KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9597)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.534/14/2002.
Tárgy: az ORAKO Rt. jogorvoslati kérelme a Fővárosi Önkormányzat Szent Imre Kórház közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Az ORAKO Komplex Építőipari, Belsőépítészeti, Lakberendezési Fővállalkozó és Kereskedelmi Rt. (1223 Budapest, Erzsébet királyné u. 19/B., képviseli: dr. Vajk Kálmán ügyvéd, 1114 Budapest, Bukarest u. 9., a továbbiakban: kérelmező) kérelmének, melyet a Fővárosi Önkormányzat Szent Imre Kórház (1115 Budapest, Tétényi út 12-16., képviseli: dr. Kersch Ferenc ügyvéd, 1012 Budapest I., Várfok u. 15/C., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a Budapest, XXII. kerület, Jókai út 21-27. sz. alatt lévő II. számú pszichiátria főépület külső homlokzatának felújítása..." tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) és a 60. § (1) bekezdését. Egyebekben a Döntőbizottság a kérelmet elutasítja. A jogsértésekre tekintettel a Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül, 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg. Kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2002. július 10-én ajánlati felhívást tett közzé nyílt eljárás megindítására a Közbeszerzési Értesítő 28. számában (5372/2002) a rendelkező részben írt tárgyban.
Az ajánlati felhívás 3. a) pontja szerint a beszerzés tárgya és mennyisége az alábbi:
Az ajánlatkérőnek a Budapest XXII. kerület, Jókai út 21-27. szám alatt lévő II. számú pszichiátria főépülete külső homlokzatának felújításában, belső szerkezetének megváltoztatásában, átalakításában, az épületgépészeti és elektromos szakipari munkálatok befejezése után szükségessé váló helyreállításokban, festésben, mázolásban és burkolásban megnyilvánuló építészeti, továbbá a víz-, csatornahálózat és berendezési tárgyak teljes cseréjében, a fűtési hálózat szükség szerinti átalakításában jelentkező épületgépészeti munkák, s végül elektromos
hálózatának szabványoknak megfelelő átépítésében, a hálózat felújításában megvalósuló elektromos szakipari munkák, az 5. pontban említett dokumentáció mellékletét képező kiviteli terv szerint.
Rész-, illetve többváltozatú ajánlat adására nem volt lehetőség. Az ajánlati felhívás 13. pontjában ajánlatkérő az elbírálásra vonatkozó feltételeit az alábbiak szerint határozta meg:
Az ajánlatok elbírálásának szempontjai: az összességében legelőnyösebb ajánlat. A Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltak:
részszempontok súlyszámok
aa) a vállalkozás ellenértéke 15
ab) a vállalt teljesítési határidő 10
ac) a jótállás 8
aca) terjedelme, a felelősségi körök szempontjából
acb) időtartama
ad) az elvállalt kötbér mértéke 6
ada) késedelmi
adb) minőségi
adc) meghiúsulási
Az értékelés során adható pontszám részszempontonként: 1-10.
A szorzószám (súlyszám) az
aa) részszempontnál 15
ab) részszempontnál 10
aca) részszempontnál 4
acb) részszempontnál 4
ada) részszempontnál 2
adb) részszempontnál 2
adc) részszempontnál 2
Az egyes részszempontok kapcsán a pontozás olyan módszer alkalmazásával történik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat a legkedvezőbbtől a kedvezőtlenebbik ajánlat irányában haladva egymás utáni sorrendbe állítja, majd e sorrend figyelembevételével a pontozási tartományt a 10 és az 1 között az ajánlattevők részére a sorrendbe állítással egyenes arányban kiosztja azzal, hogy nem kizárt egy ugyanazon pontszám alkalmazása több ajánlat tekintetében is, amennyiben ezt az egymással azonos értékük indokolja.
Dokumentáció is készült, továbbá 2002. augusztus 2-án helyszíni konzultációra került sor, ahol műszaki kérdéseket tisztáztak, illetve írásban válaszoltak az ajánlattevők kérdéseire. A 2002. augusztus 21-i határidőre három ajánlat érkezett a következő ajánlattevőktől: kérelmező, Karancs Épker Kft., Pestép-Ker Kft.
Ajánlatkérő bizottsága 2002. augusztus 27-én elbírálta az ajánlatokat, elkészítette az eljárásról szóló összegzést, majd 2002. augusztus 28-án a bizottság álláspontjának jóváhagyásával az intézményvezető főigazgató meghozta az eljárást lezáró döntést. Határozata szerint az eljárás nyertese a Pestép-Ker Kft. 348 ponttal, míg 321 ponttal "második helyezett" a kérelmező.
A 2002. szeptember 4-i eredményhirdetésen a kérelmező képviselője is részt vett. Az itt felvett jegyzőkönyv szerint - ami kifejezetten az összegzés ismertetéséről nem szól - az ajánlatkérő főigazgatója által hozott határozat került felolvasásra. Az összegzésben az értékelés alapjául szolgáló ajánlati tartalmi elemek nem kerültek megjelölésre, ezért a pontszámítás módszere sem állapítható meg belőle egyértelműen.
Kérelmező 2002. szeptember 10-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz. Ebben kérte a sérelmezett közbeszerzési eljárás felfüggesztését ideiglenes intézkedéssel, valamint a még meg nem kötött szerződés megtiltását annak érdekében, hogy a törvény szelleme és tételes rendelkezései érvényre jussanak. Kérte továbbá az ajánlatkérő ezen eljárásban sérelmezett döntésének megsemmisítését, valamint a jogsértés megállapítását, illetve bírság kiszabását és az ajánlatkérő költségekben marasztalását is.
Indítványozta, hogy a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során tartson tárgyalást.
A kérelem indokaként azt adta elő, hogy ajánlatkérő az ajánlati felhívásában meghatározta az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztására szolgáló részszempontokat, azok súlyszámait és az egyenes arányban történő elbírálási módszert. Ezt követően ajánlatkérő 2002. szeptember 4-én kihirdette, majd szeptember 5-én jegyzőkönyvileg is megküldte az eljárást lezáró döntését a részére. A nyilvános eredményhirdetésen ajánlatkérő elmulasztotta szóban ismertetni az összegzés adatait, ezzel megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdését. E kérdéskörben előadta azt is, hogy az összegzés egyébként tartalmilag hiányos, mert nem jelennek meg benne az ajánlatok értékelt tartalmi elemei, ez pedig az alapelvi rendelkezések sérelmével jár. Álláspontja szerint az ajánlatok elbírálásában nem érvényesültek az ajánlati felhívásban meghatározott elbírálási szempontok, mert az ajánlatkérő a pontszámokat nem az előre meghatározott "módszerrel" határozta meg. E magatartás a Kbt. 55. § (6) bekezdésének megsértéséhez vezetett és a kérelmezőt hátrányos helyzetbe hozta. Az ideiglenes intézkedés iránti kérelmét azzal indokolta, hogy az ajánlatkérő nem a felhívásban rögzített, hanem a kérelmező által megismerhető szempontok szerint végezte az értékelést.
Kérelmező az általa kért tárgyalás napján távbeszélőn közölte, hogy a tárgyaláson technikai okok miatt megjelenni nem tud, de kéri annak megtartását a távollétében.
A Döntőbizottság a D.534/12/2002. sz. határozatával az eljárást lezáró szerződés megkötését - az ügy érdemi elbírálásáig - 2002. szeptember 27-én megtiltotta.
Ajánlatkérő írásos észrevételében kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását. Ennek indokaként előadta, hogy a 2002. szeptember 4-i eredményhirdetéskor felvett jegyzőkönyv rögzíti, hogy az ajánlatkérő képviselője az eljárást lezáró határozatot teljes egészében ismertette. Miután a határozat része volt az összegzés, a teljességre tekintettel tényként kell elfogadni azt is, hogy az összegzés adatait is ismertették. Azt is nyilatkozta, hogy a jegyzőkönyv tartalmát senki sem kifogásolta az eredményhirdetésen jelen lévők közül, amit feltehetően a közbeszerzési eljárás nyertese nyilatkozatával meg fog erősíteni.
Előadta azt is, hogy az ajánlati felhívás 13. pontjában tett előírások szerint történt a részszempontok értékelése lineárisan, az egyes ajánlatok közötti eltérések arányának figyelembevételével. Ennek keretében a legalacsonyabb árat vállaló nyertes ezen részszempontnál maximális pontot kapott, a kérelmező pontszáma arányosan lett kevesebb. A teljesítési határidőt illetően a kérelmező tette a legjobb ajánlatot, ezért 10 pontot kapott, míg a többi ajánlat a határidőknek megfelelően arányosan kevesebbet. A 3. részszempont alszempontokra bomlott, ezen belül a jótállás terjedelme mindenkinél azonos volt, a jótállási idő pontozása pedig a vállalásoknak megfelelően történt. A különböző kötbérvállalások értékelése szintén alszempontokon keresztül valósult meg az arányosság szabályai szerint számított pontszámokkal. A súlyszámokkal való szorzások után a nyertes a Pestép-Ker Kft. lett 348 ponttal, a kérelmező a második legmagasabb pontszámot, azaz 312 pontot ért el. Ezen írásos észrevételét ajánlatkérő új beadványával kiegészítette, melyben részletesen megmagyarázta az egyes részszempontoknál alkalmazott pontozási eljárást.
A tárgyaláson - az írásos észrevételeit változatlanul fenntartva - úgy nyilatkozott, hogy lehetséges, hogy az összegzés részletesebb is lehetett volna, viszont az abban foglaltakat minden vonatkozásában ismertették az eredményhirdetéskor. A pontozásuk megfelelt a tényeknek és a felhívásukban írtaknak, illetve a linearitás elvének. Előadta azt is, hogy a határozat ismertetése az eredményhirdetési jegyzőkönyvben szerepel, és e határozatnak elválaszthatatlan melléklete az összegzés, így ennek alapján is bizonyított, hogy ismertették az eredményhirdetéskor a szükséges adatokat.
A felhívás és az értékelés között jelentkező diszkrepancia lelhető ugyan fel, de véleményük szerint, ha a Döntőbizottság elvégzi a nyertesre vonatkozó értékelést, akkor megállapítható, hogy az helytálló volt. Szóbeli nyilatkozatában a tárgyaláson kérte ajánlatkérő, hogy amennyiben a Döntőbizottság az értékelés vonatkozásában jogsértést állapít meg, akkor a határozata meghozatalánál vegye figyelembe azt, hogy jóhiszeműen jártak el, valamint legyen tekintettel az ajánlatkérő anyagi körülményeire is a szankciók alkalmazásánál. Kérdésre azt is nyilatkozta, hogy a minőségi kötbérre vonatkozó alszempontot az általuk megadott módszerrel sem lehetett összehasonlítani, illetve egyáltalán nem lehetett megfelelően pontozni.
Az ügyben érdekelt felek közül a Pestép-Ker Kft. (nyertes) írásban úgy nyilatkozott, hogy véleményük szerint a tárgyi eredményhirdetés a közbeszerzési törvény előírásai szerint történt és az eredményhirdetés befejeztével egyik ajánlattevő sem tett észrevételt.
Az írásos észrevételét a tárgyaláson változatlanul fenntartva azt is előadta, hogy ismételten áttekintették a pontozást, azt megfelelőnek találták, így abban kivetnivalót vagy a felhívástól eltérő momentumot nem találtak.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok, a felek által írásban és a tárgyaláson szóban előterjesztett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozott.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése, valamint 61. § (1) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazzák:
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében a legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
Az ajánlatkérő által becsatolt összegzés vizsgálata alapján tényként állapítható meg, hogy az nem tartalmazza az elbírált ajánlatoknak a rész- (illetve al-) szempontok szerinti tartalmi elemeit, ily módon az nem felel meg a Kbt. 5. számú melléklete szerinti kötelező előírásnak. E tényből fakadóan következik az is - függetlenül attól, hogy ajánlatkérő az abban foglaltakat ismertette teljesen vagy részben az eredményhirdetéskor -, hogy sérült a Kbt. 61. § fent idézett (1) bekezdése, hisz a hiányos - a törvényi előírásoktól eltérő - összegzést nem lehet jogszerűen ismertetni, ha annak elemei nem felelnek meg a törvényi előírásoknak, ezáltal ajánlatkérő bizonyítottan megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdését.
Az ajánlatok elbírálásával - nevezetesen a Kbt. 55. § (6) bekezdésének sérelmével - kapcsolatos kérelem körében a Döntőbizottságnak abban kellett állást foglalnia, hogy az ajánlati felhívás 13. b) pontjában megfogalmazott pontszámítási módszert hogyan kell értelmezni. A becsatolt iratokból megállapítható az is, hogy ajánlatkérő a felhíváson túlmenően nem fogalmazott meg máshol erre vonatkozó előírást, tehát csak az ott írtak a mérvadóak e kérdés vizsgálatánál. A Döntőbizottság álláspontja szerint ez pedig úgy értelmezhető, hogy 10 és 1 között a pontszámokat ajánlatkérő kiosztja az arányosítás alkalmazásával, és ebben az esetben az 1 pontot is ki kell osztania.
A Döntőbizottság véleménye szerint ajánlatkérő a felhívása fenti rendelkezését nem így értelmezte, hanem minden tartalmi elemnél sávokat állított fel csökkenő pontszámokkal és a megfelelő sávba sorolta a vizsgált tartalmi elemet. E módszer bizonyos mértékig megfelel az arányosság követelményének, azonban ebben az esetben az 1-es pontérték általában nem kerül kiosztásra.
Amennyiben a Döntőbizottság a felhívásnak megfelelőnek fogadná el a sávos értékelés módszerét, akkor joggal felmerül az a kérdés, hogy a sávok határait milyen előírás alapján jelölte ki az értékelés során az ajánlatkérő. A becsatolt iratokat megvizsgálva a Döntőbizottság megállapította, hogy ilyen előírás vagy előre meghatározott rendelkezés az iratokban nem lelhető fel. A sávok megválasztása nyilvánvalóan az eredmény befolyásolására alkalmas, az értékelési módszert alapvetően meghatározó előírás. A Döntőbizottság álláspontja szerint, ha ezt akarta volna alkalmazni ajánlatkérő, akkor előre meg kellett volna határoznia a sávok kialakításának az elveit is, viszont ennek hiányában valóban előre nem közölt, a résztvevő ajánlattevők számára ismeretlen körülményekre tekintettel bírálta el az ajánlatokat.
Az ajánlatkérő írásos észrevételéből megállapítható, hogy a sávok egyébként a következők voltak:
- ajánlati ár: 2 000 000 Ft-onként 1 pont levonás,
- határidő: kéthetenként l pont levonás,
- jótállási idő terjedelme: minden évre 1 pont különbözet,
- késedelmi kötbér: 100 000 Ft-onként 1 pont különbség,
- minőségi kötbér: nem voltak összehasonlíthatóak az adatok, ezért előre meg nem határozott mérlegeléssel döntött ajánlatkérő e kérdés vizsgálatánál,
- meghiúsulási kötbér: a harmadannyi értékű vállalás arányosan kapott pontot,
Az arányosítás kiindulási alapja minden esetben a legjobb ajánlati tartalmi elem és az ahhoz tartozó maximális pontszám volt. A minimális 1-es pont kiadása két részszempontnál nem az arányosság elvén, hanem azon alapult, hogy annál kevesebbet már nem kaphatott a kedvezőtlen ajánlati elem. E megállapítást maga ajánlatkérő a nyilatkozatában alátámasztotta a minőségi és a meghiúsulási kötbérek értékelésénél.
A fent összefoglalt pontozási módszerről tehát megállapítható, hogy az nem következik a felhívásban meghatározottakból, az önkényes, az arányosság követelményét nem teljesíti maradéktalanul, valamennyi rész-, illetve alszempont vonatkozásában nem azonos módszeren alapul, tehát az ily módon végzett ajánlatkérői értékelés sérti a Kbt. fentebb hivatkozott 55. § (6) bekezdését.
A nyertesre vonatkozó ajánlatkérői döntést megvizsgálva a Döntőbizottság az alábbiakat állapította meg:
A Kbt. 59. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A nyertesre vonatkozó ajánlatkérői döntés helytállósága a Döntőbizottság álláspontja szerint úgy vizsgálható, hogy a felhívásnak megfelelő értékelés szerinti pontozást elvégezve kérelmezőt az eljárás nyertesének megállapítása körében érte-e jogsérelem.
Az ajánlatkérő értékelése szerint a Pestép-Ker Kft. összesen 348, a kérelmező 312, a Karancs-Épker Kft. pedig 265 pontot ért el, így nyertesre, illetve az ajánlattevők "helyezésére" vonatkozó ajánlatkérői döntés is e sorrendnek megfelelően alakult. Az értékelés szempontjai szerinti ajánlati elemeket megvizsgálva az alábbiak állapíthatóak meg:
Kérelmező:
- a vállalkozás ellenértéke: 60 702 729 Ft,
- vállalt teljesítési határidő: 2002. október 30.
- a jótállás terjedelme, a felelősségi körök szempontjából: teljes körű,
- a jótállás időtartama: 5 év,
- a késedelmi kötbér mértéke: 400 000 Ft/nap,
- a minőségi kötbér mértéke: 100% a hiba terjedelméig,
- a meghiúsulási kötbér mértéke: 50%.
Nyertes ajánlattevő:
- a vállalkozás ellenértéke: 52 636 648 Ft,
- vállalt teljesítési határidő: 2002. november 16.
- a jótállás terjedelme, a felelősségi körök szempontjából: teljes körű,
- a jótállás időtartama: 7 év,
- a késedelmi kötbér mértéke: 1 000 000 Ft/nap,
- a minőségi kötbér mértéke: 3 000 000 Ft,
- a meghiúsulási kötbér mértéke: 20%.
Karancs-Épker Kft.:
- a vállalkozás ellenértéke: 54 900 000 Ft,
- vállalt teljesítési határidő: 2002. november 30.
- a jótállás terjedelme, a felelősségi körök szempontjából: teljes körű a kivitelezési munkákra, egyebekben a gyártó által vállalt jótállás,
- a jótállás időtartama: 3 év,
- a késedelmi kötbér mértéke: 30 000 Ft/nap,
- a minőségi kötbér mértéke: 500 000 Ft,
- a meghiúsulási kötbér mértéke: 1 000 000 Ft (átszámítva a bruttó vállalási árra: 1,8%).
A fent megjelölt módszerrel kiszámítva a pontszámokat a kérelmezőnél a maximális pontszám (10 pont) jár a teljesítési határidőre, a jótállás terjedelmére és a meghiúsulási kötbérre, míg arányosan számított közbenső pontszámai a jótállás időtartamára 5,5 pont, a késedelmi kötbérre 4,4 pont, az ajánlati árra pedig csak 1 pontot kaphat. A nyertes esetében maximális pontszámot kell figyelembe venni az ajánlati árnál, a jótállás terjedelménél és időtartamánál, valamint a késedelmi kötbérnél, míg arányosan 5 pont jár a teljesítési határidőre és 4,4 pont a meghiúsulási kötbérre. A minőségi kötbérvállalásokat nem lehet a megadott módszerrel összehasonlítani, mert - miután a felhívás és dokumentáció nem tartalmazott erre vonatkozó utasítást - az ajánlattevők össze nem hasonlítható tartalmi elemekkel adták meg a nyilatkozatukat, mert kérelmező a hibás teljesítés terjedelméig vállalta, a nyertes pedig fix összegben. Miután az összehasonlítás - ajánlatkérő által is elismerten - nem lehetséges, az alszempont számszerű értékelését mellőzni kell.
Összesítve a súlyszámokkal való szorzások eredményét az alábbiakat kapjuk:
Kérelmező:
15 × 1 + 10 × 10 + 4 × 10 + 4 × 5,5 + 2 × 4,4 + 2 × 10 = 205,8.
Nyertes:
15 × 10 + 10 × 5 + 4 × 10 + 4 × 10 + 2 × 10 + 2 × 4,4 = 308,8.
Nem változik a fenti sorrend abban az esetben sem, ha a minőségi kötbérvállalások értékelése körében figyelembe vesszük a kérelmező számára elvileg legkedvezőbb eshetőséget és számára 10, a nyertes számára 1 pontot adunk, ily módon a súlyozott pontszámok 225,8 és 310,8-ra változnak.
Az ajánlatkérő nyertest megállapító döntése tehát nem volt jogsértő, a kérelmező számára legkedvezőbb, a felhívás szerinti módszeren alapuló értékelés szerint is a Pestép-Ker Kft. az eljárás nyertese, így a nyertesre vonatkozó ajánlatkérői döntés helytálló, azaz e döntés nem sérelmezhető.
A Döntőbizottság álláspontja szerint azzal, hogy a Kbt. 61. § (1) bekezdésének megsértése megállapítást nyert, megalapozatlan a jogorvoslati kérelem azon része, mely az eredményhirdetés során észlelhető jogsértő magatartást alapelv megsértéseként értékelte.
A fent leírt indokok alapján a túlnyomó részben megalapozott kérelemre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a jogorvoslati kérelem megalapozatlan részét a Kbt. 88. § (1) bekezdésének a) pontja alapján elutasította, míg a megállapított jogsértésekre tekintettel ugyanezen § (1) bekezdésének d), f) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben.
A bírság mértékének megállapításakor a Döntőbizottság az eset összes körülményeit vizsgálva tekintettel volt az eljárás során tanúsított ajánlatkérői magatartásra, valamint arra, hogy a két megállapított jogsértésen túlmenően ajánlatkérő nyertesre vonatkozó döntése a felhívástól eltérő értékelési módszer alkalmazása ellenére is helytálló volt, ezért a Döntőbizottság elegendőnek tartotta a törvényben meghatározott minimális bírság alkalmazását.
Az igazgatási szolgáltatási díj megtérítésére vonatkozó rendelkezés a Kbt. 88. § (1) bekezdésének h) pontján alapul.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. október 21.
Dr. Bíró László s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
