KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9586)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.537/10/2002.
Tárgy: a Pikosystem Kft. jogorvoslati kérelme a Fővárosi Önkormányzat Nyírő Gyula Kórház közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Pikosystem Egészségügyi Fővállalkozási és Kórháztechnikai Kft. (1141 Budapest, Paskál u. 60., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének - melyet dr. Tasnádi Zoltán ügyvéd (1111 Budapest, Kende u. 18.) által képviselt Fővárosi Önkormányzat Nyírő Gyula Kórház (1135 Budapest, Lehel u. 59., a továbbiakban: ajánlatkérő) 132 betegágyhoz nővérhívó rendszer beépítése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított - a Döntőbizottság részben helyt ad. Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontjára figyelemmel az 52. § (1) bekezdését, illetőleg az 53. § (2) bekezdésére tekintettel az 59. § (1) bekezdését, valamint a Kbt. 61. § (7) bekezdését.
A Kbt. 59. § (1) bekezdésének megsértése miatt a Döntőbizottság megsemmisíti ajánlatkérő eljárást lezáró döntését.
Kötelezi ajánlatkérő megbízottját, a Nemzetközi Mérnöki Szolgáltatás Kft.-t (1213 Budapest, Hollandi út 21.) 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint, a Kft. ügyvezetőjét, Tilli Lajost (1213 Budapest, Hollandi út 21.) 100 000 Ft, azaz egyszázezer forint bírság megfizetésére. Ajánlatkérő és Tilli Lajos ügyvezető a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles megfizetni a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára történő átutalással.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül térítse meg kérelmezőnek a 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
Ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2002. július 17-én megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzésre. A közbeszerzési eljárás lebonyolítására a Nemzetközi Mérnöki Szolgáltatás Kft. részére adott megbízást.
Az ajánlattevő műszaki alkalmassága igazolására előírta "az elmúlt 3 évben indult, és legfeljebb az ajánlattételi határidőig befejezett (átadott) referenciamunkáinak ismertetését, amely kiterjed a teljesítés idejére, helyére, az ellenszolgáltatás összegére és a szerződést kötő másik fél megnevezésére".
Kikötötte, hogy alkalmatlannak minősíti a szerződés teljesítésére azt az ajánlattevőt, "aki nem rendelkezik az elmúlt 3 évben indult, és legfeljebb az ajánlattételi határidőig befejezett legalább 1 olyan referenciamunkával, amelynek bruttó bekerülési költsége eléri vagy meghaladja az ajánlati ár bruttó értékének 60%-át."
Ajánlatkérő a dokumentációban előírta, hogy a beépítendő nővérhívó rendszernek ORKI-minősítéssel kell rendelkeznie.
Az augusztus 27-i ajánlattételi határidőre a kérelmező, a Gábőr Kft., a Kortex Kft. és a Mediplan Kft. nyújtott be ajánlatot.
Ajánlatkérő a szeptember 11-i eredményhirdetésen a Gábőr Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesnek, második legkedvezőbbnek a kérelmező ajánlatát.
Kérelmező szeptember 16-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Kérte a jogsértés megállapítását, ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését és ajánlatkérő kötelezését arra, hogy vele mint a második legkedvezőbb ajánlatot tevővel kössön szerződést.
Sérelmezte, hogy ajánlatkérő nem nyilvánította érvénytelennek a nyertes ajánlatát annak ellenére, hogy a nyertes ORKI-minősítés helyett csak "vizsgálati összefoglaló"-t csatolt ajánlatához.
A jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson előadta, hogy az ORKI-minősítés és a vizsgálati összefoglaló nem azonos fogalmak, ez utóbbi nem helyettesítheti a minősítést, ugyanis a minősítési eljárásban a minősítés kiadását még megelőzi az ún. klinikai vizsgálat. A kórházban az ott ápolt betegek állapotára tekintettel rendkívül fontos a nővérhívó rendszer megbízható működése, így az ORKI minősítés meglététől ajánlatkérő semmiképpen nem tekinthetett el.
Sérelmezte továbbá, hogy ajánlatkérő megfelelő referenciával nem rendelkező ajánlattevőt hirdetett ki nyertesnek. A nyertes az internetes bemutatkozó oldalán termékei között nem említ nővérhívó rendszert, a megnevezett referenciahelyek között is csak egy kórházra utal. Álláspontja szerint így a nyertes alkalmatlan a szerződés teljesítésére.
Kifogásolta, hogy a felhívás 16.1. pontjában ajánlatkérő rosszul jelölte meg a beszerzés tárgyát, valamint hogy nem kapott bontási jegyzőkönyvet.
Ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Az ORKI minősítést illetően előadta, hogy állásfoglalást kérő levelére az Orvos- és Kórháztechnikai Intézet igazgatója közölte, hogy a minősítő okiratot helyettesíti a kiadott vizsgálati összefoglaló, hiszen a 47/1999. (X. 6.) Eü.M. rendelet szerint a beszerzés tárgya szerinti nővérhívó berendezés nem minősül orvostechnikai eszköznek.
A nyertes alkalmasságát illetően közölte, hogy egy megfelelő nagyságrendű gyengeáramú szerelési jártassággal elvégezhető a nővérhívó rendszer szerelése, ilyen gyengeáramú szerelési munkára a nyertes csatolt referenciát. A készülékre nézve az ajánlat 8. oldalán több referenciát sorolt fel.
Elismerte, hogy valóban tévesen jelent meg az ajánlat csomagolására írandó beszerzési tárgy. Közölte, hogy a kérelem e vonatkozásban és a bontási jegyzőkönyv megküldése elmulasztását sérelmező részében elkésett.
A jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson bejelentette, hogy a nyertessel csak a Döntőbizottság határozatának függvényében köti meg a szerződést.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és a jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson szóban előadott észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozott.
Kérelmezőnek a nyertes ajánlat érvényességét vitató kérelme elbírálásához a Döntőbizottságnak abban a kérdésben kellett döntenie, hogy az ORKI-minősítést helyettesíthette-e a "vizsgálati összefoglaló".
Ajánlatkérő a dokumentációban előírta, hogy az ajánlattevőnek a beépítendő nővérhívó rendszerre ORKI-minősítéssel kell rendelkeznie.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése második mondata előírja: "Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban meghatározott feltételekhez kötve van."
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az 52. § (2) bekezdés d) pontja értelmében az ezen feltételnek nem megfelelő ajánlat érvénytelen, mely ajánlatot az 52. § (1) bekezdése alapján érvénytelennek kell nyilvánítania ajánlatkérőnek. Az 53. § (2) bekezdése alapján érvénytelen ajánlat nem vehet részt az ajánlatok elbírálásában, ennélfogva nem lehet az eljárás nyertese.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése szerinti ajánlatkérői kötöttség azt jelenti, hogy ajánlatkérő a kiírásban általa meghatározott feltételektől nem térhet el az ajánlatok bírálata során, ezen feltételeknek való megfelelést nem vizsgálhatja sem szűkített, sem kibővített értelemben.
Egyértelműen megállapítható, hogy az ORKI-minősítés és a vizsgálati összefoglaló nem azonos fogalmak, a vizsgálati összefoglaló a minősítési eljárásban megelőzi az ORKI-minősítés kiadását.
Nem helytálló ajánlatkérő érvelése, miszerint az összefoglaló helyettesíti a minősítést. A kiírásban nem adott e két okirat egyenértékűségére engedményt, így az ajánlatok bírálata során sem tekinthette egyenértékűnek azokat.
Ajánlatkérő nem fogadhatta volna el az ORKI-minősítés helyett a vizsgálati összefoglalót, a minősítés hiánya miatt a nyertes ajánlatot a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelennek kellett volna nyilvánítania.
A Döntőbizottság ezért a jogorvoslati kérelemnek ebben a részében helyt adott, és megállapította, hogy a nyertes ajánlat érvényessé nyilvánításával ajánlatkérő megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára figyelemmel az 52. § (1) bekezdését, illetőleg az 53. § (2) bekezdésére tekintettel az 59. § (1) bekezdését.
Kérelmező állítása szerint a nyertes alkalmatlan a szerződés teljesítésére, mert a beszerzés tárgya szerinti szerelési tevékenységre nem rendelkezik referenciával, valamint nincs referenciája a beszerelésre kerülő készülékének sem.
A Kbt. 44. § (6) bekezdése szerint az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az alkalmasság igazolására előírtakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
Ajánlatkérő a felhívásban az elmúlt 3 évben indult és legfeljebb az ajánlattételi határidőig befejezett 1 olyan építési referenciamunkát írta elő alkalmassági feltételként, amelynek bruttó bekerülési költsége eléri vagy meghaladja az ajánlati ár bruttó értékének 60%-át.
Ezen alkalmassági feltétel meghatározása nem pontos, mert a beszerzés tárgya nővérhívó berendezés szerelése és nem építési munka. A felhívás ezen részét a jogorvoslati kérelem előterjesztésére nyitva álló 15 napos jogvesztő határidőn belül senki sem támadta, ezért el kell fogadni, ebből kiindulva kell az ajánlattevők alkalmasságát megítélni.
A Döntőbizottság megvizsgálta a nyertes ajánlatát és megállapította, hogy az tartalmaz egy olyan referenciamunkát, ami megfelel az alkalmassági követelménynek.
A munka megrendelője: Füzesgyarmat Gara Hotel, tárgya: tűzjelző rendszer, kamerás rendszer, kihangosítás, strukturált hálózat, átadás időpontja: 2002. június 18., bekerülési költsége: 28 362 200 Ft (a nyertes ajánlati ára: 13 590 775 Ft).
A Döntőbizottság nem fogadta el kérelmezőnek a referenciamunka tárgyával kapcsolatos kifogását, bár kétségtelennek tartja, hogy a szerelési munka eredményeként létrejött nővérhívó berendezésnek megbízhatónak kell lennie.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a tűzjelző rendszerre, a kamerás rendszerre stb. vonatkozó referencia alátámasztja az nyertes műszaki alkalmasságát. Ezen rendszereknek a szerelési munka eredményeként ugyanolyan megbízhatónak kell lenniük, mint a nővérhívó rendszereknek.
Ajánlatkérő a felhívásban nem írta elő, hogy csak nővérhívó rendszerre vonatkozó referenciát fogad el, a felhívás szerinti elvárása "építési referenciamunka" volt. Ez a pontatlan meghatározás nem adott lehetőséget ajánlatkérő számára, hogy ne fogadjon el gyengeáramú szerelési munkára vonatkozó referenciát.
Kérelmező kérte a nyertes alkalmatlansága megállapítását a nővérhívó rendszerre vonatkozó referencia hiánya miatt is.
Ajánlatkérő a kiírásban nem írta elő alkalmassági feltételként a nővérhívó rendszerre vonatkozó referenciát, így azt nem kellett ismertetni.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes részéről nem állnak fenn a kérelmező által hivatkozott alkalmatlansági indokok, ezért a jogorvoslati kérelmet ebben a részében elutasította.
Kérelmező kifogásolta, hogy ajánlatkérő az ajánlat csomagolásán feltüntetendő szövegként tévesen jelölte meg a beszerzés tárgyát.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése alapján a jogorvoslati kérelmet a jogsértő vagy jogsértőnek vélt eseményről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. Kérelmező a felhívás 16.1. pontjában szereplő szövegezést legkésőbb az ajánlattételi határidőig, augusztus 27-ig megismerte, ezzel szemben csak a 15 napos jogvesztő határidő letelte után, szeptember 16-án terjesztette elő jogorvoslati kérelmét.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező a felhívás 16.1. pontjával kapcsolatos kifogását késedelmesen terjesztette elő, ezért a kérelmet elutasította.
Kifogásolta továbbá kérelmező, hogy ajánlatkérő nem küldte meg részére a bontási jegyzőkönyvet.
A Kbt. 61. § (7) bekezdése alapján az ajánlatok felbontásáról készült jegyzőkönyvet öt munkanapon belül kell megküldeni az ajánlattevők részére.
Az ajánlatokat ajánlatkérő augusztus 27-én bontotta fel, a bontási jegyzőkönyvet így szeptember 3-ával bezárólag meg kellett volna küldenie az ajánlattevők részére.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő nem küldte meg az ajánlattevők részére a bontási jegyzőkönyvet, ezáltal megsértette a Kbt. 61. § (7) bekezdését.
A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérőnek e kérelem elkésettségére vonatkozó hivatkozását.
Kérelmező - a kézbesítés időszükségletét is figyelembe véve - szeptember 8-án szerzett tudomást arról, hogy elmaradt a bontási jegyzőkönyv megküldése, e mulasztást (is) sérelmező jogorvoslati kérelmét ez időponttól számított 15 napon belül előterjesztette.
A Döntőbizottsága Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § a), c), d), f) és h) pontja szerint rendelkezett.
A Döntőbizottság megsemmisítette ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, mert érvénytelen ajánlatot hirdetett ki nyertesnek, ily módon a jogsértés csak a döntés megsemmisítésével orvosolható.
A Döntőbizottság nem adott helyt kérelmező kérelmének, miszerint kötelezze ajánlatkérőt a vele, mint második legkedvezőbb ajánlattevővel való szerződéskötésre.
A Kbt. 88. § (8) bekezdése előírja: "Ha a Bizottság megsemmisíti az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését, az ajánlatkérő jogosult a döntést megalapozó tényezőket ismételten mérlegelni, és a határozat végrehajthatóságának időpontjától számított harminc napon belül új döntést hozni."
Ez az ajánlatkérői jogosultság a törvény erejénél fogva megelőzi az ajánlattevőt a felhívás 16.12. pontja alapján terhelő kötelezettséget, miszerint a nyertes visszalépése esetén a második legkedvezőbb ajánlatot tevővel köt szerződést, annál is inkább, mert a nyertes nem lépett vissza a szerződéstől, e lehetőségétől a Döntőbizottság határozata fosztotta meg.
A Döntőbizottság 1 000 000 Ft bírságot szabott ki ajánlatkérő megbízottja, valamint 100 000 Ft bírságot a jogsértésért felelősszemély terhére. Megbízott ügyvezetője a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy cége, illetőleg személy szerint ő felelős az esetleges jogsértésekért.
A bírság mértékének megállapításánál tekintettel volt a közbeszerzés viszonylag alacsony értékére, valamint arra, hogy ajánlatkérő/megbízottja a szerződéskötésnek a jogorvoslati eljárás kimenetelétől való függővé tétele által törekedett megakadályozni a további jogsértést.
A bírósági jogorvoslatot a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest 2002. október 14.
Dr. Csitkei Mária s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos
