KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (10149)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.579/13/2002.
Tárgy: a Kész Kft. kérelmező jogorvoslati kérelme Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Könnyűszerkezet-építő és Szolgáltató (Kész) Kft. (6721 Szeged, Szilágyi u. 2., képv.: dr. Lovász Éva ügyvéd 6721 Szeged, Szilágyi u. 2., a továbbiakban: kérelmező) kérelme alapján indult jogorvoslati eljárásban, melyet a Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata (3300 Eger, Dobó István tér 2., képv.: dr. Török Tamás ügyvéd 3300 Eger, Telekessy u. 1., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Eger, Pozsonyi úti 69 db garzonlakás és telken belüli közmű építése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a kérelmező jogorvoslati kérelmének helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL törvény (továbbiakban: Kbt.) a Kbt. 55. § (6) bekezdését és a Kbt. 59. § (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti, és ajánlatkérőt 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint pénzbírsággal sújtja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül, 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratok, a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2002. május 22-én, a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 21. számában részvételi felhívást tett közzé a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában, melyet a K. É. június 5-i számában módosított.
A részvételi szakasz eredményhirdetésén, 2002. július 15-én mind a 6 jelentkezőt a szerződés teljesítésére alkalmasnak minősítette. Jelentkezést nyújtott be a kérelmező, az IMOLA Kft., a Nívóber Kft., a MASZER Rt., a SÁMA Kft. és a Strabag Kft. Az alkalmasnak minősített jelentkezőket ajánlatkérő 2002. július 22-én hívta fel ajánlattételre az ajánlati felhívás megküldésével.
Az ajánlati felhívás 13. pontjában ajánlatkérő megjelölte, hogy az összességében legkedvezőbb ajánlat szempontjából fogja az ajánlatokat elbírálni, melyhez meghatározta a bírálati részszempontokat és azok súlyszámát:
részszempontok súlyszámok
- megajánlott ár 8
- szavatossági, garanciális feltételek 3
- határidő 3
Az adható pontszámokat 1-10 között határozta meg.
Ajánlatkérő az értékelés módszereként meghatározta, hogy a részszempontonként a legkedvezőbb ajánlat kapja a maximális pontot, a többi ajánlat azonos részszempont szerinti tartalmi elemére pedig az alábbi képlet alkalmazásával meghatározott értékelési pontszámot adja:
- értékelendő ajánlat ugyanazon részszempont szerint tartalmi eleme/legjobb ajánlati tartalmi elem × 10 = értékelési pontszám
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is készített, melyben az ajánlatadással kapcsolatos részletes információkat adta meg.
Ajánlattételi határidőre, 2002. szeptember 2-re 4 db ajánlat érkezett. Ajánlatot tett: kérelmező, az IMOLA Kft., a Nívóber Kft. és a SÁMA Kft.
Az ajánlatok értékelését az arra kijelölt bírálóbizottság végezte.
Eredményhirdetésre halasztott időpontban, 2002. szeptember 25-én került sor, melyen az IMOLA Kft. ajánlatát hirdették ki nyertesnek, a SÁMA Kft. ajánlatát érvénytelennek nyilvánították. A nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot tevő a kérelmező lett.
Az összegzés az eljárásról iratot ajánlatkérő elkészítette, és azt megküldte valamennyi ajánlattevő részére.
Kérelmező 2002. október 2-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben kifogásolta ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, sérelmezi ajánlatkérő értékelését, mert álláspontja szerint az nem felel meg a felhívásban meghatározott módszernek, mert nem a felhívásban rögzített képlettel állapította meg a pontszámokat. Ennek következtében a közel 400 milliós beruházás ajánlati árai közti 1%-ot alig meghaladó különbségre egy teljes ponttal adott kevesebbet. Ugyanígy nem figyelhető meg arányosság a garanciális, szavatossági vállalások, valamint a megajánlott teljesítési határidők pontozásánál sem. Álláspontja szerint ajánlatkérő nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek.
Kérte a döntés megsemmisítését, a jogsértés megállapítását, költségekben való marasztalást, valamint ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltásának elrendelését.
Ajánlatkérő észrevételében előadja, hogy a 400 ezer Ft eltérés számára már jelentősnek mondható, ezért a differenciáltabb különbségtételre törekedett. A nyertesnél, a 18 hónapos 5%-os garanciavállalás és a törvényen felüli 2 év szavatosságot pontozta. Ehhez képest egy ponttal értékelte jobbnak a kérelmező ajánlatát, mert a garancia 3 évre történő átlagszámításának csak matematikai értelme van, míg a többletszavatosság a már avultabb állapotban levő épületszerkezetekre jelent hosszabb időszakot. A határidő pontozásánál a 2003. márciusi vállalásra elméletileg 10 pontot kellett volna kapni, de szakmai, technológiai okból mégsem lehetne ajánlatkérő számára a legelőnyösebb, mert nem tekinthető a megvalósítás optimális határidejének.
Ajánlatkérő a tárgyaláson észrevételét kiegészítve előadta, hogy az értékelés során az ajánlati felhívásban megadott képlettel számolt, azonban a képlet számlálójának és nevezőjének felcserélésére volt szükség, mivel csak így lehetett az értékelési részszempontokat értékelni úgy, hogy a pontszámok a megadott 1-10 közötti sávban maradhasson. Előadta továbbá, hogy a fentiek szerint felcserélt képlet alkalmazásával is egyes részszempontok esetében értelmezhetetlen törtszám jött ki pontszámként, amelyet nem kívánt alkalmazni, így a kerekítés módszerét alkalmazta. Az ajánlati ár esetében ez azt jelentette, hogy eltérés esetén legalább 1 pont különbség adódott. A szavatosság és garancia részszempont körében mind a garanciális, mind a szavatossági vállalásokat értékelte, azonban szavatosság körében csak a nyertes tett többletvállalást. E körben ajánlatkérő előadta, hogy az értékelési végső pontszám a képlet alkalmazásával került megállapításra, a szavatossági többletvállalásnál pedig részpontszámok átlagolásával jött ki a végső pontszám. Ajánlatkérő előadta továbbá, hogy a határidő esetében is a megadott képlettel számolt, azonban a megajánlott határidők racionalitását, teljesíthetőségét is értékelte és így alakult ki a végső pontszám.
Egyéb érdekeltek közül a nyertesnek kihirdetett IMOLA Kft. előadta, hogy a az ajánlatkérő által adott pontok a tükrözik az árajánlatok közti különbséget, a felhívásban megadott képlet tévesen lett meghatározva, az alapján az értékelés nem elvégezhető. Álláspontja szerint ajánlatkérőnek csak az ajánlatok tartalmi elemeit volt joga vizsgálni és az ajánlatok közötti különbségeket tükröző pontszámokat kiosztani. Előadta, hogy megítélése szerint a szavatossági vállalása nem került kellő súllyal értékelésre, pedig ezáltal a különbség a kérelmező és közötte nagyobb lenne.
A Döntőbizottság 2002. október 3. napján ideiglenes intézkedést hozott, és a D.579/3/2002. sz. határozattal a szerződéskötést megtiltotta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozott az alábbiak szerint:
A Kbt. 26. § (2) bekezdésének második fordulata értelmében az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
Ez ajánlatkérő részére azon kötelezettséggel jár, hogy kizárólag az ajánlati felhívásban előre közölt követelmények, előírások alapján folytathatja le az eljárását, az eljárás folyamán már nem változtathat a feltételein, előírásain még akkor sem, ha ez adott esetben ajánlatkérő érdekeivel összhangban áll is, illetve a felhívástól történő eltérését nem mentheti ki a változtatáshoz fűződő érdekeire való hivatkozással. A felhíváshoz való kötöttség kötelezettség betartásának az ajánlatok értékelésénél is érvényesülnie kell, figyelemmel az alapelvekre, de a törvény konkrét rendelkezéseiből is ez vezethető le elvi éllel.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 13. a) pontjában meghatározta, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint fogja elbírálni. Az elbírálás elvégzéséhez szükséges szempontokat ajánlatkérő a Kbt. 34. § (1)-(4) bekezdéseiben előírt rendelkezések betartásával az ajánlati felhívásban rögzítette.
A fent kifejtettek alapján tehát ajánlatkérőnek minden körülmények között be kell tartania a felhívásában meghatározott feltételeket az értékelés során, tehát ajánlatkérő kizárólag a közölt részszempontok szerinti tartalmi elemeiket veheti figyelembe és csak a megadott módszer alapján oszthatja ki a pontszámokat. Ettől való eltérést semmilyen indok mellett nem enged meg a törvény, s ez nyilvánul meg a törvény konkrét rendelkezéseiben is, ugyanis a Kbt. 55. § (6) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:
"Az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében a legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni."
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban az értékelés módszerét képlet megadásával írta le, amely alkalmazásához a pontszámok kiosztásánál kötve van.
A fent kifejtettek szem előtt tartásával a Döntőbizottságnak elsősorban abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy tekinthető-e az ajánlati felhívásban megadott módszertől való eltérésnek a megadott képlet számlálójának és nevezőjének felcserélése és adott részszempont esetében ennek használata.
Ajánlatkérő a megadott értékelési módszere körében meghatározta, hogy a vizsgált tartalmi elemnek a legkedvezőbb tartalmi elemhez való viszonyításával, arányosításával végzi el az ajánlatok részszempont szerinti vizsgálatát. A megadott 3 értékelési rézszempont közül kettőnél (ajánlati ár és határidő) a legkedvezőbb tartalmi elem a legalacsonyabb értékű vállalás, egy esetben (szavatosság, garancia) a legkedvezőbb tartalmi elem a legmagasabb értékű vállalás. Azon esetekben, ahol a legkedvezőbb a legalacsonyabb értékű vállalás, ott ajánlatkérő a meghatározott ponttartományba eső pontszámot csak akkor kap, ha az általa leírt képlet számlálójában és nevezőjében meghatározott elemeket felcseréli. A Döntőbizottság álláspontja szerint nem értékelhető a megadott módszertől való eltérésnek a megadott képlet nevezőjének és számlálójának felcserélése ott, ahol azt a vizsgált részszempont megkívánja a releváns pontszám megállapításához. Az ajánlatkérő által leírt képlet fenti korrekciója ellenére is megállapítható, hogy az értékelés valamennyi részszempont esetében az ajánlatkérő által meghatározott azon módszer szerint történt, amely tartalma szerint az adott tartalmi elemnek a legkedvezőbb ajánlati elemhez való viszonyítása mellett történő arányosítással történik.
Ezt követően a Döntőbizottság megvizsgálta, hogy ajánlatkérő a fent kifejtett indokok mellett az egyes értékelési részszempontok értékelésénél betartotta-e a felhívásában előírtakat, valamint a Kbt. 55. § (6) bekezdésében foglaltakat.
I. Az első részszempont a megajánlott ár volt, amely körében ajánlatkérő az alábbi pontszámokat osztotta ki az elkészített összegzés szerint:
- Kérelmező 399 556 719 Ft 9 pont
- Nyertes 399 118 080 Ft 10 pont
- Nívóber 418 999 830 Ft 7 pont
A Döntőbizottság elvégezte a részszempont értékelését az ajánlatkérő által megadott módszerrel úgy, hogy a képlet nevezőjét és számlálóját felcserélte
- legjobb ajánlati tartalmi elem/értékelendő ajánlat ugyanazon részszempont szerint tartalmi eleme × 10 = értékelési pontszám
és ezen számítás alapján a pontszámok az alábbiak szerint alakultak:
- Kérelmező 399 556 719 Ft 9,98 pont
- Nyertes 399 118 080 Ft 10 pont
- Nívóber 418 999 830 Ft 9,52 pont
A fentiek alapján egyértelműen megállapítható, hogy ajánlatkérő nem az általa megadott módszer által meghatározott pontszámokkal értékelt a részszempont körében.
Nem helytállóan hivatkozott ajánlatkérő a tárgyaláson arra sem, hogy a pontszámok kerekítéssel kerültek megállapításra, mivel nem kívánt tört számokkal számolni, ugyanis a kerekítés szabályainak a matematikában szokásos alkalmazásával azonos pontszámot kellett volna kapnia mindhárom ajánlattevőnek, ezzel szemben - ajánlatkérő által nem vitatottan - önkényes, szubjektív szempont alapján csökkentette le a nyertesen kívüli ajánlattevők pontszámát, amely körében nem fedezhető fel logikai összefüggés sem. Nem fogadta el a Döntőbizottság ajánlatkérő azon hivatkozását, hogy az ajánlatok közötti különbségeket érzékeltetni kívánta, hiszen az előírt képlet mellett kerekítés nélkül - pontosan kifejezhető volt az ajánlatok ezen tartalmi elemei közötti reális, objektív különbség. Ajánlatkérő nem határozta meg a felhívásban előre, hogy a képlet alkalmazása mellett - és attól függetlenül - is a tartalmi elemek közötti bármilyen mértékű eltérés, különbségek esetén legalább 1 pontkülönbséget tart fenn, e nélkül pedig az értékelés során követett ezen magatartása ellentétes a felhívásban saját maga számára meghatározott követelményekkel és sérti a Kbt. 55. § (6) bekezdését.
II. A második értékelési részszempont a garancia, szavatosság volt, mely körében ajánlatkérő által kiosztott pontszámok:
Ajánlatkérő értékelése az összegzés szerint:
Kérelmező: 3 év garancia
1. évre 10%
2. évre 5%
3. évre 2% ez 10 pontot kapott
Nyertes: 18 hó garancia 18 hóra 5%, ez 9 pontot kapott
Nívóber: 1 év garancia 1 évre 4%, ez 6 pontot kapott
Tehát az összegzés adataiból nem derül ki az, hogy a szavatosság körében ajánlatkérő az értékelést elvégezte, és milyen tartalmi elemeket hasonlított össze a képlet segítségével.
Ajánlatkérő tárgyaláson tett nyilatkozata alapján a szavatosság körében csak a törvényi előíráson túli többletvállalást értékelte, ilyen vállalása csak a nyertes ajánlattevőnek volt, ezért csak nála vette figyelembe akként, hogy külön értékelte a képlet szerint a többletszavatossági vállalást és külön a garanciális vállalásokat, majd ezek pontszámát átlagolta.
Ajánlatkérő ezen részszempont esetében is csatolta a tárgyalást követően alátámasztására annak, hogy az előírtnak megfelelően pontozott. Ezen irat szerint a pontszámok
- Kérelmező 10 pont
- Nyertes 9,7 pont
- Nívóber ajánlatkérő külön nem számolta
Ajánlatkérő a felhívásban részszempontként a szavatossági és garanciális feltételeket határozta meg értékelési részszempontként, nem pedig a többletfelajánlásokat, így nem fogadható el ajánlatkérő indoklása, hogy csak a nyertesnél vette figyelembe a szavatossági vállalásokat. A tárgyaláson tett nyilatkozatával ellentétes azonban a csatolt értékelési belső anyaga, amely az értékelés helyességét volt hivatott alátámasztani, ugyanis ebben ajánlatkérő már nemcsak a többletvállalást, hanem az ajánlati elemet teljességében értékelte e körben (a törvény szerinti vállalásokat is).
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérőnek az ajánlattevők törvény szerinti megajánlásait is értékelnie kell, mivel a felhívásban nem a többletvállalások értékelését határozta meg a részszempont értékelendő tartalmi elemeként (egyébként a garancia körében már az összegzés szerint is a teljes vállalást értékelte és nem csak a többletet).
Megjegyzi a Döntőbizottság, hogy az ajánlatkérőnek az eljárás során tett nyilatkozata, a becsatolt kiegészítő értékelési anyaga, nem utolsósorban az eljárást lezáró döntést igazoló összegzésben szereplő adatok és megjelölt tartalmi elemek, pontszámok teljes mértékben eltérőek egymástól, azok nem igazolják az összegzésben ismertetetteket, amely ezáltal ajánlatkérő döntésének felülvizsgálatát és a tényállás feltárását nagymértékben nehezítette.
A törvény mellékletében kötelező tartalommal megadott összegzés éppen azt a célt hivatott szolgálni - az alapelvek érvényesülésének elősegítése mellett -, hogy valamennyi eljárásban részt vevő ajánlattevő pontos képet alkothasson arról, hogy az ajánlatok mely tartalmi elemeit vette figyelembe az értékeléskor ajánlatkérő, ezen elemekre az általa megadott módszer alkalmazásával helyesen osztotta-e ki a pontszámokat, és így végeredményben elfogadható, jogszerű döntéssel választotta-e ki az eljárás nyertesét.
A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel ajánlatkérő értékelését akként vizsgálta felül ezen részszempont körében is - tekintettel az egymásnak ellentmondó nyilatkozatokra, iratokra -, hogy a részszemponton belül értékelhető tartalmi elemeket azonos mértékben figyelembe véve a megadott módszerrel értékelte annak megállapítása érdekében, hogy ajánlatkérő által az összegzésben megadott pontszámok megfelelőek, jogszerűek-e. A Döntőbizottságnak az ügy érdemi elbírálása érdekében ezen vizsgálatot el kellett végezni, mert enélkül nem tudott volna választ adni arra kérdésre, hogy ajánlatkérő jogsértően járt-e el a részszempont pontozásánál.
A Döntőbizottság a vizsgálat alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő összegzésben szereplő, kiosztott pontszámait és a tárgyaláson előadottakat a kerekítés alkalmazására nem támasztotta alá a tárgyalást követően csatolt számítása sem, mivel abból megállapítható volt, hogy ajánlatkérő nem a képlettel meghatározott pontszámokat vette figyelembe, és a kerekítés szabályait sem helyesen alkalmazta.
Ezen túl az is megállapítható volt, hogy ajánlatkérő nem a felhívásban megadott mértékben vette figyelembe a szavatosságot és a garanciát a részszemponton belül. Ajánlatkérő a szavatosságot és a garanciát egyenlő mértékben kívánta értékelni, a felhívásában nem tett megkülönböztetést, nem adott a részszemponton belüli további alszempontot, így ajánlatkérő a két tartalmi elemet egyenlő mértékben (50%-50%) vehette volna figyelembe.
Ajánlatkérő a szavatosságon belül az egyes szerkezetekre megállapított eltérő időtartamú szavatosságot önálló elemként vizsgálta és pontozta, így a szavatosságot 2/3 részben vette figyelembe, ezáltal jelentőségét az előírástól eltérően növelte a részszemponton belül a garanciavállalás hátrányára.
A Döntőbizottság a felhívásnak megfelelően oly módon végezte el a pontszámok meghatározását, hogy a garanciára és a szavatosságra adható pontértékeket átlagolta. A szavatosságon belül az értékelés két további tényező (l. egyes szerkezetekre adott szavatosság) azonos súllyal került figyelembevételre. A pontszámok kerekítés nélkül és kerekítéssel az alábbiak lettek:
Ha az
Arány Kerekí- alpont-
párral téssel számnál is
kerekítünk
- Kérelmező 8,86 pont 9 pont 8 pont
- Nyertes 7,20 pont 7 pont 7 pont
- Nívóber 5,09 pont 5 pont
Összefoglalva ajánlatkérő a 2. értékelési részszempont körében sem az általa a tárgyalást követően csatolt értékelési belső anyag, sem a Döntőbizottság által elvégzett vizsgálódás nem támasztotta alá, hogy ajánlatkérő jogszerűen járt volna el a részszempont pontozásánál, ezzel ellentétben az nyert bizonyítást, hogy ajánlatkérő mind a felhívásában előírtakat megsértette, mind pedig a Kbt. 55. § (6) bekezdését.
III. A harmadik értékelési részszempont a határidő volt, amely keretében ajánlatkérő az alábbi pontszámokat osztotta ki:
- Kérelmező: 2003. március 28. 10 pont
- Nyertes: 2003. április 30. 9 pont
- Nívóber: 2003. május 30. 7 pont
Ajánlatkérő az összegzés indoklásában a kiosztott pontszámot azzal indokolta, hogy ugyan a kérelmező határideje 1 hónappal korábbi, azonban ez ajánlatkérő szempontjából nem jelentős, ezért alkalmaz csak 1 pont különbséget. A tárgyaláson ajánlatkérő nyilatkozott, hogy ezen részszempont pontozásánál figyelembe vették még azt is, hogy a kérelmező korábbi teljesítés megajánlása nem tartható műszakilag álláspontja szerint.
Ajánlatkérő a tárgyalást követően csatolt értékelési anyagában a munka megkezdésétől a befejezésig terjedő időtartamot értékelte és pontozta, amely alapján az alábbi pontszámok kerültek megállapításra:
- Kérelmező: 24 hét 10 pont
- Nyertes: 28 hét 8,6 pont
- Nívóber: nem adott meg adatot
Ajánlatkérő korábbi teljesítést lehetővé tett, annak semmiféle szakmai, pénzügyi korlátot nem állított, így a beérkezett ajánlatokat kell összevetnie.
Elfogadva, hogy ajánlatkérő a határidő tartalmi elemeként az teljesítés időtartamát értékelte az általa megadott módszerrel számolva a pontszámok kerekítés nélkül és kerekítéssel
Aránypárral Kerekítéssel
- Kérelmező: 24 hét 10 pont 10 pont
- Nyertes: 28 hét 8,57 pont 9 pont
- Nívóber: 32 hét 7,50 pont 8 pont
Jelen részszempont körében - amennyiben a kerekítés alkalmazását elfogadjuk - ajánlatkérő helyesen osztotta ki a pontszámokat a kérelmező és a nyertes esetében, kerekítés alkalmazása nélkül azonban e körben sem a képlet szerinti pontszámokat osztotta ki.
Ajánlatkérő a felhívásában nem írta elő maga számára, hogy kerekítés módszerét alkalmazni kívánja, alapesetben jogszerűen a kerekítés alkalmazásra nem köteles, így ezen esetben előfordulhat, hogy nem kerek számokkal fog dolgozni.
A Döntőbizottság álláspontja nem követ el jogsértést akkor sem, ha a úgy dönt - bár ezt előre nem határozta meg konkrétan -, hogy az értékelés során egész számokkal kíván dolgozni, és ennek érdekében kerekít. Amennyiben ajánlatkérő a kerekítés mellett dönt, úgy kötelezettségévé válik, és így ajánlatkérő az értékelése során csak valamennyi részszempont esetében alkalmazhatja a kerekítés módszerét a matematikai szabályok betartásával, Önkényesen azonban nem dönthet úgy, hogy a kerekítést csak egyes szempontok esetén érvényesíti, illetőleg egyes szempontok esetén a matematika szabályait figyelmen kívül hagyásával azzal ellentétesen csökkenti, illetve növeli ajánlattevők pontszámát. A fentiekkel ellentétesen végzett értékelése és nem a matematikai szabályok szerint alkalmazott kerekítés alkalmazása nem eredményezhet helyes és jogszerű értékelést, az ezen alapuló eljárást lezáró döntés nem lehet jogszerű, így az sérti a Kbt. 59. § (1) bekezdést is.
Tekintettel a fent leírtakra a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) és d) pontja alapján megállapította a rendelkező részben meghatározott jogsértés megtörténtét és az f) pont alapján bírságot alkalmazott.
A Döntőbizottság úgy ítélte meg - tekintettel az eljárás során meghozott ideiglenes intézkedésre is - hogy ajánlatkérő - amennyiben úgy dönt - a meghozott határozat iránymutatása alapján a tartalmi elemek ismételt mérlegelésével a felhívásában meghatározottak betartásával a Kbt. 55. § (6) bekezdés rendelkezéseinek megfelelő, jogszerű eljárást lezáró döntést hozhat, avagy dönthet úgy, hogy nem hoz új döntést, és ezáltal is a törvényben előírtaknak megfelelő jogszerű lezáró döntést képes hozni. Mindezekre tekintettel döntött a Döntőbizottság az eljárást lezáró döntés megsemmisítése mellett, esélyt adva ajánlatkérőnek arra, hogy saját maga orvosolja az elkövetett jogsértéseit.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő esemény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Magyar Köztársaság 2001-2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. tv. 59. § (2) bekezdésben meghatározott legkisebb összeg 1 000 000 Ft.
Miután a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján a törvény szabályait megszegővel szemben a Döntőbizottság köteles bírságot kiszabni, és a bírság összegének megállapításánál méltányosságból sem mehet a minimumösszeg alá, így a Döntőbizottság a bírság összegét a törvényi minimum összegében állapította meg.
A Döntőbizottság a bírság összegének megállapításakor a Kbt. 88. § (5) bekezdésben foglaltakat vette figyelembe, e körben arra volt tekintettel, ajánlatkérőnek módja van a megállapított jogsértés kiküszöbölésére, így nem tartotta szükségesnek a minimumösszegű bírságnál magasabb bírság alkalmazását. Tekintettel arra, hogy a döntés meghozatala testületi döntések eredménye, így személyi felelősség megállapításának és személyi bírság alkalmazásának jogszerű feltételei nem voltak adottak az eljárásban a Döntőbizottság számára.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. november 6.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Bújdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
