KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (10287)


1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.637/11/2002.

Tárgy: az OMNIGEN Kft. kérelmező jogorvoslati kérelme Becsvölgye Község Önkormányzata ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Döntőbizottság az OMNIGEN Kft. (2146 Mogyoród, Bocskai utca 96., a továbbiakban: kérelmező) kérelme alapján indult jogorvoslati eljárásban, melyet a Becsvölgye Község Önkormányzata (8985 Becsvölgye, Kopácsi u. 53., nevében eljár: Győr-Moson-Sopron Megyei Beruházási Kft. 9022 Győr, Czuczor Gergely u. 18-24., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Becsvölgye és társult 60 település természetközeli szennyvíztisztításának megalapozása beruházás" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a kérelmező kérelmét a Kbt. 80. § (4) bekezdése alapján, az ügyfélképesség hiánya okán elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeiket felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

INDOKOLÁS

A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 32. számában, 2002. augusztus 7. napján közzétett ajánlati felhívással nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
Ajánlatkérő megbízási szerződésre kért ajánlatot meghatározott időre történő teljesítéssel, az alábbiak szerint: elvi vízjogi engedélyezési terv készítése 2002. október 31. napjára, elvi vízjogi engedély beszerzése 2002. november 20. napjáig és megvalósíthatósági tanulmány készítése és benyújtása 2002. november 30. napja.
Ajánlatkérő dokumentációt is kibocsátott, mely tartalmazta a beszerzés tárgyára vonatkozó részletes mennyiségi ismertetést, valamint ajánlatkérő részletes szerződési feltételeit.
Az ajánlattevők részére a dokumentáció megvásárlását kötelezővé tette.
Az ajánlatkérő által kiadott dokumentációt a meghatározott határidőre az Envirotech Kft., az Alba Geotrade Rt., az UTB Envirotech Kft., a Hydro-Ép Kft., a Tad-Ex Kft. vásárolta meg.
Ajánlattételi határidőként az ajánlati felhívásban 2002. szeptember 17. napja került meghatározásra. Ajánlatkérő az ajánlatokat az ajánlati felhívásban megadott időpontban bontotta fel. Ajánlatot tett a Hydro-Ép Kft. és UTB Envirotec Kft.
Ajánlatkérő az ajánlatok értékelését követően, 2002. szeptember 27. napján kihirdette az eljárás eredményét
Kérelmező 2002. október 17. napján jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz, melyet a Döntőbizottság felhívására 2002. október 28. napján hiánypótolt.
Kérelmében előadta, hogy a vitatott ajánlati felhívást tartalmazó Közbeszerzési Értesítőt 2002. október 10. napján vette kézbe és ismerte meg ajánlatkérő felhívásának tartalmát, és mivel kérelmezői vállalkozás is foglalkozik szennyvízkezelés tervezésével, a felhívást áttanulmányozva az a meggyőződésük alakult ki, hogy a kérdéses ajánlatkérői felhívás jogsértő, az sérti az esélyegyenlőség elvét. Kifogásának indoklásául előadta, hogy a megadott felhívásban teljesíteni kért feladatot csak az ajánlattevők szűk köre képes teljesíteni. A megadott szűk határidőkre tekintettel ugyanis csak a nagy tervezőirodák tudnak megfelelni, azok, amelyek nagyszámú munkatárssal rendelkeznek. Kérelmező álláspontja szerint a felhívás ezáltal feltétlenül sérti a Kbt. 33. § (1) bekezdését. Kifogásolta továbbá, hogy a tárgyi tervezéseket egységesen kezelte ajánlatkérő, mert szakmai okokból azokat nem indokolt egységesen kezelni. Előadta továbbá, hogy a tárgyi beszerzés potenciális ajánlattevőjeként áll fenn jogorvoslati eljárás kezdeményezési jogosultsága.
Kérte a Döntőbizottságot, hogy semmisítse meg a közbeszerzési eljárást, és kerüljön sor új pályázat kiírására.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a kérelem elutasítását. Álláspontja szerint a kérelmező által hivatkozott jogsértések nem állnak fenn, a felhívás tartalma a törvény előírásainak megfelelően került összeállításra, a verseny tisztasága és az esélyegyenlőség biztosításra került. Kérelmező közölte észrevételében, hogy a lefolytatott eljárás eredményeként a nyertes ajánlattevővel a szerződést 2002. október 16. napján megkötötte, a szerződés tejesítése folyamatban van.
Előadta ajánlatkérő észrevételében azt is, hogy az eljárás során a dokumentációt megvásárolt 5 cég nem kifogásolta, nem észrevételezte sem a felhívást, sem a dokumentáció tartalmát, az 5 cégből kettő a felhívás és dokumentáció feltételei szerint megfelelő, értékelhető ajánlatot nyújtott be.
Ajánlatkérő észrevételében hivatkozott a kérelem elkésettségére, és kérte a Döntőbizottságtól az elkésettség vizsgálatát és a Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint az elkésettség megállapítását, másodsorban pedig kérte a megalapozatlanság miatt a kérelem elutasítását és annak megállapítását, hogy az eljárás nem volt jogsértő.
Egyéb érdekelt Hydro-Ép Kft. érdemi észrevételében a kérelem megalapozatlanságára hivatkozik. Álláspontja szerint ajánlatkérő által közzétett felhívás és dokumentáció nem volt esélyegyenlőséget sértő.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező a Kbt. 79. § (3) bekezdésében meghatározottak alapján nem jogosult jogorvoslati eljárás kezdeményezésére az alábbi indokok alapján:
A Kbt. 79. § (1) bekezdése rendelkezése szerint a Bizottság eljárására - ha e törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
A Kbt. 79. § (3) bekezdése kimondja, hogy a kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő vagy az olyan egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező) nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét a törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti.
A Kbt. 80. § (4) bekezdése kimondja, hogy a Döntőbizottság a kérelmet elutasítja, ha megállapítja, hogy a kérelmező nem jogosult kérelem előterjesztésre a Kbt. 79. § (3) bekezdése alapján.
A Döntőbizottságnak elsődlegesen abban kellett állást foglalnia, hogy a kérelmező vonatkozásában megállapítható-e olyan jog, vagy jogos érdek a közbeszerzési eljárás keretében, amely megalapozza a jogorvoslati kérelem benyújtásához való jogát egyéb érdekelti minőségben.
A Kbt. 79. § (3) bekezdése által meghatározott - jogorvoslati eljárás indítására - jogosultak köre közül nem szorul értelmezésre sem az ajánlatkérő, sem az ajánlattevő. Az egyéb érdekelti minőségben történő jogorvoslati eljárás kérelmezését attól a feltételtől teszi függővé, hogy a közbeszerzési törvénybe ütköző ajánlatkérői magatartás sértse vagy veszélyeztesse a kérelmet benyújtó valamely, a Kbt.-ben szabályozott jogát vagy a törvény által méltányolt érdekét.
Kérelmező egyéb érdekelti minőségét azon okra hivatkozva látta megalapozottnak, hogy a beszerzés tárgyaként meghatározott tevékenységet is végez, de az ajánlattevői körből ki volt zárva, mert ajánlatkérő által meghatározott szűk teljesítési határidőkre tekintettel az esélyegyelőséget sértő módon csak a nagy tervezőirodák pályázhatnak eséllyel.
A Döntőbizottság álláspontja szerint kérelmező nem igazolt olyan jogot vagy jogos érdeket, amely sérült vagy veszélyeztetve lett volna a vizsgált közbeszerzési eljárásban ajánlatkérő - kérelmező által vélelmezetten jogsértő - tevékenysége által.
A kérelmező által meghatározott, a vizsgált közbeszerzési eljárásban való részvételhez fűződő jogos érdeket a Döntőbizottság nem találta megfelelően igazoltnak az egyéb érdekelti minőség megállapításához a kizárólag a beszerzés tárgyával azonos tevékenység végzésére hivatkozással.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, valamint a felek - különös tekintettel kérelmező - kérelmében tett nyilatkozata alapján megállapított tényállás szerint kérelmező arról, hogy ajánlatkérő a tervezési és engedélyeztetési tevékenység végzése tárgyában, nyílt közbeszerzési eljárást indított, a 2002. augusztus 7. napján közzétett ajánlati felhívással és ezáltal magáról a felhívás tartalmáról csak 2001. október 10. napján értesült. A kérelmező által meghatározott - a felhívás tartalmának megismerésére vonatkozó - időpontban a kifogásolt közbeszerzési eljárásban az azt lezáró döntés kihirdetésre került és a jogszabály előírásai szerint a szerződés is megkötésre került.
A kérelmező részéről - leszámítva a jogorvoslati kérelem benyújtását - a közbeszerzési eljárást megindító ajánlati felhívás közzétételétől a közbeszerzési eljárás befejezéséig nem érhető tetten olyan aktív magatartás tanúsítása, amely alátámasztaná, hogy kérelmezőnek szándékában állt volna a vizsgált konkrét közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként részt venni, megtett volna mindent, hogy a felhívásban foglalt feltételek teljesítése mellett ajánlatot tegyen. Hiszen ahhoz, hogy kérelmező ajánlattevőként szerepeljen, a közbeszerzési eljárásban nem elegendő az, hogy ilyen tevékenységgel egyébként rendelkezik.
Ajánlatkérő a törvényben meghatározottak szerint nyilvánosan közzétette beszerzési szándékát, meghatározva azon feltételeket, amelyek mellett ajánlatot lehet tenni. Ezek között kiemelkedő helyen szerepelt a dokumentáció megvásárlása, annak határideje, annak közlése, hogy a dokumentáció az ajánlattétel érvényességi feltétele, ajánlattétel határideje stb. Nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy a kérelem előterjesztésének időpontjában a kifogásolt közbeszerzési eljárás szerződéskötéssel befejeződött.
Annak oka, hogy kérelmező még csak nem is tudott arról, hogy a tevékenységével azonos tárgyban közbeszerzési eljárás került megindításra, kizárólag kérelmező érdekkörében merülhetett fel, kérelmező mulasztásával indokolható, hiszen 2002. augusztus 7. napjától bárki számára megismerhetővé vált ajánlatkérő beszerzési szándéka és az ajánlattétel feltételei. Alapvetően kérelmező saját magatartása, mulasztása eredményezte, hogy nem vehetett részt a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként. A kérelmező által, a sérelmezett felhívás megismeréseként megjelölt időpontban már objektíve - saját mulasztása okán - el volt zárva attól, hogy ajánlattevőként részt vehessen a közbeszerzési eljárásban, és ezt nem ajánlatkérő kérelmező által vélelmezett jogsértő magatartása idézte elő.
A jogorvoslati eljárás jogintézménye nem szolgálhat alapul harmadik személyek részére (így kérelmező részére sem), hogy saját mulasztásukat - amely alapvető oka a vitatott eljárástól való távol maradásuk - ajánlatkérő által elkövetett jogsértésre hivatkozással jogorvoslati eljárással szándékozzák kimenteni. A törvényben biztosított jogok ilyen célra történő igénybevétele nem egyeztethető össze a jóhiszemű joggyakorlás követelményével, és a törvény konkrét rendelkezéseivel is ellentétes.
A fenti indokok alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező nem tekinthető egyéb érdekeltnek a jelen ügyben, mivel nem igazolt olyan jog, illetve jogos érdek sérelmét vagy veszélyeztetését, amelyet az ajánlatkérő Kbt.-be ütköző tevékenysége vagy mulasztása eredményezett volna, így a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 80. § (4) bekezdése alapján elutasította.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 80. § (4) bekezdése alapján a 89. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2002. november 11.

Dr. Sárkány Izolda s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos


 

index.html Fel