc.
Fentieken túlmenően a Döntőbizottság azt is vizsgálta, hogy a nyertes ajánlatában tett-e, és hogyan tett ajánlatot ezen részszempont keretében, illetve annak indokolása - a teljesíthetőségre tekintettel - mennyire volt alapos.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a Lián Kht. ajánlata 54. oldalán részletesen ismerteti, hogy az azonnali beavatkozást igénylő munkák elvégzésére telephely kialakítására bérleti szerződést kötött, nyertessége esetén további bérleti szerződéseket köt, külön favágó brigádot szervez és telepít állandóan készenlétben lévő kihelyezett kosaras gépkocsival, a kerületben folyamatos jelenlétet biztosít (minimum 2 fő vezető + brigádok), akikkel jelzés esetén azonnal (legkésőbb 0,25 órán belül) reagálni tud.
A Döntőbizottság a fentiekben felsorolt objektív tényezők és a Lián Kht. ajánlatában vállalt ajánlat tartalmára tekintettel megállapította, hogy a negyedórás helyszínre érkezés kerületen belül, a vállalt feladatnak megfelelően, a XIV. kerületen belül telepített és állandóan készenlétben álló gépkocsi alkalmazása esetén és megkülönböztető jelzés helyett figyelmeztető jelzés használata esetén sem lehetetlen.
A Döntőbizottság megjegyzi, hogy e kérdés nem alkalmassági kritérium volt, hanem bírálati részszempont, továbbá sem az ajánlati felhívás, sem a dokumentáció nem tartalmazott az azonnali beavatkozást igénylő munkák elvégzésével kapcsolatos előírást.
I. r. kérelmező ajánlata 257. és 258. oldalán közli, hogy a balesetveszély, életveszély elhárítását félórán belül megkezdi, illetve ugyancsak a 257. oldalon és a 259. oldalon közli, hogy 0-24 órás ügyelettel rendelkezik, és vezetőit mobiltelefonnal látta el.
E részszempontra a Lián Kht. 0,25 órát, I. r. kérelmező 0,5 órát ajánlott. Előbbiek alapján tehát ezen ajánlati elemek összehasonlíthatók és ezen összehasonlítás alapján a Lián Kht. ajánlata 10, I. r. kérelmezőé 5 pontot ér. (Súlyszámmal szorozva I. r. kérelmező 25 pont, míg a Lián Kht. 50 pont).
A Döntőbizottság megjegyzi, hogy ajánlatkérő e bírálati részszempont során csak a felső időtartamhatárt szabályozta, az alsót nem. A 12 órában meghatározott minimális ajánlatkérői elváráshoz hasonlítva a Lián Kht. negyedórát, illetve I. r. kérelmező félórás vállalását, megállapítható, hogy egyik sem lehetetlen. Kétségtelen, hogy a Lián Kht. által vállalt időtartam teljesítése igen komoly műszaki és szervezési feladat megoldását kívánja nyertestől, de e feladat nem megoldhatatlan. Amennyiben a Lián Kht. a teljesítés során mégsem tudja vállalását teljesíteni, arra már nem a Kbt., hanem a Ptk. által a szerződés teljesítésére vonatkozó szabályok az irányadók.
A harmadik bírálati részszempont az éves áremelés mértéke volt, 3-as súlyszámmal. E bírálati részszempont keretében mindkét ajánlattevő a KSH inflációs rátájának 50%-át kívánta érvényesíteni, ezért mindkét ajánlat egyaránt 10-10 pontot ér (súlyszámmal szorozva I. r. kérelmező 30 pont, Lián Kht. 30 pont).
A negyedik bírálati részszempont a késedelmes teljesítés esetén a dokumentációban kürt mértéken felül vállalt kötbér mértéke volt, 1-es súlyszámmal.
E bírálati részszempont keretében a Lián Kht. 500 E Ft/nap, az I. r. kérelmező 350 E Ft/nap kötbért ígért a késedelmes teljesítés esetére. Így az előbbi ajánlat 10, az utóbbi 7 pontot ér. (Súlyszámmal szorozva I. r. kérelmező 7 pont, míg a Lián Kht. 10 pont).
Fentiek alapján megállapítható, hogy a bírálati részszempontok tartalmi elemeinek összehasonlítása után, az összességében legelőnyösebb ajánlatot a Lián Kht. tette (90+50+30+10 = 180 pont), míg második az I. r. kérelmező (100+25+30+7 = 162 pont) lett.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő annak ellenére jogszerű döntést hozott, hogy bírálatában számolt az eredményhirdetést megelőzően visszavont ajánlattal, így sem a Kbt. 55. § (6) bekezdését, sem az 59. § (1) bekezdését nem sértette meg.
A Döntőbizottság ezt követően az I. r. kérelmező által becsatolt jegyzőkönyvvel kapcsolatos kérelmi elem elkésettségét vizsgálta meg.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint a jogorvoslati eljárást a Kbt. szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
I. r. kérelmező a 2002. szeptember 24-én tartott jogorvoslati tárgyaláson becsatolt egy, az ajánlatkérő és a nyertes között 2001. július 18-án felvett jegyzőkönyvet, amelyben - többek között - a két fél megállapodott abban, hogy a nyertes ajánlatában szereplő, azonnali munkák megkezdésére vállalt negyedórát - a nyertes felkészülési lehetőségének hiányára tekintettel - 12 órára növelik 2001. augusztus 31-ig. E megállapodás kapcsán I. r. kérelmező egyrészt a bírálati részszempontra tett nyertesi ajánlat lehetetlenségének bizonyítását látja, illetve javasolja nyertes hamis adatszolgáltatásának megállapítását.
I. r. kérelmező 2001. augusztus 17-én az általa a jogorvoslati eljáráson becsatolt jegyzőkönyvet az D.383/6/2001. számú határozat bírósági felülvizsgálata során a Fővárosi Bíróság részére benyújtotta. Ennek alapján I. r. kérelmező a jegyzőkönyvről és tartalmáról legkésőbb annak a bírósághoz való benyújtásának időpontjában tudomást szerzett, így a Kbt. 79. § (7) bekezdése szerinti 15 napos jogvesztő határidőt ezen időponttól kell számítani. Ennek alapján legkésőbb 2001. szeptember 1-jén lehetett volna a jogvesztő határidőn belül benyújtani ezzel a jegyzőkönyvvel, illetve tartalmával kapcsolatos jogorvoslati kérelmet.
Tekintettel arra, hogy I. r. kérelmező ezen kérelmi elemét csak a 2002. szeptember 3-án megindított jogorvoslati eljárásban tette a jogorvoslati kérelem részévé, a 15 napos jogvesztő határidőt sokszorosan túllépte. Ennek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint I. r. kérelmező ezen dokumentum tartalmával kapcsolatos jogorvoslati kérelmi eleme elkésett.
A Döntőbizottság rámutat arra is, hogy a II. r. kérelmező a bírósági eljárásban részt vett és a becsatolt iratok között a hivatkozott jegyzőkönyvet is megismerte, így az ezzel kapcsolatos jogorvoslati kérelem az ő esetében is elkésett lett volna.
A Döntőbizottság megvizsgálta a jegyzőkönyv tartalmával kapcsolatosan a hivatalból történő jogorvoslati eljárás lefolytatásának lehetőségét is, azonban - tekintettel a Kbt. 75. § (2) bekezdésében, a 79. § (7) és (8) bekezdéseiben foglaltakra is - ezen lehetőséggel nem élt.
Az eset összes körülményeinek mérlegelése alapján a megállapított jogsértések sülyára, illetve azok bekövetkezésének körülményeire is tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint az elkövetett jogsértésekkel kapcsolatban a minimális mértékű bírság kiszabása is túlzott mértékű szankció lett volna ajánlatkérő számára, ezért a rendelkező részben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazta és ajánlatkérővel szemben bírságot nem szabott ki.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a), d) és h) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazta, míg az elkésett kérelmi elemet a Kbt. 79. § (7) bekezdésére tekintettel a Kbt. 80. § (4) bekezdése alapján elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. október 14.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
