KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9414)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.513/9/2002.
Tárgy: a Vakond Kft. jogorvoslati kérelme Abony Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Vakond Kft. (6060 Tiszakécske, Béke u. 76., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet Abony Város Önkormányzata (2740 Abony, Kossuth tér 1., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Abonyi Lajos utca rekonstrukciója, építése" tárgyú közbeszerzési eljárás ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2002. július 3-án ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 27. számában nyílt eljárás megindítására (5041/2002) a rendelkező részben írt tárgyban.
Ajánlatkérő felhívásában 1496 fm hosszúságban kérte az Abonyi utca átépítését inhomogén (kiemelt, döntött, süllyesztett) szegélykivitellel, felszíni és csapadékvíz-elvezető, ill. szikkasztóárok kialakításával, részbeni padkakiképzéssel. Az átépítés részletes műszaki feltételeit dokumentáció tartalmazta.
Az ajánlati felhívás 11. a) pontja az alkalmasság igazolásának módját, míg b) pontja az alkalmatlanság megállapításának szempontjait tartalmazta. Az ajánlattevő műszaki alkalmasságának feltétele volt az, hogy a közbeszerzés tárgyával egyező tárgyú és volumenű referenciával rendelkezzen az elmúlt 2 évben. A 12. pont szerint az ajánlati kötöttség 30 napig tart. A 13. pont az alábbi volt:
a) Az ajánlatok elbírálásának szempontjai: az összességében legelőnyösebb ajánlat.
b) A 34. § (3) bekezdésében foglaltak:
részszempontok súlyszámok
- ajánlati ár 6
- teljesítési határidő 3
- késedelmes teljesítés esetén vállalt kötbér mértéke 4
- jólteljesítési garancia mértéke 4
- jogszabályban meghatározott kötelező mértéken felül vállalt garanciális idő 3
Az értékelés során adható pontszám részszempontonként: 1-10.
A legkedvezőbb ajánlat 10 ponttal, a legkedvezőtlenebb 1 ponttal értékelt, a köztes ajánlatok pontszámának meghatározása arányosítással történik.
Az ajánlatok bontására 2002. augusztus 13-án került sor. Az eljárásban 6 ajánlat érkezett a következőktől: kérelmező, KÖZ-MŰ XXI. Kft., Debmut Rt., VEGYÉPSZER Rt., Gildex Kft., Sáma Kft. (A többváltozatú ajánlat elfogadására tekintettel a KÖZ-MŰ Kft. két változatban tett ajánlatot.) Ajánlatkérő ad-hoc bizottságot hozott létre az ajánlatok elbírálására, amely 2002. augusztus 21-én értékelt. Érvénytelenné nyilvánították a KÖZ-MŰ XXI. Kft. ajánlatait, a többit érdemben elbírálták. Az előterjesztett döntési javaslat szerint nyertes a Sáma Kft., őt követi a DEBMUT Rt. ajánlata. Még ugyanezen a napon a képviselő-testület meghozta az előterjesztéssel azonosan az eljárást lezáró döntését. A nyilvános eredményhirdetésre 2002. augusztus 22-én került sor az összegzés ismertetésével. Az összegzést 2002. augusztus 26-án küldték meg az ajánlattevőknek. Ajánlatkérő a szerződést a nyertes Sáma Kft.-vel a felhívásában megjelölt időpontban megkötötte.
Kérelmező 2002. augusztus 30-án jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz. Ebben kérte az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, a jogsértés megállapítását a Kbt. 24. § (2) bekezdés, 34. § (3) bekezdésének c) és d) pontjai, az 55. § (6) bekezdés, valamint az 59. § (1) bekezdésének vonatkozásában, illetve indítványozta, hogy a Döntőbizottság hivatalból eljárva mondja ki a Kbt. 44. § (6)-(8) bekezdésének megsértését is. Kérte továbbá az ajánlatkérő költségekben történő marasztalását és az ügyben tárgyalás tartását is. Indítványozta, hogy a Döntőbizottság alkalmazzon ideiglenes intézkedést, melynek keretében tiltsa meg a szerződés megkötését. Kérelmét azzal indokolta, hogy ajánlatkérő jogsértően bírálta el az ajánlatokat több szempontból is. Álláspontja szerint olyan képletet alkalmazott a pontszámok meghatározására, amelyet a felhívása nem tartalmazott, ugyanakkor az összegzésben meghatározott képlettel nem azok a pontszámok adódnak, amelyeket a 2., 3., 4. és 5. részszempontok vonatkozásában az összegzés tartalmaz. A fenti szempontoknál a képlettel az adható maximális pontszámnál magasabb pontszámokat kellett adni minden, még a legkedvezőbb ajánlatnál gyengébb ajánlatokra is. Véleménye szerint az a tény, hogy az ajánlatkérő nem azokat a pontszámokat osztotta ki, amiket a képlet alkalmazásával kellett kapnia, egyben azt is jelzi, hogy az összes részszempontnál nem azonos módszerrel értékelt az ajánlatkérő. Ezen túlmenően ajánlatkérő értékelése az előbbiektől függetlenül is jogsértő volt, tekintettel arra, hogy 2. részszempontnál azok is 1 pontot kaptak, akik nem tettek ajánlatot kedvezőbb határidőre és emiatt a többiek pontszáma is torzult. A 4. részszemponttal kapcsolatosan előadta, hogy a 10%-os tartalmi eltérés mellett a kérelmező hátrányára azonos pontszámot adott ajánlatkérő. Az említettek ahhoz vezettek, hogy a nyertes Sáma Kft. javára, de kérelmező hátrányára történt az értékelés. Kérte az ajánlati felhívás vizsgálatát hivatalból történő eljárás keretében is, mert kérelmező már a
zt a jogvesztő határidő elmúltával kifogásolja. Álláspontja szerint a Kbt. 44. § (6) bekezdését sérti a felhívás 11. b) pontja, mert nem utal az elvárt mértékű műszaki-technikai felszereltségre, továbbá pontosan nem tartalmazza a referenciát, illetőleg az ajánlatkérő elvárását. Ezzel összefüggésben álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő nem rendelkezik a legalább saját ajánlati árát elérő referenciával, ezért őt alkalmatlanná kellett volna nyilvánítania ajánlatkérőnek. Véleménye szerint jogsértő módon történt a felhívásban az ajánlati kötöttség - és ezzel együtt az ajánlati biztosíték - meghatározása is, mert építési beruházásról lévén szó, nem a felhívás szerinti 30, hanem 60 nap a kötöttség időtartama. Ebből eredően több ajánlatban az ajánlati biztosíték határideje sem felel meg a törvényi 60 napnak.
Kérelmező az indítványa alapján tartott tárgyaláson a szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg, így jogorvoslati kérelme az írásban írtaknak megfelelően került elbírálásra.
A Döntőbizottság a törvényi feltételek hiányában a kért ideiglenes intézkedést nem alkalmazta.
Ajánlatkérő írásos észrevételében és a tárgyaláson is kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását. Ennek indokául előadta, hogy az ajánlati felhívásban meghatározta az elbírálás teljes szempontrendszerét és a súlyszámokat.
Az összegzésnek megfelelően a pontszámok alapján választotta ki az eljárás nyertesét és az azt követő ajánlattevőt. A ponthatárok között minden részszempontnál azonos módszerrel számolta ki a pontszámokat, ugyanazt az arányosítási képletet alkalmazta. Ennek keretében a legjobb ajánlat 10 pontot, a legkedvezőtlenebb 1 pontot kapott, a többi pontszám pedig arányosítással lett meghatározva. Álláspontja szerint az eljárása kifogástalan volt, az összességében legelőnyösebb ajánlatot a kihirdetett nyertes tette. A 2. részszempontnál 1 pontot kapott, aki a felhívás szerinti határidőt vállalta. A 4. részszempontnál a kerekítés miatt kaptak a kismértékben különböző ajánlatok azonos pontot. Az összegzés írásba foglalása és kiküldése történt csak az eredményhirdetést követően, egyébként a döntés alapjául szolgáltak az abban foglalt adatok. Az alkalmassági igazolásra azért kérték az ajánlattevők felszereltségének ismertetését, hogy csak a megfelelőek jelentkezzenek az eljárásban.
Azonos tárgyú és referencia alatt a hasonló nagyságrendű (mennyiség és hozzá kapcsolódó vállalkozási díj) beruházást értették, így ezzel annak minimális mértékét is meghatározták. Az ajánlati kötöttség időtartamának meghatározásában figyelemmel voltak arra, hogy az eredményhirdetést követő legrövidebb időn belül a szerződést meg kell kötniük, hogy a kivitelezésre még ez évben sor kerüljön. Azt is nyilatkozta, hogy a vállalkozói szerződést 2002. szeptember 2-án a nyertessel megkötötték.
A tárgyaláson előadta azt is, hogy a nyertesnek kihirdetett ajánlattevő referenciavizsgálatánál többek között figyelembe vették a mezőtúri referenciát is, amire írásos pozitív referencianyilatkozatot kaptak. Mindössze egy rövidebb útszakaszt kívántak újat építeni, illetve felújítania városban, ezért a nyertes referenciáit megfelelőnek találták. Kérdésre azt is előadta, hogy az eredményhirdetéskor a törvény szerinti adatokat ismertették, valamint azt, hogy az eredményhirdetésen csak a Sáma Kft. jelent meg, ami a becsatolt jelenléti ívből is megállapítható.
Az ajánlatok értékelését ad-hoc bizottság végezte, aminek javaslata alapján a döntést a képviselő-testület hozta meg az eredményhirdetést megelőző napon. Ebből fakadóan az értékelésre vonatkozó adatok már a döntés kihirdetése előtt rendelkezésükre álltak és azt ismertették is függetlenül attól, hogy az "összegzés az eljáráshoz" című irat keltezése 2002. augusztus 26.
Az ügyben érdekelt felek a szabályszerű jogorvoslati eljárásról szóló értesítés, valamint tárgyalás tartására vonatkozó tájékoztatás ellenére sem írásban, sem a tárgyaláson érdemi észrevételt nem terjesztettek elő.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben elkésett, részben megalapozatlan az alábbiak miatt:
A Kbt. 79. § (7) bekezdése, a (8) bekezdés a) pontja, valamint a 80. § (4) bekezdés első fordulata az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:
"(7) Az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint.
E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. Ha a Bizottság a (3)-(4) bekezdésnek megfelelően és a határidőn belül kérelmezett vagy kezdeményezett, folyamatban lévő jogorvoslati eljárás során az addig vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást, akkor is eljárhat hivatalból, ha az újonnan ismertté vált esemény kilencven napnál régebben következett be, feltéve hogy azt az addig vizsgált szervezettel (személlyel) azonos szervezet (személy) követte el.
(8) A (7) bekezdés szerinti határidő lejártának kiszámításakor a jogsértő esemény bekövetkezésének kell tekinteni
a) jogellenes tartalmú felhívás, illetőleg dokumentáció esetén az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidő lejártát;"
80. § (4) Ha a Bizottság megállapítja, hogy a (3) bekezdés szerinti hiánypótlást nem teljesítették, illetőleg a kérelem nem felel meg a 79. § (3) vagy (7) bekezdése szerinti feltételeknek, a kérelmet elutasítja.
Kérelmező maga jogorvoslati kérelmében is hivatkozik arra, hogy úgy a 15 napos szubjektív jogvesztő határidő, mint a (8) bekezdés a) pontjában megjelölt határidő eltelt akkor, amikor a jogorvoslati kérelmét előterjesztette.
Tekintettel arra, hogy a Döntőbizottságnak lehetősége van hivatalból az eljárását kiterjeszteni, de ez kötelezettségként nem került előírásra a törvényben a Bizottság részére, ezért a Döntőbizottság az eset körülményére és a jogorvoslat vizsgálata során beszerzett információkra tekintettel nem kívánt eljárást indítani hivatalból a fenti kérdéskörben.
Fent hivatkozott jogszabályhelyekre, valamint a Döntőbizottság álláspontjára tekintettel a jogorvoslati kérelemnek az a része, melyben kérelmező az ajánlati felhívás vélt jogsértő elemeit támadja elkésett, ezért azt a Döntőbizottság a Kbt. 80. § (4) bekezdésére tekintettel elutasítja.
A fenti indokokra is tekintettel a Kbt. 24. § (2) bekezdésének megsértésére vonatkozó jogorvoslati kérelmi rész is elkésett, hisz a kérelmező álláspontja szerint az esélyegyenlőség sérelmét jelenti az is, ha nincs pontosan meghatározva, hogy a referencia vonatkozásában mely körülmények megléte, vagy hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága eredményez alkalmatlanságot.
Tekintettel arra, hogy kérelmező az ajánlati felhívás részeit jóval a jogvesztő határidőn túl már megismerte, ezért e kérelmi rész is elkésettnek tekintendő. Ugyanígy elkésettnek tekintendő a jogorvoslati kérelem azon része is, melyben ajánlatkérő az ajánlati kötöttség időtartamára vonatkozó előírást, valamint az ajánlati felhívásban az elbírálás módszerére vonatkozó előírást vitatja.
Az elkésett jogorvoslati kérelmi elemeken túlmenően a Döntőbizottságnak érdemben azt kellett vizsgálnia a jogorvoslati eljárás során, hogy a nyertes műszaki alkalmasságára az ajánlatok értékelése során alkalmazott pontozási módszer (képlet) felhívásnak való megfelelésére, valamint a pontozásos értékelés helyességének megállapítására és ezen keresztül a nyertesre vonatkozó ajánlatkérői döntések jogszerűek voltak-e, így a vizsgálatot erre kellett lefolytatnia.
E négy kérelmi elemre vonatkozóan a Döntőbizottság az alábbiakat állapította meg:
1. Nyertes alkalmassága
Az ajánlati felhívás 11. a) pontja az igazolás módjáról, valamint a 11. b) pont az alkalmassági feltételekről az alábbi rendelkezéseket tartalmazta:
Igazolási mód:
a) Az előző 2 évben végrehajtott, a közbeszerzés tárgyával egyező tárgyú és volumenű beruházások ismertetése, a teljesítés idejének és címzettjének megnevezésével.
Alkalmatlansági feltétel:
b) Az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjai:
- ha nincs a közbeszerzés tárgyával egyező tárgyú és volumenű referenciája az elmúlt 2 évben.
Ajánlatkérő 2002. augusztus 21-i értékelése szerint a Sáma Kft. igazolta alkalmasságát.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a közbeszerzés tárgya a felhívás szerint 1496 fm út építése, volumene pedig bruttó 65 és 98 millió Ft között volt az ajánlatok szerint.
A nyertesnek több közműépítéshez kapcsolódó referenciája van útépítésre is. Itt elég csak Gyömrő (590 mill.) és Mezőtúr (212 mill.) csatorna- és útépítési munkáit figyelembe venni. Ezek megfelelnek az alkalmasság feltételének.
E tényekre tekintettel a kérelem erre vonatkozó eleme megalapozatlan.
2. Pontozási módszer felhívásnak való megfelelése
Ajánlatkérő csak az ajánlati felhívásban rendelkezett az ajánlatok elbírálásánál alkalmazandó módszert illetően. Ebből az ajánlattevők tudták, hogy a legkedvezőtlenebb ajánlat a minimális (1) pontot fogja kapni, a legkedvezőbb a maximális 10 pontot, míg a többi tartalmi elem pontszáma "arányosítással" kerül meghatározásra. Az így meghatározott módszernek minden olyan képlet megfelel, amely bármiféle arányosítást tartalmaz, a jelen esetben felállított képletet is beleértve:
{adható pont × [Ajánlat (ndik) - legjobb ajánlatal]}
P(nedik) = adható pont - legjobb ajánlat
Ajánlatkérő ugyanis nem tett mást, mint a vizsgált tartalmi elemnek a legkedvezőbb tartalmi elemtől való eltérése (különbsége) és a legkedvezőbb tartalmi elem arányának megfelelően határozta meg a vizsgált tartalmi elem pontszámát. Ezt a módszert egyedül a legkedvezőtlenebb tartalmi elemeknél nem alkalmazta, mert azok pontszámát egyszerűen a minimumban állapította meg, mint ahogy azt a felhívása is tartalmazta.
Fentiekkel azonos megítélés alá esik az is, hogy valójában az alkalmazott képlet tört tagja számlálójának minden esetben az abszolút értékét vette az ajánlatkérő, tehát a vizsgált és a legjobb ajánlati elem különbsége előjel nélküli matematikai érték volt. Ebből következik, hogy a maximális 10-es pontszámnál nagyobb pontszám egyik részszempontnál sem adódott.
Az ajánlatok pontozásos értékelésének folyamata tehát megfelelt a felhívás előírásának, így a kérelem erre vonatkozóan is megalapozatlan.
3. A pontozásos értékelés helyessége, a nyertesre vonatkozó ajánlatkérői döntés
Ajánlatkérő szerződéskötésére tekintettel a Döntőbizottság a nyertes és a kérelmező ajánlatának értékelését vizsgálta, amely az ajánlatkérő szerint az alábbi volt:
Az ajánlattevő neve:
VAKOND Kft.
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Ajánlati ár 6 10 60
Teljesítési hi. 3 10 30
Kés. telj. kötbér 4 1 4
Jótelj. garancia mért. 4 2 8
Garanciális hi. 3 5 15
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei ajánlattevőnként 117
Az ajánlattevő neve:
SÁMA Kft.
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Ajánlati ár 6 1 6
Teljesítési hi. 3 5 15
Kés. telj. kötbér 4 10 40
Jótelj. garancia mért. 4 10 40
Garanciális hi. 3 10 30
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei ajánlattevőnként 131
A kérelmező az első 4 részszempont értékelését vitatta. A vitatott szempontok esetében az ajánlatkérő által készített összegzésben feltüntetett valamennyi tartalmi elem megfelel az ajánlatokban található vállalásoknak.
Ajánlatkérő a kerekítés szabályait alkalmazva helyes pontszámokat állapított meg az 1-4 részszempontoknál, a nyertes és a kérelmező vonatkozásában. Az eljárás nyertesére vonatkozó döntés helytálló - így e kérelmi elem is megalapozatlan.
A Döntőbizottság végkövetkeztetésként megállapította, hogy ajánlatkérő a felhívásban meghatározott és valamennyi részszempontnál azonos módszerrel jelölte meg az ajánlattevők pontszámait, ezért az eljárást lezáró döntése jogszerű volt, és ebből fakadóan a kérelmezőnek érdeksérelmet nem okozhatott.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a jogorvoslati kérelmet részben elkésettség, részben megalapozatlanság miatt a Kbt. 80. § (4) bekezdése és a 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A Döntőbizottság ugyanezen szakasz (1) bekezdésének
4. pontja alapján rendelkezett a költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. október 7.
Dr. Bíró László s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos
