KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (10210)


1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.640/5/2002.

Tárgy: a Garage Kft. jogorvoslati kérelme a Szent István Egyetem közbeszerzési eljárása ellen.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Döntőbizottság a Garage Ingatlankezelő és Hasznosító Kft. (1088 Budapest, Múzeum u. 9., képviseli: dr. Wahl István ügyvéd, 1067 Budapest, Podmaniczky u. 41. I/3., a továbbiakban: kérelmező), jogorvoslati kérelmének, amelyet a Szent István Egyetem (2103 Gödöllő, Páter Károly u. l., nevében és megbízásából eljár: ÉPBER Építőipari Beruházási Szervező Rt., 1056 Budapest, Belgrád rkp. 3-4., a továbbiakban: ajánlatkérő) "A" kollégium magas tető építésének és tetőtér beépítésének kivitelezése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 44. § (7) bekezdését, valamint a 44. § (2) bekezdés a) pontjára tekintettel a 44. § (6) bekezdését, ezért az ajánlati felhívást megsemmisíti, és ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizesse meg. A jogorvoslati eljárásban ezen felül felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

INDOKOLÁS

A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek nyilatkozatai és észrevételei alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2002. október 9-én megjelent 41. számában tette közzé nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatására szóló felhívását 8182/2002. sz. alatt.
Ajánlatkérő a felhívás 11. a) 6. pontjában az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságára kért adatok és tények között előírta, hogy a műszaki alkalmasság igazolható:
,,Az előző 3 év (külön megjelölve a folyamatban lévő beruházásokat) legjelentősebb, a jelen közbeszerzéshez hasonló nagyságrendű oktatási célú referenciáinak ismertetése a dokumentációban megadott tartalommal, valamint a referenciaként megjelölt intézmény beruházója által írásban megerősített referenciaigazolással (1999., 2000., 2001.)."
A 11. b) pontban az alkalmatlanná minősítés szempontjait határozta meg ajánlatkérő. Ezek között a műszaki alkalmasság a 3. pont, eszerint alkalmatlan az az ajánlattevő, aki:
,,a jelen közbeszerzés tárgyát képező feladathoz hasonló nagyságrendű (min. 100 M Ft.) oktatási célú feladatot közbeszerzési eljárás keretében a vizsgált 3 év (1999., 2000., 2001.) folyamán nem végzett, illetve nem teljesített, és így ezekről megfelelő megvalósulási referenciákkal nem rendelkezik (nem csatol pozitív referencialevelet)."
Kérelmező 2002. október 21-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben a felhívás 11. b) 3. pontban megfogalmazott alkalmatlansági szempontot sérelmezi. Álláspontja szerint azzal, hogy ajánlatkérő csak közbeszerzési eljárás keretében megvalósuló beruházást fogad el megfelelő referenciának, sérti a Kbt. alapelveit. Kéri a fenti előírásra vonatkozó döntés megsemmisítését és ideiglenes intézkedésként az eljárás felfüggesztését.
Ajánlatkérő nevében a lebonyolító ÉPBER Rt. tett észrevételt, melyben előadta, hogy álláspontja szerint az ajánlati felhívás mindenben megfelel a Kbt. előírásainak. Azzal, hogy kizárólag közbeszerzési eljárás keretében megvalósuló beruházást fogad el megfelelő referenciának, biztosítja azt, hogy valóban piaci értéken megvalósuló beruházások referencia megjelölése történhessen. Álláspontja szerint a közbeszerzési eljárás szigorú szabályai teszik lehetővé azt, hogy ajánlattevők és azok alvállalkozói megfelelő biztonságot jelentsenek ajánlatkérő számára.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratokból a felek írásbeli nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott az alábbiak szerint.
A Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontja szerint az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmassága igazolható az előző legfeljebb három év legjelentősebb szállításainak, szolgáltatásainak, illetve az előző legfeljebb öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével (legalább az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje és a szerződést kötő másik fél megnevezésével).
A Kbt. 44. § (6) bekezdése szerint Az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg az alvállalkozót alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A Kbt. 44. § (7) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek az (1)-(2) bekezdésben meghatározott adatok és tények kérését - figyelemmel az ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekére - a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia.
Ajánlatkérő felhívása 11. a) 6. pontjában az ajánlattevők műszaki alkalmasságára kért adatokat akként, hogy az előző három év legjelentősebb, a jelen közbeszerzéshez hasonló nagyságrendű, oktatási célú referenciáinak ismertetését kérte.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. a) 6. pontját a Kbt. 44. § (2) bekezdésének a) pontjának és a 44. § (7) bekezdésének keretében megfelelően határozta meg, amikor a műszaki alkalmasság igazolhatóságához az előző legfeljebb három év hasonló nagyságrendű, oktatási célú referenciáinak ismertetését kérte. Ezen meghatározás az ajánlat elbírálási szempontjaiként csak olyan tényezőket fogalmaz meg a referenciával kapcsolatban elvárásként, amelyek beszerzés tárgyára és reálisan számon kérhető teljesítési körülményekre vonatkoznak.
Az ajánlati felhívás 11. b) 3. pontban az alkalmatlanná minősítés szempontját ajánlatkérő úgy határozta meg, hogy a jelen közbeszerzés tárgyát képező feladathoz hasonló nagyságrendű oktatási célú feladatot közbeszerzési eljárás keretében a vizsgált három év folyamán nem végzett, illetve teljesített.
Ajánlatkérő az alkalmatlanság megállapíthatóságánál az alkalmasság igazolási módjához viszonyítottan egy új elemet emelt be, mégpedig azt, hogy a referenciát illetően attól tette függővé a megfelelőséget, hogy az ajánlattevő közbeszerzési eljárás keretében teljesített-e jelen közbeszerzés tárgyát képező feladathoz hasonló feladatokat. Ez az új elem meghaladja a műszaki alkalmasság igazolására előírt körülményeket. Ezzel megbomlik a Kbt. 44. § (6) bekezdésében előírt összhang, az egymásnak megfelelőség a műszaki alkalmasság igazolására kért adatok, illetve az alkalmatlanság tekintetében előírt körülmények között. Ajánlatkérő csak olyan körülmény miatt nyilváníthat alkalmatlanná ajánlattevőt, amelyet alkalmassági körülményként már előírt. Jelen esetben pedig ez a körülmény nem volt nevesítve az alkalmasság igazolására kért adatok körében.
Ez az új elem egyben a Kbt. 44. § (7) bekezdésében foglaltakat is meghaladóan ír elő körülményt, mivel ajánlatkérőnek az (1)-(2) bekezdésben meghatározott adatok és tények kérését a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia. Az ajánlattevő alkalmasságát egy adott feladat elvégzésére nem az bizonyítja, hogy közbeszerzésen nyerte-e a munkát vagy sem, hanem hogy végzett-e ilyen jellegű és nagyságrendű kivitelezést. Ez az új körülmény - azonkívül, hogy nincs nevesítve az alkalmasság igazolásánál - indokolatlanul szűkíti a lehetséges ajánlattevők körét.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 44. § (7) bekezdését, valamint a 44. § (2) bekezdés a) pontjára tekintettel a 44. § (6) bekezdését. Az ajánlati felhívás 6. a) pontja szerint számított ajánlattételi határidő 2002. november 19-e, erre tekintettel a jogsértés csak az ajánlati felhívás megsemmisítésével reparálható, ezért a Döntőbizottság megsemmisíti a rendelkező rész szerint az ajánlati felhívást.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja úgy rendelkezik, hogy a Bizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiakat mondja ki:
"(4) A bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
(5) A bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese."
A Kbt. kötelezően előírja a Döntőbizottság számára a törvény szabályait megszegő szervezettel és a jogsértésért felelős személlyel szemben a bírság alkalmazását.
A Döntőbizottság az összes körülményt mérlegelve arra a következtetésre jutott, hogy a jogsértés a megsemmisített felhívásra tekintettel reparálható.
A fentiekre tekintettel állapította meg a Döntőbizottság az irányadó költségvetési törvényben meghatározott minimális összegű bírságot ajánlatkérővel szemben.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján jogsértést megállapította, a c) pontja alapján megsemmisítette az ajánlati felhívást, az f) pont alapján bírságot szabott ki és a h) pont szerint - tekintettel a jogszabálysértés megállapítására - rendelkezett a költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2002. november. 15.

Dr. Szaller Ottó s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos

A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.

 

index.html Fel