KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9991)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.505/19/2002.
Tárgy: a Hartmann-Rico Hungária Kft. jogorvoslati kérelme a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Hartmann-Rico Hungária Kft. (2051 Biatorbágy, Budapark, Paul Hartmann u., hrsz.: 2399/8., képviseli: dr. Fest Attila ügyvéd, 1134 Budapest, Váci út 35., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága (1055 Budapest, Kossuth tér 2-4., képviseli: dr. Gáspár Emőke jogtanácsos, a továbbiakban: ajánlatkérő) "csőkötszer és ragtapasz beszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Az ajánlatkérő 2002. június 19-én a Közbeszerzési Értesítő 25. számában ajánlati felhívást tett közzé nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatására, amelynek tárgya csőkötszer és ragtapasz szállítása volt az 1077/2000. (IX. 22.) Korm. határozat állami normatíva I-02-02 és I-02-01 számmal azonosított, valamint az ajánlati dokumentációban meghatározott műszaki leírás szerint.
Az ajánlati felhívás 3. a) pontjában az ajánlatkérő hét részteljesítést határozott meg, a I-II. részteljesítésben hálós és nem hálós csőkötszerre, a III-VII. részteljesítésben különböző paraméterű ragtapaszokra kért ajánlatot. E részteljesítésekre külön-külön lehetett ajánlatot tenni.
Az ajánlati felhívás helyesbítése 2002. június 26-án jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben.
Az ajánlati felhívás 11. a) pontjában az ajánlatkérő meghatározta az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére való alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket. A pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolására kért adatok között a második bekezdésben előírta az ajánlatkérő az utolsó három év (1999., 2000., 2001.) pénzügyi mérlegének és eredménykimutatásának csatolását.
A 11. b) pont második bekezdésében a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjaként került meghatározásra a következő:
"A vizsgált időszakban az ajánlattevőnek vagy alvállalkozójának mérlegeredménye bármelyik két évben negatív volt."
Az ajánlatkérő dokumentációt is készített, amely tartalmazta az ajánlattétellel kapcsolatos tartalmi és formai követelményeket, valamint szerződéstervezetet. Az ajánlat formai követelményei között, illetve a dokumentáció "J" jelű mellékletében az ajánlatkérő ismételten jelezte a fenti mérlegek, illetve eredménykimutatások csatolásának kötelezettségét.
Az ajánlattételi határidő lejártakor, 2002. július 30-án 10 órakor az ajánlatkérő a kérelmezőén kívül a következő ajánlattevők ajánlatát bontotta fel: Interimport Kft., Mediporta Kft., RAMONA Rt., 3 M Hungária Kft., Beiersdorf Kft., Salus Kft.
Az ajánlatkérő 2002. július 31-én telefaxon értesítette az előző napon felbontott ajánlatot benyújtókat, hogy pótbontást tart, mivel a Mediprodukt Kft. az ajánlatát postán küldte meg, és a küldeményt a posta - az ajánlati felhívásban megkívánt címzés ellenére - az ajánlatkérő postafiókjára kézbesítette. A parlamenti postabontó átvette a csomagot 9 óra 15 perckor, de azt csak 2002. július 30-án délután 4 óra 5 perckor kézbesítette az ajánlatkérő iktatója részére.
A pótbontásra 2002. július 31-én 15.00 órakor került sor.
A ragtapaszokra vonatkozó összes (III-VII.) részteljesítésre kérelmezőn kívül az Interimport Kft., a III., IV., V. és VII. részteljesítésre a 3 M Hungária Kft. és a Beiersdorf Kft., a VI. részteljesítésre a Mediporta Kft., a IV. részteljesítésre a Salus Kft. nyújtott be ajánlatot.
Az ajánlatkérő az ajánlatokat megvizsgálta, értékelte, majd 2002. augusztus 21-én kihirdette az eljárás eredményét. A ragtapasztokra vonatkozó III., IV., V. és VII. részteljesítések esetében az Interimport Kft., a VI. részteljesítésben a Mediporta Kft. lett a nyertes. Kérelmező ajánlatát érvénytelennek minősítette az ajánlatkérő, mivel mérlegeredménye negatív volt az utolsó két évben (ajánlati felhívás 11. b) pont második bekezdése).
Az ajánlatkérő a III-VII. részteljesítésekre vonatkozó szerződéseket 2002. szeptember 2-án megkötötte a nyertes ajánlattevőkkel.
A kérelmező 2002. augusztus 28-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, amelyet a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson kiegészített és módosított. Írásban benyújtott kérelmében kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértést, semmisítse meg az ajánlatkérő döntését, hívja fel az ajánlatkérőt a Kbt. szabályainak megfelelő eljárásra, kötelezze az ajánlatkérőt az eljárás költségeinek viselésére. Ideiglenes intézkedésként az eljárást lezáró szerződés megkötésének megtiltását kérte. A szerződés megkötésére tekintettel úgy módosította kérelmét, hogy a jogsértés megállapítását és az ajánlatkérőnek az eljárás költségei viselésére való kötelezését kérte.
Kérelme indokául előadta, hogy jogsértő az ajánlatkérőnek az a döntése, hogy az ő ajánlatát érvénytelennek nyilvánította. Ajánlata 126-143. oldalai tartalmazzák az 1999., 2000. és 2001. évi mérlegét és eredménykimutatását. A mérleg szerinti eredménye 1999. évben pozitív, a 2000. és 2001. évben pedig negatív volt. Ajánlata tartalmazza a mérlegeket készítőtől független könyvvizsgáló átvilágítási jelentését is, amelyben mérlegei alapján megállapította, hogy a 2000. és 2001. év negatív mérlege mellett is igazolható, hogy a cég pozitív gazdálkodást folytat, negatív eredménye nem befolyásolja kedvezőtlenül a szállítókkal, vevőkkel kialakított kapcsolatát, különösképpen a tenderpályázatokon való részvétel vonatkozásában. Csatolta továbbá ajánlatában az anyavállalata, a Paul Hartmann AG nyilatkozatát is, amelyben vállalta, hogy a magyarországi leányvállalata szállítási vagy bármely akadályoztatása esetén biztosítják a folyamatos ellátást Magyarországon a leányvállalat vállalásai szerint.
Ezekkel a dokumentumokkal és azzal a ténnyel, hogy az előző évben az ajánlatkérővel hasonló tárgyban kötött keretszerződés alapján folyamatosan és szerződésszerűen teljesített, azt bizonyítja, hogy a negatív eredménye ellenére alkalmas a szerződés teljesítésére.
Hivatkozott arra is, hogy ajánlatkérő döntése a Kbt. 44. § (7) bekezdésébe ütközik, mivel az ajánlati felhívás 11. b) pontja második bekezdésében meghatározott feltétel a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mértéket meghaladja.
Az ajánlatkérőnek az értékelési módszere, amellyel csak a negatív mérleget és nem a tényleges teljesítőképességet vizsgálta, sérti az ajánlattevők esélyegyenlőségét is, a Kbt. 24. § (2) bekezdésébe ütközik, mivel eleve kizárja a pénzügyi, üzletpolitikai okból negatív mérleggel rendelkezőket. Az ajánlatkérő döntése azért is sérti az esélyegyenlőséget, mivel az alkalmasság bizonyítottsága ellenére kizárta őt az eljárásból.
Hangsúlyozta, hogy nem az ajánlati felhívást, hanem az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését sérelmezi. Hivatkozott arra is, hogy az ajánlati felhívás megfogalmazása nem egyértelmű, mivel mérlegeredményt és nem mérleg szerinti eredményt határozott meg az alkalmatlansági kritériumok körében. Megítélése szerint a mérlegeredmény tágabb fogalom, mint a mérleg szerinti eredmény, éppen ezért az ajánlatkérőnek vizsgálnia kellett volna a mérleg egy során kívül az általa becsatolt dokumentumokat is.
A jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson kérte annak megállapítását is, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 51. § (1) bekezdését azzal, hogy pótbontást tartott.
Az ajánlatkérő észrevételében kérte a kérelem elutasítását. Előadta, hogy a Kbt. 44. § (1) bekezdése b) pontja alapján jogosult a mérlegadatok vizsgálatára. Álláspontja szerint a kérelmező kérelme indokolásában az ajánlati felhívást tartja jogsértőnek, ezzel azonban elkésett. A pótbontással kapcsolatban előadta, hogy a Mediprodukt Kft. csak az I. részteljesítésre tett ajánlatot, ebben a részteljesítésben a kérelmező nem volt ajánlattevő, így a kérelemrész vonatkozásában nem rendelkezik ügyfélképességgel.
Egyéb érdekeltként az Interimport Kft. előadta, hogy a kérelmező az ajánlati felhívás tartalmát csak az ajánlatkérő döntését követően tette kifogás tárgyává. A kérelmező által csatolt dokumentumok nem alkalmasak a kérelmező alkalmassága igazolásra. Jogszerűnek tartotta a pótbontást.
A 3M Hungária Kft. a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson tett nyilatkozatában aggályosnak tartotta a pótbontást.
A Döntőbizottságnak elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy a jogorvoslati kérelem a törvényes határidőn belül került-e előterjesztésre.
A kérelmező 2002. augusztus 28-án nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, amelyben - kifejezett nyilatkozata szerint - az ajánlatkérő 2002. augusztus 21-én kihirdetett eljárást lezáró döntésének jogszerűségét vitatta. A jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson, 2002. szeptember 19-én terjesztette elő a pótbontásra vonatkozó kérelmét.
A Kbt. 79. § (2) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul.
E szakasz (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Kbt. kétféle határidőt állapít meg a jogorvoslati kérelem benyújtásával kapcsolatban. A 90 napos (objektív) határidőt a jogsértő esemény bekövetkezésétől kell számítani. A másik, a 15 napos (szubjektív) határidőt az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától kell számítani. Bármelyik határidőt lépi is túl a kérelmező kérelme benyújtásával, kérelme elkésett.
A pótbontásra 2002. július 31-én került sor. A kérelmező a pótbontásra vonatkozó kérelmét 2002. szeptember 19-én terjesztette elő, így a kérelem előterjesztése a 90 napos határidőn belül történt. Ezt követően azt kellett vizsgálni, hogy a kérelem az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napos határidőben került-e benyújtásra. A kérelmező arra hivatkozott, hogy a jogsértést 2002. szeptember 18-án észlelte.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező - általa sem vitatottan - 2002. július 31-én kapott értesítést arról, hogy az ajánlatkérő pótbontást tart, ezen a kérelmező nem vett részt, de az erről készült jegyzőkönyvet 2002. augusztus 5-én kézhez vette. A Döntőbizottság álláspontja szerint ez az utóbbi időpont a jogsértésről történő tudomásszerzés időpontja, ehhez az időponthoz képest a 15 napos jogvesztő határidő 2002. augusztus 20-án letelt, így a kérelem e vonatkozásban elkésett. A fentiek alapján a Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelmének a pótbontásra vonatkozó részét elkésettség miatt elutasította, mert e kérelemrész érdemi vizsgálatának eljárásjogi akadálya van.
Az ajánlatkérő hivatkozott arra is, hogy a kérelmező az ajánlati felhívás tartalmát vitatja és azzal elkésett. A kérelmező azonban a tárgyaláson is hangsúlyozta, hogy csak az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését sérelmezi, az ajánlati felhívást nem támadja. Az eljárást lezáró döntéssel kapcsolatos kérelem a jogvesztő határidőben került benyújtásra, így azt a Döntőbizottság érdemben vizsgálta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésére vonatkozó kérelem alaptalan.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. E szakasz (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése szerint az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak.
Az ajánlatkérő a Kbt. 44. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint határozhatja meg az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolásának módját.
A Kbt. 44. § (6) bekezdése szerint az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg az alvállalkozót alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A Kbt. 44. § (8) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontását követően az (1), (2) és (6) bekezdés szerinti adatok, tények és körülmények alapján dönt az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról, ennek során az igazolások eredetiségét is ellenőrizheti.
A Kbt. 26. § (2) bekezdés második mondata szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Döntőbizottságnak azt kellett vizsgálnia, hogy jogsértő-e ajánlatkérőnek az a döntése, hogy kérelmező ajánlatát nem vonta be az értékelésbe.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező ajánlata a 125. oldalától a 143. oldaláig tartalmazza az 1999., 2000. és 2001. évi mérlegét, eredménykimutatását, az ezekkel kapcsolatos könyvvizsgálói jelentésekét. A kérelmező ezzel az ajánlati felhívás 11. a) pontjában előírt érvényességi feltételeknek eleget tett, és így ajánlata nem érvénytelen.
A becsatolt mérlegek és eredménykimutatások alapján azonban megállapítható - a késelméző által is elismerten -, hogy a 2000. és a 2001. évre vonatkozó mérleg szerinti eredménye negatív. A Döntőbizottság álláspontja szerint ennek alapján a kérelmező az ajánlati felhívás 11. b) pontja második bekezdése hatálya alá esik, így alkalmatlan a szerződés teljesítésére, mivel a kérelmező olyan ajánlattevő, akinek az utolsó három évből bármelyik két évben negatív volt a mérlegeredménye.
A Döntőbizottság nem tudta elfogadni kérelmezőnek az átvilágítási jelentésre és az anyavállalat nyilatkozatára, illetve az abban foglaltakra vonatkozó hivatkozását az alábbiak szerint. Az ajánlatkérő egyértelműen rögzítette az ajánlati felhívásban, hogy a pénzügyi-gazdasági alkalmasság vizsgálatához milyen dokumentumokat kér, ezek között nem szerepeltek a kérelmező által csatolt iratok, így azokat az ajánlatkérő nem is vizsgálhatta, hiszen ajánlati felhívásához az ajánlatkérő a Kbt. 26. § (2) bekezdés második fordulata alapján kötve van. A kérelmező az előre deklarált alkalmatlansági szempont hatálya alá esik, amelyhez az ajánlatkérő a fentiek alapján szintén kötve van. Az alkalmatlansági szempont nem értékelési szempont, amelynek keretében az ajánlatkérőnek esetleg módja lenne értékelni a kérelmező ajánlatát.
Nem osztotta a Döntőbizottság a kérelmezőnek azt az álláspontját sem, hogy az ajánlatkérőnek nemcsak a mérlegek egy sorát, hanem a teljes mérlegeket kellett volna vizsgálnia az alkalmasság elbírálása során. Az ajánlatkérő ugyanis egyértelműen közölte az ajánlati felhívásban, hogy a mérleggel összefüggésben meghatározott alkalmatlansági kritérium kizárólag a mérlegeredményen alapul. Abból, hogy nem a "mérleg szerinti eredmény", hanem a "mérlegeredmény" kifejezéssel határozta meg az alkalmatlansági kritériumot ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, nem következik az, hogy a mérlegeket más szempontból, mint a mérleg szerinti eredmény szempontjából is vizsgálnia kellett volna.
Hivatkozott arra is a kérelmező, hogy az ajánlatkérő döntése azért is jogsértő, mert a Kbt. 44. § (7) bekezdésébe ütközik.
A Döntőbizottság nem fogadta el a kérelmező álláspontját; mivel - bár hangsúlyozottan és kifejezetten nem az ajánlati felhívást, hanem az eljárást lezáró döntést támadta - ezen érvelése az ajánlati felhívással szemben támasztott követelményeket kéri számon az ajánlatkérőtől. Az eljárást lezáró döntés elleni jogorvoslati kérelem vizsgálata körében már nincs relevanciája annak, hogy a Kbt. 44. § (7) bekezdésének megfelelt-e az ajánlati felhívás vagy sem, hiszen az ajánlatkérőnek az ajánlatok vizsgálata során - a határidőben nem vitatott - ajánlati felhívásában foglaltak szerint kell eljárnia, döntenie, ennek pedig az ajánlatkérő döntése a fentiekben kifejtettek szerint megfelelt. Hivatkozott arra is a kérelmező, hogy az ajánlatkérő döntése a Kbt. 24. § (2) bekezdésében megfogalmazott alapelvbe ütközik, mivel az ajánlatkérőnek az ajánlattevő tényleges teljesítőképességét, pénzügyi helyzetét kellett volna vizsgálnia, és ehhez a mérlegen kívül más iratot is meg kellett volna tekintenie, őt az alkalmassága bizonyítottsága ellenére zárta ki az eljárásból.
A Döntőbizottság álláspontja szerint - a fentiekben már kifejtettek alapján - az ajánlatkérő az alkalmasság körében az ajánlati felhívásban meghatározott dokumentumok és alkalmatlansági kritériumok szerint végezte el az ajánlattevők alkalmasságának vizsgálatát, amelyeket az ajánlattevők előre ismertek az ajánlati felhívásból. Más szempontok alapján tehát nem ítélhette és nem is ítélte meg az ajánlattevők pénzügyi alkalmasságát, így az ajánlattevők esélyegyenlősége sem sérült az eljárást lezáró döntéssel.
Az, hogy ezen szempontok alapján meg tudta-e állapítani az ajánlatkérő az ajánlattevők tényleges pénzügyi helyzetét, teljesítőképességét, nem tartozik az eljárást lezáró döntés jogszerűségének vizsgálata körébe az ajánlati felhíváshoz kötöttségre tekintettel, így nem tárgya a jogvitának sem. Ennek következtében az a kérdés sem bír relevanciával a kérelem elbírálása szempontjából, hogy a kérelmező pénzügyi helyzetét az ajánlatkérő stabilnak ítéli-e meg vagy sem.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező az ajánlati felhívás 11. b) pontja második bekezdése hatálya alá esik, alkalmatlan a szerződés teljesítésére, így jogszerű volt az ajánlatkérőnek az a döntése, hogy ajánlatát az értékelésbe már nem vonta be. Az ajánlatkérő ugyan a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelennek minősítette a kérelmezőt az eljárást lezáró döntésében, de a kérelmező esetében ténylegesen ezt a döntését a kérelmező alkalmatlanságát megalapozó okkal indokolta.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mivel annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva, a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján az alaptalan kérelmet elutasította, az elkésett kérelmi elem tekintetében a Kbt. 79. § (7) bekezdésére tekintettel.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerint a Döntőbizottság határozatában a jogsértőt, jogsértés hiányában az alaptalan kérelmet előterjesztőt kötelezi az eljárási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére.
A fentiek alapján a Döntőbizottság a költségek viseléséről a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. szeptember 30.
Dr. Bankó Ágnes s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
