KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9887)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.552/15/2002.
Tárgy: a City Service Biztonsági és Létesítménygazdálkodási Rt. jogorvoslati kérelme az Országos Egészségbiztosítási Pénztár közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a City Service Biztonsági és Létesítménygazdálkodási Rt. (1024 Budapest, Szemlőhegy u. 1., képviseli: dr. Karas Mónika ügyvéd, 1055 Budapest, Nyugati tér 8., a továbbiakban: kérelmező), jogorvoslati kérelmének, amelyet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (1139 Budapest, Váci út 73/A, képviseli: dr. Katona Miklós ügyvéd, 1054 Budapest, Alkotmány u. 27., a továbbiakban: ajánlatkérő) "takarítás az OEP épületeiben, eltérő minőségű felületeken, összesen 123 704 m2-en és 34 007 m2 üvegfelületen, 20 területi egységnél" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 34. § (3) bekezdés d) pontjára tekintettel a Kbt. 55. § (6) bekezdését, ezért az ajánlati felhívás 7. és 20. terméksorában megsemmisíti ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, valamint ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint, míg a jogsértésért felelős személlyel, dr. Tóth István főosztályvezetővel szemben 100 000 Ft, azaz egyszázezer forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt és a jogsértésért felelős személyt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizesse meg. A jogorvoslati eljárásban ezen felül felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek nyilatkozatai és észrevételei alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2002. július 17-én megjelent 29. számában tette közzé nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatására szóló felhívását 5989/2002 sz. alatt, melyet a Közbeszerzési Értesítő 2002. július 31-én megjelent 31. számában módosított.
Az ajánlatkérő a felhívás 13. pontjában meghatározta, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat az ajánlatok elbírálásának szempontja, melyhez meghatározta a bírálati részszempontokat és azok súlyszámait. Meghatározta továbbá, hogy az értékelés során részszempontonként 0-600 pont között adható pontszám és azt is, hogy a részszempontok pontszámai a megadott ponthatárokon belül arányosítással kerülnek megállapításra.
részszempontok súlyszámok
(1.1.) - Tisztítószerek hatékonysága 0,3
(1.2.) - Kéztörlő nedvszívó képessége 0,1
(1.3.) - Kéztörlő vastagsága 0,1
(1.4.) - Toalettpapír nedvszívó képessége 0,1
(1.5.) - Toalettpapír vastagsága 0,1
(1.6.) - Munkafolyamatokba épített ellenőrzések gyakorisága 0,4
(1.7.) - Takarítási technológia hatékonysága 0,4
(1.8.) - Ár 1,0
Ajánlatkérő dokumentációt is készített. Az ajánlattevők kérdéseire 2002. július 29-én és augusztus 21-én válaszolt.
Az ajánlattételi határidőre ajánlatot tett a kérelmező, a T.O.M. Controll Kft., a TAMAX Kft., a Jánosik és Társai Kft., a Sabina 2000 Kft., a DIW Service Kft., a B + N Kft., a MASZER Rt. és a Future Clean Kft.
Ajánlatkérő 2002. szeptember 16-án 10.00 órakor tartott eredményhirdetést. Az eredményhirdetésen értesült kérelmező arról, hogy a 7. és 20. terméksor kivételével ajánlatait a megfelelő referenciák hiánya miatt érvénytelennek nyilvánították és arról is, hogy a 7. és 20. terméksor tekintetében tett ajánlataival sem nyert. A 7. terméksor nyertese a Tamax Kft., míg a 20-é a Jánosik és Társa Kft. lett.
Kérelmező 2002. szeptember 19-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz.
Álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontjában előírtakat, mivel az elbírálás módszere nem volt azonos minden egyes részszempontnál. Kifogásolja továbbá azt, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat megítéléséhez szükséges - ajánlatkérő által megadott - részszempontoknál az ár mindössze 40%-ot tesz ki, amely szerinte előre vetíti az eredmény torzulását, amely jogsértéshez vezethet.
Sérelmezi, hogy az ajánlatkérő a felhívásban nem tette közzé a minőségi jellemzők pontozásos értékelésénél alkalmazandó paramétereket, melyekre utólag az elbíráláskor paramétermátrixot dolgozott ki.
Álláspontja szerint jogsértést valósított meg az ajánlattevő azzal, hogy olyan alszempontokat - műszaki szempontokat - értékelt, melyet az ajánlattevők nem ismerhettek meg előzetesen, így ezekre nem összpontosíthattak, megfelelőségük tekintetében nem igazodhattak az ajánlatkérő szempontjaihoz.
Jogsértőnek tartja a kérelmező a minőségi követelmények körében a tisztítószerek hatékonyságának elbírálásánál azt, hogy ajánlatkérő nem alkalmaz objektív mércét, mivel az adható legmagasabb 600 pontból 450-nel értékeli azt a terméket, amelynél a dokumentáció nem tartalmaz termékre vonatkozó információt.
Szerinte az ajánlatkérő nem alkalmazott semmilyen konzekvens szempontot az ajánlatok elbírálása során, gyakorlatilag minden részszempontot különböző módon bírált el.
- Nem megfelelő anyag kaphatott pontszámot (1.1. tisztítószer-hatékonyság).
- Az 1.2.-1.5. részszempontok (papíráruk megfelelősége) esetén (kizárólag az értékelés folyamán) minőségi paramétermátrixot dolgozott ki az ajánlatkérő, és ennek alapján bírálta el az ajánlatokat.
- Az 1.6. és 1.7. részszempontok esetén (munkafolyamatba épített ellenőrzés, takarítási technológia hatékonysága) pedig az OEP Beruházási és Üzemeltetési Főosztály által készített szakmai értékelés alapján adott pontszámokat. E szakmai értékelésnek az objektív mércéjét az ajánlatkérő nem tudatta az ajánlattevőkkel.
- Az ár tekintetében azonban - a többi elbírálási formától teljesen különböző módon - a megajánlott árakat egymáshoz viszonyította az ajánlatkérő.
Kérelmező a 2002. október 14-én megtartott tárgyaláson jogorvoslati kérelmét részben visszavonta és kérelmét csak azon tekintetben tartotta fenn, hogy ajánlatkérő az értékeléskor eltérő módszert alkalmazott, mert a szakmai-minőségi részszempontok pontozásakor sávos értékeléssel, míg az ajánlati ár pontozásakor matematikai arányosítással számolt.
Ajánlatkérő észrevételében kéri a jogorvoslati kérelem elutasítását az alábbi indokok szerint.
Az egyes alszempontok maguk tartalmazzák azokat a paramétereket, melyeket ajánlatkérő vizsgált. Az ár, a papíráruk vastagsága és nedvszívó képessége mérhető paraméter, a hatékonyság és a munkafolyamatba épített ellenőrzések gyakorisága szintén objektív és mérhető paraméter, mely megfelel a Kbt. 34. § (4) bekezdés c) pontjának, tehát valamennyi bírálati részszempont gazdaságilag értékelhető mennyiségi, illetve minőségi tényezőn alapul.
Ajánlatkérő hangsúlyozza: semmilyen olyan további alszempontot nem határozott meg, melyet ajánlatkérők nem ismerhettek volna meg előzetesen.
Az értékelést minőség-ellenőrzéssel foglalkozó társaság, illetve igazságügyi szakértő végezte. Az egyes tisztítószerek hatékonyságának értékelése a szakértő vizsgálati és áruismereti tapasztalatai, a szakmai elvárások, valamint a csatolt dokumentációk alapján történt.
Ajánlatkérő szerint valamennyi részszempont esetében azonos módszerrel, arányosítással bírálta el az egyes részszempontokat. Az ár vonatkozásában az arány fordított (hiszen a legalacsonyabb ár kapta a legmagasabb pontszámot, minden más ár ehhez viszonyítva kapta meg pontszámát), míg minden más bírálati szempont esetében a szakmailag legmegfelelőbb ajánlattevő kapta a maximális pontszámot, és a többi ajánlattevő arányosan kevesebbet.
A pontozással kapcsolatosan téved az ajánlattevő, hiszen nem fordult elő az, hogy értékelhetetlen ajánlat 450 pontot kapott volna.
Közli, hogy az eljárás során - többek között a City Service Kft. kérdései nyomán - ajánlattevő további tájékoztatást adott az elbírálás egyes vonatkozásairól, így a papíráruk vastagságáról, a nedvszívó képességről, a tisztítószerek hatékonyságáról és a takarítási technológiáról.
Ajánlatkérő megjegyzi, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki győztesként és ezen nem változtat az, hogy mire következtetett a kérelmet benyújtó ajánlattevő a meghirdetett részszempontok súlyszáma alapján.
Egyéb érdekeltként a B+N Referencia Kft. és a T.O.M. Controll Rt. tett észrevételt.
A B+N Referencia Kft. a tisztítószerek hatékonysága részszemponttal kapcsolatban tett észrevételt. Álláspontja szerint a független szakértő, azaz a KERMI nem az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által előzetesen megfogalmazott szempontok alapján vizsgálta a tisztítószerek hatékonyságát. A T.O.M. Controll Kft. az eljárás végeredményét elfogadta, észrevételt nem tett.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedésként a D.495/3/2002. sz. határozatával megtiltotta a 7. és a 20. termékcsoport tekintetében az eljárást lezáró szerződés megkötését.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratokból a felek szóbeli és írásbeli nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott az alábbiak szerint.
A Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontja szerint, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, a részvételi felhívásban jogosult, az ajánlati felhívásban köteles meghatározni azt a módszert, amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot, mely módszer minden részszempont esetében azonos.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében a legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
Az ajánlati felhívás 13. b) pontjában ajánlatkérő nyolc részszempontot adott meg. Ebből az első hét szakmai, minősítési részszempontként, az ár a 8. részszempontként lett megadva.
Az ajánlatkérő elkészítette összegzését, melyben a részszempontokat szövegesen értékelte és mindegyik terméksorról összesítő értékelési táblázatot készített.
A Döntőbizottság az összegzésből megállapította, hogy az ajánlatkérő az 1.1.1.5. szakmai, minőségi részszempontoknál "tól-ig" határokat, 50 pont terjedelmű pontértéksávokat alakított ki. A legjobb ajánlattevőknek 600 pontot adott, a következőknek 50 ponttal kevesebbet, azaz 550 pontot, az ezután következőknek 500 pontot és így tovább.
Az 1.1. tisztítószerek hatékonysága részszemponthoz az alábbi követelményeket és pontszámsávokat rendelte:
- 600 pont: a termékek hatékonysága megfelelő, biztonsági adatlap van, a vonatkozó rendeletekben előírt bizonylatok (szakvélemény, nyilatkozat, bejelentés stb.) az alkalmazni kívánt termékek legalább 90%-ánál megtalálható,
- 550 pont: a termékek hatékonysága megfelelő, a dokumentáció kismértékben hiányos,
- 500 pont: a termékek hatékonysága még értékelhető, a dokumentáció hiányos, nincs biztonsági adatlap,
- 450 pont: a hatékonyság nem értékelhető, a dokumentáció nem tartalmazza a termékre vonatkozó információt.
Az 1.2.-1.5. részszempontoknál a higiéniai papírtermékek értékelésénél a vastagság és a nedvszívó képesség adatai alapján ajánlatkérő az előbbiekben kialakított sávok szerint pontozott.
Az 1.6. munkafolyamatokba épített ellenőrzések gyakorisága és az 1.7. takarítási technológia hatékonysága szakmai, minőségi részszempontoknál a legjobb ajánlattevőknek 600 pontot adott, az ezután következő ajánlatokra kevesebbet, de az 1.1-1.5 részszempontoktól eltérően nem 50 pontos sávonkénti csökkenéssel, hanem attól eltérően 10-20 pontos különbségekkel adta ki a pontokat.
Ajánlatkérő a 8. részszempontnál, az árnál az adható pontszámot úgy számolta ki, hogy a legalacsonyabb árat elosztotta az éppen pontozandó ajánlattevő által megadott árral, majd a hányadost megszorozta a súlyozott pontszámmal.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a 8. részszempontnál az ajánlati felhívásnak megfelelően, arányosítással értékelt.
Ajánlatkérő a pályázati felhívásban az értékelés módszereként a Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontja alapján arányosítást nevezett meg.
A Döntőbizottság megállapította az összesítő értékelési táblázatokból és ajánlatkérő szöveges értékeléséből, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontjára tekintettel a Kbt. 55. § (6) bekezdését, mivel a szakmai-minőségi részszempontoknál az ajánlati felhívástól eltérően nem arányosítással, hanem sávosan értékelt és ezen belül az 1.1.-1.5. és az 1.6.-1.7. részszempontoknál egymástól is eltérő értékelést alkalmazott.
Tekintettel arra, hogy ajánlatkérő értékelése során eltért a saját maga által meghatározott módszertől, nem kerülhetett abba a helyzetbe, hogy jogszerűen választhassa ki az összességében legelőnyösebb ajánlatot, ezért a Döntőbizottság megsemmisítette - kérelmező kérelmének keretén belül - az eljárást lezáró döntést a 7. és a 20. terméksor tekintetében.
A Kbt. 31. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő legkésőbb a közbeszerzési eljárás előkészítése során köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásának belső felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek (szervezetek) felelősségi körét.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja úgy rendelkezik, hogy a Bizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiakat mondja ki:
"(4) A bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
(5) A bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese."
A Kbt. kötelezően előírja a Döntőbizottság számára a törvény szabályait megszegő szervezettel és a jogsértésért felelős személlyel szemben a bírság alkalmazását. A jelen közbeszerzési eljárásban ajánlatkérő nyilatkozata szerint a felelős személy az OEP Beszerzési és Közbeszerzési Főosztály vezetője.
A Döntőbizottság az összes körülményt mérlegelve arra a következtetésre jutott, hogy a jogsértés a kérelmező tekintetében - az eljárást lezáró döntések megsemmisítése miatt - a 7. és a 20. terméksor tekintetében reparálható.
A fentiekre tekintettel állapította meg a Döntőbizottság az irányadó költségvetési törvényben meghatározott minimális összegű bírságot ajánlatkérővel, illetőleg a jogsértésért felelős személlyel szemben.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította, c) pontja alapján megsemmisítette az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntését, az f) pont alapján bírságot szabott ki és a h) pont szerint - tekintettel a jogszabálysértés megállapítására - rendelkezett a költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. október 28.
Dr. Szaller Ottó s. k., Dr. Tukacs László s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
