KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9811)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.568/11/2002.
Tárgy: a Linea Bútor Stúdió Kft. jogorvoslati kérelme Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Linea Bútor Stúdió Kft. (9011 Győr, Dózsa major 1., képviseli.: dr. Uzsoky Ágnes ügyvéd, a továbbiakban: kérelmező) kérelmének, melyet a Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata (5000 Szolnok, Kossuth tér 9. ajánlatkérő, a továbbiakban: ajánlatkérő) "Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata oktatási intézményeinek nevelési és oktatási célokat szolgáló eszközfejlesztése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. tv. (a továbbiakban: Kbt.) 43. § (4) és 43. § (5) bekezdésére tekintettel a Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontját, valamint a Kbt. 53. § (2) bekezdését, ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérőt 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírság megfizetésére, a döntésért felelős Szalay Ferencet 100 000 Ft, azaz egyszázezer forint bírság megfizetésére kötelezi.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, valamint Szalay Ferencet, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú bankszámlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Az ajánlatkérő hirdetményt tett közzé a fenti tárgyban a Közbeszerzési Értesítő 33. számában 5879/2002 sz. alatt, nyílt eljárásra az alábbi termékcsoportokban:
1. Óvodai fektetőanyagok (225 db)
2. Iskolai bútorok (1760 db)
3. Oktatást segítő számítástechnikai (9 db) és elektronikai eszközök (43 db)
Részajánlatot árucsoportonként lehetett tenni az ajánlati felhívás 3. c) és d) pontja szerint, valamint az alternatív ajánlattétel is megengedett volt az ajánlati felhívás 14. pontja szerint, a mennyiségtől függően a dokumentációban részletezettek szerint.
A felhívás 13. pontjában ajánlatkérő meghatározta, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint fogja elbírálni, meghatározta az elbírálás részszempontjait és annak súlyszámait.
Az értékelés módszerét ajánlatkérő úgy határozta meg, hogy a legjobb ajánlat a maximális pontot kapja, az utána sorban következő ajánlatok a legjobb ajánlathoz történő viszonyítással arányosan kevesebb pontszámok kapnak.
Az ajánlati felhívás 16. pont 5. francia bekezdésében az egyéb információk között ajánlatkérő úgy rendelkezett, hogy az ajánlatokat zárt, cégjelzés nélküli borítékban, cégszerűen aláírva 3 (1 eredeti, 2 másolati) példányban kell benyújtani és hiánypótlási lehetőséget biztosít.
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is készített, mely tartalmazta az útmutatót az ajánlatok formai és tartalmi követelményeiről, a szerződési feltételeket, a mellékletként csatolandó iratmintákat, és a termék csoportonkénti terméklistát.
Az ajánlattételi határidő 2002. szeptember 9-én volt, melyre ajánlatot tettek: a Dietiker Egri Bútorgyár Kft., a II. termékcsoportra "A" és "B" változatban, az ORAKO Kft. I., II., III. termékcsoportra, az ASS Konzorcium a II. termékcsoportra, és kérelmező az I. termékcsoportra egy alapajánlatot és két alternatív ajánlatot, a II. termékcsoportra egy alap- és egy alternatív ajánlatot és a III. termékcsoportra alapajánlatot tett. Az ajánlatok bontásáról jegyzőkönyv készült, melyben a törvényben előírt adatokon kívül rögzítették, hogy az eredményhirdetés 2002. szeptember 19-én lesz.
Ezt követően megbízott külső szakértő értékelte az ajánlatokat. Az ajánlatkérő előkészítő munka csoportja a 2002. szeptember 12-i és 13-i ülésén javaslatot tett az érvénytelen ajánlatokra és a nyertes ajánlatra vonatkozóan. Az ajánlatkérő Közbeszerzési Bizottsága 2002. szeptember 17-én javaslatot tett, a döntéshozó polgármesternek, hogy a Dietiker Egri Bútorgyár Kft. és a kérelmező ajánlatait nyilvánítsák érvénytelennek, mivel azok nem felelnek meg a felhívásban, ill. dokumentációban meghatározott feltételeknek, és az összességében legkedvezőbb ajánlatot tevőnek az ORAKO Kft.-t hirdessék ki. A döntéshozó a javaslatot változtatás nélkül elfogadta, és 2002. szeptember 19-én kihirdették a döntést. Az eredményhirdetésen ismertették az összegzés adatait, kérelmező képviselője is jelen volt. Az összegzés szerint a kérelmező ajánlatát az alábbi indokokból nyilvánította érvénytelennek az ajánlatkérő:
- ajánlattevő kézzel írott és tollal kitöltött ajánlatot nyújtott be, holott ajánlatkérő a dokumentáció 3.6. pontjában megfogalmazta, hogy "az ajánlatokat géppel írott vagy nyomtatott formában kell elkészíteni".
- az ajánlattevő 6 ajánlatot adott, ezzel szemben csak 3 szerződést csatolt, holott ajánlatkérő a dokumentáció 5.4. pontjában előírta, hogy "a kitöltött és aláírt szállítási szerződés tervezetet valamennyi önálló ajánlathoz (alternatív és részajánlathoz egyaránt) csatolni kell",
- az ajánlatokat nem külön-külön borítékban nyújtotta be, azokhoz nem csatolta az ajánlati kivonatokat az ajánlati felhívás 16. pont 5. francia bekezdése és a dokumentáció 5.1. pontja szerint.
Kérelmező 2002. szeptember 26.-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben kérte, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg ajánlatkérő döntését, szabjon ki bírságot, kötelezze ajánlatkérőt a költségek viselésére, ideiglenes intézkedésként pedig tiltsa meg a szállítási szerződés megkötését.
Módosított kérelmében, mely az előre hozott szerződéskötési időponttal kapcsolatos, valamint a Kbt. 24. § (2) bekezdés és a Kbt. 34. § (1) bekezdés b) pontjára alapított kérelmi elemeitől elállt és kérelme indokaiként előadta a következőket:
1. Pályázatát ajánlatkérő mind ténybelileg, mind jogilag megalapozatlanul, kizárólag formai indokokra való hivatkozással érvénytelennek nyilvánította, ezzel megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontját valamint a 24. § (2) bekezdésben meghatározott esélyegyenlőségi alapelvet, így lehetetlenné tette a Kbt. 34. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának elvi lehetőségét is.
2. Álláspontja szerint ajánlatkérő közvetve megsértette a pályázat elbírálására vonatkozó szabályokat, mivel az ajánlati felhívásban az értékelési módszert nem határozta meg.
Az ajánlatkérő észrevételt tett, melyben előadta, hogy az ajánlatnak az ajánlatkérő által megkívánt előírásoknak kell megfelelni és, mivel kérelmező ajánlata a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételeknek nem felelt meg, a törvény előírása szerint az már nem értékelhető. Azt írta elő a dokumentáció 3. a) pontjában, hogy az ajánlatokat géppel írott, vagy nyomtatott formában fogadják el. Kérelmező ezzel szemben részben nyomtatott, részben írott betűkkel, tollal kitöltve adta be az ajánlatát.
Lehetőség volt többváltozatú ajánlattételre is, álláspontja szerint az önálló, az egyes szerződési feltételekben különböző ajánlati változatok tekinthetők többváltozatú ajánlatnak az eljárásban (ehhez hozzá tartozik az ajánlatonkénti szerződés is). Megjegyezte, hogy a kiírás csak az I. termékcsoportra engedte a többváltozatú ajánlattételt, ennek ellenére kérelmező a II. termékcsoportra is benyújtott alternatív ajánlatot, ami további érvénytelenségi okot jelent, de a gyakorlata szerint háromnál több érvénytelenségi okot az érvénytelenség indokaként nem tüntet fel.
Előadta, hogy a felhívás 16. pont 5. francia bekezdése az ajánlatok beadási módjáról szól. Az ajánlatok alatt az alap-, az ajánlati felhívás 3. a) pontjában megnevezett rész-, valamint alternatív ajánlatokat kell érteni, amelyeket ajánlatkérő önálló ajánlatoknak tekint. Ezeket az ajánlatokat a dokumentáció. 5. oldalán a 3.3. pontban közöltek szerint "írásban, 1 eredeti és 2 másolati külön-külön összefűzött példányban ajánlattevőnként 1 db; külső, zárt, név és cégjelzés nélküli borítékban kell benyújtani". Az ajánlati kivonatot az így benyújtott ajánlatok mindegyike elején kell elhelyezni, ahogyan azt a dokumentáció a 8. old. 5.1. pontban megfogalmazza.
Továbbá ajánlatkérő megjegyezte, hogy a felhívásban és a dokumentációban nyilvánosságra hozták, hogy milyen módon kívánják az ajánlatokat értékelni. Kérelmező nem kifogásolta a közzétett módszert, ebből a szempontból jogorvoslati kérelme elkésett.
Előadja, hogy a felhívás szerint a szerződéskötés időpontja az eredményhirdetést követő 8. nap, amely szeptember 27-e. Sajnálatosan a dokumentációban 2002. szeptember 30-i dátum szerepel, de már a bontási jegyzőkönyvben is felhívták a figyelmet a szeptember 27-i helyes időpontra. Előadta, hogy a szerződést 2002. szeptember 27-én megkötötték. A jogorvoslati eljárás indításáról csak szeptember 30-án értesültek, így a szerződéskötés elhalasztására nem is volt lehetőségük.
A fenti indokok alapján kérte az alaptalan jogorvoslati kérelem elutasítását.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem hozott, a szerződéskötés időpontjáig rendelkezésére álló iratok alapján, mivel annak jogszerűsége nem volt megállapítható.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek szóbeli és írásbeli nyilatkozatai alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás részben megalapozott, részben elkésett.
A. Kbt. 43. § (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő egy ízben, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, legfeljebb tíznapos határidőt biztosíthat a 44. és 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, formai hiányosságának pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására, így különösen a nem megfelelő aláírással vagy példányszámban benyújtott ajánlat esetén.
A Kbt. 43. § (5) bekezdése szerint a (4) bekezdés szerinti hiánypótlás lehetőségének biztosításáról vagy ennek kizárásáról az ajánlatkérőnek a felhívásban kell rendelkeznie. Ha az ajánlatkérő nem zárja ki a hiánypótlást, és ennek körébe eső hiányt állapít meg, a hiánypótlási felhívásban pontosan megjelölt hiányokról, a hiánypótlási határidőről egyidejűleg, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt.
A Kbt. 43. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlást követően benyújtott ajánlati példányok tartalma megegyezik az eredeti ajánlat tartalmával. Eltérés esetén, vagy ha a hiánypótlást nem teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati példányt (példányokat) lehet figyelembe venni és - ha annak feltételei fennállnak - az 52. § (2) bekezdésének b) vagy d) pontját, illetve az 53. § (1) bekezdésének a) pontját kell alkalmazni.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő az általa 2002. szeptember hó 10-én eszközölt hiánypótlási felhívásban nem jelölte meg azokat a formai hiányosságokat (ajánlatok géppel vagy nyomtatott formában történő elkészítésére vonatkozó előírás), melyek egyébként pótolható hiányosságnak minősülnek. Tehát ajánlatkérő döntése a kizárásra vonatkozóan e körben jogsértő volt. Tekintettel arra, hogy a Kbt. 43. § (6) bekezdés rendelkezései kötelezően előírják ajánlatkérő számára, hogy meggyőződjön arról, hogy a hiánypótlást követően benyújtott ajánlati példányok tartalma megegyezik az eredeti ajánlat tartalmával, adott volt a lehetőség a kérelmező részére, hogy ajánlatának újbóli benyújtása során a dokumentációban iratmintaként csatolt mellékleteket (ajánlati kivonatok, nyilatkozatok, szállítási szerződések) géppel vagy nyomtatott formában töltse ki, ha erre ajánlatkérő a hiánypótlási felhívásban felszólítja.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező alapajánlatait az ajánlatkérő nem nyilváníthatta volna érvénytelennek, mivel azokra vonatkozóan az ajánlat tartalmaz szállításiszerződés-tervezeteket. A dokumentáció 4.2. pontja szerint a részajánlat önálló ajánlatnak minősül, melyek önállóan bírálandóak el érvényességi szempontból is. A dokumentáció 4.3. pontja szerint csak az alapajánlat hiánya vonja maga után az ajánlat érvénytelenségét, fordítva azonban ajánlatkérő nem alkalmazott olyan előírást, mely szerint az alapajánlat érvényessége kötődne az alternatív ajánlatok érvényességéhez.
A Döntőbizottság megállapította, hogy mind a három kérelmezői alap-, illetve részajánlatra, valamint alternatív ajánlatra vonatkozóan kérelmező ajánlata tartalmazza az ajánlati kivonatokat a dokumentáció 5.1. pontjának megfelelően, tehát az ajánlatkérő ezek hiányára vonatkozó megállapítása alaptalan volt. Alaptalan volt a kérelmező ajánlatának érvénytelenítése annak okából is, hogy az alap-, rész-, illetve alternatív ajánlatok nem külön-külön borítékban kerültek benyújtásra, ugyanis az ajánlati felhívás 16. pont 5. francia bekezdése erre vonatkozó előírást nem tartalmaz, valamint a hivatkozott dokumentáció 5.1. pontja sem. Ugyanakkor a dokumentáció részét képező "Útmutató az ajánlattevők részére" a 3.3. pontban azt az előírást tartalmazza, hogy az ajánlatot írásban, egy eredeti és két másolati, külön-külön összefűzött példányban, ajánlattevőként egy darab külső, zárt, név és cégjelzés nélküli borítékban kell benyújtani. Az ajánlatokkal kapcsolatos bontási jegyzőkönyv rögzítette, hogy a beérkezett borítékok cégjelzés nélküliek, zártak és sértetlenek, tehát az ajánlati felhívás 16. pont 5. francia bekezdésében foglalt előírásnak kérelmező ajánlata megfelelt.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint.
A Kbt. 79. § (8) bekezdés a) pontja szerint a (7) bekezdés szerinti határidő lejártának kiszámításakor a jogsértő esemény bekövetkezésének kell tekinteni
a) jogellenes tartalmú felhívás, illetőleg dokumentáció esetén az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidő lejártát;
A Döntőbizottság megállapította továbbá, hogy a kérelmezőnek a bírálati módszer hiányával kapcsolatos kérelmi eleme elkésett, mivel az ajánlattételi határidő 2002. szeptember 9-én járt le és a kérelmező a 15 napos jogvesztő határidőn túl, 2002. szeptember 26-án terjesztette elő jogorvoslati kérelmét.
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy ajánlatkérő közbeszerzési eljárása jogsértő volt.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés b) pontja szerint biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) és f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta.
A bírság összegének megállapításánál figyelembe vehető körülményeket a Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdései tartalmazzák.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése alapján a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A hatályos költségvetési törvény alapján a bírság minimális összege 1 000 000 Ft, természetes személlyel szemben pedig 100 000 Ft.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerinti körülmények figyelembevételével a Döntőbizottság a rendelkező részben meghatározott mértékű bírság kiszabásáról határozott, tekintettel arra, hogy a jogsértés már nem volt reparálható, továbbá, hogy a beszerzés értéke alacsony (14 722 320 Ft). A Döntőbizottság figyelembe vette azt is, hogy a megállapított jogsértés miatt olyan ajánlat került kizárásra, az eljárásból, mely egyébként tartalmilag megfelelt az ajánlati felhívás és a dokumentáció feltételeinek, tehát az értékelés tárgya lehetett volna. Az ajánlatkérő a felelősségi rendet tartalmazó dokumentumban [Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata 16/2001. (V. 29.) KR. sz. r. 12. § (1) bekezdése] a polgármestert jelölte meg döntéshozó, felelős személynek, tehát a Döntőbizottság vele szemben, mint döntéshozó, felelős személlyel szabott ki bírságot.
A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. október 28.
Dr. Csanádi Péter s. k., Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Sárkány Izolda s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
