KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9993)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.554/20/2002.
Tárgy: a Hidroterra Kft. jogorvoslati kérelme Pacsa Nagyközség Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Hidroterra Kft. (8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi Dezső u. 14., képviseli dr. Tihanyi Ottó ügyvéd, 8790 Zalaszentgrót, Eötvös K. u. 8., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet Pacsa Nagyközség Önkormányzata (8761 Pacsa, Kisfaludy u. 2., képviseli dr. Völner Pál ügyvéd, 2536 Nyergesújfalu, Kossuth Lajos u. 84., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Pacsa Térségi Ipari Park alap-infrastruktúrájának kiépítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozati, a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a következő tényállást állapította meg.
Az ajánlatkérő 2002. május 22-én vállalkozói szerződést kötött a Terra-Aqua Kft.-vel Pacsa Térségi Ipari Park infrastruktúrájának megvalósítására vonatkozó közbeszerzési eljárás előkészítésére, lebonyolítására.
Az ajánlatkérő képviselő-testülete 2002. május 28-án döntött a közbeszerzési eljárás ajánlati felhívásának elfogadásáról.
Az ajánlatkérő 2002. július 3-án a Közbeszerzési Értesítő 27. számában ajánlati felhívást tett közzé nyílt eljárás lefolytatására. A beszerzés tárgya Pacsa Térségi Ipari Park alap-infrastruktúrájának kiépítése volt, a felhívás tartalmazta a kiépítendő ivóvízvezeték, szennyvízcsatorna, szennyvíz-nyomóvezeték szennyvízátemelő és gázvezeték mennyiségét.
Teljesítési határidőként 2002. november 30-át jelölte meg az ajánlatkérő.
Az ajánlati felhívás 9. pontja szerint a pénzügyi ellenszolgáltatás teljesítése az igazolt teljesítést követően kiállított számla ellenében 60 napon belül átutalással történik.
Az ajánlatkérő az összességében a legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani, az ajánlati felhívás 13. b) pontjában meghatározta az ennek megítélésre szolgáló részszempontokat, azok súlyszámát az alábbiak szerint:
részszempontok súlyszámok
- ajánlati ár 60
- a meghatározott fizetési feltételeknél kedvezőbb fizetési feltételek az ajánlatkérők számára:
alszempontok:
- részszámlák száma 10
- fizetési határidő 10
- az előírt garanciaidőnél kedvezőbb feltételek vállalása 20
Az értékelés során adható pontszám részszempontonként: 1-10.
Az értékelés módszere: az adott részszempontban a legjobb ajánlatot tevő kapja a maximális, a legkedvezőtlenebb a minimális pontszámot, a többiek matematikai arányosítással meghatározott pontszámot kapnak a maximum- és a minimumértékek között.
Az ajánlati felhívás 16. c) pontja szerint az ajánlatot zárt borítékban három példányban kell benyújtani.
Az ajánlatkérő dokumentációt is készített, amelyben az ajánlattal szemben támasztott formai és tartalmi követelményeket határozta meg, útmutatót készített az ajánlattevők részére, továbbá mellékletként szerepeltette a dokumentációban az engedélyezési tervdokumentációt és a vízjogi létesítési engedélyt. Előírta az alaki követelmények című részben, hogy az ajánlattevő ajánlatát három példányban (egy eredeti, kettő másolat), zárt borítékban adhatja le, a fedőlap tartalmazza az eredeti és a másolat megjelölést, az ajánlatot bontatlan kötésben kell elkészíteni, az aláírásra jogosult azt kézjegyével lássa el.
Helyszíni konzultációra 2002. július 30-án került sor, melyen műszaki jellegű kérdések merültek fel, és közölte az ajánlatkérő, hogy szerződést nem szükséges mellékelni az ajánlathoz.
Az ajánlattételi határidőre, 2002. augusztus 13-ig 8 ajánlat érkezett, kérelmezőn kívül a következők nyújtották be ajánlatukat: TECHNOSZER Kft., Hoffmann Építőipari Rt., UISTIGEP Kft., Arinext Kft., Hydrocomp Kft., Kaiser Építőipari Kft., SPRINT Kft.
A bontásról készült jegyzőkönyv szerint az ajánlatok bontásakor jelen volt valamennyi ajánlattevő képviselője, ismertetésre került az ajánlattevők neve és címe, az ajánlati ár és a vállalt teljesítési határidő, e szerint az Arinext Kft. ajánlati ára: 49 904 000 Ft, a Hoffmann Rt. ajánlati ára: 50 950 000 Ft és a kérelmező ajánlati ára: 51 000 000 Ft. A jegyzőkönyvet az ajánlatkérő jegyzője és Földesi József, a lebonyolító képviselője készítette.
Az ajánlatkérő az ajánlatok értékeléséhez igénybe vette a lebonyolító közreműködését. A lebonyolító táblázatba foglalva elkészítette az ajánlatok pontozását, amely szerint a kérelmező a harmadik legmagasabb, 721 pontot, a második legmagasabb, 845,5 pontot a Hoffman Rt. kapott, a legmagasabb összpontszámot, 955,4 pontot pedig az Arinext Kft. ajánlata ért el.
Az ajánlatok elbírálása az ajánlatkérő képviselő-testülete 2002. augusztus 26-i ülése napirendjén szerepelt. A képviselő-testület a 62/2002. (VIII. 26.) számú határozatában döntött az eljárás eredményéről, amelyben - "figyelemmel az elbírálási szempontokra, az egyes ajánlattevőkről, ajánlati anyagokról történt ismertetésekre" - az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevőként a kérelmezőt jelölte meg. Az ajánlatkérő az eljárás eredményét 2002. augusztus 28-án a döntésnek megfelelően hirdette ki.
Az eredményhirdetéskor ismertetésre kerültek a lebonyolító által készített táblázatban szereplő pontszámok is, az összegezésben is ez a táblázat szerepel.
Az eredményhirdetésen jelen volt az Arinext Kft. is, és bejelentette, hogy a döntéssel nem ért egyet, és a Döntőbizottsághoz fordul jogorvoslatért.
Nagy Kálmán polgármester 2002. szeptember 2-án írásban értesítette az ajánlattevőket, hogy a szerződés megkötését a jogorvoslati eljárás lefolytatásáig felfüggeszti.
Az Arinext Kft. kérelmére 2002. szeptember 4-én indult jogorvoslati eljárás a Döntőbizottság előtt D.521/2002. számon, ennek során a Döntőbizottság a D.521/17/2002. számú határozatában a Kbt. 55. § (6) bekezdésében és az 59. § (1) bekezdésében foglaltak megsértését állapította meg, és az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisítette.
A Hidroterra Kft. 2002. szeptember 18-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, amelyet 2002. szeptember 23-án és 2002. október 8-án írásban, majd a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson szóban is kiegészített, illetve módosított. Kérte a jogsértés megállapítását, az ajánlatkérő polgármestere felelősségének megállapítása esetén a polgármester bírságolását, és az Arinext Kft. vonatkozásában a közbeszerzési eljárásban való részvételtől való eltiltását. Kérelme indokául előadta, hogy a közbeszerzési eljárás során sérült a Kbt. 24. § (1) bekezdésében megfogalmazott, a verseny tisztaságára vonatkozó alapelv. Álláspontja szerint már az ajánlati kiírás is úgy készült el, hogy az Arinext Kft. számára legyen kedvező, mivel nem tartalmazott a helyi vállalkozókra vonatkozóan előnyben részesítést. Erre a megbízott lebonyolító közreműködése is kihatással volt. Alaposan feltehető továbbá, hogy az Arinext Kft. ajánlatát manipulálhatták annak érdekében, hogy az a legkedvezőbb ajánlatnak minősülhessen. Ennek alátámasztására előadta, hogy az ajánlatok bontásánál az Arinext Kft. ajánlata csak a 6. helyen került felolvasásra, míg a Hoffmann Rt. és a kérelmező ajánlata a 2. és 3. helyen úgy, hogy azokat csak a megbízott lebonyolító láthatta, így lehetővé vált az előző ajánlatok ismeretében a ténylegesen beírt vagy be nem írt összeg helyett alacsonyabb összeg szerepeltetése. Ezért volt szükség arra, hogy újra kézbe vegyék a lezárt ajánlatokat, és vélhetően kicseréljék azokat a lapokat, amelyek a pontozást, a végeredményt befolyásoló adatokat tartalmazták. Ennek igazolására becsatolta a 2002. augusztus 30-án az ajánlatkérő jegyzője által készített jegyzőkönyvet, amely szerint az ajánlatok bontását követő napok egyikén az ajánlatkérő polgármestere és a lebonyolító képviselője, Földesi József, valamint egy másik személy - kérelmező tudomása szerint az Arinext Kft. egyik dolgozója - felbontották az ajánlattevők ajánlatait tartalmazó lezárt dobozt. Ezt a jegyzőkönyvet 2002. szeptember 19-én kapták kézhez, ekkor ér
tesültek a fentiekről. Kifogásolta továbbá azt is, hogy az ajánlatkérő polgármestere a képviselő-testület döntése ellenére nem a TÓNUS Kft.-t, hanem Földesi Józsefet vonta be az ajánlatok értékelésébe.
Ajánlatkérő észrevételében nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyv és az értékelés eltérő adatokat nem tartalmaz, a jegyzőkönyvet a lebonyolító és a körjegyző hitelesítette. Az iratokat, az ajánlatokat az arra jogosult polgármester tekintette meg. A kérelmező állítása alaptalanságát igazolja az is, hogy a kérelmező akkor sem nyerhette volna meg az eljárást, ha az Arinext Kft. nem indult volna, mivel csak a 3. legtöbb pontot kapta. Megítélése szerint a kérelmező kérelme elkésett, mivel az eredményhirdetésen jelen volt, és azt csak a 2002. szeptember 12-én kelt beadványa kiegészítésében támadta meg, 15 napon túl. Kifejtette, hogy a TÓNUS Kft.-re vonatkozó képviselő-testületi döntés meghozatalakor még nem állt rendelkezésre a fedezet, ezért nem lehetett megindítani a közbeszerzési eljárást. A fedezet elnyerése után, 2002. április 5-ét követően a vagyonrendelet alapján a polgármester saját hatáskörben bízta meg a Terra Aqua Kft.-t a közbeszerzési eljárás lebonyolításával.
Egyéb érdekeltként az Arinext Kft. észrevételében visszautasította a kérelmező feltételezéseit. Előadta továbbá, hogy a kérelem elbírálása részben nem tartozik a Döntőbizottság hatáskörébe, részben pedig elkésett, mivel az eredményhirdetés időpontjához képest 15 napon túl került benyújtásra.
A Döntőbizottságnak elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy a kérelemben foglaltak elbírálására rendelkezik-e hatáskörrel.
A Kbt. 76. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat körében a Döntőbizottság hatáskörébe tartozik
a) a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt indult eljárás befolytatása,
b) az 5. §-ban foglaltak, valamint a közbeszerzési eljárás alapelvei, illetőleg szabályai megsértésével kapcsolatos eljárás lefolytatása,
c) az ajánlatkérő döntésével szemben bármely érdekelt által benyújtott kérelem elbírálása.
E § (2) bekezdése szerint a bíróság hatáskörébe tartozik a közbeszerzésekkel kapcsolatos - az (1) bekezdésben nem említett - egyéb jogvita elbírálása.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárására - ha e törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Áe. 7. § (1) bekezdése szerint a közigazgatási szerv hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni.
A Kbt. 31. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása során igénybe veheti más személyek, szervezetek közreműködését. A kérelmező nem is a lebonyolító bevonásának tényét kifogásolta, hanem azt tartotta jogsértőnek, hogy a polgármesteri döntés a képviselő-testület korábbi határozatát sértette, hiszen azt a testület nem vonta vissza.
Kérelmező nem tudott megjelölni olyan, a Kbt.-ben lévő előírást, amelyet ez a magatartás sértett.
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 9. § (1) bekezdése szerint az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. E § (2) bekezdése szerint az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a képviselő-testület hivatala látják el.
E § (3) bekezdése szerint a képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, bizottságaira, a részönkormányzat testületére, a helyi kisebbségi önkormányzat testületére, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.
A lebonyolító bevonására vonatkozó döntéseket a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott hatásköri rendelkezések alapján csak abból a szempontból vizsgálhatja felül, hogy a Kbt. rendelkezéseinek megfelelnek-e vagy sem. A lebonyolítóra vonatkozó mindkét döntést az ajánlatkérő önkormányzat - képviselő-testülete, illetve polgármestere - hozta meg, azonban az önkormányzatok, azok szervei működésével kapcsolatos vélt jogsértések elbírálása, azaz az önkormányzati döntéseknek abból a szempontból történő felülvizsgálata, hogy a meghozataluk során betartották-e az ajánlatkérő önkormányzat és szervei működésére vonatkozó jogszabályokat - a fenti rendelkezések alapján - nem tartozik a Döntőbizottság hatáskörébe, ezért a kérelmet e részében a Döntőbizottság elutasította.
A fentiek alapján a kérelem további elemei vonatkozásában a Döntőbizottság hatáskörrel rendelkezik, azaz érdemi elbírálásra jogosult, de elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy a kérelem a törvényes határidőben került-e előterjesztésre.
A kérelmet 2002. szeptember 18-án nyújtotta be a kérelmező a Döntőbizottsághoz, majd 2002. szeptember 23-án és október 8-án kiegészítette azt.
A Kbt. 79. § (2) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul.
E szakasz (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Kbt. kétféle határidőt állapít meg a jogorvoslati kérelem benyújtásával kapcsolatban. A 90 napos (objektív) határidőt a jogsértő esemény bekövetkezésétől kell számítani. A másik, a 15 napos (szubjektív) határidőt az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától kell számítani. Bármelyik határidőt lépi is túl a kérelmező kérelme benyújtásával, a kérelme elkésett.
A kérelmező sérelmezte egyrészt az ajánlatkérő ajánlati felhívását.
A Kbt. 79. § (8) bekezdés a) pontja értelmében a Kbt. 79. § (7) bekezdése szerinti határidő lejártának kiszámításakor a jogsértő esemény bekövetkezésének kell tekinteni a jogellenes tartalmú felhívás, illetőleg dokumentáció esetén az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidő lejártát. Jelen esetben ez az időpont 2002. augusztus 13. volt, így a kérelem benyújtása ehhez az időponthoz képest számított kilencvennapos határidőben történt meg.
A szubjektív határidő számítása szempontjából azonban a jogsértésről történő tényleges tudomásszerzés időpontja az irányadó, de jelen esetben legkésőbbi időpontként az ajánlattételi határidőt kell tekinteni. A kérelmező ekkor már biztosan ismerte az ajánlati felhívás tartalmát, ezzel együtt tudomást szerzett a vélt jogsértésről is, ajánlatát ennek tudatában készítette el, ezért a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlati felhívással kapcsolatos jogsértés tudomásra jutásának időpontja legkésőbb 2002. augusztus 13.
Az ajánlattételi határidőhöz képest a jogorvoslati kérelem előterjesztésére nyitva álló 15 napos szubjektív határidő 2002. augusztus 28-án letelt.
Fentiek alapján a Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelmének az ajánlati felhívásra vonatkozó részét elkésettség miatt elutasította, mert e kérelemrész érdemi vizsgálatnak eljárásjogi akadálya van.
A kérelmező jogorvoslati kérelmének további részében azt tartotta jogsértőnek, hogy az ajánlatkérő manipulálhatta az Arinext Kft. ajánlatát, ezeket figyelembe véve a lebonyolító által végzett értékelés is jogsértő. A jogsértésről történő tudomásra jutás időpontjaként 2002. szeptember 19-ét jelölte meg. Az ajánlatkérő és az Arinext Kft. szerint azonban a kérelem e vonatkozásban is elkésett, mivel a kérelmezőnek a tárgyaláson tett nyilatkozata szerint a vélt jogsértésről még az Arinext Kft. jogorvoslati kérelmének beadása előtt tudomást szerzett, illetve az eredményhirdetés időpontjához képest is elkésett a kérelme.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az eredményhirdetés időpontja nem irányadó e kérelemrész elkésettségének vizsgálata szempontjából, hiszen a kérelmező nem az eljárást lezáró döntést vitatja, hanem az ajánlatkérő és az Arinext Kft. magatartását tartja jogsértőnek, a későbbiekben - kérelme szerint 2002. szeptember 19-én - tudomására jutott információk ismeretében. Azt kellett vizsgálna a Döntőbizottságnak, hogy ezek az információk mikor jutottak a kérelmező tudomására.
A kérelmező írásban tett nyilatkozata szerint jogorvoslati kérelmükhöz becsatolt jegyzőkönyvben foglaltakról 2002. szeptember 19-én értesültek, a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson tett nyilatkozata szerint viszont a szituációról korábban, a jegyzőkönyv kézhezvétele előtt is tudomásuk volt.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező - ellentmondó - nyilatkozatai alapján nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a vélt jogsértésről mikor szerzett tudomást.
Az egyértelmű, hogy a jegyzőkönyv kézhez vétele előtt már tudott a vélt jogsértésről, de ennek 2002. szeptember 4. előtti időpontját kétséget kizáróan nem bizonyítja az Arinext Kft. és a kérelmező telefonbeszélgetésének tartalma, annak pontos időpontja ismerete nélkül.
Az Áe. 39. § (4) bekezdése szerint a határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.
A fentiek alapján a Döntőbizottság érdemben vizsgálta a kérelemnek az Arinext Kft. ajánlata vélelmezett manipulálására vonatkozó részét.
A Döntőbizottság a kérelem tisztázása érdekében bizonyítási eljárást folytatott le, ennek során tanúként hallgatta meg Nagy Kálmán polgármestert és Földesi Józsefet, a lebonyolító képviselőjét, valamint megtekintette az összes ajánlatot és az Arinext Kft. ajánlatának mindhárom példányát, továbbá áttekintette az eljárással kapcsolatban készült és a kérelmező által bizonyítékként becsatolt iratokat is.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelem alaptalan.
A Kbt. 24. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban - az egyes eljárási cselekmények, az ajánlatok értékelése során hozott döntés és a szerződés megkötése tekintetében - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, illetve nyilvánosságát.
E § (2) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
A Kbt. 49. § (2) bekezdése szerint az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatók.
A Kbt. 51. § (2) bekezdése szerint az ajánlatok felbontásánál az ajánlatkérő, az ajánlattevők és az általuk meghívott személyek, a tanács tagjai vagy az általuk megbízott személyek, továbbá - a közbeszerzéshez központi költségvetési támogatásban részesülő ajánlatkérő esetén - a külön jogszabályban meghatározott szervek, személyek lehetnek jelen.
A Kbt. 51. § (3) bekezdése szerint az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét (lakóhelyét), az általa kért ellenszolgáltatást és az általa vállalt teljesítési határidőt.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatok bontásán valamennyi ajánlattevő részt vett. Az erről készült jegyzőkönyvet a körjegyző és a lebonyolító készítette el, aláírásával hitelesítette.
A bontás körülményeit a jelenlévők sem a helyszínen, sem az arról készült jegyzőkönyv kézhezvétele után 15 napon belül nem kifogásolták, tehát a Döntőbizottság tényként fogadta el, hogy az ajánlatok bontása, a szükséges adatok ismertetése és jegyzőkönyvbe foglalása jogszerűen, illetve a valóságnak megfelelően történt. Az ajánlatok értékelésével a polgármester, a hivatal műszaki vezetője és a lebonyolító volt megbízva. Ennek megfelelően a három példányban benyújtott ajánlatok közül egy-egy másolati példányt a lebonyolító rendelkezésére bocsátott az ajánlatkérő, egy-egy másolati és az eredeti példányok a polgármesteri hivatalban maradtak. Az eredeti ajánlatok a bontást követően becsomagolásra és lezárásra kerültek.
Az ajánlatok bontását követő napok egyikén került arra sor, hogy a polgármester és a lebonyolító képviselője felbontották az eredeti ajánlati példányokat tartalmazó csomagot annak érdekében, hogy az ajánlati biztosítékra vonatkozó bankgarancia eredetiségét ellenőrizze a lebonyolító. Nagy Kálmán és Földesi József egybehangzó nyilatkozata szerint rajtuk kívül ekkor nem volt ott senki, bár a hivatalban jöttek-mentek az emberek, de az ajánlatok bontását, áttekintését ketten végezték, ebbe mást nem vontak be. Határozottan állították, hogy az ajánlatok tartalmát semmilyen módon nem változtatták meg.
Az ajánlatok eredeti és egy-egy másolati példányát ezt követően továbbra is a polgármesteri hivatalban őrizték. Az ajánlatok értékelését a polgármester, a megbízott lebonyolító képviselője és az ajánlatkérő polgármesteri hivatalának műszaki vezetője együtt végezték, majd a képviselő-testület 2002. augusztus 26-i ülése előtt körülbelül egy héttel befejezték, és ennek alapján a polgármester terjesztette a javaslatot a képviselő-testület elé.
A Kbt. 51. §-a fent idézett rendelkezései azt a célt szolgálják, hogy az ajánlattevők megismerjék az ajánlatok legfontosabb adatait, azok nyilvánossága ugyanis garancia arra, hogy a verseny tisztaságáról maguk az ajánlattevők is meggyőződhessenek, az ajánlati kötöttség érvényesülését figyelemmel kísérhessék.
A Döntőbizottság az Arinext Kft. ajánlatának minden példányát megvizsgálta abból a szempontból, hogy a bontáskor ismertetett és jegyzőkönyvbe is foglalt ajánlati adatok megegyeznek-e az ajánlat tartalmával.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az Arinext Kft. ajánlatának mindhárom példányában az ajánlatok elbírálása szempontjából jelentős adatok azonosan, ezek közül az ajánlati ár a bontásról készült jegyzőkönyvben foglaltakkal is egyezően szerepel. Az ajánlati példányok bontatlan kötésben - összefűzve, a fűzés az Arinext Kft. bélyegzőlenyomatát tartalmazó ragasztóval van leragasztva -, az ajánlatok valamennyi oldala az ajánlatot aláíró ügyvezető kézjegyével van ellátva.
A Döntőbizottság vizsgálata során kizárólag a Kbt. fenti rendelkezéseinek keretei között állapította meg, hogy az ajánlati ár és a teljesítési határidő vonatkozásában a bontáskor ismertetett és a későbbiekben elbírált adatok között nincs eltérés. A Döntőbizottság hatáskörén belül az ajánlati ár és a teljesítési határidő esetében tudta megvizsgálni az ajánlati kötöttség elvének teljesülését, ami a tartalmi összehasonlítás alapján volt lehetséges.
Az ajánlat többi részét illetően az ajánlati példányok szemrevételezése alapján sem észlelhető eltérés. Az ajánlati kötöttség elvének megsértése tehát nem állapítható meg.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként nem bizonyítható, hogy a kérelmező által vélt jogsértéseket az ajánlatkérő, illetve az Arinext Kft. elkövette volna, ezért a kérelmező által előadott indokok alapján nem állapítható meg a Kbt. alapelveinek, illetve az ajánlati kötöttség elvének megsértése.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mivel annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva, a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján az alaptalan kérelmet elutasította. Az elkésett kérelemrész esetében döntését a Kbt. 79. § (7) bekezdésére alapította, míg hatásköre hiányát a Kbt. 76. § (1) és (2) bekezdése alapján állapította meg.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerint a Döntőbizottság határozatában a jogsértőt, jogsértés hiányában az alaptalan kérelmet előterjesztőt kötelezi az eljárási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a költségek viseléséről a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. október 30.
Dr. Bankó Ágnes s. k., Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
