KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9812)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.544/15/2002.
Tárgy: dr. Kardkovács Kolos, a Közbeszerzések Tanácsa tagja által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás Kőszeg Város Önkormányzata ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság dr. Kardkovács Kolos, a Közbeszerzések Tanácsa tagja (1011 Budapest, Mária tér 3., a továbbiakban: kezdeményező) Kőszeg Város Önkormányzata (9730 Kőszeg, Jurisics tér 8., képviseli: dr. Patay Géza ügyvéd, 1026 Budapest, Pasaréti út 72., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Kőszeg Város Felső krt.-i lakótelep előközművesítés kivitelezési munkái" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 24. § (2) bekezdését, a 34. § (4) bekezdés c) pontját és az 55. § (6) bekezdését, ezt meghaladóan a kezdeményezést elutasítja.
A Döntőbizottság ezért ajánlatkérőt 1 000 000 Ft (azaz egymillió), míg Básthy Tamást 100 000 Ft (azaz egyszázezer) bírsággal sújtja.
Kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérőt és Básthy Tamást, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai, a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2002. július 3-án megjelent 27. számában (5305/2002) tette közzé ajánlati felhívását nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben meghatározott tárgyban. A felhívása 3. a) pontjában közölte a beszerzése főbb műszaki paramétereit: a vízvezeték, a szennyvízcsatorna, a csapadékelvezető csatorna, az elektromos hálózat, a gázvezeték, a közút és a közvilágítás vonatkozásában.
Ajánlatkérő a teljesítési határidőt 2002. november 15-ében határozta meg. Ajánlatkérő felhívása 9. pontjában rendelkezett a pénzügyi ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeiről az alábbiak szerint:
"ajánlatkérő a szolgáltatás ellenértékét műszaki-pénzügyi ütemterv alapján, a teljesítés igazolását követően kiállított teljesítményarányos rész-, illetve végszámla ellenében, 30 napon belül átutalással egyenlíti ki. A végszámla akkor válik esedékessé, ha a műszaki átadás-átvétel hiba- és hiánymentesen lezárul.
Az ajánlatkérő előleget nem biztosít.
Az ajánlatkérő a jótállási időszakra biztosítékot kér a nyertes ajánlattevőtől, a szerződési összeg 5%-a erejéig. Érvényesítésére a garanciális hibák kijavítását követően kerülhet sor (bankgaranciával kiváltható)."
Ajánlatkérő felhívása 11. pontjában határozta meg az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságával szemben támasztott követelményeit. E körben elvárásokat az ajánlattevőkkel szemben támasztott az alvállalkozókkal kapcsolatban rendelkezést nem tartalmazott a felhívása.
Ajánlatkérő nem írta elő gazdasági társaság létrehozásának követelményét a nyertes közös ajánlattevőkkel szemben.
Ajánlatkérő a felhívása 13. a) pontjában akként rendelkezett, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el és az alábbi részszempontokat, alszempontokat és súlyszámokat állapította meg:
részszempontok súlyszámok
1. a vállalt garanciális időtartam a jogszabályi kötelezettségen felül 9
- csatornahálózatra 5
- úthelyreállításra 4
2. szerződéses feltételek megítélése 8
- benyújtandó számlák száma 2
- részszámlákból visszatartás mértéke 2
- fizetési határidő 2
- késedelmi kötbér mértéke 2
3. ajánlati ár 6
4. saját teljesítés aránya 4
Ajánlatkérő az egyes részszempontok értékelése során adható ponthatárokat 1-10-ig állapította meg és kimondta: "Részszempontonként a legkedvezőbb ajánlat 10 pont, a legkedvezőtlenebb 1 pont, a közbenső ajánlatok pontszámai arányosságon alapuló pontok."
Ajánlatkérő a felhívása 16. pontjában írta elő az egyéb elvárásait, ezek között alvállalkozókkal, illetve más résztvevőkkel szembeni követelmények nem kerültek meghatározásra.
Ajánlatkérő dokumentációt is összeállított, ebben közölte az ajánlatok benyújtásával szemben támasztott tartalmi és formai követelményeit.
A dokumentációnak a részszempontokkal kapcsolatos részében adott ajánlatkérő tájékoztatást az egyes részszempontok, illetőleg alszempontok értékelése során figyelembevételre kerülő körülményekről. A szerződéses feltételek megítélése részszempont és annak első három alszempontja vonatkozásában a dokumentáció 6. oldalán 2-2.3. pontig az alábbiakat közölte:
"Szerződési feltételek megítélése:
Elve: Az ajánlatkérő, szerződéskötő fél részére minél kedvezőbb - törvényi minimum és a kiírási kötelmeken felüli - szerződéses feltételek megajánlása a jelzett alszempontok figyelembevételével.
2.1. Az ajánlatkérő tegyen ajánlatot a fizetés módjára és ütemére azzal, hogy legfeljebb havonta bocsáthat ki számlát, amennyiben a számlával lefedett, igazolt teljesítést eléri a bruttó 20 000 000 Ft-ot.
A legkedvezőbb benyújtott számlák száma 10 pont, a minimális feltételek biztosítása, pont.
2.2. Az ajánlatkérő kiköti, hogy a számlák értékéből minimálisan 5 (öt) %-ot visszatart. Ezen visszatartott összegre az ajánlattevő a kiviteli munkák befejezését követően a sikeres műszaki átadás-átvételi eljárás után jogosult.
A kiírás szerinti minimális feltételek biztosítása 1 pont, a legmagasabb visszatartás mértékénél 10 pont.
2.3. Fizetési határidő: Az állami támogatások leigénylése a Kincstáron keresztül történik. Ezért ajánlattevőknek nyerésük esetére vállalniuk kell, hogy a fizetés a minden tekintetben megfelelő formájú és tartalmú számla befogadását követő 30 napos határidővel történik. A fizetési határidő mértékénél a legmagasabb megajánlás 10 pont, a 30 napos határidő teljesítése 1 pont."
A saját teljesítés aránya részszempont vonatkozásában a dokumentáció 7. oldalának 4. pontjában az alábbiakat rögzítette ajánlatkérő:
"4.1. Az ajánlat ezen részében közölni kell, hogy az ajánlati áron belül milyen összegű teljesítést kíván ajánlattevő saját kivitelezésében teljesíteni, illetve milyen összegű munkát kíván alvállalkozásokkal elvégeztetni. (A 10%-ot meg nem haladó alvállalkozói teljesítéseket is figyelembe véve.)
A legnagyobb saját százalékos teljesítési arány 10 pont, a legkisebb 1 pont. A közbeszerzési ajánlatok pontszámai arányosságon alapuló számok.
4.2. Az ajánlattevő továbbá közölje tételesen, hogy milyen munkákat, milyen összegű teljesítésben kíván alvállalkozókkal végeztetni, és közölni kell a teljesítésbe bevonni tervezett alvállalkozók nevét."
Az ajánlati dokumentáció 1. sz. mellékletét képező ajánlati adatlapon kellett az ajánlattevőknek nyilatkozniuk az ajánlatuk részszempontok szerinti tartalmi elemeiről, ennek 4-6. pontja alatt az ajánlatkérő az alábbiakat tüntette fel:
"4. A benyújtandó számlák száma (db):
5. Fizetési határidő I. ütem .......év ...........hó ..........nap
II. ütem .......év ...........hó ..........nap
6. Részszámlákból visszatartás mértéke (%):"
Az ajánlati adatlap 9. pontja alatt a saját teljesítés arányáról, míg 10. pontja alatt a közbeszerzés azon részéről kellett nyilatkozni, amellyel összefüggésben az ajánlattevő harmadik személlyel szerződést köt, de itt nem kérte ajánlatkérő a szervezet vagy személy megnevezését.
Ajánlatkérő 2002. július 22-én konzultációt tartott, amelyen az ajánlattevők műszaki kérdéseire válaszolt.
Az ajánlattételi határidőre, 2002. augusztus 13-ára ajánlatot nyújtott be: a Hydrocomp Kft., a Hoffmann Rt., a Swietelsky Út-Vasút Kft., a Kaiser Kft., a Strabag Kft. és az Alterra Kft.
A Strabag Kft. ajánlattevő az ajánlati adatlapon akként nyilatkozott, hogy 1 db végszámlát nyújt be, 60 napos fizetési határidőt vállal, míg a 6. pont alatt a részszámlákból visszatartás mértékénél az alábbiakat tüntette fel: "Nincs részszámla. Teljesítési bankgaranciát adunk: nettó szerződéses ár 5%-a."
A Strabag Kft.-a kívül meg a Hoffmann Rt., a Kaiser Kft. és a Hydrocomp Kft. tett akként ajánlatot, hogy 1 db végszámlát nyújt csak be.
Ajánlatkérő 2002. augusztus 23-án hirdette ki az eljárást lezáró döntését. Minden ajánlattevőt alkalmasnak és minden ajánlatot érvényesnek fogadott el. Az eljárás nyertese a Hoffmann Rt. lett.
Ajánlatkérő elkészítette az írásbeli összegezését is. Ebben a benyújtandó számlák száma alszempontnál négy ajánlattevőnél (Hoffmann Rt., Kaiser Kft., Strabag Kft., Hydrocomp Kft.) 1 db-ot tüntetett fel, és mindegyikük részére megállapította ezen alszempontnál a 20 pontot. A részszámlákból visszatartás mértéke alszempontnál a Strabag Kft.-nél 105%-ot tüntetett fel, míg a Hoffmann Rt.-nél, a Kaiser Kft.-nél és a Hydrocomp Kft.-nél 100%-ot. Az értékelés során ezen alszempontnál a Strabag Kft. részére 20 pontot, míg a többi 100%-os mértékű visszatartásra 19.1 pontot adott.
Ajánlatkérő az eljárás nyertesével az eljárást lezáró szerződést megkötötte, a teljesítés megkezdődött.
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2002. szeptember 11-én megjelent 37. számában tette közzé tájékoztatóját az eljárás eredményéről. Ebben a nyertes ajánlattevőnek a Kkbt. szerinti minősítéseként nagyvállalkozás került feltüntetésre.
Dr. Kardkovács Kolos, a Közbeszerzések Tanácsának tagja 2002. szeptember 17-én nyújtotta be jogorvoslati kezdeményezését a Döntőbizottsághoz.
Ebben előadta, hogy a kezdeményezésben kifogásolt jogsértésekről 2002. szeptember 16-án közérdekű bejelentésből és az azzal együtt rendelkezésre bocsátott dokumentumokból szerzett tudomást, így álláspontja szerint jogorvoslati kezdeményezését a Kbt. 79. § (7) bekezdésében biztosított 15 napos szubjektív határidőn belül nyújtotta be. Megítélése szerint jogsértően állapította meg értékelési részszempontként ajánlatkérő a saját teljesítés arányának figyelembevételét. Ez a meghatározás ugyanis indokolatlan versenyelőnyt biztosít azon ajánlattevők számára, akik pénzügyi, gazdasági, műszaki és humán erőforrásaik nagyságrendje révén további vállalkozók bevonása nélkül is képesek ilyen volumenű kivitelezési feladatok végrehajtására. Ez egyben korlátozza az alkalmassági feltételeknek egyébként megfelelő mikro- és kisvállalkozóknak az eljárásban való részvételét, mivel az értékelés során alacsonyabb pontszám kerül megállapításra és ez sérti a Kbt. 24. § (2) bekezdésében meghatározott esélyegyenlőség alapelvét is. Megítélése szerint e részszempont nem egyeztethető össze a Kbt. 34. § (4) bekezdésének a) és c) pontjában meghatározott követelményekkel sem. Ajánlatkérő ugyanis az alkalmasság elbírálása során már értékelte az ajánlattevőket, így ezt nem értékelheti újra az érdemi bírálat során.
Álláspontja szerint jogsértő a szerződéses feltételek megítélése részszempontnál két alszempont: a benyújtandó számlák száma és a részszámlákból visszatartás mértéke. Ezek ugyanis ugyanazon ajánlati tartalmi elem kétszeres értékelését jelentik, így sértik a Kbt. 34. § (4) bekezdés d) pontjában foglaltakat. Kifogásolta továbbá, hogy nem állapítható meg, miként történhet jogszerű értékelés akkor, ha csak 1 db számla kerül benyújtásra. Ajánlatkérő konkrét értékelése vonatkozásában pedig sérelmezte, hogy a Strabag Kft. ajánlatánál 105%-os visszatartási mértéket tüntettek fel, ez pedig megítélése szerint jogszerűen nem történhetett.
Ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kezdeményezés - részben elkésettség, részben megalapozatlanság miatti - elutasítását.
Álláspontja szerint a jogorvoslati kezdeményezésnek az értékelési részszempontok, illetve alszempontok támadására vonatkozó része elkésett. Ajánlatkérő ajánlati felhívása a Közbeszerzési Értesítő 2002. július 3-i számában jelent meg, így ez az időpont - mint nyilvános lapban való közzététel - tekintendő a tudomásszerzés napjának és a Kbt. 79. § (7) bekezdésében meghatározott 15 napos szubjektív tudomásszerzési határidőt ettől kell számítani.
A saját teljesítés aránya részszempont vonatkozásában arra hivatkozott, hogy az nem minősíthető jogsértőnek. E részszempontnál ajánlatkérő nem az alkalmasság körében figyelembe veendő tényezőket értékelt, így az nem is sértheti az alkalmatlansági előírásokat, illetőleg kétszeres értékelést sem valósít meg. Az ajánlatkérő által meghatározott alkalmassági feltételek nem korlátozták a potenciális ajánlattevőket az ajánlattételben, így az esélyegyenlőség sérelme nem valósult meg. E részszempont meghatározásával ajánlatkérőnek annak kifejezésre juttatása volt a célja, hogy számára előnyösebb, ha minél kevesebb alvállalkozóval kerül végrehajtásra az előközművesítés, ez megkönnyíti az ő igényérvényesítését is. Rámutatott arra is, hogy az ajánlatok értékelésének áttekintése alapján megállapítható, hogy e részszempontnak az értékelés során nem volt jelentősége, egyrészt a súlyszáma is kicsi volt, másrészt ténylegesen az ajánlatok értékelését nem befolyásolta. Hivatkozott arra is, hogy beszerzése iránt érdeklődök között sem voltak kis-, illetőleg mikrovállalkozások, hanem jellemzően középvállalkozások érdeklődtek és ők váltották ki a dokumentációt is, majd tettek ajánlatot.
Megítélése szerint a benyújtandó számlák száma és a részszámlákból való visszatartás mértéke alszempontok, egymástól különböző ajánlati tartalmi elemek értékelésére vonatkoznak, így jogszerűen határozta meg azokat. A részszámlákból történő visszatartás mértéke alszempont értékelése körében pedig nem követett el jogsértést. A Strabag Kft. ajánlattevő ugyanis az ajánlati felhívásban és a dokumentációban előírt különböző teljesítési, illetőleg jótállási biztosítékokon kívül önként tett egy olyan többletvállalást, hogy a nettó szerződéses ár 5%-ára teljesítési bankgaranciát nyújt. Ezt a többletvállalást a többi ajánlathoz képest értékelni kellett, tartalmánál fogva ez a visszatartással függ össze, ezért nemcsak 100% áll ezzel ajánlatkérő rendelkezésére, hanem 105%. Így ezen alszempontnál csak a Strabag Kft. részére állapította meg a maximális pontszámot. E vonatkozásban is hivatkozott arra ajánlatkérő, hogy ezen értékelési részeknek az eljárás eredményére érdemi kihatása nem volt.
Ajánlatkérő polgármestere, Básthy Tamás írásbeli észrevételében - az ajánlatkérő észrevételében foglaltakkal azonos indokból - kérte a jogorvoslati kezdeményezés elutasítását.
Álláspontja szerint jogszerűen folytatták le a közbeszerzési eljárást. Nem vitatta, hogy az önkormányzat vonatkozó rendelete értelmében ő minősül döntéshozónak a közbeszerzési eljárásokban és így felelősséggel tartozik. Ugyanakkor rámutatott arra, hogy az eljárásban az előkészítést más szervezeti egységek végezték, ők tettek javaslatot, így az ő felelősségük is vizsgálandó. Az előkészítők rendelkeznek szakmai hozzáértéssel és mint döntéshozó elfogadta a javaslatukat.
A Strabag Kft. mint egyéb érdekelt írásbeli észrevételében közölte, hogy ajánlatában 105%-os megajánlást nem tett, ezt ajánlati adatlapja is igazolja.
A Döntőbizottság elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a hivatalbóli kezdeményezés benyújtása a Kbt.-ben előírt határidőn belül történt-e.
Dr. Kardkovács Kolos, mint a Közbeszerzések Tanácsának tagja, a Kbt. 79. § (4) bekezdés a) pontja alapján jogosult hivatalbóli eljárást kezdeményezni. E kezdeményezésre is irányadó a Kbt. 79. § (7) bekezdésében megállapított igényérvényesítési határidő. E szakasz az alábbiakat mondja ki:
"Az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár."
E törvényi szabályozás megkülönbözteti a tudomásszerzéstől számított 15 napos szubjektív és a jogsértő esemény bekövetkezésétől számított 90 napos objektív határidőt.
Jelen esetben a kifogásolt jogsértések egy része az ajánlati felhívás tartalmával kapcsolatos. Az egyértelműen megállapítható, hogy az ajánlati felhívás - és benne az értékelési részszempontok, alszempontok - a Közbeszerzési Értesítő 2002. július 3-i számában megjelent. Az is tényként rögzítendő, hogy a Közbeszerzési Értesítő - mint nyilvános újság - elvileg bárki által hozzáférhető. Ennek ellenére a Döntőbizottság nem osztotta ajánlatkérő azon hivatkozását, hogy a megjelenés időpontjától kell számítani a 15 napos igényérvényesítési határidőt. A Kbt. szabályozása - amely pedig a 25. § értelmében kógens - nem azt mondja ki, hogy jogellenes tartalmú felhívás esetén a Közbeszerzési Értesítőben való megjelenéstől kell számítani a 15 napos határidőt, mert ezáltal a nyilvános kihirdetése megtörtént. Épp ellenkezőleg, a Kbt. - fentiekben hivatkozott - szabályozása azt tartalmazza, hogy a tudomásszerzéstől kell számítani ezt a 15 napos határidőt. A tudomásszerzés egy szubjektív kategória, amely magába foglalja a jogsértő jellegről való ismeretszerzést. Valóban ez az esetek nagy részében jogellenes tartalmú felhívásnál egybeeshet a felhívás közzétételével, főként a rendszeres ajánlattevőknél. Jelen esetben azonban az eljárás kezdeményezője egy tanácstag, aki a jogorvoslati kezdeményezésében okirattal alátámasztotta az eltérő tudomásszerzési időpontot. Erre tekintettel a Döntőbizottság elfogadta, hogy az eljárás kezdeményezője 2002. szeptember 16-án szerzett tudomást mind a felhívásban foglalt vélt jogsértésekről, mind ajánlatkérő értékelésének jogsértő jellegéről. Erre tekintettel állapította meg a Döntőbizottság, hogy a jogorvoslati kezdeményezés nem késett el.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a hivatalbóli kezdeményezés az alábbiak szerint részben alapos.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a "saját teljesítés aránya" részszempont meghatározása vonatkozásában alapos a jogorvoslati kezdeményezés.
A Kbt. 24. § (2) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
A Kbt. e rendelkezése a Döntőbizottság álláspontja szerint általános jelleggel és a közbeszerzési eljárás minden szakaszára kiterjedően írja elő az esélyegyenlőség biztosításának kötelezettségét az ajánlatkérők felé.
A Kbt. 33. § (1) bekezdése szerint az ajánlati felhívás tartalmát úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.
Erre tekintettel vizsgálta a Döntőbizottság, hogy az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő által meghatározott és kifogásolt 4. részszempont megfelel-e a részszemponttal szemben támasztott követelményeknek és egyben biztosítja e az ajánlattevők esélyegyenlőségét is.
A Kbt. 34. § (3) bekezdés a) pontja előírja, hogy ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, akkor a részvételi felhívásában jogosult, az ajánlati felhívásában pedig köteles meghatározni az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat.
A Kbt. 34. § (4) bekezdése szerint a részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia:
a) a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága;
b) a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás (ajánlati ár, díj) mértékének részszempontját;
c) a részszempontoknak gazdaságilag értékelhető mennyiségi, illetve minőségi tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés feltételeivel kell kapcsolatban állniuk;
d) a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését;
e) ha részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontokként azok - tényleges jelentőségével arányban álló - súlyszámát is meg kell adni.
A Kbt. fent ismertetett 34. § (4) bekezdésének szabályozásából - a Döntőbizottság álláspontja szerint - több következtetés is egyértelműen levonható. A közbeszerzési eljárásnak az ajánlatok értékelési fázisa az a szakasz, amelynek az a rendeltetése, hogy a beszerzés tárgyára vonatkozóan megtett ajánlatok közül kiválasztásra kerüljön az ajánlatkérő számára legelőnyösebb. Az értékelés e funkciójából következően elsődlegesen figyelembe veendő feltétel a részszempont vonatkozásában, hogy annak az ajánlatra kell vonatkoznia, annak tartalmával kell kapcsolatban állnia.
Ezt a megállapítást erősíti a Kbt. 34. § (4) bekezdésének fentiekben idézett c) pontja amely kimondja, hogy a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés feltételeivel kell kapcsolatban állniuk.
Így a Döntőbizottság e törvényi rendelkezések tükrében vizsgálta azt, hogy a saját teljesítés aránya olyan jellegű-e, amely a részszempontkénti meghatározást lehetővé teszi. A Döntőbizottság megítélése szerint e körülménynek a részszempontok körében való értékelése kizárt.
A Kbt. szabályrendszerében az ajánlatkérő széles körű lehetőséget kap arra, hogy kifejezésre juttassa elvárásait beszerzési igénye kielégítőivel szemben. A potenciális ajánlattevői kör meghatározása körében ajánlatkérőnek széles döntési jogköre van.
Ajánlatkérő igényét érvényesítheti egyrészt az alkalmassági követelmények meghatározása körében, másrészt a Kbt. 43. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatkérés formájában. A Kbt. 44. §-ának rendelkezései tág keretet biztosítanak az ajánlattevők, illetőleg alvállalkozóikkal szembeni követelmények meghatározására. Jelen esetben maga ajánlatkérő a felhívásában nem állított - a Kbt. kötelező rendelkezésein kívül - az alvállalkozókkal szemben követelményt, továbbá nem kért egyéb tartalmú nyilatkozatot a tervezett közreműködői körre vonatkozóan. Így a Döntőbizottság megítélése szerint az alvállalkozókkal szemben azok bevonásával, részvételük arányával, alkalmasságukkal később sem támasztható követelmény.
A Kbt. 36. § (2) bekezdése szerint több ajánlattevő közösen is tehet ajánlatot.
A Döntőbizottság a Kbt. 43. § (2) bekezdésének és 36. § (2) bekezdésének rendelkezéseiből azt a következtetést vonta le, hogy a jogalkotó biztosítani akarta ajánlattevők számára annak lehetőségét, hogy alvállalkozókat vonjanak be, továbbá, hogy közösen tegyenek ajánlatot.
A fenti szabályozás tükrében a Döntőbizottság megítélése szerint ajánlatkérő nem rendelkezik felhatalmazással arra vonatkozóan, hogy kizárja, illetőleg csökkentse az alvállalkozók részvételi lehetőségét, azaz ajánlatkérő köteles biztosítani az azonos (egyenlő) versenyesélyt minden ajánlattevő számára, függetlenül attól, hogy a bevont közreműködők köre milyen tág.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a fenti több oldalról történő megközelítés alapján az a következtetés vonható le, hogy jogsértő a "saját teljesítés arányának" részszempontként való meghatározása.
A részszempontok körében az ajánlatot és nem az ajánlattevői kört kell értékelni. Az alvállalkozókat jogszerűen bevonó ajánlattevők számára a fenti részszempont nem biztosítja az esélyegyenlőséget.
A részszempont jogellenes meghatározását nem befolyásolja az a körülmény, hogy e részszempontnak az értékelés során a legkedvezőbb ajánlat kiválasztására nem volt érdemi hatása.
A Döntőbizottság álláspontja szerint nem jogsértő a benyújtandó számlák száma és a részszámlákból való visszatartás mértéke alszempontok meghatározása az alábbi indokokra tekintettel.
Ezek az alszempontok a Kbt. fentiekben idézett 34. § (4) bekezdés c) pontjában támasztott követelménynek megfelelnek. Mindegyik alszempont gazdaságilag értékelhető tényezőkön alapul (a számlák száma és a visszatartás mértéke ilyennek minősül) és e körülmények összefüggnek a szerződés feltételeivel, így a Kbt. 34. § (4) bekezdésének c) pontját nem sértik.
A Döntőbizottság álláspontja szerint nem fejezik ki ugyanazon tartalmi elem többszöri értékelését. Nem csak pénzügyi szakemberek számára, hanem nyelvtani értelmezéssel is megkülönböztethető, hogy a számlák száma alszempont és a számlából való visszatartás mértéke különböző elemeknek az értékelését jelenti. Nem vitathatóan okozhat értékelési problémát az az eset, ha csak egy végszámla kerül benyújtásra. Az értékelési probléma azonban nem azonos az alszempont jogellenes meghatározásával. A Döntőbizottság az alszempont jogellenességére nem tudott következtetést levonni és a két alszempont ütközési lehetőségét az egy végszámla esetében maga ajánlatkérő oldotta fel értékelése során azzal, hogy egy végszámla esetében a benyújtandó számlák száma alszempontra maximális pontszámot állapított meg, míg a részszámláknál való visszatartás mértékénél 100%-ot vett figyelembe, így e vonatkozásban az értékelése sem jogsértő.
A Döntőbizottság a részszámlákból való visszatartás mértéke alszempontnál jogsértést abban a körben állapított meg, hogy ajánlatkérő 105%-os mértéket tüntetett fel e alszempontnál ajánlati tartalmi elemnek a Strabag Kft.-nél, és csak részére állapított meg maximális pontszámot.
A Döntőbizottság a Strabag Kft. ajánlati adatlapjának fentiekben ismertetett része alapján megállapította, hogy az alszempont körében a Strabag Kft. a Hoffmann Rt.-vel, a Kaiser Kft.-vel és a Hydrocomp Kft.-vel azonosan 100%-os visszatartást vállalt és mindannyian csak egy végszámla benyújtására tettek ajánlatot. Ebből következően ajánlatuk tartalma ezen alszempontoknál azonos. Valóban a Strabag Kft. az ajánlatkérő által a felhívása, illetőleg a dokumentációja - fentiekben ismertetett - részeiben előirt biztosítékokon felül tett egy olyan vállalást, amelyet az ajánlati adatlap 6. pontjában tüntetett fel, hogy teljesítési bankgaranciát ad a szerződéses ár 5%-ára. Azonban a Döntőbizottság álláspontja szerint a Strabag Kft. ezen önálló, saját döntésén alapuló többletvállalása ezen alszempont keretében nem értékelhető.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése az alábbiakat mondja ki az értékelés vonatkozásában: "Az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja."
A Kbt. fentiekben idézett 55. § (6) bekezdése szerint a részszempontok szerinti tartalmi elemeket kell értékelni. A részszempont a részszámlából való visszatartás mértéke volt, így a teljesítési bankgarancia e körben való értékelése jogsértő.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése alapján tehát az ajánlatkérő akkor járt volna el jogszerűen, ha a Strabag Kft.-nél is 100%-ot tüntet fel és mindannyiuk részére egységesen megállapítja a 20 pontot, mivel a négy ajánlattevőnek az ajánlata ezen alszempont vonatkozásában azonos volt.
E tekintetben sincs annak - a jogsértés megállapítása vonatkozásában - relevanciája, hogy jogsértésnek érdemi hatása az értékelésre nem volt.
A Döntőbizottság a fenti indokokra tekintettel a Kbt. 76. §-ában meghatározott jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján állapította meg, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 24. § (2) bekezdését, a 34. § (4) bekezdés c) pontját és az 55. § (6) bekezdését.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint a Döntőbizottság:
"bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben."
A Kbt. a 88. § (4) és (5) bekezdésében az alábbiak szerint határozza meg a bírság kiszabása során figyelembe veendő tényezőket.
"(4) A bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg." Ez jelenleg szervezetek esetében 1 000 000 Ft, míg magánszemélyeknél 100 000 Ft.
"(5) A bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese."
A Kbt. fentiekben idézett 88. § (5) bekezdése kiemeli a jogsérelem súlyát. A Döntőbizottság megítélése szerint ajánlatkérő értékelésének áttekintése alapján megállapítható, hogy ténylegesen a jogsértőnek minősített részszempontnak és a részszámlából való visszatartás mértéke alszempont jogsértő pontozásának ajánlatkérő értékelésére nem volt érdemi kihatása. A Döntőbizottság e körülményre tekintettel úgy ítélte meg, hogy elegendő a minimális bírság kiszabása, és azt így 1 000 000 Ft-ban határozta meg.
A Kbt. fentiekben idézett 88. § f) pontja értelmében a felelős személlyel szemben is bírságot kell kiszabni.
Ajánlatkérő 28/1996. (XII. 1.) Önk. rendelet alapján megállapítható, hogy ajánlatkérő belső eljárási rendje alapján a polgármester a döntést hozó személy, erre tekintettel - a fentiekkel azonos indokból - a minimális bírságot állapította meg a Döntőbizottság a döntéseket hozó személlyel szemben.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89-90. §-a biztosítja.
Budapest, 2002. október 25.
Dr. Nagy Gizella s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
