KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (10202)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.593/14/2002.
Tárgy: dr. Kardkovács Kolos, a Közbeszerzések Tanácsa tagja által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás Göd Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság dr. Kardkovács Kolos, a Közbeszerzések Tanácsának tagja (1011 Budapest, Mária tér 3., a továbbiakban: kezdeményező) jogorvoslati kezdeményezésének, amelyet Göd Város Önkormányzata (2131 Göd, Pesti út 81., képviseli: ifj. dr. Petrik Ferenc ügyvéd, 1012 Budapest, Mikó u. 14., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Göd-Csomád közös szennyvízcsatorna-hálózat kivitelezésének kiegészítő munkái" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen terjesztett elő helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 70. § (2) bekezdés a) és b) pontját, valamint a Kbt. 71/B § (2) bekezdését, ezért ajánlatkérőt 2 000 000 Ft, azaz kettőmillió forint bírsággal sújtja.
Kötelezi továbbá a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse be a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01720361-00000000 számú számlájára.
A felek viselik az eljárással felmerült költségeiket.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2002. június 5-i 23. számában tette közzé részvételi felhívását nyílt előminősítéses eljárás megindítására.
A felhívás 3. a) pontja szerint a beszerzés tárgya és mennyisége: "Göd és Csomád közös szennyvízcsatorna-hálózatának építése az alábbi mennyiségi adatokkal:
Gravitációs csatornahálózat:
- Gerinccsatorna DN 200 6355 fm
- Bekötőcsatorna DN 150 1183 fm
Szennyvíz-nyomóvezetékek:
- Belterületi (DN 63-125) 7545 fm
- Külterületi DN 125 7530 fm
- Hálózati átemelő 2 db
- Házi kisátemelő 420 db
Ajánlatkérő 2002. augusztus 21-én hirdette ki az eljárást lezáró döntését, a nyertes 308 900 000 Ft + áfa ajánlati ár mellett a Penta Kft. lett, és vele az eljárást lezáró szerződést 2002. augusztus 30-án kötötték meg.
A Penta Kft. 2002. szeptember 4-én megkezdte a kivitelezési munkákat, majd 2002. szeptember 16-án levélben arról tájékoztatta az ajánlatkérőt, hogy szükséges a megkötött szerződés felülvizsgálata, pótmunkák elvégzése. A beruházással érintett területek az utóbbi idők nagymértékű csapadékos időjárása, illetve a dunai árvíz miatt jelentős mértékben elvizesedtek, így csak a vákuumos víztelenítés alkalmazható, illetve a nem megfelelő tömörségű talaj miatt talajcsere szükséges.
2002. szeptember 17-én a felek helyszíni szemlét tartottak, az erről készült jegyzőkönyvben rögzítették egyrészt a víztelenítés, illetve a talajcsere-munkálatok szükségességét és mennyiségét, továbbá a c) pontban azt, hogy: "az elő-közművesítéshez szükséges hálózatépítés: Lestyina T1 és T2 területén, valamint Kukoricás területén összesen 2870 fm vezeték és 342 db tisztítóakna." Ajánlatkérő 2002. szeptember 18-án hívta fel ajánlattételre - a Kbt. 70. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás keretében - a Penta Kft.-t. A beszerzése tárgyát az alábbiak szerint határozta meg:
- Többletföldmunka végzése talajjavító réteg készítésével 4300 m3
- Vákuumos víztelenítés 8600 fm
- NA 200-as gravitációs hálózat (elő-közművesítés) 1600 fm
- NA 160-as közterületi bekötővezeték 1270 fm
- Tiszítóakna 342 db
- Házi bekötések 3800 fm
Az elbírálás szempontjaként a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást jelölték meg, részajánlat, illetve többváltozatú ajánlattétel lehetőségét kizárták, rendelkeztek arról, hogy az ajánlat benyújtásának határideje és egyben az első tárgyalás időpontja 2002. szeptember 20-a.
2002. szeptember 18-i keltezéssel készült egy a Döntőbizottság elnökének címzett tájékoztató levél az eljárás megindításáról.
2002. szeptember 20-án felbontották a Penta Kft. által benyújtott ajánlatot, lefolytatták a tárgyalást. Ajánlatkérő képviselő-testülete 2002. szeptember 24-én hozott arról határozatot, hogy a Penta Kft. lesz az eljárás nyertese 151 600 000 Ft + áfa ajánlati árral. 2002. szeptember 26-án kötötték meg az eljárást lezáró szerződést összesen bruttó 571 475 000 Ft vállalási árral.
2002. október 4-én kezdeményezte a jogorvoslati eljárást dr. Kardkovács Kolos, a Közbeszerzések Tanácsa tagja. Indítványozta, hogy a Döntőbizottság vizsgálja meg, hogy az ajánlatkérő által lefolytatott hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás [Kbt. 70. § (2) bekezdés a)-c) pontja] jogalapja fennáll-e, továbbá ajánlatkérő tájékoztatta-e az ajánlati felhívás kiküldésével egyidejűleg a Döntőbizottság elnökét a közbeszerzési eljárása megindításáról.
A Döntőbizottság a 2002. október 4-én meghozott D.593/3/2002. számú határozatában hivatalból ideiglenes intézkedést hozott, a közbeszerzési eljárást felfüggesztette, illetve az eljárást lezáró szerződés megkötését megtiltotta.
Az ajánlatkérő írásbeli észrevételében és tárgyaláson tett nyilatkozatában kérte a jogorvoslati kezdeményezés elutasítását.
Álláspontja szerint az általa választott eljárásfajta feltételei fennállnak.
Előadta, hogy a megkezdett kiviteli munka folytatásához szükséges a vákuumos víztelenítés és a talajcsere elvégzése.
Ismertette, hogy az eredeti nyílt közbeszerzési eljárásnak nem képezte tárgyát a házi bekötések megvalósítása. Ugyanakkor a csatornahálózat ténylegesen akkor hasznosítható, ha az egyes ingatlanok rákötésre kerülnek a csatornahálózatra. Indokolt, hogy egy beruházás keretében történjen meg a kivitelezés, mivel így biztosítható a szintbeli azonosság, illetve főként pénzügyi gazdaságossági szempontok alapozzák meg ezt az eljárásfajtát. Önállóan házi bekötések kivitelezésére (amelyek értéke kb. 40-50 M Ft) közbeszerzési eljárás eredményesen nem folytatható le, illetve az jelentősen növelné a beszerzési költségeket, mivel erre tevődne 10-20%-os bonyolítói díj. Megítélése szerint e körülmények megalapozzák a Kbt. 70. § (2) bekezdés b) pontjában támasztott azon követelményt, hogy a kiegészítő építési beruházási munkát aránytalan nehézség nélkül gazdaságilag nem lehet elválasztani a korábban kötött szerződéstől.
A beszerzése további részét elő-közművesítés képezi, amelyet az indokol, hogy az eredeti tervek elkészülte után a kivitelezés megkezdéséig még számos ingatlan bekötése vált szükségessé, amelyet célszerű egy beruházás keretében megvalósítani. E rész vonatkozásában is az aránytalan nehézség nélküli gazdasági elválaszthatatlanságra hivatkozott.
Előadta, hogy mind a házi bekötéseknek, mind az elő-közművesítési résznek a megvalósításához a pénzügyi fedezetet a szervezett víziközmű-társulat biztosítja, és az nem volt előre látható, hogy a szükséges keret rendelkezésre áll 2002. szeptemberében. Az egységes pénzügyi keret is az egy eljárás lefolytatását indokolja.
Az alap közbeszerzési eljárásban számos ajánlattevő közül választották ki a nyertes ajánlattevőt, így a kivitelezés megfelelő színvonalú megvalósítása biztosított és ez indokolja, hogy a kiegészítő munkákat is ő végezze el.
Az értékek összevetése alapján megállapítható, hogy a kiegészítő munkák értéke nem éri el az eredeti beszerzés értékének 50%-át.
Előadta, hogy ajánlatkérő egyrészt megbízási szerződést kötött a Stanley T. Kft.-vel, amely az eljárás jogszerűségének biztosítása érdekében 2002. június 1-jén további megállapodást kötött az Arculat Bt.-vel. E szerződés 7. pontja értelmében az Arculat Bt. viseli a közbeszerzési eljárással kapcsolatos felelősséget. Konkrétan az eljárás tárgyát képező közbeszerzési eljárás vonatkozásában az Arculat Bt. az eljárásfajta választását helyesnek minősítette, ő készítette el az ajánlati felhívást és a Döntőbizottság elnökének címzett tájékoztató levelet.
Ajánlatkérő képviselő-testülete e tájékoztatást követően döntött.
Ajánlatkérő azt elismerte, hogy faxon nem tájékoztatták a Döntőbizottság elnökét az eljárás megindításáról, arra vonatkozóan pedig nem tudott egyértelműen nyilatkozni, hogy postai úton a tájékoztatót megküldték-e.
A Penta Kft. mint egyéb érdekelt nyilatkozatában kérte a jogorvoslati kezdeményezés elutasítását. Álláspontja szerint szükséges kiegészítő munka az eredeti szerződés teljesítéséhez a vákuumos víztelenítés és a talajcsere. E munkák nem voltak előre láthatóak, azok amiatt váltak szükségessé, mert a nagymértékű csapadékos időjárás és a dunai árvíz miatt a talaj teljesen átnedvesedett.
A lebonyolításban részt vett Arculat Bt. szintén kérte a jogorvoslati kezdeményezés elutasítását, az ajánlatkérővel egyező indokokra hivatkozással. Kiemelte, hogy döntően amiatt áll fenn a választott eljárásfajta jogalapja, mert ha más ajánlattevő végzi el a munkákat, az olyan többletköltségeket és időkésedelmet okozott volna ajánlatkérőnek, amely mindenképpen aránytalan gazdasági nehézségnek tekintendő.
Önmagában a Döntőbizottság elnöke telefaxon történő tájékoztatásának elmaradása nem okoz jogsérelmet, és nem nyújt alapot szankció alkalmazásához.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kezdeményezés alapos.
A Döntőbizottság elsődlegesen a választott eljárásfajta törvényi feltételeinek a meglétét vizsgálta.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárás vonatkozásában ezen megengedő szabályokat a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
A Kbt. 70. § (2) bekezdése szerint:
"Az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetén, ha előre nem látható körülmények folytán az építési beruházás, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez az eredeti szerződésben nem szereplő kiegészítő építési beruházási munkának, illetve szolgáltatásnak a korábbi nyertes ajánlattevővel való elvégzése vált szükségessé, feltéve, hogy
a) a kiegészítő építési beruházási munka, illetve szolgáltatás értéke nem haladja meg a korábbi közbeszerzés értékének ötven százalékát, és
b) a kiegészítő építési beruházási munkát, illetve szolgáltatást aránytalan nehézség nélkül nem lehet műszakilag vagy gazdaságilag elválasztani a korábban kötött szerződéstől, vagy
c) az elválasztható építési beruházási munka, illetve szolgáltatás feltétlenül szükséges az eredeti szerződés teljesítéséhez."
E tárgyalásos eljárásfajta alkalmazásának elsődleges feltétele az, hogy olyan előre nem látható - kiegészítő munkára vonatkozzon, amely az eredeti szerződés szerinti beszerzési igény kielégítéséhez szükséges. Méghozzá akként, hogy azt a korábbi nyertes ajánlattevő teljesítse.
Ezt követően pedig fenn kell állnia az a) + b) pontban vagy az a) + c) pontban támasztott feltételeknek.
A Döntőbizottság először a beszerzés részét képező vákuumos víztelenítés és a talajcsere vonatkozásában vizsgálata a fenti törvényi feltételek meglétét és az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy e munkáknál jogszerűen alkalmazta ajánlatkérő ezt az eljárásfajtát.
Mindkét munka olyan jellegű, amelynek elvégzése nélkül nem folytatható a csatornázás, így az eredeti szerződés teljesítéséhez szükséges.
A körülmények alapján megállapítható, hogy e munkák nem voltak előre láthatóak, a jelentős mértékű esőzéssel és a dunai árvízzel nem lehetett előre számolni.
A Döntőbizottság megítélése szerint szükséges, hogy e munkákat a korábbi nyertes ajánlattevő végezze el, mivel e munkák teljesítését követően valósul meg az eredeti beszerzési igény és magának a nyertes ajánlattevőnek a feladata annak teljesítése.
A Döntőbizottság másodlagosan vizsgálta az elő-közművesítéssel és a házi bekötésekkel kapcsolatos munkák vonatkozásában, hogy fennállnak-e a Kbt. 70. § (2) bekezdés a) és b) pontjában támasztott feltételek.
A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy ajánlatkérő e munkákra nem választhatta volna ezt az eljárásfajtát.
Ezen eljárásfajta alkalmazásának elsődleges feltétele - miként arra a fentiekben rámutattunk - az, hogy az eredeti beszerzési igény kielégítéséhez legyen szükséges.
Megállapítható az eredeti nyílt eljárás irataiból (felhívás, eljárást lezáró szerződés stb.), hogy nem képezte beszerzés tárgyát abban az eljárásban további elő-közművesítés megvalósítása, és úgyszintén nem terjedt ki a házi bekötésekre. Ebből következően hiányzik az egyik alapfeltétel ahhoz, hogy a többi feltétel meglétét vizsgáljuk. Úgyszintén hiányzik az előre nem láthatóság követelményének megfelelés, hiszen ajánlatkérő tudta, hogy a házi bekötéseket meg kell valósítani, továbbá hogy az eredeti tervek nem terjednek ki az elő-közművesítéssel érintett részre.
A Döntőbizottság álláspontja szerint mindkét munka olyan jellegű, amely elválasztható az eredeti szerződés teljesítésétől, miként az történt is ténylegesen.
Tekintettel arra, hogy az eljárásfajta alkalmazásának alapfeltételei a beszerzés ezen részére nem állnak fenn, ezért a Döntőbizottság a további feltételek [a)-c) pont] meglétét már nem is vizsgálta.
A Kbt. szabályozása a 25. §. rendelkezése értelmében kógens. A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárások - így Kbt. 70. §. (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti is - olyan kivételesen alkalmazható eljárásfajták, melyek igénybevételéhez szükséges a törvényi feltételek megléte, méghozzá a beszerzés egészére. A Kbt. kógens szabályozása nem teszi lehetővé, hogy olyan beszerzési igényüket is ilyen eljárásfajta keretében elégítsék ki az ajánlatkérők, amelyeknél ezen feltételek nem állnak fenn. Jelen esetben pedig ez történt. Így ajánlatkérő megsértette a Kbt. 70. §. (2) bekezdés a) és b) pontjának rendelkezéseit.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 71/B § (2) bekezdését. E szakasz rendelkezése szerint: "A hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás megkezdésekor meg kell küldeni a Bizottság elnöke részére - telefaxon is - az ajánlati felhívást, továbbá a meghívni kívánt szervezetek (személyek) nevéről, székhelyéről, valamint a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást."
Azt maga ajánlatkérő is elismerte, hogy telefaxon nem történt tájékoztatás.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján megállapította, hogy postai úton sem tájékoztatták a Döntőbizottság elnökét, tehát teljes mértékben elmaradt a Döntőbizottság elnökének tájékoztatása.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján állapította meg - a fenti indokokra tekintettel -, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 70. § (2) bekezdés a) és b) pontját, valamint a Kbt. 71/B § (2) bekezdését.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjának kötelező rendelkezése alapján döntött a bírság kiszabásáról.
Eszerint "bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben."
A Döntőbizottság áttekintette az ajánlatkérő által beszerzése lebonyolítására kötött szerződési láncolatot. Ugyanakkor azt is megállapította, hogy minden érintett (ajánlatkérő, Stanley T. Kft., Arculat Bt.) részt vett abban, hogy ezt az eljárásfajtát válasszák, és az sem volt egyértelműen tisztázható, hogy ki mulasztotta el a Döntőbizottság elnöke részére a tájékoztató megküldését. E körülményekre tekintettel a Döntőbizottság a bírságot, az eljárást indító döntéshozó ajánlatkérővel szemben állapította meg.
Ajánlatkérőnek a lehetősége fennáll arra, hogy amennyiben más közreműködő tevőleges közrehatása eredményezte a fenti jogsértéseket, azt egymás között megosszák.
Az eljárást indító döntést ajánlatkérő képviselő-testülete hozta, erre tekintettel a személyes felelősségre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak.
A Döntőbizottság a bírság összegének megállapítása során a Kbt. 88. § (4)-(5) bekezdésének vonatkozó rendelkezéseit vette figyelembe.
A Kbt. 88. § (4) A bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos költségvetési törvényben meghatározott összeg. (Ez jelenleg egy millió Ft.)
A Kbt. 88. § (5) A bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani.
A Döntőbizottság arra tekintettel, hogy jogsértés megállapítható volt mind a választott eljárásfajta jogalapjában, mind a tájékoztatási kötelezettség elmaradásában úgy ítélete meg, hogy a minimális bírságnál magasabb összegű bírság kiszabása indokolt. Erre tekintettel a bírság összegét 2 M Ft-ban állapította meg.
A Döntőbizottság az eljárási költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. november 13.
Dr. Nagy Gizella s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
