KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (10307)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.630/5/2002.
Tárgy: a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás az A.K.S.D. Városgazdálkodási Kft. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: Döntőbizottság elnöke) által az A.K.S.D. Városgazdálkodási Kft. (4031 Debrecen, István út 136., képviseli: dr. Csécsy Andrea ügyvéd, 4026 Debrecen, Bem tér 10., I/3., a továbbiakban: ajánlatkérő) "32 500 m2 alapterületű hulladéklerakó terület első szakaszának teljes technológiai kiépítési és üzemi útépítési munkáinak kiegészítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL törvény (a továbbiakban: Kbt.) 71/B. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérőt 1 000 000 Ft azaz egymillió forint pénzbírság megfizetésére kötelezi.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa a Magyar Államkincstárnál (MÁK) vezetett 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, ajánlatkérő érdemi észrevétele és tárgyaláson tett nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2002. március 20-án megjelent 12. számában tett közzé ajánlati felhívást nyílt eljárás megindítására. A beszerzés tárgya 32 500 m2 alapfelületű hulladéklerakó terület első szakaszának teljes technológiai kiépítése, üzemi út építése volt.
Az ajánlati felhívás szerint a teljesítési határidő 2002. november 20.
Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást lefolytatta, és 2002. május 21-én eredményt hirdetett. A nyertes ajánlattevő a KEVIÉP Kft. lett, akivel ajánlatkérő a szerződést 149 444 195 Ft + áfa vállalkozói díj összegben megkötötte. A szerződés szerint a kivitelezés kezdési időpontja 2002. június 13., a kivitelezés befejezési időpontja pedig 2002. augusztus 31.
A szerződés alapján a kivitelezés megkezdődött. A kivitelező KEVIÉP Kft. 2002. július 15-én írásban jelezte az ajánlatkérő részére, hogy a hulladéklerakó depónia alapjául szolgáló földfeltöltés geodéziai kitűzése során egyértelművé vált, hogy a tervekben szereplő alappontok és geodéziai magasságok hibásak, nem felelnek meg a helyszínen felmért adottságoknak. Ennek figyelembevételével a korábban épített depóniaszakaszhoz történő kapcsolódás, illetve a maximális talajvízszinttől való minimum 1.00 m-es előírt szintkülönbség nincs biztosítva. A depónia építéséhez lényegesen több földmennyiség szükséges a szerződésben szereplő mennyiségnél. Ennek alapján indítványozta a kiviteli tervek módosítását, és egyben tájékoztatta ajánlatkérőt, hogy a terület módosításáig a humuszleszedési munkákat, a szerződésben szereplő földmennyiségig a feltöltési munkákat, a szükséges előgyártásokat elvégzik, a műszaki védelemhez szükséges fő anyagokat beszerzik. A végleges kiviteli tervek átadásáig akadályközléssel élnek.
Ajánlatkérő ennek alapján a kiviteli terv valóságnak megfelelő átdolgozását, az alapadatok pontosítását 2002. július 18-án kelt levelében kérte a tervező cégtől, a KEVITERV Plusz Kft.-től. A módosított kiviteli tervek a geodéziai felméréseket követően 2002 szeptemberére készültek el és kerültek ajánlatkérő részére átadásra. Az eredeti és a módosított tervek összevetését követően lehetett megállapítani, hogy a szükséges földfeltöltés mennyisége 54 625 m3, így az eredeti tervhez képest plusz 23 849 m3 föld beszállítása és bedolgozása szükséges. Az előzetes kalkulációk szerint ennek költséghatása mintegy 40-50 M Ft, így ajánlatkérő a szükséges fedezet biztosításához az intézkedést megtette.
Ezen előzményeket követően ajánlatkérő 2002. október 2-án tájékoztatta a Döntőbizottság elnökét, hogy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indít a Kbt. 70. § (2) bekezdése alapján.
Ajánlatkérő az eljárásfajta választását azzal indokolta, hogy a kivitelezési munkák során tervmódosításra került sor egyrészt a magas talajvízállás miatt, másrészt a kivitelezés alatt álló depónia a későbbiekben bővítésre kerül és csatlakozni fog a jelenleg üzemelés alatt álló I. ütemhez, melynek során változtak a lejtési viszonyok. Mindezekből adódóan a feltöltésre kerülő föld mennyisége megnövekedett. A korábbi nyertes ajánlattevőt hívták fel ajánlattételre, mert a kiegészítő építési beruházási munkát műszakilag nem lehet elválasztani a korábban kötött szerződéstől. Ajánlatkérő a Döntőbizottság elnöke részére írt tájékoztatóhoz mellékelte az ajánlati felhívását is, amelynek címzettje a KEVIÉP Kft. Az ajánlati felhívás csupán azt tartalmazta, hogy a beépítésre kerülő plusz 23 849 m3 földmennyiség anyagi és munkadíját kérik megadni a levél kézhezvételétől számított 8 napon belül, továbbá hogy a feltöltést a műszaki leírásban szereplő minőségben kell elvégezni, valamint a pénzügyi ellenszolgáltatás teljesítésének feltétele, hogy ajánlatkérő előleget nem ad, egy végszámlát fogad el.
A Döntőbizottság elnöke 2002. október 16-án kezdeményezett jogorvoslati eljárást ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. A kezdeményező irat indokolása szerint a rendelkezésre álló iratokból a választott eljárásfajta jogalapjának jogszerűsége egyértelműen nem állapítható meg, ennek alapján indítványozta az eljárás jogalapjának, illetőleg az ajánlati felhívás jogszerűségének a vizsgálatát.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését. Álláspontja szerint a Kbt. 70. § (2) bekezdésre alapított eljárása jogszerű volt. Előadta, hogy az ajánlattételre felkért KEVIÉP Kft.-vel érvényes szerződésük van és a felmerülő többletmunkákat az adott építést végző vállalkozó munkaterületén belül kell lefolytatni, más vállalkozóval végzendő munka az eredeti építést akadályozná, illetve szavatossági problémát vetne fel, valamint az elvégzendő pótmunkák az eredeti szerződéshez kötődnek. A kiviteli tervdokumentációban lévő pontatlanság előre nem volt érzékelhető, a beruházás földfeltöltési szakasza már megkezdődött, lényegében annak továbbépítése vált szükségessé az előírt mértékig, melyet műszakilag nem lehet elválasztani az eredeti beruházástól. Ajánlatkérő részletes ajánlati felhívást azért nem készített, mert a korábbi nyertes ajánlattevő személye közbeszerzési eljárás keretében került kiválasztásra, és úgy gondolta, hogy ismételten a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság körében vizsgálódnia nem kell, illetve értelemszerűen csak az árban kell megállapodnia.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, ajánlatkérő érdemi észrevétele és tárgyaláson tett nyilatkozata alapján megállapította, hogy ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás megalapozott.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha ezt a törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárás vonatkozásában ezen megengedő szabályokat a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
A Kbt. 70. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetén, ha előre nem látható körülmények folytán az építési beruházás, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez az eredeti szerződésben nem szereplő kiegészítő építési beruházási munkának, illetve szolgáltatásnak a korábbi nyertes ajánlattevővel való elvégzése vált szükségessé, feltéve, hogy
a) a kiegészítő építési beruházási munka, illetve szolgáltatás értéke nem haladja meg a korábbi közbeszerzés értékének ötven százalékát, és
b) a kiegészítő építési beruházási munkát, illetve szolgáltatást aránytalan nehézség nélkül nem lehet műszakilag vagy gazdaságilag elválasztani a korábban kötött szerződéstől, vagy
c) az elválasztható építési beruházási munka, illetve szolgáltatás feltétlenül szükséges az eredeti szerződés teljesítéséhez.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok alapján vizsgálta, hogy ezen feltételek fennállnak-e.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérőnek érvényes szerződése van a hulladéklerakó első szakaszának teljes technológia kiépítésére. A kivitelezés során vált nyilvánvalóvá, hogy a kivitelezés alapjául szolgáló tervek helytelen magassági adatokat tartalmaznak, ennek korrigálása eredményeként a hulladéklerakó telep műszakilag csak úgy valósítható meg, ha a jelen beszerzés tárgyaként megjelölt 23 849 m3 föld beszállítása és bedolgozása megtörténik. E többletmunka elvégzése nélkül az eredeti szerződés nem teljesíthető. A Döntőbizottság megállapította azt is, hogy a Kbt. 70. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel megvalósul, hiszen az eredeti szerződés értéke 149 E Ft, a jelen beszerzés értéke 46 M Ft, tehát nem éri el a korábban kötött szerződés értékének az 50%-át. A Kbt. 70. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel is fennáll, hiszen a beszerzés tárgyát képező munka műszakilag nem elválasztható a korábban kötött szerződéstől.
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy a közbeszerzési eljárás a Kbt. 70. § (2) bekezdés a) és b) pontjára alapítása jogszerű volt.
A Kbt. 71/B. § (1) bekezdése szerint a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás - a (3) bekezdés szerinti eset kivételével - ajánlati felhívás kiküldésével kezdődik. Az ajánlati felhívásnak a 71. §-ának (4) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell a tárgyalásos eljárás 70. § szerinti jogcímét, azt, hogy az ajánlatkérő igényli-e az írásbeli ajánlattételt, valamint a 9. számú melléklet 2. d), 3., 4., 8., 9. a)-c) és 11. pontjaiban foglaltakat, továbbá a 34. § (3) bekezdésében foglaltakat, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani.
A Kbt. 71. § (4) bekezdése szerint a tárgyalásos eljárásban az ajánlattevők részére közvetlenül megküldött ajánlati felhívásnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) az ajánlatkérő nevét, címét, telefon- és telefaxszámát;
b) szükség esetén a dokumentáció beszerzési helyét, megkérésének határidejét és pénzügyi feltételeit;
c) a beadandó iratok megjelölését;
d) az ajánlatkérő pénzügyi ellenszolgáltatásának feltételeit;
e) a 34. § (3) bekezdésében foglaltakat, ha azok a részvételi felhívásban nem szerepeltek;
f) az eljárás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt különös szabályait;
g) az első tárgyalás időpontját.
9. számú melléklet az 1995. évi XL. törvényhez
1. Az ajánlatkérő neve, címe, távirati címe, telefon-, telex- és telefaxszámai:
2. a) A választott eljárás:
b) Az eljárás alkalmazása feltételének indokolása:
c)*A gyorsított eljárás alkalmazása feltételeinek indokolása:
d) A szerződés meghatározása, aminek megkötése érdekében tárgyalni kívánnak:
3. a) A beszerzés tárgya és mennyisége:
b) A teljesítés helye:
c) Annak meghatározása, hogy az ajánlattevő a beszerzés tárgyának egy részére tehet-e ajánlatot:
d)*A részajánlat tételének szempontja:
4. A teljesítés határideje vagy a szerződés időtartama:
5.* A nyertes közös ajánlattevőktől gazdasági társaság létrehozásának megkövetelése:
6. a) A részvételi jelentkezés határideje:
b) A részvételi jelentkezés benyújtásának címe (helység, utca, házszám, emelet, szobaszám):
c) A részvételi jelentkezés nyelve:
d) Az (első) tárgyalás időpontja:
7. A részvételi jelentkezésekkel kapcsolatos eredményhirdetés időpontja:
8. A résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények:
9. a) A részvételre jelentkezők alkalmassága elbírálásának szempontjai:
b) A részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjai:
c) Az ajánlatok elbírálásának szempontja:
d)* A 34. § (3) bekezdésében foglaltak:
10.* Az ajánlatkérő által meghívni kívánt ajánlattevők keretszáma:
11. Annak meghatározása, hogy lehet-e több változatú ajánlatot tenni:
12.* Az ajánlatkérő által már kiválasztottak nevei és címei:
13. Egyéb információk:
14.* Hivatkozás az előzetes összesített tájékoztatóra:
15. A hirdetmény feladásának és kézhezvételének napja:
(A *-gal megjelölt pontokat csak akkor kell kitölteni, ha az a beszerzés vonatkozásában szükséges.)
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlati felhívás nem tartalmazta a Kbt. 71. § (4) bekezdés c), f) és g) pontjában foglaltakat, továbbá a 9. sz. melléklet 2. d), 3. c), 4., 8., 9. a)-c) és a 11. pontjában foglaltakat. Az ajánlati felhívás nem tartalmazta továbbá a 8. és 9. a)-b) pontjában foglaltakat, azaz az ajánlattevőktől a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat és tényeket, illetőleg a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjait.
A Döntőbizottság tehát megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 71/B. § (1) bekezdésében foglaltakat.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. §-ában meghatározott hatáskörében eljárva - a fenti indokokra tekintettel - a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján megállapította a jogsértést, és az f) pontja alapján bírságot szabott ki.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A Döntőbizottság a bírság minimális összegét szabta ki ajánlatkérővel szemben, figyelemmel arra, hogy az ajánlatkérő által választott jogalap nem minősült jogsértőnek, azonban az ajánlati felhívásnak a hiányosságai a minimális összegű bírság kiszabását indokolták.
A Döntőbizottság a személyes bírság kiszabásától eltekintett, figyelemmel arra, hogy a rendelkezésre álló iratokból az volt megállapítható, hogy munkaköri feladatát teljesítő személy döntésén alapult az ajánlati felhívás készítése, így nem volt megállapítható egyértelműen a jogsértésért felelős személy.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. november 13.
Dr. Engler Magdolna s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Csanádi Péter s. k.,
közbeszerzési biztos
