KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (10206)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.592/12/2002.
Tárgy: a VIANNI Kft. kérelmező jogorvoslati kérelme a Szent István Egyetem ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a VIANNI Kft. (8200 Veszprém, Kistó u. 11, képv.: dr. Ferencz István ügyvéd, 8200 Veszprém, Ady E. u. 3., a továbbiakban kérelmező) által, a Szent István Egyetem (2103 Gödöllő, Páter K. u. 1., képv.: dr. Hargitai László ügyvéd, 1114 Budapest, Bartók Béla út 15/B, a továbbiakban: ajánlatkérő) "tisztítószerek beszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeiket felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek nyilatkozatai és a tárgyaláson elhangzottak alapján az alábbi tényállást állapítja meg.
Ajánlatkérő 2002 július 31. napján, a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 31. számában ajánlati felhívást tett közzé a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás mellé ajánlati dokumentációt is összeállított, amelyben az ajánlat elkészítésének és benyújtásának előírásai mellett a beszerzendő termékek műszaki specifikációi és mennyiségi elvárásai kerültek ismertetésre táblázatos formában. Ajánlatkérő a felhívásban lehetőséget biztosított hiánypótlásra.
Ajánlatkérő a dokumentáció I. fejezet 12.3. pontjában rögzítette, hogy a felolvasólap és az ajánlat részletes tartalma egymástól nem térhet el. Az esetleges érdemi eltérések az érvénytelenség jogkövetkezményét vonja maga után, kivéve a Kbt. 43. § (7) bekezdésében említett számítási hiba esetén, továbbá a 14.2. pontjában előírta, hogy ajánlattevőknek a táblázatban *-gal jelölt termékekből mintapéldányt is csatoljanak.
A dokumentáció 12.5. pontjában pedig meghatározta, hogy a beszerzés tárgyával kapcsolatos ismertetőket mellékletben kell csatolni.
Ajánlattételi határidőre 2002. szeptember 10. napjára kérelmező, a Csillám '98 Kft., a Palóc Nagykereskedelmi Kft. és a Szín - Ker Kft. nyújtott be ajánlatot.
Ajánlatkérő értékelőbizottsága az ajánlatokat megvizsgálta formai és tartalmi szempontból, majd a megállapított hiányok tekintetében hiánypótlási lehetőséget biztosított. Kérelmezőt továbbá a Kbt. 57. § (2) bekezdésére hivatkozással az ajánlati ár magyarázatára is felhívta. Az ajánlattevői felhívásra kérelmező határidőre megadta ajánlati árának magyarázatát.
A felhívásra megküldött iratok és nyilatkozatok birtokában ajánlatkérő bíráló bizottsága elvégezte az ajánlatok vizsgálatát és értékelését, majd meghozta eljárást lezáró döntését, amelyet 2002. szeptember 25. napján megtartott nyilvános eredményhirdetésen közölt ajánlattevőkkel.
Ajánlatkérő a kihirdetett döntésével a kérelmező ajánlatát érvénytelennek minősítette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján, mivel az ajánlat 3 tétel esetében (ezek a mosogatószivacs, a mosogatókendő és a partvisfej) nem felelt meg az előírt specifikációnak.
A mosogatószivacs és a mosogatókendő nem teljesíti a dokumentációban elvárt "közepes - SÖKE - minőséget", míg a partvisfej nem "kevert szálas", így az sem felel meg a kiírás feltételének. Az eljárás nyertesének a Csillám '98 Kft. lett kihirdetve mint az összességében legelőnyösebb ajánlatot adó cég.
Kérelmező 2002. október 4. napján nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, melyben ajánlatkérő eljárást lezáró döntését sérelmezte. Kérelmében kifejtette, hogy ajánlatkérő döntése jogsértő, álláspontja szerint ugyanis a kifogásolt termékek megfelelnek a dokumentációban előírt minőségi követelményeknek.
Kérelmező sérelmezte az ajánlatkérő által kiadott dokumentációban megfogalmazott minőségi követelmények jogszerűségét is, megítélése szerint a minőségi követelmények nem a Kbt. 40. § rendelkezéseiben és különösen a Kbt. 40. § (5) bekezdésébe ütköznek.
Kifogásolta kérelmező továbbá, hogy ajánlatkérő a dokumentációban nem határozta meg, hogy milyen eljárás, vizsgálati módszer alkalmazásával kíván meggyőződni az előírt minőségi követelményeknek való megfelelésről, ugyanakkor az sem szerepel a kiírásban, hogy milyen igazolásokat kérnek a megajánlott termékek minőségének igazolására.
Kérelmező előadása szerint ajánlatkérő döntése akkor is jogsértő lenne - a fent ismertetett kiírási hiányosságok miatt - ha tényszerűen megfelelne a valóságnak ajánlatkérő indoklása.
Előadta továbbá, hogy ajánlatkérő minőségi kifogásai a fentieken túl nem fedik a valóságot, mivel a megajánlott termékek kielégítik ajánlatkérő elvárásait. Kérte a Döntőbizottságot, hogy állapítsa meg a jogsértés megtörténtét, hívja fel ajánlatkérőt, hogy vonja be ajánlatát az értékelésbe, valamint kötelezze ajánlatkérőt a felmerült költségek viselésére. Ideiglenes intézkedésként kérte a szerződés megkötésének megtiltását.
Ajánlatkérő észrevételében a kérelem elutasítását kérte egyrészt elkésettség, másrészt megalapozatlanság miatt.
Álláspontja szerint kérelmezőnek a felhívás és a dokumentáció tartalmának jogszerűtlenségére vonatkozó kérelmei elkésettek, mivel annak előterjesztése a Kbt. 79. § (7) bekezdésében írt 15 napos jogvesztő határidőn túl került benyújtásra, míg az érvénytelenné nyilvánítás jogsértő voltára történő hivatkozás megalapozatlan is.
Az érvénytelenség megállapítása ajánlatkérő előadása szerint nem jogsértő, az ajánlathoz mellékelt egyes mintadarabok szemrevételezésével, tapintásával történő vizsgálatából egyértelmű képet kapott a bírálóbizottság a megajánlott termékek minőségéről, és arról, hogy az a dokumentációban megjelölt előírásoknak megfelelő-e. A kifogásolt termékek közül a partvisfej tekintetében a szemrevételezésen túl álláspontjuk szerint kifogásukat az is megalapozza, hogy a kérelmező ajánlatának 94. oldalán található leírásban a partvis "seprű része: műszál" megjelölés szerepel.
A Döntőbizottság 2002. október 4. napján D.592/3/2002 sz. alatt meghozott határozatával ideiglenes intézkedéssel a szerződés megkötését megtiltotta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan az alábbiak szerint:
A kérelmezőnek a felhívás és a dokumentáció minőségi követelményeinek ("közepes - SÖKE - minőség" és kevert szálas előírás), illetve a minőségi követelmények vizsgálati módszerének előre a kiírásban történő meghatározásának kifogásolására és erre tekintettel a Kbt. 40. § (5) bekezdésének megsértésére vonatkozó valamennyi kérelmi eleme elkésett.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint a jogorvoslati eljárást a Kbt. szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni. A határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A kérelmező az ajánlati felhívás megismerését követően 2002. augusztus 15. napján megvásárolta a dokumentációt, majd ezek alapján 2002. szeptember 10. napján, az ajánlattételi határidőre megtette ajánlatát. A kérelmező tehát már 2002. augusztus 15. napján birtokában volt a sérelmezett ajánlatkérő iratoknak, mind az ajánlati felhívásról, mind a dokumentációról tudott, így jogorvoslati kérelmet a felhívás és a dokumentáció tartalmának kifogásolására 2002. augusztus 15. napjától számított 15 napon belül kezdeményezhetett volna joghatályosan. A törvényben rögzített jogvesztő határidő 2002. augusztus 30. napján lejárt, így a 2002. október 4. napján benyújtott kérelem a felhívás és a dokumentáció kifogásolására elkésett.
A kérelmező jogsértőnek jelölte meg a fentieken túl az ajánlatkérő döntését ajánlata érvénytelenné nyilvánítása miatt.
A Döntőbizottságnak a kérelme keretei között abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy ajánlatkérő döntése - ajánlatkérő által az összegzésben megjelölt okok alapján - a kérelmező érvénytelensége körében megfelel-e a Kbt. rendelkezéseinek, így ajánlatkérő jogszerűen zárta - e ki kérelmezőt az eljárás további szakaszából.
A Kbt. 26. § (2) bekezdés második fordulata alapján az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A fentiekből kitűnően ajánlatkérő számára is kötelezettségeket jelent saját felhívása és dokumentációja, így az abban előírt feltételekhez, követelményekhez ajánlatkérőnek tartania kell magát, az ott leírtaktól semmilyen indok alapján nem térhet el, azokon - az ajánlattételi határidő lejártát követően - jogszerűen nem változtathat.
Mind ajánlatkérő, mind ajánlattevő köteles tehát a felhívásban és dokumentációban rögzítettek szerint részt venni és lefolytatni az eljárást, még akkor is, ha ezen szabályokat ellentétesnek ítélik a törvény rendelkezéseivel, azonban az a törvény által biztosított határidőben nem változtatták meg, illetve nem kifogásolták.
Így a Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
Ajánlatkérő a kérelmező által megajánlott 3 termék vonatkozásában tett minőségi kifogás miatt nyilvánította a kérelmező ajánlatát érvénytelennek a Kbt. 52. § (2) d) pontjára hivatkozással.
Ajánlatkérő a Kbt. 52. § (2) bekezdésében megjelölt esetek fennállása esetén állapíthatja meg valamely ajánlat érvénytelenségét. Ilyen eset lehet az, ha az ajánlat nem felel meg a felhívásban, illetve a dokumentációban előírt (akár formai, akár tartalmi) követelményeknek. Az érvénytelenséget megalapozza akár egyetlen, a kiírástól, illetve a dokumentációtól való eltérés is.
Jelen esetben ajánlatkérő az egyes termékekből mintadarab csatolását is előírta, a kérelmezőnél kifogásolt mindhárom termékről is mintadarabot kellett csatolni. Ajánlatkérő a mintadarabok megtekintésével vizsgálta a megajánlott termékek minőségét.
Ajánlatkérőnek ugyanis a felhívás és a dokumentáció előírásai alapján benyújtott ajánlatok és a csatolt mintadarabok álltak rendelkezésre, ezek alapján kellett értékelnie az ajánlatokat és meghozni a döntését.
A partvisfej esetében az elvárás az volt, hogy nem homogén, hanem kevert szálas legyen. Ezen terméknél a csatolt mintadarab ajánlatkérő általi vizsgálatának eredményét megerősítette, az a tény is, hogy az ajánlatban mellékelt termékleírás (a kérelmező ajánlatának 94. oldala) a megajánlott termék seprű részére adott anyagmegjelölés szerint is műszál és nem kevert szálas.
A kifogásolt minőségű termékek közül a partvisfej esetében a szemrevételezésen kívül maga a kérelmező ajánlata is egyértelműen tartalmazta, hogy a megajánlott termék eltér a dokumentációban elvárt specifikációtól, így önmagában már ezen eltérés is alátámasztja ajánlatkérő döntésének jogszerűségét a kérelmező érvénytelensége körében.
A Döntőbizottság rámutat arra, hogy a másik két - kifogásolt minőségű - termék (mosogatószivacs és a mosogatókendő) vonatkozásában ajánlatkérő nem volt abban a helyzetben, hogy alappal hivatkozzon a dokumentációtól való eltérésre, nem került megfogalmazásra, hogy ajánlatkérő mit ért "közepes - SÖKE - minőség" alatt, és azt sem, hogy milyen minőségi eltérés esetén tekinti nem megfelelőnek a megajánlott terméket. Ajánlatkérő felhívásában, dokumentációjában előírtak alapján minőségi kifogásokat alappal nem állapíthatott volna meg. A felhívás és dokumentáció jogszerűségét viszont kérelmező joghatályosan már az eljárás ezen szakaszában nem támadhatta a korábban kifejtettek alapján.
Tekintettel arra a tényre, hogy a kérelmező ajánlata a "partvisfej" termékkel szemben támasztott ajánlatkérői elvárásnak nem felelt meg, ajánlatkérő kérelmező által kifogásolt döntésének az érvénytelenség körében a Kbt. 52. § (2) d) pontja alapján megalapozza, így kérelmező jogszerűen került az eljárás további szakaszából kizárásra.
Mindezek alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 80. § (1) bekezdés a) alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasította.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002 november 11.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Dr. Tukacs László s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos
