KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9889)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.540/9/2002.
Tárgy: a CONTUR-BAU Rt. jogorvoslati kérelme Mogyoród Község Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A CONTUR-BAU Építőipari Kereskedelmi Rt. (1149 Budapest, Mogyoródi út 32., képviseli: dr. Sz. Szabó Sándor ügyvéd, 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 55. III/1., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Mogyoród Község Önkormányzata (2146 Mogyoród, Dózsa Gy. u. 40., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Mogyoród Község szennyvízcsatorna-hálózatának kiépítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozatellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2002. március 27-én részvételi felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 13. számában előminősítési eljárás megindítására (2254/2002) a rendelkező részben írt tárgyban.
A 2002. április 23-i részvételi jelentkezési határidőig 17 db jelentkezés érkezett ajánlatkérőhöz.
Ajánlatkérő hiánypótlást biztosított, majd 2002. május 15-én az alábbi 15 jelentkezőt minősítette alkalmasnak: Deponátor Kft., SADE Magyarország Kft., Penta Kft., Földgép Kft., Mélyépszolg. Kft., Innoterv Rt., Mélyépítő Budapest Kft., PVCS Kft., Csorba Csőtechnika Rt., OMS Hungária Kft., Contur-Bau Rt., Kötiviép 'B Kft., SCHKIBT Kft., Diamit Rt. és a Hoffmann Rt.
Ajánlatkérő 2002. május 17-én küldte meg ajánlati felhívását az ajánlattevőknek. A 2002. június 3-i határidőre 14 ajánlat érkezett. Az ajánlatok értékelésének fázisában hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás indult, amely 2002. augusztus 22-én a D.407/17/2002. sz. határozattal fejeződött be. Ebben a Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett megsemmisítette ajánlatkérő döntéseit az ajánlati felhívásig visszamenőleg. A határozat rendelkező részében a Döntőbizottság az ajánlati felhívással kapcsolatban jogsértést nem állapított meg, az indokolása viszont az alábbiakat is tartalmazta:
"A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő felelőssége többek között az, hogy az ajánlati felhívás elkészítésekor olyan feltételeket szabjon meg a leendő ajánlattevők számára ajánlatuk elkészítéséhez, melynek reális megajánlása esetén jogszerűen választható ki a közbeszerzési eljárás nyertese.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást lezáró határozatában azért semmisítette meg az ajánlatkérőnek ajánlati felhívását, melyet az előminősítési eljárásban alkalmasnak minősített ajánlattevők részére kiküldött, illetve az ezt követő döntéseket, mert ezzel biztosítottnak látta azt, hogy az ajánlatkérő újabb - most már a tényleges elvárásainak megfelelő - ajánlati felhívással, illetve értékelési pontrendszer kialakításával a későbbiek során a megfelelő és az elvárásainak legmagasabb szinten eleget tevő ajánlatot választhassa ki."
Ajánlatkérő 2002. augusztus 30-án kiküldte újabb ajánlati felhívását az ajánlattevőknek. A felhívás 8. pontjában az alábbiak szerint határozta meg az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztására szolgáló szempontrendszert:
A részszempontok súlyát meghatározó szorzószámok:
súlyszám
- késedelmes teljesítés esetén vállalt napi kötbér (Ft/napban) 3
- jótállás időtartama (hónapban) 3
- jótállási garancia mértéke (%-ban megadva) 3
- kivitelezés időtartama (napban) 2
- ajánlati ár 1
A részszempontok értékelése során a tartalmi elemenként adható pontszám: 0-100 pont.
Az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemek elbírálásának módszere: a legjobb ajánlati tartalmi elem maximális pontot kap, a többi pedig a legjobbhoz arányosan viszonyítva kap pontszámot.
Az egyes részszempontok elbírálásának részletes szabályait az ajánlatkérési műszaki dokumentáció részét képező Új Részletes Pályázati Feltételek (továbbiakban: RPF) tartalmazzák.
Az új RPF 9. oldalán a fentieket az alábbi előírásokkal egészítette ki:
Az elbírálás részszempontjai szerint tartalmi elemek elbírálásának módszere: a legjobb ajánlati tartalmi elem maximális pontot kap, a többi pedig a legjobbhoz arányosan viszonyítva kap pontszámot. az alábbiak szerint:
- késedelmes teljesítés esetén vállalt napi kötbér részszempont esetében: vizsgált ajánlat pontszáma = vizsgált ajánlatban megadott napi kötbér összege/legjobb napi kötbér összege × 100
- a jótállás időtartama részszempont esetében:
vizsgált ajánlat pontszáma = vizsgált ajánlatban hónapokban megadott jótállás/legjobb hónapokban megadott jótállás × 100
- jótállási garancia részszempont esetében:
vizsgált ajánlat pontszáma = vizsgált ajánlatban megadott jótállási garancia mértéke %-ban / legjobb jótállási garancia %-a × 100
- kivitelezés időtartama részszempont esetében:
vizsgált ajánlat pontszáma = legrövidebb időtartamú kivitelezés (napban)/vizsgált ajánlatban vállalt kivitelezés időtartama (napban) × 100 - ajánlati ár részszempont esetében:
vizsgált ajánlat pontszáma = legalacsonyabb bruttó ajánlati ár/vizsgált bruttó ajánlati ár × 100
Az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemek értékelése a fent megadott pontozási rendszer mellett a következő szabályok szerint történik:
- Késedelmes teljesítés esetén vállalt napi kötbér részszempont esetében: napi kötbérek arányosítása Ft/nap mértékegységben történik.
- A jótállás időtartama részszempont esetében: a jótállás időtartamának arányosítása hónap mértékegységben történik. A minimálisan vállalandó jótállás időtartama: 12 hónap.
- Jótállási garancia részszempont esetében: a jótállási garancia mértékének arányosítása a %-ban megadott mértékek arányosításával történik. A jótállási garancia érvényessége a műszaki átadás-átvétel időpontjától az ajánlattevő által vállalt jótállás időtartamán keresztül kell hogy tartson.
A minimálisan vállalandó jótállási garancia mértéke 2%, a jótállási garancia vetítési alapja a nettó vállalási ár.
- Kivitelezés időtartama részszempont esetében: a munkaterület átadás 2002. október 29-i időpontjától a vállalt befejezési határidőig számolt naptári napok kerülnek arányosításra.
- Ajánlati ár részszempont esetében: a bruttó ajánlati árak kerülnek arányosításra.
Az egyes részszempontokkal összefüggésben a RPF még a következő feltételeket tartalmazta:
9.6. Kötbérfeltételek:
Késedelmes teljesítés esetén vállalt napi kötbér összegét Ft/napban az ajánlattevőknek kell megadniuk ajánlatukban. Napi kötbér minimális mértéke 10 000 Ft/nap, maximális mértéke 10 millió forint/nap. A napi kötbérvállalás esetén kötbérmaximum nem határozható meg.
Hibás teljesítés esetén a minimálisan vállalandó kötbérfelelősség 2%.
Lehetetlenülés (meghiúsulás esetén) a minimálisan vállalandó kötbér 4%.
A kötbér vetítési alapja hibás teljesítés vagy lehetetlenülés esetén az érintett műszaki tartalomra vonatkozó nettó vállalási ár.
A kötbér fizetése az alábbiak szerint válik esedékessé:
- hibás teljesítés esetén a kifogás közlésekor,
- egyéb esetben a szerződésszegésről való tudomásszerzéskor.
Az ajánlattevők az e pontban rögzített feltételeknél (késedelmi napi, hibás teljesítés esetén vállalt kötbér, lehetetlenülés esetén vállalt kötbér) kedvezőbb feltételek vállalására ajánlatot tehetnek.
A 2002. október 14-i ajánlattételi határidőt megelőzően kérelmező 2002. szeptember 17-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz, amelyben kérte, hogy a Döntőbizottság hívja fel az ajánlatkérőt a Kbt. szabályainak megfelelő eljárásra, állapítsa meg a jogsértést, alkalmazzon ideiglenes intézkedést, tartson tárgyalást.
Indoklásul előadta, hogy az ajánlatkérő a Döntőbizottság D.407/17/2002. sz. határozatát követően ismét ajánlati felhívást küldött az ajánlattevőknek. A felhívás mellett kibocsátott RPF kézhezvételét követően levélben jelezte az ajánlatkérőnek, hogy álláspontja szerint az ajánlati dokumentáció 9. oldalán a részszempontok meghatározása körében tett előírások és súlyszámok nem felelnek meg a D.407/17/2002. sz. határozatban foglaltaknak. Javasolta az ajánlatkérőnek, hogy a Kbt. rendelkezéseire - alapelvek - és a határozatban foglaltakra figyelemmel módosítsa ajánlati felhívását. Az ajánlatkérő nem értett egyet és válaszában kifejtette, hogy a felhívása megfelelő. Kérelmező a jelen jogorvoslati eljárásban sérelmezi az ajánlati felhívás 8. pontját, továbbá a RPF 9. oldalán szereplő részszempontokat és súlyszámokat, mert azok nem felelnek meg a Döntőbizottság korábbi határozatában foglalt követelményeknek.
A részszempontok és súlyszámok nem biztosítják az esélyegyenlőséget, továbbra is lehetővé teszik az ajánlattevők részére a túlzott, a szakmai szokásoknak és jogszabályi előírásoknak nem megfelelő, irreális vállalások megajánlását. Az elbírálás így meghatározott feltételei nem teszik lehetővé, hogy az értékelés során az ajánlatkérő igényeinek megfelelő, ténylegesen az összességében legelőnyösebb ajánlat kerüljön kiválasztásra. Álláspontja szerint az esélyegyenlőség sérült a kifogásolt előírásokkal. A jogsértő esemény a felhívás és dokumentáció részére történt megküldésével, 2002. szeptember 2-án jutott tudomására.
Kérelmét a tárgyaláson változatlanul fenntartva előadta, hogy valójában az alapelvek sérelmét kifogásolják az új bírálati szempontrendszer miatt. Nevezetesen a Kbt. 24. § (1) bekezdésében meghatározott verseny tisztasága és a 24. § (2) bekezdésében megjelölt esélyegyenlőség alapelvét látja sérülni az újabb ajánlati felhívás kiadásával. Nem vitatja az ajánlatkérőnek azt a jogát, hogy a felhívás elkészítésére, illetve a szempontrendszer meghatározására ő jogosult.
Álláspontja szerint irreális megajánlás esetén is sérülhet a verseny tisztaságához fűződő alapelv. A jelen felhívás, illetve értékelési szempontok alapján az az ajánlattevő is megsérti az alapelvet, aki irreális ajánlatot tesz.
Nem vitatja, hogy az ajánlatkérő által megállapított szempontok a Kbt.-nek megfelelnek, ugyanakkor az irreális vállalás lehetőségét megteremtik, illetve annak veszélye továbbra is fennáll.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok alapján a törvényi feltételek hiányában a kért ideiglenes intézkedést nem alkalmazta.
Ajánlatkérő írásos észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Véleménye szerint a Kbt. 34. §-ának előírásai szerint az ajánlatkérő kötelezettsége és el nem vonható joga olyan elbírálási szempontok meghatározása, amelyek reális megajánlása esetén jogszerűen választható ki az eljárás nyertese. Az ajánlati felhívás és RPF együttes értelmezése mutatja, hogy az ajánlatkérő átalakította a bírálati szempontokat, részben korlátozta a megajánlható vállalás mértékét (kötbér), részben más szempontokat határozott meg, ill. a megrendelői érdekek kivitelezés közbeni érvényesülését a RPF előírásaival biztosítja. A kifogásolt "jótállás időtartama" és "garancia mértéke" részszempontokra is reális ajánlatok várhatóak, ugyanis ha valaki pl. 100 év jótállást és 100% garanciát vállalna (értelemszerűen 100 év időtartamra), az az ajánlati árat - amely szintén részszempont - kénytelen lenne jelentősen megemelni.
Írásos észrevételét a tárgyaláson változatlanul fenntartva ajánlatkérő előadta, hogy amennyiben a feltételeket a kérelmező által vázoltak szerint korlátok közé szorítanák (az ár kivételével), akkor valójában csak árverseny alakulna ki, és ezzel feleslegessé válna a szempontrendszer a közbeszerzési eljárásban.
Véleménye szerint a kérelmező által megjelölt verseny tisztasága mint alapelv sérelme csak fikción alapul, mivel a kérelmező által előadottak szerint sem tudható, hogy milyen ajánlatok fognak beérkezni. Az esélyegyenlőség pedig azért nem sérült, mert minden feltétel minden ajánlattételre felhívott számára azonos volt az eljárásukban.
Egyéb érdekeltek közül az OMS Hungária Kft. úgy nyilatkozott, hogy álláspontja szerint az ajánlatkérőnek a felhívásban megfogalmazott szándékát egyik ajánlattevő sem korlátozhatja. Ugyanakkor egyetért a kérelemmel annyiban, hogy a felhívás nem zárja ki az irreális vállalásokat. Célszerűnek tartaná a dokumentáció kiegészítését azzal, hogy az ajánlattevőnek a jótállási időtartam végéig érvényes, a vállalt mértéknek megfelelő összegről szóló bankgarancia-ígérvényt már az ajánlatához kelljen csatolnia.
A PVCS Kft. képviselője a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy álláspontja szerint az ajánlatkérő nem sértette meg a törvény konkrét rendelkezéseit, amikor újabb felhívását és elvárásait rögzítette, illetve közzé adta, ugyanis előírásai nem ütköznek a törvény szabályaiba.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok, valamint a felek által írásban és a tárgyaláson szóban előterjesztett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozatlan.
A jogorvoslati eljárás során nyilvánvalóvá vált, hogy a kérelmező a Kbt. alapelveinek sérelmét arra alapozta, hogy egy jövőbeni esetleges ajánlattevői magatartás - irreális feltételek vállalása - esetén fennáll annak a lehetősége, hogy az ajánlati felhívás tartalma miatt sérülhet az esélyegyenlőség és a verseny tisztaságának alapelve.
A Döntőbizottság e kérelmezői álláspontot nem osztotta, hiszen maga a kérelmező sem tudott olyan konkrét jogsértést megjelölni, mely ezt alátámasztotta volna, sőt maga a kérelmező is elismerte, hogy a Kbt. szabályaival nem ellentétes az ajánlati felhívásban írt szempontrendszer, illetve az azzal szoros kapcsolatban álló előírások összessége.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő terhére jogsértés nem állapítható meg abban az esetben, amikor azt egy esetleg bekövetkezhető - jövőbeni - ajánlattevői magatartáshoz köti a kérelmező.
Megállapítást nyert az is a jogorvoslati eljárás során, hogy a kérelmező az alapelv sérelmére hivatkozva támadta az elbírálás szempontját meghatározó előírásokat (részszempontok, súlyszámok), konkrétan azonban nem határozta meg, hogy az előírások közül mit és miért tart jogsértőnek, tehát hogy a Kbt. mely rendelkezéseit sértette meg fenti előírásaival az ajánlatkérő.
Az alapelvek a Kbt. tételes szabályainak hátterében értelmezhetőek. Az egyes konkrét rendelkezések azok, amelyeket betartva az alapelvek is teljesülnek.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az elbírálási szemponttal kapcsolatos ajánlatkérői feltételek jogszerűsége fő szabályként a Kbt. 34. §-ának maradéktalan betartásával biztosítható.
Erre tekintettel a Döntőbizottság megvizsgálta az egyes részszempontokat, és megállapította, hogy azok mindegyike kielégíti a törvényi előírásokat. A súlyszámok is jogszerűen lettek meghatározva, és azok nem utalnak torz igények érvényesítésének szándékára. A megadott pontszámítási módszer is korrekt, annak részletes kifejtése nem kifogásolható.
Tényként állapította meg azt is a Döntőbizottság, hogy az ajánlatkérő a korábbi jogorvoslati eljárásból, illetve közbeszerzéseiből okulva számos korlátozó, illetve az ajánlattevőket irányító előírást tett az újabb ajánlati felhívásában, amelyek elősegítik a megfelelő ajánlatok benyújtását. Ilyenek például a kötbérek behatárolása, illetve a jótállás teljes időtartamára megkívánt pénzügyi biztosíték.
A Döntőbizottság álláspontja szerint helyesen hivatkozott arra is az ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás során, hogy a részszempontokra tett ajánlatok egymással összefüggenek, tehát remény van arra, hogy kiegyensúlyozott ajánlatok érkezzenek, amelyek közül valóban az összességében legelőnyösebb kiválasztható lesz a Kbt. szabályainak együttes alkalmazásával.
A fent leírt indokok alapján megállapítható, hogy az ajánlatkérő az újabban kiadott ajánlati felhívása, illetve az abban megfogalmazott szempontrendszer és súlyszámok alkalmazásával konkrét törvényi rendelkezést nem sértett és a fikcióként felvetődött esetleges ajánlattevői irreális vállalások sem róhatók fel ajánlatkérő terhére, tehát az ajánlati felhívás nem volt jogsértő.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének a) pontja szerint az alaptalan jogorvoslati kérelmet elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. október 15.
Dr. Bíró László s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos
