KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9840)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.566/14/2002.
Tárgy: az OTIS Felvonó Kft. jogorvoslati kérelme a Semmelweis Egyetem közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Az OTIS Felvonó Kft. (1033 Budapest, Huszti út 34., képviseli: dr. Kamarás Péter ügyvéd, 1032 Budapest, Bécsi út 171., a továbbiakban: kérelmező) kérelmének, melyet a Semmelweis Egyetem (1085 Budapest, Üllői út 26., képviseli: dr. Salamon Ferenc ügyvéd, 1012 Budapest, Vérmező u. 14., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a Semmelweis Egyetem Nagyvárad téri elméleti tömbje toronyépületében (86 m magas, 23 szint) 2 db személyfelvonó (mindkettő 1440 kg teherbírású) és 1 db kombinált személy- és teherfelvonó (1440 teherbírású) tervezése, a tervek építési és egyéb szakhatósági engedélyeztetése, legyártása, leszállítása, a helyszínen történő beszerelése, üzembe helyezése ÉMI-átadással, a kapcsolódó szakipari munkák elvégzése, valamint a meglevő 3 db felvonó elbontása és elszállítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 44. § (8) bekezdésére tekintettel az 59. § (1) bekezdését. Egyebekben a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet elutasítja. A megállapított jogsértésre tekintettel a Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 3 000 000 Ft, azaz hárommillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül, 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
Kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2002. augusztus 14-én ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 33. számában nyílt eljárás megindítására (5767/2002) a rendelkező részben írt tárgyban.
A felhívás 3. c) pontja szerint részajánlat tétel nem volt megengedett.
A 4. pontban a teljesítés határideje 2003. június 30-ban lett meghatározva.
A felhívás 5. pontja tartalmazta a dokumentáció rendelkezésére bocsátásának feltételeit és körülményeit.
Ajánlatkérő a felhívás 11. a) pontjában határozta meg az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket, melyek között a Kbt. 44. § (2) bekezdésének a) pontja alapján műszaki alkalmasság igazolásához megkövetelte, hogy:
"a) pont szerint az elmúlt 3 év (1999., 2000., 2001.) legjelentősebb - fővállalkozásban végzett - gyors- és teherfelvonók bontása és építése [a 3. a) pontban meghatározott beszerzés tárgyával azonosan, külön feltüntetve az üzem alatt lévő épületekben végzett munkákra] tevékenységeinek ismertetése és azokról megrendelői igazolás (munkavégzés éve, a megrendelő neve, címe, az ellenszolgáltatás összege, a referenciát nyújtó neve, telefonszáma megjelölésével) a létesítmények funkciójára jellemző adatok."
A 11. b) pontban lett megjelölve az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná nyilvánításának szempontjai között a 7. francia bekezdésben az, hogy:
"alkalmatlan az ajánlattevő, amennyiben az előző három évben (1999., 2000., 2001.) nem rendelkezik legalább kettő, a jelen ajánlati felhívás 3. a) pontjában meghatározott beszerzési tárggyal megegyező (minimum 18 szintű) nagyságrendű - megrendelő által igazolt - referenciával."
Kérelmező a felhívás 5. pontjában megjelölt körülmények között 2002. augusztus 29-én vásárolta meg a dokumentációt.
Ajánlatkérő 2002. szeptember 2-án helyszíni bejárást és konzultációt is tartott, amin a kérelmező is részt vett, illetve képviseltette magát.
A 2002. szeptember 9-i ajánlattételi és egyben bontási határidőig ajánlatot nyújtott be a kérelmező, a THYSSEN Lift Kft. és a Schindler Hungária Lift Kft.
Kérelmező az ajánlatának 9. oldalán "Észrevételt" is csatolt be ajánlatkérőhöz, melyben többek között közölte, hogy véleménye szerint az elmúlt három évben az ajánlatkérő által előírt követelményeknek megfelelő új épület nem épült, valószínűleg ennek a követelménynek egyetlen pályázó sem tud maradéktalanul megfelelni. Ha azonban mégis van egy pályázó, az jogosulatlan előnyhöz jut más pályázókkal szemben, amely az esélyegyenlőség elvét veszélybe sodorhatja.
Ezen észrevételben megjegyezte azt is, hogy a referencia műszaki paramétereként kevésbé a felvonó szintszáma, mint a menetsebessége és a fülke terhelhetősége a mérvadó. Reményét fejezte ki arra is, hogy nem kerül sor az aggályainak beigazolódására és emiatt jogorvoslati eszközök igénybevételére.
Ajánlata 13. oldalán referencialevelet csatolt be, mely szerint a Danubius Hotel és Szálloda Rt. igazolja referenciaként 2 db 19 megállós személyfelvonó és 1 db 19 megállós szervizfelvonó teljes felújítását. Ebben nincs megjelölve a teljesítés időpontja és a teherbírásról sem tartalmaz adatokat az igazolás.
Ajánlatkérő a létrehozott bírálóbizottsága útján az ajánlatokat értékelte és megállapította, hogy kérelmező és a THYSSEN Kft. nem rendelkezik a felhívás 11. b) pontja szerinti referenciákkal.
A bizottság a Schindler Hungária Lift Kft.-t - elfogadva a megjelölt referenciákat - beadott ajánlata alapján ajánlattételre alkalmasnak minősítette.
Ennek megfelelően ajánlatkérő a bírálóbizottság javaslata alapján 2002. szeptember 19-én tartott eredményhirdetésen a Schindler Hungária Lift Kft. ajánlatát fogadta el és hirdette ki nyertesnek.
Az eredményhirdetésen a kérelmező és képviselője is jelen volt.
Ajánlatkérő az eljárásról az összegzést elkészítette, melynek 3. pontjában rögzítette, hogy a kérelmezőt és a THYSSEN Lift Kft.-t alkalmatlannak nyilvánította. A kérelmezőnél indoklásként azt jelölte meg, hogy azért alkalmatlan ajánlattételre, mert a szerződés teljesítésére vonatkozó műszaki alkalmasságát (referencia) nem az ajánlati felhívás 11. b) pontjában foglaltaknak megfelelően igazolta.
A fenti összegzést ajánlatkérő 2002. szeptember 26-án faxon az ajánlattevők részére megküldte.
A jogorvoslati eljárásra tekintettel ajánlatkérő nem a felhívásban megjelölt időpontban, hanem azt követően 2002. október 15-én kötötte meg a szerződést a nyertesnek kihirdetett ajánlattevővel.
Kérelmező 2002. szeptember 25-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz, melyet hiánypótlás keretében a Döntőbizottság felhívására 2002. szeptember 30-án kiegészített. Ebben kérte ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás folyamán hozott és az eljárást lezáró döntésének megsemmisítését. Indítványozta, hogy a Döntőbizottság ideiglenes intézkedésként rendelkezzen a még meg nem kötött szerződés megkötésének megtiltásáról. A jogsértés megállapítása mellett kérte az ügyben tárgyalás tartását is.
Kérelmét azzal indokolta, hogy sérelmezhető az ajánlati felhívás azon előírása, mely szerint ajánlattevőnek többek között az előző három évben kell rendelkeznie olyan 2 db referenciával, amely a megrendelő által igazolt legalább 2 db minimum 18 szintű újonnan épített felvonót tartalmaz. Erre tekintettel 2002. szeptember 19-én megkereste írásban az ÉMI Rt.-t, hogy a fenti bekezdésben foglaltaknak melyik ajánlattevő felel meg. A szeptember 23-án kelt válasz szerint ennek a feltételnek egyetlen ajánlattevő sem felelhet meg, hiszen 2000. évben csupán a XIII., Váci utca 73. szám alatt lévő székhelyen épült 2 db 1000 kg teherbírású felvonó, azóta sem történt hasonló beruházás.
Erre tekintettel kérelmező azt az álláspontját is hangoztatta, hogy az ajánlatkérő olyan feltételekhez kötötte az alkalmasságot, amelyekkel egyik ajánlattevő sem rendelkezhet, így a nyertes Schindler Hungária Kft. sem. Indítványozta annak megvizsgálását is, hogy milyen indokok alapján nyilvánította az ajánlatkérő alkalmatlannak a kérelmező pályázatát, amikor az írásba foglalt összegzés 3. oldalán lévő indoklás szerint "a szerződés teljesítésére vonatkozó műszaki alkalmasságát" (referencia) nem az ajánlati felhívás 11. b) pontjában írtaknak megfelelően igazolta kérelmező. Ehhez megjegyezte azt is, hogy az ajánlatkérő elméleti tömbjében található felvonókat szintén a kérelmező telepítette korábban.
Kifejtette azt az álláspontját is, mely szerint a Kbt. 24. § (2) bekezdése alapján az esélyegyenlőség alapelve sérelmet szenvedett a referenciákat illetően, hiszen nem részesíthető pályázati előnyben az, aki ugyanúgy nem rendelkezik referenciával, mint az úgynevezett "érvénytelen" pályázat.
Amennyiben bármelyik pályázó közül csupán az egyiknek lenne két referenciája, akkor súlyos érdeksérelmet szenved a közbeszerzési eljárás, mivel esélyegyenlőség helyett egyénileg, testre szabottan történne meg a pályázati kiírás. Sérelmezte azt is, hogy az eredményhirdetésen csak a nyertes ajánlattevő került ismertetésre, az érvénytelen ajánlattevők megnevezése nem történt meg.
A Döntőbizottság a kérelem érkezésekor rendelkezésére álló iratok alapján a kért ideiglenes intézkedést nem alkalmazta, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn. (A szerződéskötés felhívás szerint már a kérelem kiegészítése napján megtörtént.)
Ajánlatkérő érdemi írásos észrevételében kérte a kérelem elutasítását elsődlegesen elkésettség, másodlagosan alaptalanság címén.
Álláspontja szerint a kérelmező ténylegesen 2002. augusztus 14-én a Közbeszerzési Értesítőben megjelent ajánlati felhívást sérelmezi arra vonatkozóan, hogy az ajánlatkérő irreális feltételeket támasztott az ajánlattevő számára a referenciák meghatározásával. A számára nyitva álló 15 napos határidőn túl terjesztette elő jogorvoslati kérelmét a felhívással kapcsolatosan, mivel a szeptember 25-én benyújtott jogorvoslati kérelem - az ajánlati felhívás kézhezvételét figyelembe véve - többszörösen elkésett.
Előadta azt is, hogy a kérelmezőt jogszerűen minősítette ajánlattételre alkalmatlannak, mivel ajánlata nem felelt meg a felhívásban foglaltaknak. Ennek indoklásául azt nyilatkozta, hogy a Kbt. 44. § (7) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek ugyanez a szakasz (1) és (2) bekezdése alapján meghatározott adatok és tények kérését a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia. A követelményeket legfeljebb a szerződés teljesítésére ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. Az ajánlatkérő számára - figyelemmel a beszerzés tárgyára - a követelmények adottak voltak mind a mennyiség, mind a műszaki tulajdonság, mind pedig az érték tekintetében.
Az ajánlatkérő a számára nyitva álló lehetőség - amely törvényes lehetőség - alapján a beszerzés tárgyához viszonyított arányosság mellett határozta meg a referenciákat, illetőleg a szerződés teljesítésére vonatkozó alkalmasság feltételrendszerét. Álláspontja szerint a beszerzés tárgya, mint műszaki feladat rendelkezik olyan elvárhatósági követelményrendszerrel, amelyhez a biztonságos megrendelői érdekkielégítés nyomatékkal jön létre. A Kbt. ezt nem akadályozza, hanem lehetővé teszi. A referenciák beszerzésének célja éppen az, hogy az ajánlatkérő meggyőződjön az ajánlattevő teljesítésre való alkalmasságáról.
Azt is nyilatkozta, hogy a tények, adatok, körülmények egybevetéséből az állapítható meg, hogy a kérelmező az ajánlati felhívás ismeretében döntött arról, hogy - elfogadva az ajánlati felhívás feltételeit - részt vesz a közbeszerzési eljárásban, és ajánlatot nyújt be. Álláspontja szerint nem vall a kérelmező következetes álláspontjára az, hogy a közbeszerzési eljárás eredményhirdetését követően száll szembe a Kbt. 24. § (2) bekezdésben foglaltakra hivatkozással, az ajánlati felhívással pontosabban annak feltételrendszerével.
Az ajánlatkérőnek a tartalmi és formai elemek meglétét vizsgálnia kell abban az összefüggésben, hogy ez mennyiben felel meg a kiírás feltételének és a Kbt. rendelkezéseinek. A ki nem zárt, érvényes ajánlattevők alkalmasságáról a felhívás vonatkozó pontja alapján kell döntenie. Ez történt jelen jogorvoslati eljárás tárgyát képező esetben is. A kérelmező nem csatolt az ajánlati felhívásnak megfelelő referenciát, így az ajánlatkérőnek a kérelmező szerződés teljesítésre való alkalmatlanságáról kellett a döntést meghoznia, és az az ajánlattevő, akinek a szerződés teljesítésre való alkalmatlanságát állapítják meg, az eljárás további szakaszában már nem vehet részt. Ily módon az ajánlatkérő az érdemi elbírálását, illetve a pontozást már nem is végezte el.
Álláspontja szerint akkor sértett volna törvényt, ha a referencia hiányát nem érzékelve a kérelmező ajánlatát érdemben - az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint, a felhívásban megadott részszempontok alapján elbírálja.
Ajánlatkérő az írásos észrevételét a tárgyaláson kiegészítette azzal is, hogy véleménye szerint a kérelmező a Kbt. 38. § (1) bekezdése alapján, amennyiben nem egyértelmű kijelentéseket észlelt a felhívásban, akkor kérdéssel fordulhatott volna (például a referencia vonatkozásában) az ajánlatkérőhöz. Kérelmező ezt nem tette, elmulasztotta. Azt is előadta, hogy a felhívás 11. b) pontjában, ahol a referenciáról beszéltek, ott a teherbírásnál nagyságrendet említettek, ami azt jelenti, hogy az 1000 és 1440 kg közötti eltérés ennek keretében értelmezhető és elfogadható a referencia igazolásánál.
A Döntőbizottság felhívására ajánlatkérő a tárgyaláson megjelölt időpontig írásban becsatolta azt a nyilatkozatot is, illetve a szerződés másolatát, melyből megállapítható a szerződéskötés időpontja. Ezen túlmenően nyilatkozott arról is, hogy a 2002. szeptember 19-i eredményhirdetésen az ajánlatkérő gazdasági főigazgató helyettese által javasolt és a gazdasági főigazgató egyetértése alapján 2002. szeptember 18-án hozott döntés tartalmazza többek között azt is, hogy az ajánlati dokumentációt megvásárló ajánlattevők ~ közül két ajánlattevőt - THYSSEN Lift Kft.-t és OTLS Felvonó Kft.-t - ajánlatuk alapján teljesítésre alkalmatlannak minősítette a bírálóbizottság, így ezt a tényt is ismertették az eredményhirdetés alkalmával. Nyilatkozata szerint ekkor ismertették a Kbt. 61. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Kbt. 5. sz. mellékletének megfelelő összegzés adatait is, kitérve arra, hogy a kérelmező és a THYSSEN Lift Kft. a szerződés teljesítésére vonatkozó alkalmasságát az ajánlati felhívás 11. b) pontja szerinti feltételeknek megfelelően igazolni nem tudta, ezért a bírálóbizottság e két céget ajánlattételre alkalmatlannak nyilvánította.
Úgy a kérelmező, mint az ajánlatkérő jogi képviseletét ellátó személyek költségtérítésként az igazgatási szolgáltatási díjat jelölték meg, ezen túlmenően közölték, hogy a Döntőbizottság belátására bízzák, hogy mint átalánydíjban részesülő jogi képviselőknek, milyen térítési díj ítélhető meg a részükre.
Az ügyben érintett felek közül a Schindler Hungária Lift Kft. írásban úgy nyilatkozott, hogy ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírta a szolgáltatás teljesítésének feltételeit. Az ajánlati felhívás ismerete birtokában megítélésük szerint a cégük megfelelt az ajánlatkérő feltételeinek és elfogadta azokat. Azt is nyilatkozta, hogy az eredményhirdetés indoklásából és a benyújtott jogorvoslati kérelemből kitűnik, hogy az OTIS Kft. nem felelt meg az ajánlatkérő referenciafeltételének. Ilyen tények ismeretében érthetetlen az is, hogy kérelmező egyáltalán miért vette ki az ajánlati dokumentációt és miért adta be ajánlatát. Ezekre tekintettel megválaszolhatatlan számára az a kérdés is, hogy kérelmező miért nem élt már az ajánlati felhívás közzététele után a Kbt. 79. § (7) bekezdésében meghatározott jogorvoslati kérelem lehetőségével. Álláspontja szerint a jogorvoslati kérelem és az azt kiegészítő hiánypótlásként benyújtott indokolás is alaptalan a kérelmező részéről.
A THYSSEN Kft. írásos észrevételében többek között úgy nyilatkozott, hogy az ajánlatok elbírálásának befejezésekor a Kbt. 5. sz. mellékletében meghatározott minta szerinti írásbeli összegzést nem ismertette ajánlatkérő. Az eljárás nyertesét bejelentette, majd az eredményhirdetést berekesztette. A 2002. október 26-án kézhez vett "eljárás az összegzésről" című iratból értesült az eredményhirdetésen ismertetni előírt, azonban elő nem adott további információkról, illetve azok ekkor jutottak a tudomására. Ennek keretében értesült arról, hogy az eljárás összegzésében foglaltak szerint az észrevételt tevő, valamint kérelmező ajánlatát ajánlatkérő érvénytelennek minősítette, így az eljárásból mindkettőjüket kizárta. Álláspontja szerint a fenti jogsértés súlyát nagymértékben növeli az, hogy ajánlatkérő a jelzett magatartásával az ajánlattevőket megtévesztette, illetve megakadályozta őket abban, hogy a közbeszerzési eljárás lezárását, azaz a szerződéskötést megelőzően jogorvoslati kérelmet terjesszenek elő. Írásban kifejtette azt a véleményét is, hogy az ajánlatkérő által a felhívás 11. b) pontjában írt feltételek teljesítése a hazai piac szereplői számára leletetlen, így a felhívás a szolgáltatás ellátása szempontjából szakmailag indokolatlan, különösen azért, mert az elmúlt három évben az ajánlattevők által kiszolgált piacon csupán egyetlen, a fenti feltételnek részben megfelelő beruházás folyt a Budapest XIII., Váci út 73. szám alatt üzembe helyezett személyfelvonók vonatkozásában. Ezek is csak részben elégítik ki az ajánlati felhívás által megkívánt kritériumokat, illetve feltételeket. Véleménye szerint a referencia ilyen módon való meghatározása jogsértő. Az ajánlatkérő magatartása több ponton sérti a Kbt. rendelkezéseit, ezért indítványozza, hogy a jogorvoslati eljárás során a Döntőbizottság vegye figyelembe a kérelmező által előterjesztett jogkövetkezményeket, illetve azokat állapítsa meg.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok, a felek által írásban és a tárgyaláson szóban, előterjesztett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozott, részben pedig elkésett az alábbiak szerint.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Döntőbizottság a kérelmező által sem vitatottan megállapította, hogy kérelmező az ajánlati felhívást, a jogorvoslati kérelmét megelőzően a 15 napos jogvesztő határidőt többszörösen túllépve ismerte meg. Erre utal a kérelmező ajánlatában szereplő feljegyzés is, melyben már az ajánlattételi határidő időpontjában aggályait fejezi ki a felhívás kérelemmel támadott rendelkezései miatt.
Fentiekre tekintettel a jogorvoslati kérelemnek azon része, mely szerint ajánlatkérő olyan referenciákhoz kötötte a pályázat elnyerését, amelyek a valóságban nem léteznek, illetve olyan feltételeket határozott meg, melyeket Magyarországon az adott tárgyban tevékenykedő cégek teljesíteni nem képesek, elkésett, ezért a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem e részét ezen oknál fogva elutasítja.
A Döntőbizottság helyt adott a jogorvoslati kérelem azon részének, melyben a kérelmező kérte az ajánlatkérő döntése jogsértésének megállapítását, tekintettel arra, hogy az ajánlattételre alkalmasnak minősített, illetve nyertesnek kihirdetett ajánlattevő sem volt képes megfelelő referenciát igazolni a felhívás szerint, és ezért ajánlatkérő a feltételek hiányában nem kezelhette volna érvényes ajánlatként a Schindler Hungária Lift Kft. ajánlatát és nem hirdethette volna ki nyertesnek azt az alábbiak miatt:
Az ajánlati felhívás 3. a) pontjából megállapítható, hogy a beszerzés tárgya 2 db személyi felvonó (mindkettő 1440 kg teherbírású és 1 db kombinált személy- és teherfelvonó szintén 1440 kg teherbírású tervezése, gyártása, szállítása, beszerelése és üzembe helyezése, valamint a meglévő 3 db felvonó elbontása és elszállítása). Az is megállapítható az ajánlati felhívás 11. a) pontjának 3. bekezdéséből, hogy megkövetelte ajánlatkérő a műszaki alkalmasság igazolásánál a legjelentősebb, fővállalkozásban végzett gyors- és teherfelvonók bontását és építését a 3. a) pontban meghatározott beszerzés tárgyával azonosan az elmúlt 3 évben.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatában fellelhető referencialevelek nem tartalmaznak adatot a kombinált személy- és teherfelvonóra vonatkozóan az ajánlatkérői elvárásoknak megfelelően, ezért a nyertesnek kihirdetett ajánlattevő sem igazolta az előírás szerint a műszaki alkalmasságát.
Az is megállapítható, hogy az ajánlati felhívás 11. b) pontjának 7. francia bekezdésében ajánlatkérő jelezte, hogy ajánlattételre alkalmatlannak nyilvánítja azt, aki az előző három évben nem rendelkezik legalább kettő a jelen ajánlati felhívás 3. a) pontjában meghatározott beszerzési tárggyal megegyező (minimum 18 szintű) nagyságrendű, megrendelő által igazolt referenciával.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező által becsatolt ÉMI-igazolás is alátámasztja azt a véleményt, hogy a nyertesnek kihirdetett Schindler Hungária Lift Kft. ajánlatában nem igazolta az ajánlati felhívás tárgya szerinti 2 db személyfelvonó és 1 db kombinált és teherfelvonó vonatkozásában a kért két darab referenciát az elmúlt három évben, így az ajánlatkérő jogellenesen nyilvánította nevezettet ajánlattételre alkalmasnak és fogadta el ajánlatát, majd kötött vele szerződést az eredményhirdetést követően.
A Döntőbizottság álláspontja szerint mivel a nyertesnek kihirdetett ajánlattevő a vegyes, azaz kombinált személy- és teherfelvonó vonatkozásában megfelelő referenciát nem igazolt, ezért az ajánlatkérő az ő alkalmatlanságát is meg kellett volna hogy állapítsa.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottságnak nem kellett már állást foglalnia azon kérdésben, hogy nyertesnek kihirdetett ajánlattevő által igazolt referencia megfelel-e az ajánlati felhívásban megjelölt 2 db referenciának abban az esetben, ha azt egy megrendelőtől és egy alkalommal teljesítette.
A jogsértés megállapítására tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint az már nem bír relevanciával, hogy ajánlatkérő az eredményhirdetés alkalmával érvényesnek ítélt ajánlat alapján kihirdette nyertesnek a Schindler Magyarország Lift Kft.-t, és ezen túlmenően részletezte-e a 2 db további ajánlattevő alkalmatlanságát, illetve ismertette-e ezt a tényt, vagy sem.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a jogorvoslati kérelem elkésett részét elutasította, míg a megalapozott kérelem alapján a Kbt. 88. § (1) bekezdésének d), f) és h) pontjai szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta az ajánlatkérővel szemben.
Mind a kérelmező, mind az ajánlatkérő jogi képviselője úgy nyilatkozott az eljárás során, hogy átalánydíjas szerződés alapján látja el megbízója képviseletét. A Döntőbizottság az igazgatási szolgáltatási díj megtérítésén túl egyéb - jogi képviselői díj - megtérítésére nem kötelezte ajánlatkérőt az alábbiak miatt:
A Kbt. egyértelmű rendelkezést tartalmaz az eljárási díjjal kapcsolatban. Nem határozza meg azonban azt, hogy mit és milyen mértékben lehet az eljárás során felmerült költségnek tekinteni, ugyanígy a Kbt. 79. § (1) bekezdése alapján a mögöttes jogszabályként alkalmazandó, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény sem. A 8/2002. (III. 30.) IM rendelet csak a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről rendelkezik. Így a Döntőbizottságnak - bár méltányolja kérelmező ügyvédi költség iránti igényét - jogszabályi felhatalmazás hiányában annak megállapítására nem volt lehetősége. Jogszabályi rendelkezés sem szabályozza a közigazgatási eljárásokban a jogi képviselet díját, a bírósági eljárási költségekről szóló jogszabályi rendelkezések pedig nem alkalmazhatóak a jelen eljárásban.
A bírság mértékének megállapításakor a Döntőbizottság figyelemmel volt a jogsérelem súlyára, nevezetesen, hogy ajánlatkérő ajánlattételre alkalmasnak minősítette a megfelelő referenciát a felhívás szerint nem igazoló ajánlattevőt, majd vele az eredményhirdetést követően szerződést is kötött. A nettó 99 980 000 Ft vállalkozói díj figyelembevételével nem tekinthető túlzottnak a 3 000 000 Ft-os bírság, mely így a beszerzési érték 3%-át éppen eléri, szemben a Kbt. a Kbt. 88. § (4) bekezdésében írtakkal, mely szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka is lehet.
A bírság kiszabásánál figyelemmel volt a Döntőbizottság arra is, hogy a szerződéskötés következtében a jogsérelem már nem reparálható, tehát a maximumként kiszabható 30%-os mértékkel szemben kiszabott 3%-os bírságot tekintette a Döntőbizottság a jogsértés súlyával arányban álló jogkövetkezménynek.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. november 7.
Dr. Bíró László s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Tukacs László s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
