Fővárosi Bíróság (10305)
13.K.33555/2001/7.
A Fővárosi Bíróság a dr. Berzeviczi Attila ügyvéd (1026 Budapest, Endrődi S. u. 48.) által képviselt Kurt Hirsch Kft. (9600 Sárvár, Ikervári u. 42.) felperesnek a dr. Engler Magdolna jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85., hiv. sz.: D.679/9/2001.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő
ÍTÉLETET:
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy a Fővárosi Illetékhivatal felhívására fizessen meg az államnak 10 000 (tízezer) Ft feljegyzett kereseti illetéket, valamint 15 napon belül az alperesnek 5000 (ötezer) Ft perköltséget.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet ennél a bíróságnál kell írásban, 3 példányban, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához címezve benyújtani.
INDOKOLÁS
A felperes a Széchenyi Terv Vállalkozáserősítő Programja keretében 2001. augusztus 22-én pályázatot nyújtott be a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzatból nyerhető támogatásra. A pályázat alapján a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanács a 2001. szeptember 12-én hozott 2924-6/2001. (IX. 12.) MTT számú határozatával a felperes részére 48 500 E Ft vissza nem térítendő támogatást biztosított.
A felperes mint ajánlatkérő a 2001. szeptember 10-én kelt ajánlati felhívásával a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 70. § (1) bekezdés b) pontja alapján hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított polisztirol csomagolóanyagok gyártásához szükséges speciális gépek szállítására.
Az ajánlati felhívást a felperes a 2001. szeptember 12-én kelt levelének mellékleteként az ajánlattételre felhívott cégeknek megküldte.
A közbeszerzési eljárás megindításáról a felperes a 2001. október 10-én kelt levelével - az ajánlati felhívást is mellékelve - tájékoztatta az alperesi Döntőbizottság elnökét. A tájékoztató levélben a felperes a Kbt. hatálya alá tartozását azzal indokolta, hogy a Széchenyi Terv pályázatán 63 500 000 Ft támogatást nyert el gépberuházásra, így közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett lett. Közölte, hogy a gyártani kívánt termékek előállításához speciális gépek szükségesek, ezért a gépek beszerzése Magyarországon nem lehetséges. Az eszközbeszerzés a cégcsoport speciálisgép-gyártással foglalkozó cégén, a Hirsch Maschinenbau GmbH and Co KG cégen keresztül történik, ezért ajánlattételre a Hirsch Maschinenbau GmbH and Co KG, az Erlenbach GmbH and Co KG és a Hirsch Italia S.r.1. cégeket hívta fel.
Az 1-9. pontokból álló ajánlati felhívás 2. a) pontjában a felperes a választott eljárás alkalmazását azzal indokolta, hogy a szerződést műszaki-technikai sajátosságok miatt kizárólag egy cég képes teljesíteni.
Az ajánlati felhívás 3. pontja tartalmazta a beszerzés tárgyát és mennyiségét, a teljesítés helyét, részajánlattétel lehetőségének kizárását. A 4. pont a teljesítés határidejét, az 5. pont a gazdasági társaság létrehozására vonatkozó ajánlatkérői igény hiányát, a 6. pont az ajánlattételi határidőt, az ajánlat benyújtásának címét, az ajánlattétel nyelvét és az első tárgyalás időpontját, a 7. pont az ajánlatok felbontásának helyét jelölte meg.
A felperes az ajánlati felhívás 6. pontjában a résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolására referencialistát kért az ajánlattevőktől.
Az ajánlati felhívás 9. pontjában a felperes a pénzügyi ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit közölte.
A Döntőbizottság elnöke 2001. október 25-én jogorvoslati eljárást kezdeményezett a felperes közbeszerzési eljárása ellen azzal az indokkal, hogy a rendelkezésre bocsátott iratokból a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltételek fennállása egyértelműen nem állapítható meg. Indítványozta a kérdéses közbeszerzési eljárás jogalapjának, illetőleg az ajánlati felhívás jogszerűségének vizsgálatát.
A felperes a jogorvoslati eljárás megszüntetését kérte. Előadta, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontban foglalt jogalap fennáll, mert a gyártani kívánt termékek előállításához speciális gépek szükségesek, amelyeket csak a cégcsoport speciálisgép-gyártással foglalkozó cége, a Hirsch Maschinerabau GmbH and Co KG tud teljesíteni. Ezt a tényt a társaság sárvári székhelyén jelenleg is ugyanolyan technológiával és géptípusokkal működő termelése is bizonyítja. Ajánlattételre azért hívtak fel három céget, hogy ezzel is alátámasszák, hogy ilyen gép szállítására egyedül a Hírsch Maschinenbau GmbH and Co KG képes. A közbeszerzési eljárás során megállapítást nyert, hogy az ajánlati felhívásra a Hirsch Italia S.r.1. azt a választ adta, hogy nem rendelkezik a megadott gépek előállításához szükséges feltételekkel, a másik cég pedig nem is válaszolt az ajánlati felhívásra.
A felperes a közbeszerzési eljárást lefolytatta, a 2001. október 25-én kihirdetett eredmény szerint az eljárás nyertese a Hirsch Maschinenbau GmbH and Co KG lett 631 200 euró összegű ajánlatával.
Az alperes a 2001. november 22-én kelt D.670/9/2001. számú határozatában megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 71/B. § (1) és (2) bekezdését, ezért az ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft bírságot szabott ki.
Az alperes kifejtette, hogy az ajánlatkérő a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatok és tények körében egyedül a referenciák felsorolását kérte, a pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolására adatokat nem írt elő. A kiadott ajánlati felhívás nem tartalmazta sem a jelentkező alkalmassága elbírálásának, illetőleg a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjait, sem az ajánlatok elbírálásának szempontját, így az teljeskörűen nem felel a Kbt. 71/B. § (1) bekezdésében előírtaknak. A Kbt. 71/B. § (2) bekezdését pedig azzal sértette meg az ajánlatkérő, hogy az eljárás megindításával egyidejűleg nem tájékoztatta a Döntőbizottság elnökét az eljárás indításáról. A felperes az ajánlati felhívását 2001. szeptember 10-én készítette el és adta ki, ezzel szemben a Döntőbizottság elnöke részére 2001. október 10-én írta meg az eljárás indításáról szóló tájékoztatót, amely a Döntőbizottsághoz 2001. október 12-én érkezett.
A felperes keresetet terjesztett elő az alperes határozatának bírósági felülvizsgálata iránt, vitatva a Kbt. 71/B. § (1) bekezdésének megsértését és a bírság kiszabásának megalapozottságát. Előadta, hogy az ajánlati felhívásban a pénzügyi alkalmasságra vonatkozóan referencialista bemutatását írta elő, és a referencialistán szereplő adatok alkalmasak arra, hogy abból megfelelő következtetéseket vonjon le az ajánlattevő alkalmasságára. A bírság kiszabását azért tartotta megalapozatlannak, mert a választott eljárásfajta alkalmazása a határozat szerint sem volt jogsértő, a szerződést a termékek előállítására kizárólagosan alkalmas céggel kötötte meg. A szerződéskötésen nem változtatott volna az, ha az ajánlati felhívást azonnal megküldi a Döntőbizottság elnökének, az ügyben harmadik fél érdeke nem sérült. Utalt arra, hogy általa ismert ítélet szerint bírságot kivetni nem kötelező. Megjegyezte, hogy a Kbt. az ajánlati felhívás Döntőbizottság elnökének való megküldésére határidőt nem ír elő az eljárás megkezdéséhez képest, emellett az illetékes munkatársa két hétig beteg volt. Minderre figyelemmel kérte a bírság szankció alkalmazásának mellőzését.
A per során a felperes becsatolta a 2002. március 20-án kötött támogatási szerződést és hivatkozott arra, hogy a támogatás nyújtásáról szóló döntés nem jelent jogosultságot a támogatás folyósítására, ahhoz a támogatási szerződésben előírt feltételek teljesítése szükséges. A támogatási szerződés alapján a pénzforrás juttatására is 2002. évben kerül sor, ezért - a Kbt. 2002. január 1. napjától hatályos rendelkezéseire figyelemmel - ez a beszerzés nem tartozik a Kbt. hatálya alá, közbeszerzési eljárást nem kellett volna indítania. Hangsúlyozta, hogy az alperesnek az eljárása során hivatalból kell a bizonyítási eljárást lefolytatnia, ennek során további iratokat is beszerezhetett volna, és hatáskörét is hivatalból kellett volna vizsgálnia. Álláspontja szerint az alperes e kötelezettségeinek nem tett eleget.
Az alperes - fenntartva a határozatában foglaltakat - a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a referenciák előírásával a felperes a műszaki alkalmasság igazolására vonatkozó rendelkezéseket nem sértette meg, de a Kbt. 44. § (1) bekezdése alapján pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolására vonatkozó előírásokat az ajánlati felhívás nem tartalmazott. A Kbt. 71/B. § (2) bekezdése - a felperes állításával ellentétben - egyértelműen úgy rendelkezik, hogy a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás megkezdésekor meg kell küldeni a Döntőbizottság elnöke részére az ajánlati felhívást.
Az alperes rámutatott arra, hogy a támogatási szerződésből megállapíthatóan a támogatásról szóló döntést 2001. szeptember 12-én hozták, a támogatási szerződés tartalma alapján a perbeli beszerzés a Kbt. hatálya alá tartozik, a támogatás folyósításának egyik - leglényegesebb - feltétele a közbeszerzési eljárás lefolytatása volt. A Döntőbizottság elnöke a jogorvoslati eljárást a felperes 2001. október 10-i keltezésű levele alapján indította meg, az eljárás megindításakor a felperest felszólították az iratok becsatolására. A jogorvoslati eljárásban csak a választott eljárás jogalapja és az ajánlati felhívás tartalma volt a vizsgálat tárgya, így további irat becsatoltatása szükségtelen lett volna. Indítványozta a felperes kötelezését a támogatási kérelméhez benyújtott pályázati anyag és a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés becsatolására.
A felperes keresete alaptalan.
A bíróság az alperes határozatát a módosított 1957. évi IV. törvény (Áe.) 72. §-a és a Pp. 324. § (2) bekezdés c) pontja alapján vizsgálta felül, a tényállást a felek nyilatkozatai és a közigazgatási iratok alapján állapította meg.
A bíróság mindenekelőtt leszögezi, hogy a felperes az ajánlati felhívásában maga is a Kbt. hatálya alá tartozó szervezetnek tekintette magát, emiatt indította meg a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást és tájékoztatta arról a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökét. A perben sem volt vitás, hogy az ajánlati felhívás jogszerűségének vizsgálata tárgyában indult jogorvoslati eljárásra az alperes hatáskörrel rendelkezett. A közbeszerzési eljárásra - a Kbt. 94. § (1) bekezdésére figyelemmel - az eljárás megindításakor hatályos Kbt. rendelkezéseit kell alkalmazni, így a 2002. január 1. napjától hatályban lévő rendelkezések a perbeli jogvita elbírálását nem érintik.
A perben eldöntendő kérdés a felperes ajánlati felhívásával kapcsolatos alperesi kifogások megalapozottsága és a határozatban foglalt bírság jogkövetkezményének alkalmazhatósága volt.
A Kbt. 71/B. § (1) bekezdése értelmében a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás - a (3) bekezdés szerinti eset kivételével - ajánlati felhívás kiküldésével kezdődik. Az ajánlati felhívásnak a 71. §-ának (4) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell a tárgyalásos eljárás 70. § szerinti jogcímét, azt, hogy az ajánlatkérő igényli-e az írásbeli ajánlattételt, valamint a 9. számú melléklet 2. d), 3., 4., 8., 9. a)-c) és 11. pontjaiban foglaltakat, továbbá a 34. § (3) bekezdésében foglaltakat, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani.
Fentiekre figyelemmel az ajánlati felhívásban az ajánlatkérőnek közölnie kell a Kbt. 9. számú melléklete 8. pontjának megfelelően a résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket, a 9. a) pontnak megfelelően a részvételre jelentkezők alkalmassága elbírálásának szempontjait, a 9. b) pont szerint a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait, a 9. c) pont alapján pedig az ajánlatok elbírálásának szempontját is.
A Kbt. 44. § (1) bekezdése értelmében az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága igazolható
a) pénzügyi intézménytől származó - erről szóló - nyilatkozattal;
b) mérlegének (egyszerűsített mérlegének, beszámolójának vagy konszolidált mérlegének) benyújtásával;
c) előző legfeljebb háromévi teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozatával;
d) az ajánlatkérő által előírt tartalmú egyéb - fizetőképességének megállapítására alkalmas - nyilatkozattal vagy dokumentummal.
A Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontja szerint az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmassága - többek között - az előző legfeljebb három év legjelentősebb szállításainak, szolgáltatásainak, illetve az előző legfeljebb öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével (legalább az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje és a szerződést kötő másik fél megnevezésével).
A bíróság megállapította, hogy a felperes által kiadott ajánlati felhívás 6. pontja a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására egyedül referencialistát írt elő, amely a Kbt. 44. § (2) bekezdése alapján kizárólag a műszaki alkalmasság körébe tartozó adat. Ebből következően a pénzügyi és gazdasági alkalmasságra vonatkozóan a felperes semmilyen igazolást nem kért az ajánlattevőktől, de a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjait és az ajánlatok elbírálásának szempontját sem közölte. Minderre figyelemmel a felperes ajánlati felhívása a Kbt. 71/B. § (1) bekezdésében előírt tartalmi követelményeknek nem felelt meg.
A Kbt. 71/B. § (2) bekezdése előírja, hogy a hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás megkezdésekor meg kell küldeni a Bizottság elnöke részére - telefaxon is - az ajánlati felhívást, továbbá a meghívni kívánt szervezetek (személyek) nevéről, székhelyéről, valamint a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást.
A bíróság rámutat arra, hogy a fenti jogszabályi rendelkezés szerint az ajánlati felhívást az eljárás megkezdésekor, tehát az ajánlati felhívásnak az ajánlattételre felhívottak részére való kiadásával egyidejűleg kell megküldeni a Döntőbizottság elnökének. A perbeli esetben a felperes a 2001. szeptember 10-i keltezésű és a rendelkezésre álló adatok alapján szeptember hónapban kiadott ajánlati felhívását csak 2001. október 10-én kelt levelével együtt küldte meg a Döntőbizottság elnökének, amely eljárása nyilvánvalóan sérti a Kbt. 71/B. § (2) bekezdését.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjának 1999. szeptember 1. napjától hatályban lévő szövege szerint az alperes határozatában bírságot szab ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
Fenti rendelkezésből következően a bírság kiszabása nem egy lehetséges, hanem kötelező jogkövetkezménye valamely jogsértésnek, az alperes kizárólag a bírság mértékének meghatározásakor élhet mérlegelési jogkörével.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg. Ez a minimum összeg 1 millió Ft volt. Minderre figyelemmel a felperes esetében sem a bírság mellőzésére, sem mérséklésére nem volt jogszerű lehetőség.
Mivel a rendelkezésre álló adatok alapján a per érdemben eldönthető volt, a bíróság az alperes indítványát mellőzve a felperest nem kötelezte a nyertes ajánlattevővel kötött szerződés becsatolására.
A kifejtettek alapján a bíróság a felperes keresetét elutasította, és a felperest a Pp. 78. § (1) bekezdése értelmében az alperes költségeinek megfizetésére kötelezte.
A kereseti illeték viselése a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdésén alapul.
Budapest, 2002. szeptember 25.
Nagyné dr. Fürjes Erzsébet s. k.,
bíró
