KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (10071)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.602/9/2002.
Tárgy: a Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás az Államháztartási Hivatal közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: Döntőbizottság elnöke) által az Államháztartási Hivatal (1052 Budapest, Deák F. u. 5., képviseli: dr. Tótok János jogtanácsos, a továbbiakban: ajánlatkérő) "Bp. X. ker. Bartók Béla út 120-122. sz. ingatlan átalakítása kivitelezési kiegészítő munkáinak ellátása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárást megszünteti.
A felek viselik az eljárással felmerült költségeiket.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel lehet kérni a Fővárosi Bíróságtól. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai, ajánlatkérő írásbeli és szóbeli nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2002. április 24-én indította meg nyílt előminősítéses közbeszerzési eljárását Budapest, Bartók Béla út 120-122. sz. alatti épületének átalakítására, felújítására kiviteli terv alapján.
Ajánlatkérő az eljárás során az ajánlati dokumentációban és az annak részét képező tervdokumentációban határozta meg részletesen a beszerzésével szemben támasztott követelményeit.
Az eljárás nyertese az EN & BT Kft. lett, akivel 2002. július 26-án kötötték meg az eljárást lezáró szerződést 616 135 680 Ft + áfa vállalkozási díj mellett. A szerződés III.2. pontjában a teljesítés határidejét 2002. szeptember 13-ában határozták meg.
Ajánlatkérő 2002. szeptember 25-én tájékoztatta a Döntőbizottság elnökét arról, hogy a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 70. § (2) bekezdés a) és c) pontja alapján hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást kíván lefolytatni.
Az eljárásfajta választását azzal indokolta, hogy a kivitelezés megkezdése, a bontási munkák során olyan előre nem látható (nem is tervezhető) műszaki problémák, körülmények tárultak fel, amelyek megoldása az építkezés további folytatásához feltétlenül szükséges.
Tájékoztatójához mellékelte ajánlati felhívását, ajánlattételre hívta fel a korábbi nyertes ajánlattevőt. Felhívásában rendelkezett az alkalmassági követelményekről, az ajánlatok elbírálásának szempontjáról és eljárása lefolytatásának menetéről. Közölte, hogy írásbeli ajánlatot nem kér, az első tárgyalás időpontját 2002. szeptember 26-ára tűzte ki, míg a teljesítés határidejét 2002. október 15-ében állapította meg.
A Döntőbizottság elnöke 2002. október 8-án jogorvoslati eljárást kezdeményezett ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. A kezdeményező irat indokolása szerint a rendelkezésre bocsátott iratokból nem állapítható meg egyértelműen a választott eljárásfajta törvényi feltételeinek a megléte. Indítványozta, hogy a Döntőbizottság vizsgálja meg a közbeszerzési eljárás jogalapját, illetve az ajánlati felhívás jogszerűségét.
Ajánlatkérő írásbeli és tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozatában kiegészítette a tájékoztatójában foglaltakat, továbbá csatolta a korábbi és a mostani közbeszerzési eljárására vonatkozó iratait.
Álláspontja szerint a választott eljárásfajta feltételei fennállnak. Az ingatlan átalakításának munkái során több olyan előre nem látható, de feltétlenül szükséges munka merült fel, amelyek elvégzése nélkül az eredeti szerződés teljesítése nem lett volna lehetséges. Előadta, hogy pótlólagos munkák és költségek merültek fel amiatt, hogy a kivitelezés első heteiben az ingatlan kiürítése még nem történt meg, ezért biztosítani kellett a munkaterület lehatárolását és a bentlakók részére közműszolgáltatás nyújtását. Hivatkozott arra is, hogy az érintett szakhatóság pótlólag előírta a tűzgátló ajtók vezérlését és a biztonságtechnikai csatlakozások kiépítését. A nyílt eljárásban nem képezte beszerzés tárgyát a távfűtés biztosítása, ugyanis az előttük ismert adatok birtokában azt megoldottnak tekintették. Az építkezés során vált ismertté, hogy részben a távfűtési vezetékszakaszok birtokhatár-problémái, részben a vezetékrendszer rossz műszaki állapota miatt a szolgáltatás gazdaságosan még felújítással sem biztosítható megfelelően. Emiatt merült fel kiegészítő munkaként az eddigi távfűtési rendszerről történő leválás és gázbevezetéssel önálló kazánház létesítése. Több kiegészítő munka azért vált szükségessé, mert azokat a tervezés során nem ismerték, hanem csak a kivitelezés során, a feltáráskor váltak megállapíthatóvá, ilyenek pl. a pavilonépület nem látható szerkezeti elemeinek megerősítése, pótlása; a földszinti ablakok feletti áthidaló hiányok pótlása; a pavilonépület csapadékvíz-elvezetésének biztosítása - részben a csatornahálózat, részben a pontatlan közműtérkép miatt -; a főépületet és a pavilont összekötő vezetékek fektetésének többletköltsége - a föld alatti akadályok miatt -; a bontásra kerülő burkolatok alatt több réteg régi burkolat bontásának szükségessége és ezt követően a terület aljzatkiegyenlítésének biztosítása. Szintén több esetben a kivitelezés során vált nyilvánvalóvá egyes kiegészítő munka elvégzésének szükségessége, illetve az, hogy a munka a megismert feltételek mellett csak jelentős területköltség
gel valósítható meg, ilyenek: a IV. emelet mennyezeti síkjának durva egyenetlenségei miatt álmennyezet kiépítésének szükségessége, majd a lámpatesteknek, illetve több szerelési munkának a megnövekedett költsége; a lépcsőházak üvegfelületei acélszerkezetének mázolása, az ablakközök acélpilléreinek védőborítása; a fellelt vasbeton falakon a terv szerinti nyílások készítésének többletköltsége. Problémaként adódott a kivitelezés során, hogy a meglévő kerítésszakaszról megállapították, hogy azt a szomszédos ingatlan területén létesítették, azonban rossz állapota miatt áthelyezése nem volt megoldható, így új kerítésanyag felhasználása vált szükségessé.
Ajánlatkérő közölte, hogy az eredeti teljesítési határidőig, 2002. szeptember 13-ig, illetve jelen közbeszerzési eljárása indításáig - a munkaterület késedelmes átadása miatt - a teljesítés még nem fejeződött be.
Bejelentette, hogy közbeszerzési eljárását lefolytatta, 2002. szeptember 26-án a tárgyalást az ajánlattevővel megtartotta, ekkor ki is hirdette az eljárást lezáró döntését. 2002. október 4-én kötötték meg az eljárást lezáró szerződést a nyertessel 86 704 942 Ft + áfa ellenérték mellett.
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás iratai között csatolta a kivitelező által 2002. augusztus 15. és szeptember 10. között bejelentett - tételes költségvetéssel alátámasztott - kiegészítő munkákra vonatkozó igénybejelentését szakterületenkénti bontásban: építészet, gépészet, elektromos és külön gázkazánnal kapcsolatos munkák.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során kizárólag azt vizsgálta, hogy az ajánlatkérő által választott Kbt. 70. § (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti eljárásfajta feltételei fennállnak-e.
A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy ajánlatkérő eljárásfajta-választása nem volt jogsértő.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárás vonatkozásában ezen megengedő szabályokat a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
A Kbt. 70. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetén, ha előre nem látható körülmények folytán az építési beruházás, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez az eredeti szerződésben nem szereplő kiegészítő építési beruházási munkának, illetve szolgáltatásnak a korábbi nyertes ajánlattevővel való elvégzése vált szükségessé, feltéve, hogy
a) a kiegészítő építési beruházási munka, illetve szolgáltatás értéke nem haladja meg a korábbi közbeszerzés értékének ötven százalékát, és
b) a kiegészítő építési beruházási munkát, illetve szolgáltatást aránytalan nehézség nélkül nem lehet műszakilag vagy gazdaságilag elválasztani a korábban kötött szerződéstől, vagy
c) az elválasztható építési beruházási munka, illetve szolgáltatás feltétlenül szükséges az eredeti szerződés teljesítéséhez.
Ezen eljárásfajta alkalmazásának elsődleges feltétele, hogy olyan kiegészítő építési munkára vonatkozzon, amelynek teljesítése szükséges az eredeti beszerzési igény kielégítéséhez, azonban ez nem volt előre látható és az eredeti szerződésben sem rendelkeztek róla. Szükséges továbbá, hogy indokolt legyen a korábbi nyertes ajánlattevővel való elvégeztetése.
A Döntőbizottság összevetette ajánlatkérő nyílt eljárásának ajánlati felhívását, dokumentációját a fentiekben ismertetett kiegészítő munkákkal. Ebből megállapította, hogy a jelen beszerzés tárgyát képező munkák az alapeljárásban nem szerepeltek. A Döntőbizottság a kiegészítő munkák áttekintése alapján azt a következtetést vonta le, hogy azok elvégzése szükséges, az eredeti beszerzési igény: az épület átalakítása és felújítása érdekében. Az ingatlan fűtését biztosítani kell, a lakott időszakban a bérlők ellátása részére szolgáltatást kell nyújtani, a szerkezeti elemeket, áthidalókat meg kell erősíteni, pótolni, a vízelvezetést és vezetékek fektetését meg kell valósítani, a kerítés létesítése is csak saját ingatlanon fogadható el.
A kiegészítő munkák jellege, illetve felmerülési körülményei alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy azok nem voltak előre láthatóak. Ezek ajánlatkérőtől független körülmények: a bérlők nem költöztek ki, a szakhatóság újabb előírást tett, a kivitelezés, illetve a bontás során felmerült kiegészítő munkák.
A Döntőbizottság megítélése szerint indokolt a munkáknak a korábbi nyertes ajánlattevővel való elvégeztetése. Egyrészt a beszerzés tárgya egy komplett ingatlan átalakítása, amely csak azáltal teljesíthető, ha az ehhez szükséges kiegészítő munkákat is megvalósítják. Másrészt maguk az egyes munkák is olyanok, amelyekre ráépül a további munkák teljesítése.
Ezen eljárásfajta az elsődleges feltételek fennállása esetén akkor alkalmazható jogszerűen, ha vagy az a) + b) vagy az a) + c) pontban megjelölt további követelmények is teljesülnek. Ajánlatkérő az a) + c) pontot jelölte meg eljárása jogalapjául.
Az a) pont vonatkozásában az eredeti szerződési érték és a most megkötött szerződés összegének összevetése alapján megállapítható, hogy az nem haladja meg a korábbi közbeszerzés értékének az 50%-át.
A c) pont rendelkezése szerint olyan elválasztható építési beruházási munkára kell hogy vonatkozzon, amely feltétlenül szükséges az eredeti szerződés teljesítéséhez.
A Döntőbizottság a fentiekben már kifejtette, hogy megítélése szerint ezek az ajánlatkérő által megjelölt kiegészítő munkák magának az ingatlannak a rendeltetésszerű használatához szükségesek. Enélkül az átalakítás, illetőleg a felújítás nem valósítható meg, így a c) pont követelményei is teljesülnek.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő közbeszerzési eljárásának jogalapja, a Kbt. 70. § (2) bekezdés a) és c) pontja fennáll.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárására - ha e törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. tv. (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Áe. 14. § (2) bekezdése alapján a közigazgatási szerv a hivatalból indított vagy folytatott eljárást - ha a megindításra vagy folytatásra okot adó körülmény már nem áll fenn - megszünteti.
Fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő jogsértést nem követett el, ezért az Áe. 14. § (2) bekezdése alapján az eljárást megszüntette.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89-90. §-a biztosítja.
Budapest, 2002. november 6.
Dr. Nagy Gizella s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
