KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9814)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.567/11/2002.
Tárgy: a Klima-Vill Kft. jogorvoslati kérelme Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A KLIMA-VILL Kft. (7400 Kaposvár, Kossuth L. u. 1-9., képv.: dr. Csősz Zsigmond ügyvéd, 7400 Kaposvár, Csokonai u. 2., továbbiakban kérelmező) által a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata (7400 Kaposvár, Kossuth tér. 1., továbbiakban ajánlatkérő) "Kaposvár, Kecelhegyen 8726/9 hrsz. ingatlanon önkormányzati bérlakások építése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek nyilatkozatai és a tárgyaláson elhangzottak alapján az alábbi tényállást állapítja meg.
Ajánlatkérő 2002. április 24-én a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 17. számában előzetes összesítőt tett közzé több építési beruházás beszerzési szándékáról, melyben a jelen beszerzés is szerepel.
Ajánlatkérő 2002. június 19-én a K. É. 25. számában részvételi felhívást tett közzé a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyban.
A felhívás 9. pontjában ajánlatkérő meghatározta a résztvevők - a részvételi jelentkezők és 10% mérték felett bevonni kívánt alvállalkozójára vonatkozóan a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságára kért adatokat és tényeket.
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 10. b) pontjában pedig előírta a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjait.
Ajánlatkérő kivételes rendelkezése hiányában a Kbt. 44. § (4) értelmében részvételi jelentkezőnek és a 10% feletti vállalkozójának együttesen, míg a közös ajánlatot tevőknek a Kbt. 44. § (5) értelmében külön, egyenként kell megfelelni. A 12. pontban lehetővé tette a hiánypótlást.
Részvételi határidőre, 2002. július 15. napjára 5 darab részvételi jelentkezés érkezett. Jelentkezést nyújtott be kérelmező, a ZÁÉV Rt., a Fodor Rt., a Baucont Rt., valamint az Etalon Kft. az Axis'94 Kft.-vel közösen.
A részvételi szakaszban ajánlatkérő mind az 5 részvételre jelentkezőt minősítette alkalmasnak a szerződés teljesítésére a 2002. július 30-i eredményhirdetésen, melyen kérelmező jelen volt. Őket felhívta ajánlattételre.
Az ajánlati felhívás 4. pontjában a teljesítés határidejéül 2003. július 1-jét jelölte meg azzal, hogy ajánlatkérő korábbi teljesítést is elfogad.
Ajánlatkérő a felhívás 8. pontjában meghatározta, hogy az összességében legkedvezőbb ajánlat szempontja szerint fogja értékelni az ajánlatokat, és ehhez megadta a bírálati részszempontokat és a hozzájuk tartozó bírálati részszempontokat, azok súlyszámát, valamint az adható pontértékek alsó és felső határát az alábbiak szerint:
részszempontok súlyszámok
- ajánlati ár 70
- helyi munkaerő alkalmazása 7
- garanciális többletvállalás (garanciális biztosíték mértéke) 7
- szavatossági többletvállalás (előírtnál hosszabb idő vállalása) 6
- kedvezőbb teljesítési határidő vállalása 10
Ajánlatkérő az értékelés módszereként meghatározta, hogy a legjobb ajánlat kapja a legmagasabb, a legrosszabb a legalacsonyabb pontszámot. A közbensők egyenes arányos pontszámot kapnak. Ezen felül ajánlatkérő itt megjelölte azt, hogy az értékelés a szerződéses feltételekhez, mint alapfeltételekhez viszonyított többletvállalások számításon alapuló különbsége alapján történik.
Ajánlati dokumentációt is készített ajánlatkérő az ajánlat feltételeiről. Ennek 1. pontjában előírta, hogy az ajánlatnak - összhangban a teljességi nyilatkozattal - tartalmaznia kell minden a kiviteli tervdokumentációban szereplő magas- és mélyépítési, szak- és szerelőipari munkát, a rendeltetésszerű használathoz szükséges kellékekkel (megvilágítás, érintés- és villámvédelemi, zaj- és emissziómérési, kémény- és ivóvízminta stb.). Az ajánlattétel elkészítéséhez az ARKER Stúdió Kft. által készített kiviteli terveket és a hozzájuk tartozó költségvetési kiírást adta ki ajánlatkérő.
Ajánlattételi határidőre, 2002. szeptember 2. napjára 3 db ajánlat érkezett. Ajánlatot tett: kérelmező, a BAUCONT Rt., valamint az Etalon Kft. és az AXIS'94 Kft. közösen.
Ajánlatok értékelése: az INVESTING Kft. lebonyolító bevonásával történt. Az értékelő munkacsoport hozta meg az eljárást lezáró döntést, mellyel az alpolgármester és polgármester is egyetértett. Eszerint az eljárás nyertese az Etalon Kft. és az AXIS'94 Kft. által tett közös ajánlat lett.
A nyilvános eredményhirdetésre 2002. szeptember 17-én került sor a fent ismertetett döntés kihirdetésével.
Az "Összegzés az eljárásról" iratot ajánlatkérő elkészítette, és azt megküldte valamennyi ajánlattevő részére.
Kérelmező 2002. szeptember 25. napján nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz.
Jogorvoslati kérelmében kifogásolja ajánlatkérő döntését, álláspontja szerint ajánlatkérő jogsértően járt el, ajánlatkérő törvénysértően csökkentette a nyertes ajánlati árát 21 millió forinttal, az ajánlatkérés műszaki tartalmába nem tartozó villamosenergiaközmű-építési munkák költségével, hisz a Kbt. 49. § (2) szerint az ajánlat az ajánlattételi határidő lejártát követően már nem módosítható. Álláspontja szerint a módosítás nélkül az ő ajánlata az összességében a legelőnyösebb. Kérte a szerződéskötés megtiltásának elrendelését. Majd kiegészítő kérelmében előadta, hogy szerinte a nyertes ajánlattevő konzorcium tagjai önállóan nem felelnek meg az alkalmassági követelményeknek.
Ajánlatkérő észrevételében előadta, hogy a felhívásban és a kiadott dokumentációban levő kiviteli tervben egyértelműen meghatározták az ajánlat műszaki tartalmát. Az épületet kiszolgáló közművek nem képezték az ajánlat tárgyát (víz-gáz-villany). Ezek sem a terv a dokumentáció szöveges, sem a tervlapjain nem szerepeltek. A három ajánlat közül csak a nyertes ajánlatba került be - jól elkülöníthetően feltüntetve - a villamosenergia-ellátás költsége. Ezt a bontást követően, az ajánlatok részletes értékelése során észlelték. Ezért az ajánlatokat azonos tartalomra hozták, ezért a DÉDÁSZ költségeit az ajánlati árból levonták, hiszen arra szolgáltatókkal történt fejlesztési megállapodás szerint áfamentesen jutnak hozzá.
A korrekcióra az 56. § (2) alapján került sor, és nem az ajánlatot módosították a Kbt. 49. § (2) rendelkezése ellenére. Kérte a kérelem elutasítását.
Egyéb érdekeltek közül az Etalon Kft. előadta, hogy nem ők módosították az ajánlati árat, hanem az ajánlatkérő, mert az ő ajánlatuk műszaki tartalma többletet tartalmazott az ajánlatkéréshez képest. Amennyiben a korrekcióra nem került volna sor, akkor az ő ajánlatuk szenvedett volna hátrányt a másik két ajánlattevővel szemben a többlet műszaki tartalom miatt.
A Döntőbizottság az ügyben ideiglenes intézkedést nem alkalmazott.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme részben megalapozatlan, részben elkésett az alábbiak szerint.
A nyertes ajánlattevő ajánlati ára korrekciójának jogsértő voltára vonatkozó kérelmezői kérelmi elem az alábbiak szerint megalapozatlan.
A Kbt. 43. § (l) bekezdése alapján az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.
A rendelkezésre álló dokumentumok (dokumentáció, árazatlan tételes költségvetések, kiviteli tervek stb.) átvizsgálását követően a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a kiadott tervanyag épületvillamossági fejezetében kizárólag a megvalósítani kívánt létesítmény belső villamosenergia-ellátásának megvalósítására a csatlakozó ponttól a fogyasztóig terjedően vár el ajánlatokat ajánlattevőktől. Az árazatlan költségvetés is csak a belső elektromos munkákat tartalmazza. A VII. kötet "épületvillamosság" kiviteli tervhez csatolt DÉDÁSZ tájékoztatásban történik utalás a külső elektromos ellátásra, azonban a hozzá rendelt műszaki leírás egyértelműen rögzítésre került, hogy a kiviteli terv műszaki leírása kizárólag a belső villamos energia ellátásával foglalkozik.
A fent ismertetett dokumentumok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a külső villamosenergia-ellátás megvalósítása nem része a vizsgált beszerzésnek, arra ajánlatkérő ajánlatot nem kért. Ilyen tétel a költségvetési főösszesítőben sem került feltüntetésre.
A fenti tényeket támasztja alá az is, hogy az ajánlattevők (a nyertes kivételével) nem is tettek e tételre ajánlatot.
A nyertes ajánlattevő a fentiekben előadottak szerint ajánlatában az ajánlatkérő által elvárt tartalomra - a kiadott költségvetés beárazása mellett - tette meg ajánlatát, az ajánlat ezért mindenben megfelel a felhívásban és a dokumentációban előírt követelményeknek, ezért annak ajánlatkérő részéről történő érvényesnek elfogadása és értékelése a Döntőbizottság megítélése szerint nem ütközik a Kbt. rendelkezéseibe. Az ajánlat azonban tartalmazott többlettartalmi elemet, nevezetesen - az ajánlatban jól elkülöníthető tételként - a külső elektromos ellátás munkálatait, ezzel a nyertes ajánlati ára az ajánlat többlettartalmát fedte le, ellentétben a többi ajánlattevő ajánlati árával, amelyek nem tartalmaztak többlettartalmat, kizárólag az ajánlatkérő által megkövetelt műszaki tartalmat ajánlották meg.
A nyertes ajánlatának többlettartalma az ajánlatok vizsgálatának, értékelésének szakaszában derült ki, azonban ajánlatkérőnek az érvényes ajánlatok értékelését a Kbt. 55. § (6) bekezdése alapján, az abban foglaltak betartásával kellett elvégeznie. A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő által a nyertes ajánlatában szereplő többlettételnek az értékelés során történő figyelmen kívül hagyása összhangban a törvényben rögzített alapelvekkel nem tekinthető jogsértő eljárásnak.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja.
A fentiek alapján ajánlatkérő annak érdekében, hogy a fent hivatkozott rendelkezés betartása mellett végezze el az ajánlatok értékelését, ami azt jelenti, hogy az ajánlati ár értékelési részszempont körében az azonos tartalomra tett ajánlati árakat hasonlíthatja össze, így ajánlatkérő az azonos tartalmi elemek megállapítása érdekében helyesen járt el. A Döntőbizottság álláspontja szerint helyesen választotta ajánlatkérő azt az eljárási módot, hogy az beszerzés tárgyát nem képező munkálatok költségére tett nyertesi ajánlatot figyelmen kívül hagyva (tehát ezen költséggel csökkentve az ajánlati árat) értékelte az ajánlati ár részszempontot. Ajánlatkérő ezen eljárása a Döntőbizottság álláspontja szerint nem tekinthető az ajánlat módosításának.
Amennyiben ajánlatkérő az értékelés során nem vette volna figyelembe a nyertes ajánlat többlettartalmának tényét, és ennek rendezése nélkül pontozna az értékelési részszemponton belül, úgy ezzel megsértette volna a Kbt. 55. § (6) bekezdését, mivel nem azonos tartalmi elemeket vizsgált volna.
Megjegyzi továbbá a Döntőbizottság, hogy amennyiben a nyertesnél az ajánlatban levő 700 087 500 Ft került volna korrekció nélkül figyelembe vételre ajánlatkérő részéről az értékelésnél, akkor elvégezve az értékelést továbbra is az összességében legelőnyösebb ajánlatot (a legmagasabb pontszámot elérve) az ajánlatkérő által nyertesnek kihirdetett ajánlattevő tette (kérelmező pontszáma 777,4-re emelkedik, ami még mindig alacsonyabb, mint a nyertes 783 pontja).
A Döntőbizottság a továbbiakban megállapította, hogy a kérelmező azon kérelmi eleme, amely a nyertes alkalmatlanságának megállapítására irányul, elkésett az alábbiak szerint:
A Kbt. 79. § (7) bekezdése alapján az eljárást a törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni. E határidő elmulasztás jogvesztéssel jár.
Ajánlatkérő 2002. július 30. napján a részvételi szakasz eredményét kihirdette, melyben a nyertes ajánlattevőt is a szerződés teljesítésére alkalmasnak minősítette. A részvételi szakasz eredményhirdetésén kérelmező is jelen volt, így az alkalmasság vonatkozásában hozott ajánlatkérői döntést ezen naptól számított 15 napon belül támadhatta volna még, azaz 2002. augusztus 14. napjáig. Kérelmező jogorvoslati kérelmét 2002. szeptember 25. napján nyújtotta be (2002. szeptember 24. napján postára adott), tehát e tekintetben kérelme elkésett.
Az elkésettségre tekintettel a Döntőbizottság érdemi vizsgálatba nem bocsátkozott ezen kérelmi elem tekintetében.
Mindezek alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva az egyrészt elkésett, másrészt a Kbt. 80. § (l) bekezdés a) alapján megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasította.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. október 24.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
