KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9939)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.596/11/2002.
Tárgy: az Infra-Start Kft. jogorvoslati kérelme Domoszló Község Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az Infra-Start Kereskedelmi, Ipari és Szolgáltató Kft. (4025 Debrecen, Hatvan u. 58., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet Domoszló Község Önkormányzata (3263 Domoszló, Petőfi S. u. 5., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Domoszló, Závoza-patakon jelentkező árvízkárok rendezése a 6+320-6+638 km-es mederszelvények között" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel az 52. § (1) bekezdését és a 61. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérő kérelmező ajánlatának érvénytelenné nyilvánító döntését és az azt követően hozott valamennyi döntését megsemmisíti. Kötelezi továbbá ajánlatkérőt 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírság megfizetésére.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a jogorvoslati kérelem, ajánlatkérő észrevétele alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2002. augusztus 7-én megjelent 32. számában tett közzé ajánlati felhívást nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
Az ajánlati felhívás 11. pontja tartalmazta az ajánlattevőktől a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságuk igazolására kért adatokat és tényeket, valamint az ajánlattevőknek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjait.
A pénzügyi alkalmasság igazolása körében ajánlatkérő többek között kérte, hogy ajánlattevő, illetve a 10%-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó valamennyi olyan pénzintézettől származó igazolás csatolását, ahol bankszámlával rendelkezik az alábbiak szerint:
1 hónapnál nem régebbi banki információ az ajánlattevő pénzügyi helyzetéről az alábbi tartalommal:
- mióta vezeti az ügyfél egyszámláját,
- fizetési kötelezettségeinek pontosan eleget tesz-e,
- 2001., 2002-ben számláján sorban állás volt-e.
Ajánlatkérő ezzel összefüggésben előírta, hogy alkalmatlan az az ajánlattevő, akinek 2001., 2002. évben egynél több esetben volt sorban állás a bankszámláján.
Az ajánlati felhívás 13. pontja alapján az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat, melyhez ajánlatkérő megadta az elbírálás részszempontjait, azok súlyszámát, illetőleg a részszempontonként adható pontszám alsó és felső határát, valamint azt a módszert, amellyel a pontok kiszámítása történik.
Ajánlatkérő az ajánlat elkészítésének megkönnyítése céljából dokumentációt is biztosított az ajánlattevők részére. A dokumentáció tartalmazta az "általános információkat" az ajánlat elkészítéséhez, az "elvárt szerződéses feltételeket", a dokumentáció része volt az ajánlati kivonat mintalapja, valamint a műszaki tervdokumentáció.
Ajánlatkérő 2002. szeptember 2-án helyszíni konzultációt is tartott.
Az ajánlattételi határidőre 2002. szeptember 17-re az alábbi ajánlattevők nyújtották be ajánlataikat: Silye és Társa Kft., Mátraaljai Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat, Hevesvíz Építő Szolgáltató Rt., Strabag Építő Kft. Egri Főépítésvezetősége és kérelmező.
A bontási jegyzőkönyv szabályosan tartalmazta a Kbt. 51. § (3) bekezdésben foglalt adatokat, az ajánlattevők nevét, székhelyét, az ellenszolgáltatás összegét és a vállalt teljesítési határidőt. A jegyzőkönyvben rögzítésre került az is, hogy az eredményhirdetés időpontja 2002. október 1.
Ajánlatkérő az eljárást lezáró döntését 2002. szeptember 30-án a 126/2002. (IX. 30.) sz. határozatában hozta meg a képviselő-testület egyhangú döntése alapján, mely szerint a közbeszerzési eljárás nyertese a Silye és Társa Kft.
A nyilvános eredményhirdetésre 2002. október 1-jén került sor, ahol ismertetésre került a közbeszerzési eljárás összegzéséről készített jegyzőkönyv tartalma is. A nyertest követő legkedvezőbb ajánlattevő a Strabag Építőipari Kft.
A kérelmező ajánlatát ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánította, melynek oka, hogy pénzügyi alkalmassága igazolására egy más közbeszerzési munkára vonatkozó banki igazolást csatolt.
Kérelmező ezt követően 2002. október 7-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet ajánlatkérő ajánlata érvénytelenné nyilvánító döntése ellen, továbbá sérelmezte, hogy az ajánlatkérő által készített összegzés nem felel meg az 5. sz. mellékletben foglaltaknak.
Jogorvoslati kérelmében kérte ideiglenes intézkedésként a szerződés megkötésének megtiltását, jogsértés megállapítását, az ajánlatkérő döntésének megsemmisítését.
Kérelme indoklásában előadta, hogy az általa csatolt bankinformáció a kiírás feltételeinek megfelelt, nem volt előírás, hogy a pénzintézetnek ehhez a pályázathoz kell kiadni az igazolást, így ajánlata ez okból érvénytelen nem lehet. Sérelmezte továbbá, hogy ajánlatkérő nem jelölte meg az elkészített összegzésben azt a jogszabályhelyet, amelyre az ajánlata érvénytelenségét alapította. Az összegzésben az ajánlatok értékeléséből nem állapítható meg, hogy az ajánlattevők az egyes bírálati szempontokra milyen ajánlatot tettek, gyakorlatilag a pontozási rendszer szabályai kerültek ismételten ismertetésre.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását.
Indokolásként előadta, hogy a lehető legnagyobb körültekintéssel értékelte az ajánlatokat, betartva a közbeszerzési törvény és az ajánlati felhívás feltételeit.
A bizottság úgy értékelte, hogy a kizáró okként feltüntetett szempontok nem feleltek meg a kiírás feltételeinek, ennek alapján a képviselő-testület elfogadta a bizottság értékelését.
A Döntőbizottság 2002. október 8-án ideiglenes intézkedést hozott, mely alapján a közbeszerzési eljárást lezáró szerződés megkötését megtiltotta.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek írásos beadványai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. a) pontjában írta elő az ajánlattevőktől a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságuk igazolására kért adatokat és tényeket. A pénzügyi alkalmasság igazolása körében ajánlatkérő az alábbi előírást tette:
1 hónapnál nem régebbi banki információ az ajánlattevő pénzügyi helyzetérői az alábbi tartalommal:
- mióta vezeti az ügyfél egyszámláját,
- fizetési kötelezettségeinek pontosan eleget tesz-e,
- 2001., 2002-ben számláján sorban állás volt-e.
A kérelmező ajánlatának 6. és 7. oldalán találhatók az MKB és az OTP Bank által 2002. augusztus 22-én kiadott bankinformációk. Ezen iratok az ajánlatkérő által megkövetelt adatokat tartalmazzák. Ezekből egyértelműen meg lehet állapítani, hogy kérelmező az ajánlatkérő általtámasztott pénzügyi alkalmassági követelménynek megfelel függetlenül attól, hogy az OTP Bank által kiadott információ tartalmazta azt is, hogy ezt az iratot egy másik közbeszerzési eljárás kapcsán kérte meg a számlatulajdonos. Az ajánlati felhívásnak pedig nem volt olyan kitétele, hogy a bankinformációnak az ajánlatkérő megnevezését tartalmaznia kell. Ebből következik, hogy kérelmező ajánlata e tekintetben megfelel a Kbt. 43. § (1) bekezdésben foglaltaknak, így ajánlatkérő jogszerűtlenül döntött a kérelmező ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáról.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Ennek alapján ajánlatkérő megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel a Kbt. 52. § (1) bekezdését, amikor jogsértő módon döntött az ajánlat érvénytelenné nyilvánításáról.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
Az 5. sz. melléklet 2. a) pontja szerint az érvényes ajánlatot tevő, ki nem zárt és alkalmasnak talált ajánlattevők neve, ajánlatuknak az elbírálás szempontja és az összességében legelőnyösebb ajánlat választása esetén annak részszempontjai szerinti tartalmi elemeket ismertetni kell.
Az ajánlatkérő által készített összegzés az ajánlatok tartalmi elemeit nem tartalmazta, ennek alapján nem is állapítható meg, hogy ajánlatkérő pontozása jogszerű volt-e.
A fentiek alapján ajánlatkérő megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdését.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította, a c) pont alapján döntött az ajánlatkérő jogsértő és azt követő döntéseinek a megsemmisítéséről, a f) pont alapján határozott a bírság kiszabásáról és a
h) pont alapján határozott a költségek viseléséről.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint: "A bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg."
A bírság minimális mértékét a költségvetési törvény 2002-ben 1 000 000 Ft-ban állapította meg.
A Döntőbizottság a bírság mértékének kiszabásánál figyelemmel volt a beszerzés értékére, illetve arra a körülményre, hogy a jogsértő döntések megsemmisítésével mód nyílt a jogsértés reparálhatóságára. A Döntőbizottság személlyel szemben bírság kiszabását mellőzte figyelemmel arra, hogy a jogsértő döntést jelen esetben a képviselő-testület hozta meg, így személyes felelősség nem volt megállapítható.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. október 30.
Dr. Engler Magdolna s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
