KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9937)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.545/19/2002.
Tárgy: a Közbeszerzések Tanácsának tagja által kezdeményezett jogorvoslati eljárás Balatonakali Község Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Kardkovács Kolos, a Közbeszerzések Tanácsa tagja (1011 Budapest, Mária tér 3., a továbbiakban: kezdeményező) által Balatonakali Község Önkormányzata (8243 Balatonakali, Kossuth Lajos u. 17., nevében eljár a Győr-Moson-Sopron Megyei Beruházási Kft., 9022 Győr, Czuczor Gergely u. 18-24., a továbbiakban: ajánlatkérő) "szennyvízcsatorna-hálózat építése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen kezdeményezett, hivatalból indított jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 48. § (1) bekezdését, ezért az ajánlatkérőnek az ajánlati dokumentáció A.4.1. pontja második és harmadik bekezdésében, az ajánlati dokumentáció B.3. pontja második bekezdésében foglalt rendelkezésekre vonatkozó döntését, valamint az azt követő, a teljesítési határidővel kapcsolatos valamennyi előírását megsemmisíti. A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás folytatását ahhoz a feltételhez köti, hogy a megsemmisített rendelkezéseket az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során figyelmen kívül köteles hagyni.
A Döntőbizottság a Győr-Moson-Sopron Megyei Beruházási Kft.-vel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki.
Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
Kötelezi a Döntőbizottság Győr-Moson-Sopron Megyei Beruházási Kft.-t, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse meg a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú számlájára.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, ajánlatkérő írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozata alapján a következő tényállást állapította meg:
Az ajánlatkérő 2002. augusztus 14-én, a Közbeszerzési Értesítő 33. számában ajánlati felhívást tett közzé nyílt eljárás megindítására szennyvízcsatorna-hálózat építése tárgyában. Az ajánlati felhívás 3. a) pontjában meghatározta a beszerzés tárgyát és mennyiségét a következők szerint:
gravitációs vezeték:
- NA 200 KG 2553,0 fm
- NA 1 S 0 KG 194,0 fm
nyomóvezeték:
- D 90 KPE 559,0 fm
- D 63 KPE 528,0 fm
házi bekötés (53 db):
- D 63 KPE 356,0 fm
házi beemelő egység (14 db)
Az ajánlatkérő a részajánlat tételét kizárta.
Az ajánlati felhívás 4. pontja szerint a teljesítés határideje vagy a szerződés időtartama 2002. december 31. Az ajánlatkérő előteljesítést elfogad.
Az ajánlati felhívásban meghatározta továbbá az ajánlatkérő a szerződés teljesítésére való alkalmasság vizsgálatának feltételeit és az összességében legelőnyösebb ajánlat választásának szempontját. Az ennek megítélésére szolgáló részszempontok, azok súlyszáma a következő:
1. ajánlati ár (Ft): 10
2. kedvező fizetési kötelezettségek vállalása:
alszempontok:
- fizetési határidő (nap): 2,5
- számlázás gyakorisága (darab): 2,5
- előfinanszírozás mértéke (%): 2,5
3. kedvező garanciális kötelezettség vállalása:
alszempontok:
- garanciális idő tartama (év): 4,5
- jóteljesítési garancia mértéke: 3
4. előteljesítés mértéke (nap): 3
5. késedelmi kötbér (Ft): 2
Az adható pontszámok 1-től 30-ig terjednek.
Az ajánlatkérő dokumentációt is készített.
A dokumentáció A.4.1. pontja második, harmadik és negyedik bekezdése a teljesítés határidejével kapcsolatban az alábbiak szerint szól:
"Az ajánlatkérő tekeintettel arra, hogy a szerződéskötés várható időpontja 2002. október közepe, az építési munkálatok ajánlati felhívásban megjelölt befejezési határidejét (2002. december 31.) meghosszabbítja.
A teljesítés határideje 2003. május 30.
A teljesítési határidőnek magában kell foglalnia a sikeres műszaki átadás-átvételi eljárás lezárását és a DRV Rt. által előírt próbaüzem lefolytatását."
A beszerzés tárgyát illetően a dokumentáció B.2.1.1. pontja tartalmaz az ajánlati ár meghatározásával összefüggésben további előírásokat. E szerint az ajánlati árnak magában kell foglalnia a szennyvízvezetékek kiépítésével, valamint a közterületeket érintő bontási és helyreállítási munkákkal kapcsolatos költségeket.
A dokumentáció B.1.3. pontja a következőket tartalmazta:
Amennyiben az ajánlattevő az ajánlati dokumentációban - esetlegesen - hibát fedez fel (elírások stb.) vagy annak célja, illetve értelme nem világos számára, kizárólagosan levélben kérhet a beruházó lebonyolítójától magyarázatot, felvilágosítást vagy kiegészítést. Minden ilyen kérelmet cégszerűen aláírtan kell elkészíteni és az ajánlatok benyújtásának határidejét megelőző 10. napig a kiíróhoz eljuttatni. Amennyiben a beruházó, illetve lebonyolítója által szükségesnek ítélt kiegészítés vagy felvilágosítás kerül az ajánlattételi határidő előtt az ajánlati dokumentáció bármely részéhez, a kiegészítéseket "Kiegészítés az ajánlati felhíváshoz" címmel a kiíró az eljárásban részt vevő valamennyi ajánlattevő részére megküldi az ajánlatok benyújtási határidejét megelőző legkésőbb 6. napig. A kibocsátott kiegészítés az ajánlati dokumentáció részévé válik.
A dokumentáció a többletvállalásokat illetően a B.3. pont második bekezdésében alábbiakat tartalmazta:
Az ajánlattevő jogosult olyan, a beszerzés tárgyával szorosan összefüggő többletvállalásokat tenni, melyek a beruházás megvalósulását megkönnyítik, segítik és használhatóságát fokozzák, illetve amelyek egyéb módon előnyösek az ajánlatkérőnek. Ezeket az ajánlatkérő előnyben részesíti. Ugyankkor az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét arra, hogy csak olyan többletvállalásokat tartalmazó ajánlat fogadható el érvényesnek, amelynek megvalósulása esetén a létrejött beruházás nem tartalmaz olyan részeket, melyek az engedélyektől, tervektől eltérne, továbbá jogszabályba ütközne. A jogszabályba ütköző megajánlás esetén az ajánlatot az ajánlatkérő érvényteleníti. Ajánlatkérő az értékelési szempontok szerint tett irreális többletfelajánlásokat bírálata során figyelmen kívül hagyja.
A dokumentációt öten vásárolták meg: a Kötiviép B Kft., a Baumeister Kft., a Kazamata Bau Kft., a Vízépítő Kft. és a Swietelsky Kft.
Az ajánlatkérő 2002. szeptember 11-én helyszíni konzultációt tartott, ahol írásban feltett kérdésekre is válaszolt. A konzultáció jegyzőkönyvét megküldte a résztvevőknek. Ebben a teljesítési határidőt illetően az alábbiakat rögzítette:
Az ajánlatkérő mérlegelve a vállalkozói lehetőségeket az év hátralévő részére való tekintettel, az ajánlati dokumentációban korrigálta a felhívásban kiírt teljesítési határidőt: 2002. december 31. Felhívjuk az ajánlattevők figyelmét, hogy a téli hónapokra való tekintettel (útépítés) a befejezés új határideje 2003. május 30. Az értékelés során ezen időpontokhoz viszonyítva kerül meghatározásra valamennyi pontszám.
Az ajánlatkérő 2002. szeptember 17-én kiegészítette az ajánlati felhívást és a dokumentációt a határidőt érintő alábbi magyarázatokkal:
Határidő vonatkozásában az ajánlatkérő fenntartja azon feltételt, mely szerint a csatornahálózat építésének befejezési határideje 2002. december 31., és ezen határidő mint bírálati szempont kerül értékelésre az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása során. Ellenben amennyiben a vállalkozó az építési munkák során útburkolatot, úttestet érint, úgy a helyreállítás a téli hideg éghajlati körülmény miatt műszakilag nem kivitelezhető és nem teljesíthető a 2002. december 31-i határidőig. Az ajánlatkérő e körülményt alapul véve döntött úgy és jelölte meg az ajánlati dokumentációban végső befejezési határidőként a 2003. május 30-át.
Tájékoztatta a dokumentációt megvásárlókat, hogy amennyiben az építés során útburkolatot érintenek és helyreállításokat kívánnak végezni, úgy az ajánlatkérő e tekintetben lehetőséget ad a teljesítés 2003. május 30-ra történő befejezéséhez. Ezért kérte külön megjelölni a csatornaépítés és külön a helyreállítás befejezési határidejét.
A kiegészítést 2002 szeptember 18-án megküldték a résztvevőknek.
Dr. Kardkovács Kolos, a Közbeszerzések Tanácsának tagja jogorvoslati eljárást kezdeményezett 2002. szeptember 17-én a Döntőbizottságnál. Indítványozta, hogy a Döntőbizottság hívja fel a jogsértés okozóját a törvény szabályainak megfelelő eljárásra, állapítsa meg a jogsértést, szabjon ki bírságot a törvény szabályait sértő szervezettel, illetve személlyel szemben és az eljárást függessze fel.
Kezdeményezése indokául előadta, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 24. § (2) bekezdésében, a 35. § (1) bekezdésében, az 59. § (2)-(5) bekezdésében és a 48. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.
Az ajánlatkérő ajánlati felhívásában meghatározta a teljesítés határidejét 2002. december 31-ben, ugyanakkor az ajánlati felhívás dokumentációjában az A.4.1. pontban a határidőt meghosszabbította 2003. május 30-ra. Az ajánlati felhívás nem módosítható a dokumentáció előírásával, sérült tehát a Kbt. 48. § (1) bekezdése. Ezzel összefüggésben sérült a 24. § (2) bekezdése is, mivel a nyilvános közzététel elmaradása miatt az ajánlatkérő nem biztosítja az ajánlattevők esélyegyenlőségét.
A Kbt. 48. § (1) bekezdésébe ütközik, ezért jogsértő a dokumentáció B.1.3. pontja is.
Jogsértő a dokumentáció B.3. pontjának az a rendelkezése is, amely szerint az ajánlattevők jogosultak többletvállalásokat tenni a beszerzés tárgyával összefüggésben és ezeket az ajánlatkérő előnyben kívánja részesíteni. Ez az előírás sérti a Kbt. 35. § (1) bekezdését, az 59. § (2)-(5) bekezdését mint az előnyben részesítés kógens szabályait. A jogsértésről 2002. szeptember 16-án szerzett tudomást bejelentés kapcsán.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást megindította, és 2002. szeptember 18-án kelt D.545/3/2002. számú határozatában ideiglenes intézkedésként elrendelte a közbeszerzési eljárás felfüggesztését.
Az ajánlatkérő észrevételében kérte az indítvány elutasítását. Álláspontja szerint az eljárás nem jogsértő, nem sérült az esélyegyenlőség, valamint a Kbt. tételes rendelkezése sem. A beszerzés tárgya csatornaépítés, az ennek teljesítésére vonatkozó teljesítési határidőt nem módosította, az változatlanul 2002. december 31. A kivitelezés módszerétől függően a beszerzés részévé váló útépítési munkák befejezésére vonatkozik a 2002. május 30-i határidő.
A 2002. szeptember 11-i konzultáción kérdésként merült fel a kétféle határidő értelmezése. Az ajánlatkérő a konzultáción készült jegyzőkönyvben azt rögzítette, hogy a csatorna építésének határideje 2002. december 31., az értékelés során is ez a határidő kerül elbírálásra. Kizárólag az úthelyreállítás tekintetében tolhatja ki ennek határidejét 2003. május 30-ig, ha a téli idő miatt nem tudja azt befejezni. Ez a lehetőség az ajánlattevők érdekét szolgálja és nem sérti az esélyegyenlőséget.
A dokumentáció B.1.3. pontjában kizárólag a Kbt. 38. § (1) bekezdése szerinti kiegészítő tájékoztatás megadásának körülményeire hívta fel az ajánlattevők figyelmét, nem a felhívás vagy a dokumentáció módosításával kapcsolatos.
Az ajánlatkérő nem alkalmazza a Kbt. 35. § (1) bekezdését. Meghatározta az ajánlatok elbírálásának szempontját és a megrendelő érdekeit kifejező szerződési feltételeket mint alapvállalásokat. Minden ajánlattevőnek joga van az alapvállaláson túl olyan többletvállalásokat tenni, amellyel az elbírálás során többletpontokhoz juthat. Az ajánlatkérő csak a részszempontoknak megfelelő vállalásokat veszi figyelembe és csak ezeket fogja értékelni.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kezdeményezés részben alapos.
A Kbt. 48. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeket. A módosított feltételekről új hirdetményt kell közzétenni, amelyben új ajánlattételi határidőt kell megállapítani. A határidő ebben az esetben sem lehet a 47. § (1) bekezdésében foglaltaknál rövidebb.
A nyílt eljárás ajánlati felhívással indul, amelyet az ajánlatkérő köteles hirdetmény útján közzétenni. Az ajánlati felhívás tartalmazza a beszerzés tárgyára, a szerződéses feltételekre vonatkozó ajánlatkérői elvárásokat. A Kbt. 26. § (2) bekezdés második fordulata alapján az ajánlatkérő a közzétett ajánlati felhívásában foglaltakhoz kötve van. Amennyiben azon változtatni kíván, azt csak hirdetmény útján teheti meg. Az ajánlatkérő által készített dokumentáció nem azt a célt szolgálja, hogy az ajánlati felhívásban meghatározottakat ismételten közölje az ajánlatkérő, hanem azt, hogy a részletes szerződéses feltételeket megjelölje. Ezek azonban nem lehetnek ellentétes tartalmúak, mint az ajánlati felhívásban szereplő szerződéses feltételek.
A Döntőbizottság az ajánlati felhívás és a dokumentáció összehasonlítása eredményeképpen megállapította, hogy a teljesítési határidőt illetően az ajánlatkérő módosította az ajánlati felhívást. Az ajánlatkérő érvelését a Döntőbizottság nem fogadta el. A beszerzés tárgya ugyanis nem osztható, részajánlat tételére nincs lehetőség. Az ajánlatban egyösszegű árat kell a szennyvízvezeték építésére mint a beszerzés tárgyára adni, ennek pedig tartalmaznia kell a szennyvízvezetékek és a szükséges helyreállítások - ezen belül az út helyreállítások - költségét is. Ennek következtében az ajánlati felhívásban megjelölt teljesítési határidőtől eltérő úthelyreállítási határidő lehetővé tétele a teljesítési határidő módosítását jelenti. Ezt a módosítást pedig nem a Kbt. vonatkozó rendelkezései szerint - azaz hirdetményben való közzététellel - hajtotta végre az ajánlatkérő, hanem a dokumentációban foglaltakkal, majd megerősítette az azt követő előírásaiban szóban és írásban is.
A fenti jogsértés megállapítása mellett a Döntőbizottság a határidő módosításával összefüggésben tett valamennyi előírást megsemmisítette. Miután az ajánlatkérő maga is úgy nyilatkozott, hogy az eredeti teljesítési határidő mellett is lehetséges a szerződés teljesítése, a Döntőbizottság jogkövetkezményként ahhoz a feltételhez kötötte az eljárás folytatását, hogy az ajánlatkérő a továbbiakban érvényben maradó, az ajánlati felhívásban meghatározott feltételei szerint kérhet ajánlatot.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározta az értékelési részszempontokat, azok súlyszámát. A dokumentáció B.3. pontjában lehetőséget biztosított az ajánlattevőknek arra, hogy többletvállalásokat tegyenek. Itt azonban egyáltalán nem történt utalás arra, hogy a többletvállalások csak az elbírálási részszempontokat érintenék. Amennyiben az ajánlatkérőnek valóban ez volt a szándéka, akkor az előírásait így kellett volna megtennie.
A jelenlegi - az ajánlatkérő által is elismerten nem elég egyértelmű - megfogalmazás ugyanis tág teret ad mindenféle, a beszerzés tárgyához kapcsolódó vállalásokra és azoknak az ajánlatkérő részéről történő értékelésére, amely rendelkezés így nem felel meg az ajánlatkérő részéről érvényesülő ajánlati felhíváshoz kötöttség elvének.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a fentiekben idézett előírásban értelmezhetetlen a következő kitétel: "Ajánlatkérő az értékelési szempontok szerint tett irreális többletfelajánlásokat bírálata során figyelmen kívül hagyja." Miután arra nincs semmilyen előírás, hogy az ajánlatkérő szerint mi minősül irreális felajánlásnak, valójában nem állapítható meg a dokumentáció alapján, hogy az ajánlatkérő az értékelés során mit venne figyelembe.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 48. § (1) bekezdésében foglaltakat.
A Kbt. 24. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
Kezdeményező indítványozta a Kbt. 24. § (2) bekezdésében meghatározott alapelv megsértésének megállapítását is a módosítások nyilvános közzétételének elmaradása miatt.
Az eljárási alapelvek szerepe kettős. Egyrészt azok áthatják a közbeszerzési eljárás egész menetét és az egyes részletszabályokban tételesen is megfogalmazódnak, illetve a konkrét normákat elvi háttérrel övezik.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérőnek az ajánlati felhívás módosítására vonatkozó döntése a Kbt. konkrét rendelkezésébe, nevezetesen a Kbt. 48. § (1) bekezdésébe ütközött, ezért azt külön nem állapította meg, hogy ajánlatkérő ezzel az eljárásával megsértette a Kbt. 24. § (2) bekezdése szerinti alapelvet is, hiszen ez az alapelv a fenti részletszabályokban tételesen is megfogalmazást nyert.
Az indítvány szerint a dokumentáció B.1.3. pontja a Kbt. 48. § (1) bekezdésébe ütközik.
A Döntőbizottság álláspontja szerint - az egész előírás szövegének értelmezése alapján - nem jogsértő a dokumentáció B.1.3. pontja, mivel abból kitűnik, hogy az ajánlatkérő itt a Kbt. 38. § (1) bekezdése szerinti kiegészítő tájékoztatás adására vonatkozó előírásokat rögzíti. Ha ezt az ajánlatkérő megfelelően alkalmazza, akkor az nem vezet az ajánlati felhívás és a dokumentáció módosításához.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés b) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés b) c), d) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta, valamint a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján bírságot szabott ki.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint a Döntőbizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Magyar Köztársasság 2001-2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 59. § (2) bekezdése szerint a közbeszerzési jogorvoslati eljárásokban kiszabható bírság legalacsonyabb mértéke 2002. december 31-ig egymillió Ft, természetes személyek tekintetében százezer forint.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja a Döntőbizottság számára bírság kiszabására vonatkozó kötelezettséget állapít meg a jogsértés megállapítására tekintettel.
Az ajánlatkérő nevében és megbízásából a Győr-Moson-Sopron Megyei Beruházási Kft. járt el a közbeszerzési eljárás során, felelősséget vállalva a közbeszerzési eljárásnak az ajánlatkérő nevében történő jogszerű lefolytatásáért. Az ajánlatkérő által becsatolt, a közbeszerzési eljárás felelősségi rendjére vonatkozó megállapodás alapján a lebonyolító felelőssége kiterjed az ajánlati felhívás, az ajánlati dokumentáció jogszerűségének biztosítására is.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, a közbeszerzési eljárás felelősségi rendjére vonatkozó okirat rendelkezései, az ajánlatkérő és a Győr-Moson-Sopron Megyei Beruházási Kft. ügyvezetőjének nyilatkozata alapján jelen esetben azt állapította meg, hogy a dokumentáció előírásainak meghatározása körében elkövetett jogsértésért a Győr-Moson-Sopron Megyei Beruházási Kft. a felelős, ezért a Döntőbizottság e szervezettel - mint az ajánlatkérővel jogviszonyban álló jogsértésért felelős szervezettel - szemben szabott ki bírságot.
A Döntőbizottság a céltámogatás odaítélésével összefüggésben nyilvánosan közzétett beruházási összköltség - mintegy bruttó 80 millió forint - nettó értékét, 64 millió forintot tekinti a közbeszerzés értékének. Ezen érték alapján a kiszabható maximális pénzbírság több mint 19 millió forint, erre tekintettel a Döntőbizottságnak ezen összeg és az egymillió forint legalacsonyabb összeg között kellett a pénzbírság mértékét megállapítania.
A Döntőbizottság a bírság mértékének megállapításánál az eset összes körülményeit figyelembe vette és értékelte, és a kiszabható legalacsonyabb összegű bírság alkalmazását tartotta indokoltnak. A bírság mértékének megállapításánál tekintettel volt arra a Döntőbizottság, hogy ugyan a jogsértés súlyos, de a jogsértő döntések megsemmisítésével a jogsértés orvosolható volt.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerint a Döntőbizottság határozatában a jogsértőt, jogsértés hiányában az alaptalan kérelmet előterjesztőt kötelezi az eljárási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság az eljárási költség viseléséről a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. október 25.
Dr. Bankó Ágnes s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos
