KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9435)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.517/15/2002.
Tárgy: az ÉKISZ Kft. jogorvoslati kérelme a Magyar Kézmű Beruházó és Üzemeltető Kft. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Magyar Közmű Beruházó és Üzemeltető Kft. (8800 Nagykanizsa, Csengery út 9., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Kiskunhalas alsó- és felsőváros szennyvízcsatorna-hálózatának megvalósítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen az ÉKISZ Kft. (6000 Kecskemét, Kiskőrösi út 16., a továbbiakban: kérelmező) által benyújtott jogorvoslati kérelemnek részben helyt ad, és megállapítja, hogy az ajánlatkérő nevében eljáró lebonyolító megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 63. § (6) bekezdését, ezért a jogsértésért felelős szervezettel, vagyis a RexTerra Építőipari Fővállalkozó és Környezetvédelmi, Szolgáltató Kft.-vel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki, egyebekben a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi a RexTerra Építőipari Fővállalkozó és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft.-t, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kérelmező részére 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási, szolgáltatási díjat fizessen meg. A jogorvoslati eljárásban ezenfelül felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá RexTerra Építőipari Fővállalkozó és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft.-t, hogy a vele szemben kiszabott bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbiakat állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2002. június 19-i számában részvételi felhívás közzétételével a rendelkező részben meghatározott tárgyú nyílt előminősítéses közbeszerzési eljárást kezdeményezett, melynek lebonyolításával a RexTerra Építőipari Fővállalkozó és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft.-t (a továbbiakban: lebonyolító) bízta meg.
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 9. pontjában a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság elbírálására kért adatokat és tényeket; a 10. a) pontjában az alkalmasság elbírálásának szempontjait, míg a 10. b) pontjában a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjait határozta meg.
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 9. b) pontjában a műszaki alkalmasság igazolására az alábbiakat is előírta:
- a részvételre jelentkező (a feladat teljesítésébe bevonni kívánt) műszaki-technikai felszereltségének bemutatása,"
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 10. b) pontjában a műszaki alkalmatlanság szempontjai között az alábbiakat is előírta:
- ha a bemutatott műszaki - technikai felszereltség alkalmatlan - nem rendelkezik legalább 5 db gumikerekes kotró-rakodó géppel, 3 db 8 tonnás billenő tehergépkocsival, 4 db önjáró vibrohengerrel, 4 db vákuumszivattyúval és 300 m2 táblás dúcolattal - a közbeszerzés tárgyának megvalósítására,"
Ajánlatkérő részvételi dokumentációt is biztosított jelentkezők részére, melyek megvásárlására 2002. július 4-ig volt lehetőség.
Lebonyolító az ajánlattevők által feltett kérdéseket a 2002. július 8-án kelt levelével megválaszolta. A tájékoztató levélben az V. kérdéssel kapcsolatban az alábbiak szerepeltek:
"Kérdés:
1. a részvételi felhívás 10. b) pont 10. bekezdése szerint a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontja - többek között - ha a jelentkező nem rendelkezik a felsorolt technikai - gépi felszereltséggel. A kérdésünk az, hogy mit kell érteni rendelkezés alatt? Rendelkezésnek minősül-e egy gépbérleti szerződés, amely arról szól, hogy nyertesség esetén a bérbe adó erre a munkára bérbe adja a tulajdonát képező technikai - gépi eszközöket a részvételre jelentkezőnek, vagy elegendő, hogy részvételre jelentkező nyilatkozik, hogy nyertessége esetén az alkalmassá minősítéshez szükséges technikai, gépi felszerelést megvásárolja, és egy előszerződést csatol, amit az eladó állít ki.
2. A technikai - gépi felszereltség közül az alábbiakat hogyan kell értelmezni:
a) 8 tonnás billenő tehergépkocsi, a hasznos teherbírásnak kell 8 tonnásnak lennie?
b) Vákuumszivattyú, milyen típusú vákuumszivattyú felel meg (talajvízszint-süllyesztésre alkalmas, vagy egyéb is), esetleg úgy kell értelmezni, hogy komplett vákuumkutas talajvízszint-süllyesztő berendezést kell érteni alatta?
Válasz
1. A részvételre jelentkező(k)nek a pályázatban be kell mutatni a feladat teljesítésébe bevonni kívánt műszaki - technikai felszereltségüket. Elfogadjuk a műszaki - technikai felszereltség igazolására a gépbérleti szerződést is, amely arról szól, hogy nyertesség esetén a bérbe adó erre a munkára bérbe adja a tulajdonát képező technikai - gépi eszközöket a részvételre jelentkezőnek.
2. a) a billenő tehergépkocsinak hasznos teherbírásának kell 8 tonnának lennie,
b) komplett vákuumkutas talajvízszint-süllyesztő berendezéssel (vákuumgépházzal) kell rendelkeznie a részvételre jelentkező(k)nek.
A technikai - gépi felszereltség bemutatásakor az önjáró vibrohenger helyett elfogadjuk a vibrolapot, vagy a döngölőbékát is."
Kérelmező a részvételi dokumentációt nem vásárolta meg és 2002. július 15-ig - a jelentkezési határidőig - részvételi jelentkezést nem nyújtott be.
2002. július 31-én került sor a részvételi szakasz eredményhirdetésére. Ajánlatkérő a szerződést a nyertes ajánlattevővel a szerződést 2002. október 1-jén megkötötte.
Kérelmező 2002. szeptember 2-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben előadta, hogy a részvételi felhívás megismerését követően megállapította, hogy ő a felhívás 10. b) pontja alapján a műszaki alkalmassági feltételeknek nem felel meg, mert nem rendelkezik 4 db önjáró vibrohengerrel. Ezért a dokumentációt nem váltotta ki és részvételi jelentkezést nem nyújtott be. 2002. augusztus 29-én az egyik jelentkezést benyújtott vállalkozóval (VIZÉPSZOLG-94 Kft.) történt telefonbeszélgetés során jutott tudomására, hogy ajánlatkérő a felhívás 10. b) pontját jelentős mértékben módosította a kérdésekre adott válaszok során. Álláspontja szerint a vibrohenger és a vibrolap/döngölőbéka között jelentős értékbeli és műszaki-technikai különbségek vannak, valamint jelentős különbség egy gép megvásárlása vagy bérbevétele között. Álláspontja szerint azzal, hogy ajánlatkérő lényegesen módosította a felhívást és ezt nem tette közzé hirdetményben, megsértette a Kbt. 63. § (6) és a 24. § (1) és (2) bekezdéseit. A módosítások közzétételének elmulasztása súlyosan sértette kérelmező érdekeit, mert az új kiírás ismeretében benyújtotta volna részvételi jelentkezését, mert ezeknek a feltételeknek már megfelelt volna és cégük ilyen jellegű munkával foglalkozik, és a környéken is már több hasonló beruházást végeztek.
A fentiek alapján kérte a részvételi szakaszt lezáró döntés megsemmisítését, és ideiglenes intézkedéssel a közbeszerzési eljárás felfüggesztését, a jogsértés megállapítását, valamint ajánlatkérő kötelezését az igazgatási szolgáltatási díj és a költségek viselésére.
Ajánlatkérő nevében a bonyolító tett észrevételt. Ebben előadta, hogy adminisztrációs hiba folytán egy másik levélből szerkesztési hiba miatt maradt a kifogásolt mondat a levélben. Nem kívántak senki elől semmit eltitkolni, nem ezért nem jelentették meg a hirdetmény módosítását, hanem azért, mert nem akarták azt módosítani. A dokumentáció megvásárlásának határideje már letelt, mikor minden, a részvételi dokumentációt megvásárlónak elküldték a tájékoztató levelet. A benyújtott részvételi jelentkezések mindegyike tartalmazza a 4 db önjáró vibrohengert. Vitatta kérelmező ügyfélképességét, mivel az eljárásban nem vett részt, a dokumentációt nem vásárolta meg és részvételi jelentkezést nem nyújtott be, valamint a jogorvoslati kérelemben nem igazolta, hogy az egyéb alkalmassági feltételeknek megfelelt-e. Kérdésesnek tartotta még a tudomásszerzés időpontját és módját is, mert a kérelemben nincsenek erre vonatkozóan konkrétumok. Álláspontja szerint az, hogy a gépbérleti szerződést is elfogadják, nem sérti a Kbt.-t, mert a felhívásban nem azt kérték, hogy a tulajdonában legyen a gép, hanem hogy rendelkezzen felette, amibe a bérlet is belefér. Kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Kérelmező az ajánlatkérő észrevételével kapcsolatban előadta, hogy álláspontja szerint egy közbeszerzési eljárás lebonyolításában nem lehet "adminisztrációs hibára" hivatkozni, mint ahogy ajánlattevők sem hivatkozhatnak adminisztrációs hibára a dokumentumok becsatolását illetően. Álláspontja szerint azzal, hogy ajánlatkérő elismerte az adminisztrációs hibát, elismerte azt is, hogy módosította az alkalmassági feltételeket, és ezt nem tette közzé hirdetményében.
Egyéb érdekeltek érdemi észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratokból és a felek, valamint a tanúk által tett nyilatkozatokból megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az alábbiak szerint részben megalapozott.
A Döntőbizottság először a kérelmező ügyfélképességét vizsgálta meg.
A Kbt. 79. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő vagy az olyan, egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező) nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti.
A jogorvoslati kérelem benyújtására jogosultak körét meghatározó fent idézett jogszabályhely nem hagy kétséget az ajánlattevő és az ajánlatkérő kérelmezői minősége felől, az további vizsgálódást sem igényel. Más a helyzet viszont a közbeszerzési eljárásban nem ajánlattevőként, illetve ajánlatkérőként részt vevők esetében. Az egyéb érdekelti minőségben történő jogorvoslati eljárás kezdeményezésnek lehetőségét az alapozza meg, hogy megállapítható-e érintettsége az üggyel kapcsolatban, azaz jogilag releváns érdeke fűződik-e ahhoz, hogy a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás keretében az ajánlatkérő eljárásának jogsértő voltát megállapítsa.
A Döntőbizottság a kérelmező cégkivonatának vizsgálata alapján megállapította, hogy tevékenységi körei között szerepel a 4511, a 4521, a 4523, a 4525 és a 4525 TEÁOR-számú tevékenység, ami azt jelenti, hogy a beszerzés tárgyaként meghatározott tevékenységet végezheti, továbbá az általa végzett - a jelen beszerzés tárgyához hasonló - beruházásokat már a jogorvoslati kérelmében is feltüntetett.
A fentiek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint kérelmezőnek jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy ajánlatkérő a részvételi felhívás tartalmát, így annak esetleges módosítását is a Kbt.-ben foglaltak szerint határozza meg, illetve annak megfelelően tegye közzé hirdetménnyel. A részvételi felhívás alkalmassági feltételeinek nem a Kbt. rendelkezéseinek megfelelő módosítása vitathatatlanul sértheti kérelmező azon jogát, hogy részvételre jelentkezőként részt vehessen a közbeszerzési eljárásban, ugyanis a jelentkezéshez szükséges alkalmassági feltételek megismerése alapján tudja csak eldönteni, hogy ő alkalmas-e a felhívás szabályai szerint. Ennek alapján a részvételi felhívás alkalmassági feltételeinek jogsértően végzett módosítása a részvétel lehetőségének kizárásához vezethet.
A Döntőbizottság ezt lövetően a jogorvoslati kérelem elkésettségének kérdését vizsgálta meg.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint a jogorvoslati eljárást a Kbt. szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A 2002. július 8-án a részvételi dokumentációt megvásárlóknak megküldött tájékoztató levéllel valósult meg a kérelmező által vélelmezett jogszabálysértés, így ettől az időponttól kell számítani a 90 napos objektív határidőt. Kérelmező 2002. szeptember 2-án nyújtotta be - több mint 30 nappal a 90 napos határidő lejárta előtt - jogorvoslati kérelmét.
A jogorvoslati kérelem elkésettsége kérdésével kapcsolatban a Döntőbizottság megvizsgálta azt is, hogy mely időpontban jutott az általa vélelmezett jogsértés a kérelmező tudomására.
Kérelmező a részvételi dokumentációt nem vásárolta meg, és így ajánlatkérő nem is küldte meg részére a részvételi dokumentációt megvásárlók által feltett kérdésekre adott válaszokat tartalmazó tájékoztató levelet. A Döntőbizottság a kérelmező és a tanúk előadása alapján megállapította, hogy kérelmező a jelen közbeszerzési eljárásban részvételre jelentkező egyik cégtől 2002. augusztus 29-én szerzett tudomást a tájékoztató levél létezéséről és tartalmáról, valamint ezt követően 2002. augusztus 30-án a levél másolatát is megkapta tőle.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése alapján a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül lehet a jogorvoslati kérelmet benyújtani. A Kbt. 79. § (7) bekezdése alapján a kérelmező a tájékoztató levél tartalmával, vagyis az abban meghatározottakkal kapcsolatban jogorvoslati kérelmet 2002. augusztus 29-től számított 15 napon belül - legkésőbb 2002. szeptember 13. napjáig - terjeszthetett volna elő határidőben.
Mivel a jogorvoslati kérelmet kérelmező 2002. szeptember 2-án - 11 nappal a jogvesztő határidő lejárta előtt - nyújtotta be, így kérelme nem minősül elkésettnek, ezért a jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottság érdemben vizsgálta.
A Döntőbizottság ezt követően a részvételi felhívás alkalmassági feltételének jogszerűtlen megváltoztatására irányuló kérelmi elemeket vizsgálta meg.
A Kbt. 63. § (6) bekezdése szerint a részvételi felhívást visszavonni, illetve a részvételi határidőt indokolt esetben - az indokok közlése mellett - egyszer meghosszabbítani a részvételi határidő lejártáig közzétett hirdetménnyel lehet. A részvételi szakaszra vonatkozó dokumentációt és a részvételi felhívásnak a részvételi szakaszra vonatkozó részeit, valamint a beszerzés tárgyát és mennyiségét a részvételi határidő lejártáig, annak egyéb elemeit az ajánlattételi határidő lejártáig közzétett hirdetménnyel lehet módosítani.
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 10. b) pont 10. francia bekezdésében azt határozta meg alkalmassági feltételként, hogy a részvételre jelentkező alkalmatlan a szerződés teljesítésére, ha bizonyos gépekkel, berendezésekkel nem rendelkezik. A Döntőbizottság álláspontja szerint e feltétel alapján a gépek, berendezések feletti rendelkezési jog megléte az alkalmasság feltétele. A rendelkezési jog nem azonos a tulajdonjoggal, ezért nem csak a saját tulajdonú eszközök felelnek meg ennek a feltételnek, hanem minden olyan jogviszony (pl. bérlet, haszonkölcsön), ami alapján a részvételre jelentkező rendelkezési jogot szerez az eszközök felett. Ajánlatkérő csak a rendelkezési jog meglétét követelte meg, így a részvételi felhívással összhangban van, és nem kifogásolható a tájékoztató levél V. számú válaszának az a része, melyben a rendelkezési feltételnek a bérelt géppel megfelelőséget is elfogadhatónak minősítette ajánlatkérő. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem e része tekintetében jogszerűen járt el, így a jogorvoslati kérelem e része megalapozatlan.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a tájékoztató levél V. pontja - mely a műszaki-technikai felszereltség igazolásával kapcsolatos kérdésre és ezen belül pontosan a részvételi felhívás 10. b) pont 10. francia bekezdése keretében adott választ - utolsó mondatában ajánlatkérő a vibrolapok és döngölőbékák elfogadását egyértelműen kijelentette. A szövegkörnyezet alapján - bár erre irányuló kérdés nem szerepel - a tájékoztató mondat ideillőnek és az adott felhívási feltételhez kapcsolódónak tűnik. Az utolsó mondat tartalma azonban a Döntőbizottság álláspontja szerint nincs összhangban a részvételi felhívás 10. b) pont 10. francia bekezdésében meghatározott feltételekkel, ugyanis ott nagy teljesítményű vibrohengereket írtak elő, míg itt ettől eltérően vibrolapokat és döngölőbékákat jelöltek meg olyan eszközökként, amelyekkel a vibrohengerekre vonatkozó feltételnek eleget lehet tenni.
A Döntőbizottság elfogadta kérelmező azon álláspontját, hogy a vibrohengerek lényegesen nagyobb teljesítményű és jelentősen drágább berendezések - ebből következően lényegesen kevesebb cég rendelkezik velük -, mint a vibrolapokkal és döngölőbékákkal. A közbeszerzési eljárás lebonyolítójának azon álláspontját, hogy csak egy adminisztratív hiba következtében került be a tájékoztató levélbe, és nem volt szándékukban a részvételi felhívás feltételeinek módosítása, a Döntőbizottság nem fogadta el, mert a Kbt. rendelkezései a felhívás és a tájékoztató szövegének objektív tartalmát veszik alapul. Ennek alapján nem releváns a jogsértés megtörténte szempontjából a tudatosság, hanem az eredmény - a felhívás tartalmától eltérő tartalmú tájékoztatás kiadása - a döntő. A lebonyolító azon nyilatkozatát, hogy egy belső munkaanyagból került bele a tájékoztatóba a vitatott mondat, Döntőbizottság nem fogadta el, és rámutat arra, hogy a belső munkaanyagoknak is összhangban kell lenniük a részvételi felhívással, és így azokban sem szerepelhet attól eltérő meghatározás. A Döntőbizottság tényként állapította meg, hogy ajánlatkérő, illetve lebonyolító az általuk "adminisztrációs hibának" nevezett, a felhívástól eltérő feltételt tartalmazó tájékoztatást nem korrigálta, illetve ennek érdekében nem tett lépéseket. A Döntőbizottság álláspontja szerint a részvételi felhívás feltételeinek jogszerűtlen megváltoztatása mint jogsértés akkor is bekövetkezik, ha a részvételre jelentkezők az eredeti feltételek szerint nyújtják be jelentkezésüket.
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy ajánlatkérő a tájékoztató levelében a részvételi felhívástól eltérő feltételt határozott meg, ezzel módosította a részvételi felhívást, azonban ezt a módosítást nem tette közzé hirdetményben, így megsértette a Kbt. 63. § (6) bekezdését, így a jogorvoslati kérelem e része megalapozott.
A Kbt. 31. § (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő legkésőbb a közbeszerzési eljárás előkészítése során köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásának belső felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek (szervezetek) felelősségi körét.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja úgy rendelkezik, hogy a Bizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt.: 88. § (4) és (S) bekezdése az alábbiakat mondja ki:
"(4) A bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
(5) A bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartásra, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani."
A Kbt. 2002. január 1. napjától hatályos rendelkezése kötelezően előírja a Döntőbizottság számára a törvény szabályait megszegő szervezettel és a jogsértésért felelős személlyel szemben a bírság alkalmazását. A konkrét közbeszerzési eljárásban a Kbt. 31. § (6) bekezdése szerinti felelősségi rendet meghatározó okirat alapján a közbeszerzési eljárás lebonyolítása a Rex-Terra Kft. feladata, és ezen belül az eljárás nevesített részeinek jogszerűségéért e cég ügyvezetője a felelős, azonban a jelen eljárási cselekmény nem szerepel a nevesített feladatok között, így azért az azt ellátó cég mint szervezet a felelős. A lebonyolító ügyvezetője a jogorvoslati kérelemre tett észrevételében elismerte, hogy az ő eljárásuk során került kiadásra a részvételre jelentkezők felé a vitatott szövegű tájékoztató levél.
A Döntőbizottság az eset összes körülményei között mérlegelte azt is, hogy a vitatott tájékoztatással kapcsolatban a jogsérelem nem reparálható, hogy a jogsértésért felelős szervezet ezen eljárásával először sértette meg a Kbt. rendelkezéseit, valamint azt, hogy a jogsértés a lebonyolító tevékenysége során - az ajánlatkérőtől függetlenül - következett be. Az eset összes körülményeinek mérlegelése alapján a Döntőbizottság a megállapított jogsértések súlyára, illetve azok bekövetkezésének körülményeire is tekintettel az ajánlatkérővel szemben bírságot nem szabott ki. A jogsértésért felelős szervezettel szemben kiszabott bírság összegének megállapításakor a Döntőbizottság tekintettel volt arra is, hogy a felelős szervezet üzleti tevékenysége körében hivatásszerűen foglalkozik más szervezetek közbeszerzési eljárásainak lebonyolításával. Ennek alapján a Döntőbizottságnak az az álláspontja, hogy jelen eljárás során az irányadó költségvetési törvényben meghatározott minimális összegű bírság alkalmazása a jogsértésért felelős szervezettel szemben arányban van a jogsértés súlyával.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének d), f) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta, és ennek megfelelően rendelkezett a költségek viseléséről is, a továbbiakban a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 79. § (3) bekezdésére tekintettel a 80. § (4) bekezdés alapján elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. október 14.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
