KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (10067)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.573/15/2002.
Tárgy: a Délépítő Rt. jogorvoslati kérelme Tótkomlós Városi Önkormányzat közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Délépítő Építő és Szerelő Rt. (6721 Szeged, Bocskai u. 10, képviseli: dr. Győry András ügyvéd, 6721 Szeged, Széchenyi tér 5., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet Tótkomlós Városi Önkormányzat (5940 Tótkomlós, Fő út 1., nevében eljár: Thermál-BER Kft., 5600 Békéscsaba, Dr. Becsey Oszkár u. 10-12., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Tótkomlós, Rózsa Fürdő Széchenyi Terv Turizmusfejlesztési Program keretében tervezett rekonstrukció megvalósítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2002. május 8-i 19. számában tette közzé részvételi felhívását 3014/2002 szám alatt nyílt előminősítési eljárásra, Tótkomlós, Rózsa Fürdő Széchenyi Terv Turizmusfejlesztési Program keretében tervezett rekonstrukció tárgyában.
Ajánlatkérő a beszerzés tárgyát és mennyiségét a részvételi felhívás 3. pontjában határozta meg az alábbiak szerint:
a) fürdőépület rekonstrukciója és bővítése összesen 1114 m2 alapterülettel (meglévő kétszintes épület átalakítása és a belső oldali "U" alakú tér egyszintes beépítésével egy új, 8,0 × 22,0 m-es fedett uszoda kialakítása),
b) gyógyászati épület kialakítása 869 m2 alapterülettel (meglévő 242 m2-es földszintes épület átalakításával és 627 m2-es kétszintes + tetőteres bővítménnyel),
c) strand- és termálmedencék rekonstrukciója, építése:
- meglévő 100/3-as méretű medence átépítése és vízgépészeti munkái,
- meglévő 203 m2 vízfelületű termálmedence építőmesteri és vízgépészeti felújítása és árnyékoló védőtető építése,
- új 92 m2 vízfelületű pezsgőmedence építése árnyékoló védőtetővel,
- gyermek-élménymedence építése 100 m2 vízfelülettel.
d) A fürdő előzőek szerinti létesítményeinek működéséhez szükséges technológiai gravitációs csatornák és nyomóvezetékek, illetve közműbekötések és egyéb kapcsolódó építmények kiépítése a részvételi jelentkezési dokumentáció szerint.
A részvételi felhívásra hat részvételi jelentkezés érkezett, amelyeket ajánlatkérő elbírált, és közülük ötöt alkalmasnak minősített. Erről szóló döntését 2002. június 28-án kihirdette.
Ajánlati felhívását 2002. július 5-én küldte meg az alábbi ajánlattevőknek: Békés Megyei Általános Építőipari és Vállalkozási Rt., ZÁÉV Rt.; Herma Kft., Strabag Kft. és kérelmező.
Az ajánlati felhívás 11. pontjában meghatározta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért tényeket és adatokat az alábbiak szerint:
Az alkalmasnak előminősített ajánlattevők kötelesek nyilatkozatban megerősíteni, hogy helyzetükben nem következett be olyan változás, amely a Kbt. 46. §-a előírásainak értelmében lehetetlenné teszi ajánlattevői pozíciójukat. Az előminősítési eljárás során benyújtott igazolások közül az ajánlattételi határidőre érvénytelenné váltak esetében újbóli érvényes dokumentumok benyújtása szükséges.
Előzőek elmulasztása az ajánlat érvénytelenségét vonja maga után.
Az ajánlati felhívás 13. pontjában megjelölte, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el az ajánlatokat.
Az ajánlatkérő a 16. pontban az egyéb információk körében előírta a következőket:
- az ajánlatok "eredeti" példányát oldalanként folyamatos sorszámozással kell ellátni. Az ajánlatot cégszerűen alá kell írni, és minden olyan oldalát, amelyen cégszerű aláírás nem szerepel, a cégjegyzésre jogosult, vagy az általa (az ajánlatban dokumentáltan) felhatalmazott személynek - feketétől eltérő színű - szignójával kell ellátni. A másolati példányok kizárólag az eredetiről készült fekete-fehér másolással készülhetnek. A formai követelményektől eltérően benyújtott ajánlat a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja értelmében érvénytelen.
- Az építési tevékenység végzéséhez szükséges a 45/1997. KTM rendelet 13. §-a szerinti kivitelezési - minden munkarészre kiterjedő - tervdokumentáció elkészíttetése, amely tanúsítja az építési engedélyezési és az ajánlatkérési műszaki dokumentációban részletezett követelmények teljesítését, a nyertes ajánlattevők feladata.
- Ajánlatkérő a Kbt. 43. § (4) bekezdésében foglaltak alapján hiánypótlási lehetőséget biztosít.
Az ajánlattételhez dokumentáció is rendelkezésre állt. Ennek volt része az ajánlattevők eligazítását szolgáló "Útmutató", amely tartalmazta az ajánlati és szerződési feltételeket. (Az ajánlatkérő 2002. július 26-án módosította az ajánlati felhívást és dokumentációt, amelyet az ajánlattevőkkel közvetlenül közölt). Előírásai közül az alábbiak érvényességi feltételként jelentek meg:
- az ajánlat kötelező tartalmán belül szerepelnek a vállalkozói árajánlat-mellékletei, köztük a változatlan tartalommal elkészített, tételesen beárazott tervezői költségvetés, a járulékos költségek tételes költségvetése és a műszaki-mennyiségi észrevételek tételes költségvetése, mint különböző dokumentumok (3.9) pont;
- jóteljesítési bankgarancia nyújtásának nyilatkozattal történő vállalása (5.2 pont);
- az ajánlati ár képzésének szabálya, melynél "költség"-elem a változtatás nélkül beárazott tervezői költségvetés ellenértéke (6.1 pont);
- járulékos költségnek minősülnek egyes közművek biztosításához szükséges engedélyek beszerzése, mérőórák elhelyezése és beüzemelése, a kiviteli tervdokumentáció elkészítése, az ezekre vonatkozó tételes költségvetés is az ajánlat kötelező része (7 pont);
- a külön elkészített műszaki észrevételekre vonatkozó tételes költségvetést mellékletként kell az ajánlatba csatolni, nem szabad a tervezői költségvetés tételeivel azt összevonni.
Az ajánlati dokumentáció része volt az ajánlattevők által kitöltendő "Vállalkozói árajánlat" című iratminta is.
Rész-, illetve többváltozatú ajánlattétel lehetőségét ajánlatkérő kizárta.
Helyszíni konzultációra 2002. augusztus 7-én került sor, ekkor ajánlatkérő megerősítette a kiviteli terv készítésére vonatkozó igényét. Később számos kérdésre írásban adott választ.
A kérelmező is feltett írásban kérdést, amely a "mobil berendezések" tétel pontosítására vonatkozott, és amelyre augusztus 29-én ajánlatkérő írásban válaszolt.
A 2002. szeptember 5-i ajánlattételi határidőre négy ajánlat érkezett, a felhívottak közül a Békés Megyei Általános Építőipari és Vállalkozási Rt. nem tett ajánlatot. Ajánlatkérő a lebonyolító bevonásával értékelte az ajánlatokat. A bírálóbizottság 2002. szeptember 19-én megállapította, hogy pótolható hiányt egyik ajánlatban sem talált, így a hiánypótlást nem alkalmazza. Felmerült a kérelmező ajánlatának érvénytelensége is, erre vonatkozóan szakvélemény beszerzését tartották szükségesnek.
Ajánlatkérő képviselő-testülete 2002. szeptember 23-án bírálta el az ajánlatokat. A nyertes ajánlattevő a Herma Kft. lett, a kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánította a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján, mivel az nem felelt meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Szeptember 25-én nyilvános eredményhirdetésre került sor.
Az ajánlatkérő a Herma Építőipari Kft.-vel a vállalkozási szerződést 2002. október 16-án megkötötte.
A kérelmezőt az ajánlata érvénytelenségét megalapozó indokokról szeptember 25-én írásban tájékoztatták az alábbiak szerint:
1. Az ajánlattételi tervdokumentáció "Útmutató az ajánlattevők számára" 6.1. pontja egyértelműen intézkedik, hogy az ajánlati ár: "Az ajánlattételi műszaki tervdokumentáció részét képező tételes tervezői költségvetés változtatás nélküli beárazásával képzett költség", amit a "vállalkozói árajánlat" 1. pontjában kell szerepeltetni.
2. Az "Útmutató az ajánlattevők számára" 8. pontja intézkedik a műszaki és mennyiségi észrevételek költségkihatásának kezeléséről, amit a "vállalkozói árajánlat" 3. pontjában kell szerepeltetni. Ezen belül a 8.2. pont külön kihangsúlyozza, hogy az észrevételeket "el kell különíteni a tervezői költségvetéstől", illetve a 8.3. pont felhívja ajánlattevők figyelmét, hogy "Az észrevételek költségvetési tételeit a tervezőt költségvetési kiírás egyes tételeivel nem szabad összevonni".
3. Az ajánlat tételes átvizsgálása során az ajánlatkérő a következőket állapította meg:
a) A fürdőépület és nyári öltöző belső villanyszerelési munkáinak 101. és 102. sorszámú tételének kiírt szövegét és mennyiségét megváltoztatta.
b) Ugyanitt a 103. és 104. sorszámú tételek mennyiségét, a tervezői kiíráshoz képest megduplázta (4 db helyett 8 db, illetve 2 db helyett 4 db van költségelve).
c) Ugyanitt a 105. sorszámú tételt 106. sorszám alatt megismételte (kétszer szerepelteti ugyanazt a tételt), ugyanakkor a tervezői kiírás 109. sorszámú tételét (motorbekötések háromszori próbával 32 db) ajánlatában nem szerepelteti.
d) A külső kábel belső villanyszerelési munkáinak 26. sorszámú tétele az ajánlatban nem szerepel (5 db KVE-4 típusú végelzáró).
e) Az ajánlat 211. oldalának 35. sorszámú tételében a tervezői költségvetési kiírásban nem szereplő munkanem szerepel, ugyanakkor a tervezői költségvetési kiírás 35. sorszámú tételében kiírt munkát - tartószerkezet a szárazér fölötti kábel átvezetéséhez - az ajánlat nem tartalmazza.
A kérelmező 2002. szeptember 30-án benyújtott jogorvoslati kérelmében kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértést, semmisítse meg ajánlatkérőnek a kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánító, valamint eljárást lezáró döntését, marasztalja a jogsértőt a költségekben, alkalmazzon ideiglenes intézkedést.
Kérelmének indokaiként az alábbiakat adta elő:
Ajánlatkérő azzal indokolta a kérelmező ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását, hogy a kérelmező nem teljesítette a költségvetés beárazásával kapcsolatos előírást, azt megváltoztatva, illetve több esetben hiányosan árazta be. Kifogásként merült fel az is, hogy a kiegészítő költségvetési tételeket nem elkülönítve adta meg a kérelmező. Az eljárásban a hiánypótlás lehetséges volt, többeket arra fel is hívta az ajánlatkérő. Kérelmező nem vitatta, hogy az ajánlat készítése során "technikai hibákat" elkövetett, illetve a kiíráshoz képest a költségvetésen több helyen is változtatott, azonban - álláspontja szerint - ezek a hibák jelentéktelenek voltak, illetve hiánypótlással azokat ki lehetett volna javítani, nem eredményezhettek volna érvénytelenséget. Az a törvényi rendelkezés, hogy az ajánlatnak meg kell felelnie az ajánlatkérő által közölt feltételeknek, nem értelmezhető a tökéletes egybeesés követelményeként. A határt akként kell ilyen esetekben meghúzni, hogy az eltérés befolyásolja-e az alapelvek teljesülését. Jelen eljárásban a kérelmező ajánlata lett volna a nyertes a megadott szempontrendszer szerinti értékelésben, ajánlatkérő a döntéssel éppen az egyébként győztes ajánlat kizárására törekedett.
Kérelmező 2002. október 9-én benyújtott kiegészítő jogorvoslati kérelmében előadta, hogy a nyertes ajánlat sem felelt meg maradéktalanul az ajánlati és dokumentáció feltételeinek. Az ajánlatkérőnek az alapelvekre tekintettel, egyforma szigorúsággal kellett a felhívásnak való megfelelőség kérdésében döntenie. Emiatt másodlagos kérelemként a nyertes, illetve a többi ajánlat érvénytelenségének megállapítását kérte.
Előadta, hogy 2002. október 8. napján tudomására jutott információk szerint a nyertes, a Herma Építőipari Kft. ajánlatában formai és tartalmi hibák találhatók az alábbiak szerint.
Ajánlatkérő "Útmutató az ajánlattevők számára" 3.5. pontjában felhívta ajánlattevőket az ajánlattételi határidőre érvénytelenné váló igazolásuk felsorolására, és helyettük az érvényesek csatolására.
Ajánlatkérő az előminősítési eljárás megindításáról szóló hirdetményének 12.1. pontja értelmében csatolni kell 60 napnál nem régebbi cégkivonatot.
A Herma Építőipari Kft. 2002. május 16-i keltezésű cégkivonatot csatolt, míg a módosított ajánlattételi határidő 2002. szeptember 15-ig új cégkivonat csatolása kötelező volt az ajánlattételi felhívás szerint.
Kérte a többi igazolás vonatkozásában a nyertes ajánlat ebből a szempontból történő vizsgálatát.
Ajánlatkérő a fent felhívott Útmutató 2.5. pontjában előírta, hogy az ajánlatot a "szükséges helyeken cégszerűen alá kell írni", mely kitételt a "Felhívás ajánlattételre" 16. pontja is tartalmazza.
A nyertes ajánlattevő az előminősítéses eljárásban becsatolta címpéldányát, melyből megállapítható, hogy a cég jegyzéséhez szükséges az aláírás fölött a cég nevének a szerepeltetése.
A nyertes ajánlattevő ajánlatát több helyen nem cégszerűen írta alá, pl. a 2., a 11., a 16. és a 225. oldalakon.
A nyertes ajánlattevő ajánlatát a 16. oldalon - bár az előírás cégszerű aláírást követel - egyáltalában nem írta alá.
Az Útmutató 2.5. pontja kimondja, hogy az ajánlat "minden olyan oldalát, amelyben cégszerű aláírás nem szerepel, a cégjegyzésre jogosult szignójával kell ellátni", mely kitételt a "Felhívás ajánlattételre" 16. pontja is tartalmazza. Ajánlatkérő által kibocsátott "Felhívás ajánlattételre" 16. pontja kimondja, hogy "az ajánlatok eredeti példányát oldalanként folyamatos sorszámozással kell ellátni".
A Herma Építőipari Kft. nyertes ajánlata az ajánlati biztosíték második oldalát - melynek a 12. oldalszámot kellett volna hogy kapja -, nem számozta be, és azt az oldalt ajánlattevő képviselője kézjegyével nem látta el.
A nyertes ajánlat főösszesítője, valamint ajánlatkérő ezzel kapcsolatosan rendelkezésre bocsátott formanyomtatvány a minta nincs összhangban, ugyanis a levont - 40 313 750 Ft-os tételt a mennyiségi észrevételeknél kellett volna szerepeltetni az ajánlatkérési dokumentáció szerint.
A nyertes ajánlattevő módosította a fenti formanyomtatványmintát, holott az ajánlatkérési dokumentáció 3.8. pontja szerint erre nincs lehetőség, illetve nem írta alá cégszerűen.
Ajánlatkérő - megkeresésére - 2002. augusztus 29. napján kelt levelében az alábbiakat közölte:
"A mobil berendezéseket kérjük pontosan felsorolni szíveskedjenek az esetleges félreértések elkerülése végett, pl.: fogasok, krómacél stb."
A nyertes ajánlat 192. oldalán 13. tételszám alatt szerepelteti a mobil berendezéseket, azonban ennek tényleges tartalma ismeretlen, figyelemmel arra, hogy ajánlatkérő felhívása ellenére pontos felsorolás nem található.
A Herma Építőipari Kft. jóteljesítési garancia űrlapján (225. oldal) 24 hónapos lejárat szerepel, míg az értékelés 36 hónapot vesz figyelembe.
A felhívás ajánlattételre elnevezésű dokumentum 7.2. pontja kimondta, hogy "a kiviteli tervek elkészítése nyertes ajánlattevő feladata".
A Herma Építőipari Kft. nyertes ajánlata részét képező vállalkozási szerződés 2. pontja a tervezést nem tartalmazza, illetve a 4.1. b) pont ötödik pontja ajánlatkérő kötelezettségévé teszi "4 példány komplett kiviteli dokumentáció" átadását.
Nyertes ajánlattevő ajánlata ebből a szempontból legalábbis ellentmondásosnak mutatkozik.
Ajánlatkérő az Útmutató 3.9. pontjában meghatározta az árajánlat mellékleteit. A nyertes ajánlattevő ajánlatához mellékelte a 3.9.1. és 3.9.2. pontokban írt költségvetést, valamint 3.9.3. pontban írt műszaki tartalmat, azonban ellentétben az Útmutató 2.6. pontjában írtakkal, az ajánlatkérési dokumentációtól eltérő helyen szerepel.
Ajánlatkérő három költségvetés elkészítését írta elő, a nyertes ajánlat egy negyedik költségvetésként "műszaki korrekció költségcsökkentő hatását" szerepelteti, melyre nem lett volna módja.
Észrevételezte, hogy a nyertes ajánlata tartalmazza a hálózatfejlesztési költségeket, mely szintén ellentétes a dokumentáció feltételeivel.
A fentiekben megállapítható, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata eltér az ajánlatkérési dokumentációtól.
A kérelmező által a fentiekben felsorolt és álláspontja szerint az ajánlatkérési dokumentációval ellentétes tartalmi elemek a nyertes ajánlat érvénytelenségét is megalapozzák. Ennek kapcsán a kérelmező elsődlegesen azt kérte, hogy az ajánlata érdemét nem befolyásoló hibákra tekintettel a kérelmező ajánlatát tekintse érvényesnek és vonja be ajánlatkérő a pontozásba, vagy a nyertes ajánlat érvénytelenségét is állapítsa meg a Döntőbizottság.
Az ajánlatkérő nevében eljáró lebonyolító terjesztett elő észrevételt, melyben előadta, hogy a kérelmezőnek igaza van abban, hogy ajánlata érvényessége esetén ő lett volna a nyertes. Figyelemmel a rendelkezésre álló fedezet mértékére is a két legolcsóbb ajánlatot (Délépítő Rt. és Herma Kft.) szaktervezők bevonásával nagyon tüzetes vizsgálatnak vetették alá. Ennek során kerültek megállapításra a kérelmezővel is közölt érvénytelenségi okok, amelyek tényleges súlya ugyan vitatható, azonban nem betűelütésekből származnak, hanem a kérelmező több helyen érdemben megváltoztatta a tervezői költségvetési kiírás szövegét és mennyiségét, amit pedig a kiírás nem tett lehetővé. A Herma Kft. ajánlatán kívül az összes ajánlat vonatkozásában is felmerült érvényességi kérdésként a hálózatfejlesztési költségek beépítése az ajánlati árba. Ajánlatkérő szándéka szerint ezen költségtényezőt beleértette az ajánlati árba, de erre vonatkozó igényét egyértelműen nem határozta meg, így ebből a szempontból nem érvénytelenített egyetlen ajánlatot sem, illetve azt a Herma Kft. ajánlatánál sem vette figyelembe. Lebonyolítóként javasolta az ajánlatkérőnek a szerződéskötés elhalasztását a jogorvoslati eljárás befejezéséig. A Herma Kft. ajánlata a kérelmező által kifogásoltak tekintetében is megfelel a felhívásnak és a dokumentációnak, azaz érvényes.
A Herma Kft. - az előírtaknak megfelelően - nyilatkozatban megerősítette, hogy helyzetében nem következett be olyan változás, amely lehetetlenné teszi ajánlattevői pozícióját. Egyebekben a cégkivonat nem tartozik az igazolások közé.
Ajánlattevő ajánlatát minden szükséges helyen cégszerűen aláírta, ezen túlmenően, mivel az oldalakat nem szignálta, hanem azokat is aláírta, így amelyik oldalon az aláírás fölött a cég előnyomott neve is szerepel, azok az oldalak is cégszerűen aláírtak.
Az "oldalankénti" megfogalmazáskor valóban nem számoltak azzal, hogy az ajánlatokban "kétoldalas" iratok is kerülhetnek. Az elbírálás során konzekvensen minden esetben azt vizsgálták, hogy minden "lap" legyen beszámozva és szignálva, hogy az ajánlatokból utólag "lapot" sem kivenni, sem hozzátenni ne lehessen. Amikor a lap hátoldalára kerül a közjegyzői hitelesítés, azt sem tekintették soha új oldalnak.
Miután az ajánlattétel időszakában beruházó módosíttatta az ajánlattételi tervdokumentációt, amihez módosított költségvetési kiírást nem kapott a tervezőtől, ebből adódott az a helyzet, hogy az útmutató nem volt összhangban a tervmódosítással. A módosítás a vitatott elektromos munkákat nem érintette. Mivel az ajánlattételi tervdokumentáció hiányossága miatt az ajánlattevőket nem lehet hátrányos helyzetbe hozni, ezért az értékelés során egyaránt elfogadták azt is, ha valaki nulla forinttal árazta be az elmaradó tételeket, de azt is, ha valaki az eredeti költségvetést beárazta, utána elmaradóként hozta a szóban forgó tételeket. Ezek a tételek nem tekinthetők sem mennyiségi, sem műszaki észrevételnek.
Álláspontja szerint a kérelmezőnek akkor lenne ebben a kérdésben igaza, ha a tervdokumentáció módosításkor a módosított költségvetési kiírást is átadta volna ajánlattevőknek, és azt bármelyik ajánlattevő figyelmen kívül hagyta volna.
Kérelmező a Délépítő Rt. kérdését úgy tüntette fel, mintha az az ajánlatkérő válasza lenne, pedig ajánlatkérő válaszában pontos felsorolást nem írt elő.
Az ajánlattételi dokumentációban megkövetelt és az ajánlathoz csatolt adatlapon és szerződéstervezetben a vállalt 36 hónap szerepel. A kifogásolt űrlapot nem kérték, kérelmező sem csatolt ilyen űrlapot, így annak tartalmát nem is vizsgálták.
A Herma Építőipari Kft. szerződéstervezetének 2.5. pontja (206. oldal) értelmében az ajánlat a szerződés elválaszthatatlan része, aminek 226. oldalán szereplő nyilatkozat - mely megjelöli az ajánlattevő által a kiviteli tervek elkészítésére megbízni kívánt irodákat -, cáfolja kérelmező állítását, mely szerint a nyertes ajánlat nem tartalmazza a kiviteli terv elkészítésére vonatkozó kötelezettséget. Megjegyezte, hogy a nyertes ajánlattevő által elkészítendő kiviteli tervet - a kivitelezés előtt - beruházóval jóvá kell hagyatni, erre vonatkozott a vállalkozási szerződés rendelkezése arra nézve, hogy a beruházó adja át a kiviteli tervet ajánlattevőnek.
Előadták, hogy a Herma Kft. megfelelően határozta meg a műszaki korrekció értékcsökkentő hatását külön költségvetésben, hiszen ajánlatkérő módosított költségvetési kiírást nem készített.
A hálózatfejlesztési költségek szerepeltetése irreleváns volt az érvényesség szempontjából, miután a dokumentáció előírása e tekintetben nem volt egyértelmű.
Egyéb érdekeltek közül a nyertes ajánlattevő Herma Kft. kérte a megalapozatlan kérelem elutasítását. A kérelmező által jelzett észrevételek nem alapozzák meg az ő ajánlatának érvénytelenségét. A kérelmező által állított érvénytelenségi okok közül a cégkivonat érvényességét az előminősítési szakaszban kellett vizsgálni, a cégszerű aláírás megfelel a címpéldányban foglaltaknak, az ajánlat folyamatos lapszámozással került benyújtásra, a költségvetés összeállítása az előírtaknak megfelel, kifejezett nyilatkozata szerint 36 hónap jóteljesítési garanciát vállalt, amit az ajánlatkérő helyesen értékelt. Ajánlatának 196. oldalán szerepel a kiviteli terv készítésének költsége, és a kiegészítő műszaki leírásra nem volt előírás, hogyan kell az előkészítő anyagban kezelni; az elkülönített módon történő kezelés szabályos volt. Ajánlata érvényes volt, mert minden tekintetben megfelelt a felhívásnak.
A fentiekre tekintettel nyertes ajánlattevő ajánlata megfelel az ajánlattételi dokumentációban meghatározott feltételeknek, ajánlata érvényes.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi előfeltételei nem álltak fenn.
Ajánlatkérő a vállalkozási szerződést 2002. október 16-án megkötötte a nyertes ajánlattevővel.
A Döntőbizottság az eljárás iratai, a felek szóbeli és írásbeli nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a kérelem alaptalan.
A kérelmező tisztában volt azzal ajánlata elkészítésekor, hogy az ajánlati ár meghatározását szigorú tartalmi és formai előírások szerint kell elvégeznie az ajánlati felhívás és az ajánlattételi dokumentáció szerint. Az ajánlati felhívás és az ajánlattételi dokumentáció feltételeit az eljárás során nem vitatta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező ajánlatában több ponton az ajánlattételi dokumentáció "Útmutató az ajánlattevők számára" című 6.1. pontját megsértette, amikor az ajánlattételi műszaki tervdokumentáció részét képező tételes tervezői költségvetés szövegét, mennyiségi előírásait, azaz annak műszaki tartalmát megváltoztatta. Továbbá sértette az útmutató 8.2. és 8.3. pontját, mely szerint az ajánlattevői észrevételeket, melyek az ajánlati tervdokumentáció műszaki és mennyiségi felülvizsgálatára vonatkoznak, a tervezői költségvetéstől el kell különíteni, illetve az észrevételek tételes költségvetési tételeit a tervezői kiírás egyes tételeivel nem szabad összevonni.
A Döntőbizottság megállapítása szerint a fenti előírásokat a kérelmező ajánlatában az alábbi pontokon sértette meg:
1. A kérelmező ajánlatának 198. oldalán a 101. és 102. villanyszerelésre vonatkozó költségvetési tervezői tételeket megváltoztatta olyan mértékben, hogy nem tehető meg a műszaki tartalom beazonosítása, továbbá a tételekhez tartozó mennyiségek sem egyeznek. A Döntőbizottság nem fogadta el a kérelmező hivatkozását, hogy pusztán a két tétel felcserélése történt, tekintettel arra, hogy a vonatkozó két tétel szövege is eltér a belső villanyszerelési munkákra vonatkozó árazatlan költségvetés szövegezésétől.
2. A kérelmező ajánlatának 198. oldalán az árazatlan költségvetés előírásával ellentétesen a 103. tételnél 4 darab helyett 8 darab, a 104. tételnél 2 darab helyett 4 darabot adott meg.
3. A kérelmező ajánlatának 199. oldalán a 105. tétel másodszor is megadásra került a 106. tételszám alatt, míg a 109. számú tételt a kérelmező kihagyta ajánlatából.
4. A kérelmező ajánlatának 209. oldalán hiányzik a külső kábel villanyszerelési munkáinak 26. sorszámú tétele.
5. A kérelmező ajánlatának 211. oldalán a 35. tételszám alatt más műszaki tartalmú munka szerepel, mint amit a tervezői kiírás 35. tételszáma tartalmaz, hiányzik a tartószerkezet a szárazér fölötti kábel átvezetéséhez megjelölésű munkanem.
A Kbt. 43. § (1) bekezdésének első fordulata szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A Kbt. 52. § (2) bekezdése d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése szerint az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a fenti érvénytelenségi okok valósak, tekintettel arra, hogy a kifogásolt részek a kérelmező ajánlatának részét képezték, függetlenül azok nagyságrendjétől. Az ajánlatkérő által megállapított fenti hiányosságok tartalmi jellegűek voltak, azaz nem olyan formai hibáknak minősülnek, melyek hiánypótlás tárgyát képezhették.
A Döntőbizottság nem osztotta a kérelmező álláspontját, hogy az érvénytelenség megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha az ajánlati felhívás és a dokumentáció feltételeitől történő eltérés egyben sérti a közbeszerzési eljárás tisztaságát, illetve az esélyegyenlőséget. Az ajánlatkérőnek a Kbt. nem ad lehetőséget mérlegelésre abban, hogy csak ebben a fenti esetben zárja ki az érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevőt, az érvénytelenség megállapítása kötelező a Kbt. 25. §-ában meghatározott kógenciára tekintettel az ajánlati felhívás, illetve a dokumentáció feltételeitől való eltérés esetén.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmezőnek a Herma Kft. ajánlatával kapcsolatos jogorvoslati kérelme is alaptalan az alábbi indokok szerint:
l. A kérelmező teljesítette a részvételi felhívás 12.l. pontjának előírását a cégkivonatra és a Kbt. 46. §-a szerinti nyilatkozatra vonatkozóan. Az ajánlati felhívás 11. pontja kizárólag az előminősítési eljárás során már benyújtott igazolások esetleges érvénytelenné válása esetére írta elő újbóli érvényes dokumentumok benyújtását. A cégkivonat nem tartozik sem a Kbt. 46. §-a alá, sem pedig a Kbt. 44. §-a szerinti alkalmassági igazolások körébe.
2. A kérelmező által a nyertes ajánlatában megjelölt oldalakon a cégszerű aláírás hiányos voltára vonatkozó kifogás nem megalapozott, mivel az ügyvezető, Lehoczky András aláírása minden oldalon szerepel és az aláírási címpéldány szerinti előnyomtatott cégnév a lapok fejlécében szerepel. Megjegyzi a Döntőbizottság, hogy a kérelmező által megjelölt és általa formai hiányosságnak minősített kifogás egyébként sem lehetne érvénytelenségi ok, mivel hiánypótlás tárgya lehetett volna.
3. A nyertes ajánlatnak az ajánlati biztosítékkal kapcsolatos bankgarancia-nyilatkozata megfelel a folyamatos sorszámozás követelményének, mivel a kétoldalas dokumentum első oldalán szerepel az aláírás, a második oldalon pedig szerepel a banki cégszerű aláírás, ami kizárja a visszaélés lehetőségét, mely e formai előírás célja. Ez az egyébként formai hiányosság is pótoltatható lett volna az ajánlatkérő részéről, azonban erre nem kapott a Herma Kft. felszólítást.
4. Nem valóságos ellentmondás, hogy a nyertes vállalkozói árajánlata és a költségvetési főösszesítő nincs összhangban a dokumentáció módosítása kapcsán (a műszaki tartalmat csökkentették) levonandó 40 313 750 Ft-os tétel vonatkozásában. Megállapítható, hogy a dokumentáció módosítása kapcsán nem történt meg a tervezői költségvetés módosítása is. Tehát a nyertes változtatás nélkül árazta be a tervezői költségvetést, majd ezt korrigálta a levonandó tétellel és ezt a "Vállalkozói árajánlaton" is feltüntette Az esélyegyenlőség nem sérült, mivel a kérelmező sem külön, hanem a tervezői költségvetés beárazásánál végezte el a korrekciót, és ezt a megoldást is elfogadta az ajánlatkérő. Tehát az ajánlatkérőnek az a hibás eljárása, hogy a megváltoztatott dokumentáció kapcsán nem korrigálta a tervezői költségvetést, nem jelentett hátrányt az ajánlattevők ajánlatának érvényességi vizsgálata kapcsán egyik ajánlattevőre sem.
5. A nyertes ajánlatának 192. oldalán a 13. tételszám alatt szabályosan szerepel a mobil berendezések megjelölése; tekintettel arra, hogy a nyertes a kérelmező kérdésére adott lebonyolítói válasznak pontosan megfelelően határozta meg ezt a tételt, tehát konkrét felsorolás nélkül. A mobil berendezések felsorolását csak a kérelmező kérte, ajánlatkérő ezt nem jelölte meg előírásként.
6. A nyertes ajánlattevő a Kbt. 43. § (1) bekezdése szerinti ajánlattevői nyilatkozatának 5. pontjában, valamint a vállalkozási szerződés 9.2. pontjában 36 hónap jóteljesítési garanciát vállalt. Tehát a nyertes ajánlattevő 36 hónapos jóteljesítési garancia vállalását kellett figyelembe venni az ajánlatkérőnek, melyet az ajánlati kötöttség körében tett. Az ajánlatának 225. oldalán szereplő "űrlap" csatolása nem volt előírás, azt figyelembe venni nem lehetett, legfeljebb a nyertes ajánlattevő által javasolt blankettaformaként lehetett minősíteni.
7. A nyertes ajánlat járulékos költségre vonatkozó összesítője szerint a 7. tételszám alatt megadta a kiviteli tervek elkészítésének költségét, tehát a nyertes ajánlattevő azt vállalta, továbbá ajánlatának 226. oldalán kifejezetten nyilatkozik is erre. A vállalkozási szerződés 4.1. b) pont 5. pontjában foglalt megrendelői, illetve ajánlatkérői kötelezettség előírása 4 példány komplett kiviteli dokumentáció átadására pedig azért nem ellentmondás, mivel a leszállított kiviteli tervet az ajánlatkérőnek mint beruházónak kell jóváhagynia, majd ezt követően bocsátja azt a kivitelező rendelkezésére.
8. Nem indokolt a kérelmezőnek azon kifogása sem, amely a nyertes ajánlattevő által megadott és az ajánlatkérő által nem előírt "műszaki korrekció értékcsökkentő hatása" című költségvetéssel kapcsolatos. A nyertes ajánlattevő kénytelen volt a dokumentáció módosítása kapcsán csökkent műszaki tartalmat meghatározni, miután nem állt rendelkezésére módosított tervezői költségvetés. A nyertes ajánlattevő tehát nem az ő érdekkörében bekövetkezett módosítás kapcsán szabályosan járt el, mikor változtatás nélkül beárazta a tervezői költségvetést, majd korrigálta azt a kihagyandó tételekkel, ezért ez nem minősül kivitelezői észrevételnek. Az ajánlatkérő elfogadta a kérelmező módszerét is, mely szerint a tervezői költségvetés beárazásánál végezték el a korrekciót, tehát az esélyegyenlőség alapelve nem sérült.
9. A közműfejlesztési hozzájárulás vonatkozásában a Döntőbizottság elfogadta az ajánlatkérő, illetve a lebonyolító azon nyilatkozatát, hogy a dokumentáció nem volt egyértelmű e körben. Ugyanis a 7.1.1. pont és a 7.1.2. pont rendelkezik a közüzemi mérő elhelyezéséről, beüzemeléséről és a külső elektromos munka, a közműépítés, a rákötésekhez szükséges üzemeltetői és hatósági engedélyek beszerzéséről, és e körbe beleérthető a fenti tétel, de kifejezetten az nincs megjelölve. Ezért az ajánlatok érvényességi vizsgálata során ennek a tételnek a kihagyása, vagy az ajánlatban való beépítése sem vezethetett érvénytelenséghez.
A Döntőbizottság nem látta indokoltnak a többi ajánlat érvényességi vizsgálatát, tekintettel arra, hogy a kérelmezőnek a nyertes ajánlattevő viszonylatában állt fenn az érdeksérelme, figyelemmel a megkötött vállalkozási szerződésre is.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a kérelmet elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján a költségek viseléséről a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, tekintettel arra, hogy jogsértés nem került megállapításra.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. november 7.
Dr. Csanádi Péter s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos
