KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9411)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.486/9/2002.
Tárgy: a TOPBÜRO Ingatlanforgalmazó Kft. jogorvoslati kérelme az MBKF Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A TOPBÜRÓ Ingatlanforgalmazó Kft. (1053 Budapest, Károlyi M. u. 9., képviseli: dr. Garai Géza ügyvéd, 1013 Budapest, Döbrentei u. 8., I. em. 2., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet az MBKF Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., képviseli: dr. Vígh Zoltán ügyvéd, 2083 Solymár, Bokor u. 13., a továbbiakban: ajánlatkérő) "irodai hasznosításra alkalmas üzemeltetett ingatlan bérlése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2002. július 30-án hirdetmény közzététele nélkül induló eljárás keretében részvételi felhívást küldött ki a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára és a (3) bekezdés c) pontjára alapítottan a következő tárgyban:
A felhívás 3. a) pontja szerint a beszerzés tárgya és mennyisége: irodai hasznosításra alkalmas üzemeltetett ingatlan bérlése.
Műszaki leírás:
- az épület összterülete (pinceszint nélkül) nem haladhatja meg a 6000 m2-t,
- bruttó 2000-2100 m2 alapterület bérlési lehetősége,
- 100-120 fő befogadó képességű (vagy 100 m2-es) konferenciaterem,
- földszinti, utcafronti bejárattal kialakítható ügyfélszolgálati helyiség (minimum 75 m2)
- minimum 150 m2-es épületen belüli raktározási lehetőség,
- 10-15 gépkocsi befogadására alkalmas fedett parkolóhely az épületben, vagy az épület közvetlen közelében,
- kormányzati, üzleti negyedhez, valamint kötöttpályás tömegközlekedési eszköz (metró, villamos) megállójához közeli fekvésű ingatlan,
- állami vezetők, üzletember-delegációk fogadására alkalmas ingatlan,
- a bérlő igényeinek megfelelő; testreszabható belső kialakítás lehetősége (70-74 irodahelyiség),
- dolgozók étkeztetésének megoldására lehetőség,
- kiépített telefonhálózattól elvárt követelmények:
- min. 150 db ISDN beválasztós vonal, amely házon belül mellékként és városból közvetlenül is hívható,
- 50 db házi mellék, melyről városi hívás is kezdeményezhető,
- a kiépített számítástechnikai kábelezési rendszertől elvárt követelmény:
a rendezőfelülettől 400 végponton biztosítania kell a UTP-kategória 6 szabvány minőségügyi jellemzőit (műszaki paramétereinek 250 MHz-ig specifikáltnak kell lenniük).
Az üzemeltetési díjak részletezése az ajánlat részét kellett hogy képezze.
A bérlemény használatba adásának időpontja: 2002. szeptember 16.
A részvételi felhívás 11. b) pontja szerint az összességében legelőnyösebb ajánlat volt a bírálati szempont a következők szerint:
részszempont súlyszámok
- bruttó átlagbérleti díj/m2 Ft-ban meghatározva 35
- az ITDH működéséhez szükséges feltételek kielégítése 25
- az ingatlan főbejáratához minél közelebbi, valamint könnyen megközelíthető 100-120 fő befogadására alkalmas konferenciatere 5
- földszinti ügyfélszolgálati helyiség (min. 75 m2) 5
- az irodák és egyéb helyiségek komfortfokozata
- természetes fénnyel rendelkező irodák aránya 5
- parkolók száma és távolsága a bérleménytől 5
- az ingatlan megközelíthetősége (kormányzati, üzleti negyedtől való távolsága, kötöttpályás tömegközlekedési eszköz (metró, villamos) megállójától való távolság, a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól - 1055 Budapest, Honvéd u. 13-15. - való távolság) 25
- az ingatlan alkalmassága állami vezetők, üzletember-delegációk fogadására 10
- az ingatlan bérbeadásának lehetősége 5
Részajánlat tétele nem volt megengedett, azonban többváltozatú ajánlat tétele 3, illetve 5 évre igen.
Az ajánlattételi határidő és az első tárgyalás időpontja azonos volt az írásbeli ajánlatok bontásának időpontjával, 2002. augusztus 5-ével. Ajánlatkérő által kiválasztott ajánlattevők a következők voltak: a Top Büro Ingatlanforgalmazó Kft., a Párizs 2000 Kft. és a AIT Bürotel Kft.
Az ajánlattételi határidőre mind a három felkért cég benyújtotta ajánlatát. Ajánlatkérő az ajánlatokat megvizsgálta, 2002. augusztus 5-én tárgyalásokat folytatott ajánlattevőkkel, majd az ugyanaznap tartott eredményhirdetés alkalmával ajánlatkérő a Párizs 2000 Kft.-t jelölte meg nyertesnek.
Kérelmező 2002. augusztus 15-én kérelemmel fordult a Döntőbizottsághoz, melyben kérte a jogsértés megállapítását, a döntés megsemmisítését, valamint ideiglenes intézkedésként a szerződés megkötésének megtiltását, szabjon ki bírságot és marasztalja költségekben a jogsértőt. Kérelme indokolásául előadta, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdésében foglaltakat, mivel e törvényhelyben egyértelműen az szerepel, hogy az írásbeli összegzésben foglalt adatokat kell az eredmény kihirdetése során ismertetni. Ezzel szemben a kihirdetéskor csak az ajánlattevők összpontszáma került ismertetésre. Törvénysértő az írásbeli összegzés azért is, mert az AIT Bürotel Kft. abban szereplő összpontszáma eltérő (lényegesen magasabb) az eredmény kihirdetésekor közöltekhez képest.
A fenti törvénysértések megítélésük szerint a Kbt. 24. § (1) bekezdésében szabályozott, a verseny tisztaságára vonatkozó alapelv megsértését is jelentik, valamint felvetik azt, hogy az eljárásban érvényesült-e a Kbt. 24. § (2) bekezdése szerinti, az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó követelmény. Ezen alapelvek megsértésének gyanúját erősíti az is, hogy az ajánlatoknak az írásbeli szakvéleményben szereplő értékelésében kérelmező csak azon elbírálási részszempontok esetében került a nyertes ajánlattevőhöz képest hátrányba (kapott alacsonyabb pontszámot), amelyek esetében a szubjektív értékítéletnek tág tere van) pl. megközelíthetőség, természetes fény, alkalmasság delegációk fogadására), illetve a 2. c) pont szerinti komfort esetében számukra érthetetlen, hogy miért kaptak a nyerteshez képest 20 ponttal alacsonyabb pontszámot.
A kérelmező a 2002. szeptember 12-én megtartott tárgyaláson azt állította, hogy a szóbeli eredményhirdetésen az AIT Bürotel Kft. 750-760 körüli összesített pontértékekkel a harmadik lett, míg az írásbeli összesítés szerint 835 ponttal a második lett, végezetül sérelmezte ajánlatkérő szerinte aránytalan pontértékeit a 2. c), d) és e), a 3. és a 4. bírálati rész-, illetve alszempontok esetében.
Ajánlatkérő észrevételében közölte, hogy a kérelmező semmiféle észrevételt nem tett az eljárás során. Az eredmény kihirdetésének befejezésekor ismét feltett ezirányú kérdésre sem tett észrevételt, vagy kifogást.
Előadta, hogy a kérelmező jogi képviselője az eredményhirdetést követően, 2002. augusztus 7-én keltezett levelében - egy angol nyelvű újság egyik cikkében megjelentekre hivatkozva - tájékoztatta az ajánlatkérőt arról, hogy állítólagos elszámolási vita van az eljárásban nyertes Párizs 2000 Kft. és a Középületépítő Rt. között az ingatlanon végzett kivitelezési munkálatokkal kapcsolatban.
Ajánlatkérő válaszlevelében részletesen leírta azon véleményét, hogy a csatolt tulajdoni lap szerint az ingatlan per-, teher- és igénymentes, annak tulajdonosa 1/1 arányban a nyertes cég, aki sem felszámolás, sem végelszámolás alatt nem áll, és cégjogi helyzete egyebekben is rendezett. Akkor is úgy vélte, és most is úgy véli, hogy a Kbt. és a hatályos jogszabályoknak megfelelően körültekintően járt el a nyertes kiválasztásakor. Ha van is bármiféle elszámolási vita a Párizs 2000 Kft. és bármely cég között, úgy az nem releváns az ingatlanra vonatkozó bérleti szerződés tekintetében, kiváltképp az ajánlathoz csatolt tulajdoni lap és egyéb dokumentumok ismeretében.
Ugyanezen levelében a kérelmező megjegyezte, hogy nem a Kbt. 5. számú mellékletében meghatározott részletességgel került sor a tárgyalást követően az eredmény kihirdetésére, így kilátásba helyezte jogorvoslati eljárás kezdeményezését.
Ajánlatkérő előadta észrevételében, hogy az eljárás kapcsán a Kbt. 5. számú mellékletében foglalt adatok közül a szóbeli eredményhirdetéskor az 1. és a 6. pont teljes egészében, a 2. és 4. a) pont lényegi elemei kerültek ismertetésre; ugyanakkor az 1. d), a 3., a 4. b) és az 5. pontok ismertetése nem volt előírt.
A szóbeli eredményhirdetést követően, a törvényes határidőn belül, írásban közölte az ajánlatkérő az 5. számú melléklet szerinti minden információt, és ennek ellenkezőjét a kérelmező sem állítja.
Álláspontjuk szerint az eljárás során folyamatosan és maradéktalanul betartotta mind a Kbt. 24. § (1) bekezdése szerinti verseny tisztaságára, mind a 24. § (2) bekezdés szerinti esélyegyenlőségre vonatkozó alapelveket. Nem befolyásolja ezt a tényt az sem, hogy az eredmény nem az 5. számú mellékletben meghatározott aprólékos részletezéssel került szóban ismertetésre, mivel a lényegi elemek ott is, azonnal ismertetésre kerültek, továbbá az írásbeli összegzés határidőben történő megküldésével a társaság eleget tett kötelezettségének.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem hozott, mivel annak törvényi feltételei nem álltak fenn, tekintettel arra is, hogy a szerződést 2002. szeptember 14-én megkötötték.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és szóbeli nyilatkozatai, illetve az eljárás dokumentumai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozatlan az alábbiak szerint.
A Döntőbizottság elsődlegesen a jogorvoslati kérelem érdemi részét, azaz ajánlatkérő értékelését vizsgálta meg.
A Kbt. 37. § (1) bekezdése szerint, ha az ajánlatkérő a megfelelő ajánlattételhez szükséges dokumentációt készít, a részletes szerződési feltételeket a dokumentáció tartalmazza. Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit is.
A Kbt. 40. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírást (különösen a műszaki és minőségi követelmények, a megfelelőség tanúsítása és ellenőrzése, a minőségbiztosítási rendszer tanúsítása) adni.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a megfelelő ajánlattételhez dokumentációt készített, ebben a közbeszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírást megadta. A Kbt. 79. § (7) bekezdésében megjelölt 15 napos jogvesztő határidőn belül egyik ajánlattevő sem tett kifogást, illetve nem kezdeményezett jogorvoslati eljárást - így kérelmező sem - az ajánlati felhívással, illetve a dokumentációval kapcsolatban.
A következőkben a Döntőbizottság kérelmező és a nyertes ajánlatát összevetve megállapította, hogy az ajánlatok egymáshoz viszonyított tartalmi elemeire figyelemmel határozta meg ajánlatkérő a pontértékeket. Nevezetesen - ajánlatkérő szakvéleményével megegyezően - 2. c) komfortfokozat esetében előnyként értékelte nyertes javára, hogy az irodák parkettával, a folyosók hidegburkolattal ellátottak, míg kérelmező esetében hátrányként értékelte azt, hogy az irodák és folyosók szőnyegpadlóval vannak ellátva, valamint azt, hogy az irodák megközelítése csak szűk folyosókon keresztül lehetséges. Kérelmező ezen bírálati alszemponttal kapcsolatosan elismerte, hogy az általa ajánlott irodaház A+komfort besorolását nem említette sem írásos ajánlatában, sem a tárgyalás során. A 2. d) természetes fény alszempont keretében nyertes mindhárom utcafrontján természetes fény világítja meg az irodákat, míg a kérelmező által ajánlott ingatlan belső irodái kifejezetten sötétek, a Cukor utcai front irodái pedig kevésbé világosak. A 2. e) parkolás alszempontnak egyformán kevéssé felelt meg nyertes és kérelmező ajánlata, lévén, hogy kérelmezőnél csak automata berendezéssel oldható meg a parkolás, nyertesnél pedig csak a szomszéd épületben. Itt az 5-5 pont arányosan fejezi ki az ezen alszempont szerint legjobb ajánlattól (125 db gk. saját parkolása) való eltérését.
A 3. részszempont (megközelíthetőség) esetében nyertes javára szólt, hogy a Gazdasági Minisztériumtól 700 m-re esik az ingatlan, továbbá két metró és egy földalatti megállója van a közelben, míg kérelmező ingatlana távolabb van a minisztériumtól és csak egy metróállomás van a közelében.
A 4. részszempont az "alkalmasság delegációk fogadására" volt. Ugyancsak megállapítható, hogy kérelmező irodaháza kifejezetten nehezen közelíthető meg gépkocsival, ezért delegációk fogadására kevésbé alkalmas, mint nyertesé.
Összefoglalva a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a sérelmezett bírálati rész-, illetve alszempontok körében végzett pontozása során nem követett el jogsértést. A döntőbizottság megjegyzi, hogy kérelmező az általa sérelmezett szempontok tartalmával kapcsolatbán a közbeszerzési eljárás során sem kérdéssel, sem felvilágosítási kéréssel nem fordult ajánlatkérő felé. Azt is szükséges megjegyezni, hogy a felhívásban meghatározott bírálati (al-, rész-)szempontok tartalmi köre nem az alkalmasság, illetve az alkalmatlanság megállapítását szolgálta, hanem annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy melyik megajánlott ingatlan a megfelelőbb ajánlatkérő számára.
A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel megállapította, hogy ajánlatkérő értékelésében jogszabálysértést nem követett el, ezért a jogorvoslati kérelem ezen részét megalapozottság miatt elutasítja.
A jogorvoslati kérelemnek az eredményhirdetéssel kapcsolatos részét a Döntőbizottság megvizsgálta, és az alábbiakat állapította meg.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
Ajánlatkérő írásbeli és szóbeli nyilatkozata alapján megállapítható, hogy ajánlatkérő az eredményhirdetésen az összegzésből az alábbiakat ismertette: az 1. és a 6. pontot teljes egészében, a 2. és a 4. a) pont lényegi elemeit ugyanakkor az 1. d), a 3. a), a 4. b) és az 5. pontok ismertetése nem volt előírt. A tárgyaláson elismerte, hogy a részszempontok szerinti pontértékek nem kerültek ismertetésre.
Ajánlatkérő cáfolta, hogy az eredményhirdetésen eltérő összesített pontérték hangzott volna el az AIT Bürotel ajánlatával kapcsolatban, mint amit kérelmező hallani vélt. E két kérdéssel kapcsolatban a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az összegzést az eredményhirdetés időpontjára szabályszerűen elkészítette, annak tartalmát - a részszempontokra vonatkozó pontértékek kivételével - ismertette, továbbá az összegzés határidőben kiküldésre került ajánlattevők részére. Az eredményhirdetésen egyik ajánlattevő részéről, így a jelen lévő kérelmezőtől sem hangzott el kérdés. Kérelmező élhetett és élt is jogorvoslati jogával, abban semmilyen felróható ajánlatkérői magatartás nem gátolta. Ezek alapján kérelmező joga, vagy jogos érdeke nem sérült, így erre tekintettel megállapítható, hogy nem történt ajánlatkérő részéről jogsértés.
A fentiek alapján megállapítható, hogy ajánlatkérő birtokába jutott a törvényes határidőn belül minden, a közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó jogszabályban előírt információhoz, ezért a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem ezen részét megalapozatlanság miatt elutasítja.
Kérelmező a Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdéseinek megsértésének megállapítását is kérte a Döntőbizottságtól ajánlatkérő eljárásában, mivel szerinte az ajánlatkérő értékelése és szóbeli eredményhirdetése jogszabálysértő volt, ezért ezek egyben a Kbt. alapelveinek a megsértését is jelentik.
A Kbt. 24. § (1)-(2) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban - az egyes eljárási cselekmények, az ajánlatok értékelése során hozott döntés és a szerződés megkötése tekintetében - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, illetve nyilvánosságát.
Az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
A Döntőbizottság a fentiekben részletesen megvizsgálta a jogorvoslati kérelemnek az ajánlatkérő értékelésére és eredményhirdetésére vonatkozó részeit, és ezek vonatkozásában jogszabálysértést nem állapított meg. A Döntőbizottság nem állapított meg a továbbiakban jogsértést a verseny tisztaságára, nyilvánosságára és esélyegyenlőségére vonatkozó alepelvi körben.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban felmerült költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkező részben foglaltak szerint határozott, mivel jogsértés megállapítására nem került sor.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. szeptember 24.
Dr. Szaller Ottó s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
