KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9413)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.512/2002/10
Tárgy: a Magas- és Mélyépítő Kft. jogorvoslati kérelme a Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Magas- és Mélyépítő Kft. (6000 Kecskemét, Szolnoki hegy 118., képviseli: dr. Adorján Mihály ügyvéd, 6000 Kecskemét, Petőfi S. u, 1., a továbbiakban: kérelmező) által, a Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata (6000 Kecskemét, Kossuth tér 1., a továbbiakban: ajánlatkérő) "lakóút építése, 17 000 m2" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek nyilatkozatai és a tárgyaláson elhangzottak alapján az alábbi tényállást állapítja meg.
Ajánlatkérő 2002. augusztus 14. napján a Közbeszerzési Értesítő 33. számában ajánlati felhívást tett közzé Kecskemét város közigazgatási területén lakóút-építési munkákra (összesen 17 000 m2).
A felhívás szerint a teljesítés határideje 2002. november 15.
Ajánlatkérő a felhívásban a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjai között annak 11. b) pontjában többek között az alábbiakat írta elő: "- 1999., 2000., 2001. évek bármelyikében a nettó árbevétel nem éri el az 500 millió forintot,
- az elmúlt 3 évben (1999., 2000., 2001.) nem volt legalább 3, egyenként nettó 200 millió forintot meghaladó megrendelő által igazolt útépítési referenciamunkája."
Ajánlatkérő dokumentációt is az ajánlattevők rendelkezésére bocsátotta, mely tartalmazta az útépítés engedélyezési terveit és szerződésmintát. A dokumentációt a kérelmező is megvásárolta.
Kérelmező 2002. augusztus 30-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben sérelmezte ajánlatkérő felhívásának az alkalmatlanná minősítés alábbi szempontjait:
"- 1999., 2000., 2001. évek bármelyikében a nettó árbevétel nem éri el az 500 millió forintot,
- az elmúlt 3 évben (1999., 2000., 2001.) nem volt legalább 3, egyenként nettó 200 millió forintot meghaladó megrendelő által igazolt útépítési referenciamunkája".
Kérelmében kérte, hogy a Döntőbizottság kötelezze ajánlatkérőt, hogy az ajánlati felhívásból a diszkriminatív alkalmatlanná minősítési szempontokat törölje, módosítsa az ajánlattételi határidőt és a dokumentáció megkérésének határidejét. Ha ilyen módon nem orvosolható a jogsértő felhívás, kérik, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg ajánlatkérő ajánlati felhívásra vonatkozó döntését, illetőleg, ha ajánlatkérő a kifogásolt ajánlati felhívás alapján beérkezett pályázók között hirdetne eredményt, kérik, hogy a Döntőbizottság ezen döntést semmisítse meg, és kötelezze ajánlatkérőt új ajánlati felívás kiírására. Ideiglenes intézkedésként kérik, hogy a Döntőbizottság ajánlatkérőt szólítsa fel, hogy az eljárásba vonja be kérelmezőt.
Álláspontja szerint az ajánlati felhívás általa sérelmezett alkalmatlansági feltételei sértik a Kbt. 33. § (1) bekezdés rendelkezéseit. Ezek az alkalmatlanná minősítési szempontok csak arra alkalmasak, hogy az ajánlatkérő által már előre kiválasztott egy-két pályázó pályázhasson. Becslésük szerint a felhívás szerinti feladat értéke 40-55 millió forint. Mellékelnek egy kimutatást Kecskemét városban, 1999-2001 közötti években végzett útépítésekről, melyből kitűnik, hogy a város egyik évben sem költött annyit útépítésre, ami indokolná, hogy csak olyan cég pályázhasson, akinek legalább 3, egyenként nettó 200 millió forintot meghaladó, megrendelő által igazolt útépítési referenciamunkája van. Álláspontjuk szerint a kifogásolt alkalmatlansági szempontokat a feladat elvégzéséhez semmilyen gazdasági, műszaki szempont nem indokolja.
Ajánlatkérő észrevételében a kérelem elutasítását kérte, annak megalapozatlansága okán. Kifejtette, hogy azért határozta meg az ajánlati felhívásban az alkalmassági-alkalmatlansági feltételeket, hogy a pályázatok értékelése során biztosan olyan ajánlattevő legyen a nyertes, aki a tárgyi munkát az igen rövid határidő ellenére időben, I. osztályú minőségben, jól szervezetten elvégi, ellenkező esetben ajánlatkérő hibájából a lakosság szenvedne indokolatlan kárt. Ezért a pályázónak megfelelő műszaki felszereltséggel és a beszerzés tárgyánál nagyobb referenciamunkákkal kell rendelkezniük. Álláspontjuk szerint a közbeszerzési eljárás önmagában is szelekciót jelent, de nem diszkriminációt. Kérelmező azon állítása, miszerint a tárgyi kiírás alkalmatlanná minősítés szempontjai szándékosan diszkriminatívak, illetve az előre kiválasztott pályázókat szolgálnák, elfogadhatatlan. A kérelmező által becsatolt kimutatás tartalmazza, hogy Kecskemét város 2002. évi előirányzata az útépítésekre a 140 millió Ft-ot meghaladja. A hirdetmény nem zárja ki kérelmezőt sem az útépítési munkából, hiszen bármelyik pályázónál 10% alatti alvállalkozóként részt vehet. Véleményük szerint nem sérült az esélyegyenlőség elve azáltal, hogy az önkormányzat a saját igényeihez, elvárásaihoz igazodó követelményeket határozott meg.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozatlan az alábbiak szerint:
A Kbt. 44. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága igazolható
a) pénzügyi intézménytől származó - erről szóló - nyilatkozattal;
b) mérlegének (egyszerűsített mérlegének, beszámolójának vagy konszolidált mérlegének) benyújtásával;
c) előző legfeljebb háromévi teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozatával;
d) az ajánlatkérő által előírt tartalmú egyéb - fizetőképességének megállapítására alkalmas - nyilatkozattal vagy dokumentummal.
(2) Az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmassága igazolható
a) az előző legfeljebb három év legjelentősebb szállításainak, szolgáltatásainak, illetve az előző legfeljebb öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével (legalább az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje és a szerződést kötő másik fél megnevezésével);
b) műszaki-technikai felszereltségének leírásával;
c) azoknak a szakembereknek (szervezeti egységeknek), illetve vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőség-ellenőrzésért felelősek;
d) a termék leírásával, mintapéldányának, fényképének bemutatásával, melynek eredetiségét az ajánlatkérő felhívására igazolni kell;
e) a megkövetelt és egyértelműen megadott műszaki leírások tekintetében az elismert - bármely nemzeti rendszerben akkreditált - minőségtanúsító intézménytől származó tanúsítvánnyal;
f) termelési, illetve kutatási-fejlesztési képességéről az ajánlatkérő vagy más szervezet által végzett vizsgálattal, ha a termék, illetve a szolgáltatás összetett, vagy ha különleges célra szolgál;
g) a saját és a teljesítésbe bevonandó műszaki vagy gazdasági egységek minőségbiztosítási rendszerének - bármely nemzeti rendszerben akkreditált tanúsító általi tanúsításával.
(3) Az ajánlatkérő az (1) és (2) bekezdésben foglaltak közül egy vagy több igazolási módot is előírhat.
(4) Az ajánlatkérő az (1) és (2) bekezdésben foglaltak alapján az ajánlattevőre és az alvállalkozókra vonatkozóan egymástól eltérő alkalmassági igazolási módot is előírhat. Ha azonos igazolási módot ír elő, a szerződés teljesítésére való alkalmassá minősítéshez az ajánlattevőnek és az alvállalkozóknak együttesen kell megfelelniük az előírt alkalmassági követelményeknek, kivéve, ha az ajánlatkérő ettől eltérően rendelkezik.
(5) Ha több ajánlattevő közösen tesz ajánlatot, valamennyi ajánlattevőnek egyenként kell megfelelnie az ajánlatkérő által előírt alkalmassági követelményeknek, kivéve, ha az ajánlatkérő ettől eltérően rendelkezik.
(6) Az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1),
illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg az alvállalkozót alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
Ajánlatkérőnek fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy megbizonyosodjon arról, hogy az ajánlattevő majd tudja-e teljesíteni a szerződést.
A fent hivatkozott jogszabályhelyek egyértelműen meghatározzák, hogy ajánlatkérő milyen iratokat, tényeket követelhet meg a jelentkezőktől/ajánlattevőktől pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására, továbbá rögzíti annak szabályait, hogy ezen tények és iratok alapján milyen módon határozhatja meg a szerződés teljesítésére való alkalmatlanság megállapítását. A törvény idézett konkrét rendelkezései a törvény által megfogalmazott alapelvek érvényesülését is biztosítják azáltal, hogy a törvény céljaként megfogalmazott verseny biztosítása kizárólag a törvény által engedett keretek között kerülhessen "korlátozásra".
Ajánlatkérő tehát a törvény adta lehetőséggel élve határozhatja meg, hogy milyen pénzügyi, gazdasági és műszaki paraméterekkel rendelkező cégek részvételét kívánja a közbeszerzési eljárásban. E körben ajánlatkérőt a Kbt. 44. § (7) bekezdésében foglaltat korlátozzák, mely szerint az ajánlatkérőnek az (1)-(2) bekezdésben meghatározott adatok és tények kérését - figyelemmel az ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekére - a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (4) bekezdés szerinti követelményeket pedig - a beszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.
A Kbt. 44. § (7) bekezdésében foglaltak tekinthetőek korlátnak ajánlatkérő számára az alkalmatlansági szempontok meghatározása során, azaz akkor követ el ajánlatkérő jogsértést, ha megállapítható, hogy a felhívásban megadott szempontok nincsenek arányban a feladat ellátására kötendő szerződés teljesítésének feltételeivel.
A kérelmező által kifogásolásra került a felhívás 11. b) pontjának 3. francia bekezdése, miszerint alkalmatlan a szerződés teljesítésére az az ajánlattevő, akinek az 1999., 2000., 2001. évek bármelyikében a nettó árbevétele nem éri el az 500 millió forintot."
Ajánlatkérő a 2002. évi költségvetésében a lakossági útépítésekre 141 634 E Ft előirányzatot biztosított. A tárgyaláson nyilatkozott, hogy előzetes árajánlatok alapján tervezték a költségvetést. Így a beszerzés ajánlatkérő által becsült értékének 140 millió Ft-ot lehet tekinteni. Az ajánlati felhívás 2002. augusztus 14-én jelent meg, így a szerződéskötésre legkorábban 2002. szeptember 24-én kerülhet sor. A befejezési határidőt ajánlatkérő 2002. november 15-ében jelölte meg, tehát az átfutási idő maximum 7 hét. Nem kifogásolható, hogy ajánlatkérő olyan vállalkozást kívánt kiválasztani a teljesítésre, amelynek a kapacitása a 7 hét alatt elvégzendő, 140 milliós értékűre becsült beruházás elvégzéséhez elegendő. Ha egy ilyen kapacitású vállalkozásnak éves szinten le van kötve a kapacitása, akkor az éves árbevétele: min. 980 millió Ft. Ajánlatkérő alkalmassági feltételként az elmúlt három évben, évenként minimum 500 millió Ft-os nettó árbevételt határozott meg, ami láthatóan a becsült értékhez és az átfutási időhöz mérten nem túlzó, így nem jogsértő.
Kérelmező által kifogásolt másik alkalmatlansági szempont volt a felhívás 11. b) pont 4. francia bekezdésében előírtak, azaz "- az elmúlt 3 évben (1999., 2000., 2001.) nem volt legalább 3, egyenként nettó 200 millió forintot meghaladó megrendelő által igazolt útépítési referenciamunkája."
Nem fogadható el kérelmező érvelése, hogy azért túlzó a referencia nagyságának a meghatározása, mert a szerződés teljesítése több részfeladatból tevődik össze, konkrétan 12 utcában kell burkolatot építeni és a legnagyobb értékű útépítési munka sem haladja meg a 25 millió Ft-ot. A részajánlat lehetőségének biztosítása kizárólag az ajánlatkérő kompetenciájába tartozó döntés. Jelen esetben nem volt megengedett a részekre bontott ajánlattétel. Ajánlatkérő az alkalmasságot a szerződés teljesítésének az egészére vizsgálja, nem a részteljesítésekre vonatkozóan. A referenciák bemutatásánál a munkavégzés időtartamát és az ellenszolgáltatás összegét kérte megjelölni, nem tért ki arra, hogy ez kizárólag egy útra vonatkozhat. Alkalmatlansági feltételként szabta, hogy az elmúlt három évben nem volt legalább 3, egyenként nettó 200 millió Ft-ot meghaladó, megrendelő által igazolt útépítési referenciája.
A nettó 140 millió Ft-os becsült értéknek a nettó 200 millió Ft nagyságú referencia elvárása nem tekinthető olyan előírásnak, amely a Kbt. 44. § (7) bekezdésében meghatározott követelményekkel ne lenne összhangban, így a Döntőbizottság álláspontja szerint a felperes kérelme és annak alátámasztására előadott indokok nem támasztják alá a kifogásolt alkalmatlansági szempont jogsértő módon történő előírásának megállapítását.
Mindezek alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasította.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. október 8.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
