KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (10308)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.583/8/2002.
Tárgy: a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás a KONZUMBANK Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: Döntőbizottság elnöke) által a KONZUMBANK Rt. (1054 Budapest, Tüköry u. 4., képviseli: dr. Urbán Sára jogtanácsos, a továbbiakban: ajánlatkérő) "betéti termékek reklámkampánya" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 71/B. § (1) bekezdését és a 34. § (3) bekezdését, ezért ajánlatkérőt 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint pénzbírság megfizetésére kötelezi.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa a Magyar Államkincstárnál (MÁK) vezetett 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, ajánlatkérő érdemi észrevétele és tárgyaláson tett nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2002. szeptember 20-án tájékoztatta a Döntőbizottság elnökét, hogy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indít a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján betéti termékeinek népszerűsítése tárgyában.
Ajánlatkérő az eljárásfajta választásának indokaként üzletpolitikai szempontokra hivatkozott, a reklámkampány célja a bank piaci pozíciójának erősítése a bankpiaci versenyhelyzetben. A banknak az előre nem láthatóan kialakult piaci körülmények között gondoskodnia kell likviditásának, biztonságos működésének feltételeiről.
Ajánlatkérő tájékoztatta a Döntőbizottság elnökét arról is, hogy a kampánykezdés időpontja 2002. október 10-e, amely maximum egy hónapos időtartamra szól. A teljesítés helye a kreatív terv vonatkozásában a bank központja, a kreatív terv alapján a reklámok elhelyezése a kiválasztott médiumokban történik. Az ajánlatok elbírálásának szempontjai az ajánlati ár, kreatív ötlet, a médiamix összetétele.
Ajánlatkérő az ajánlattevőknek többváltozatú ajánlattétel lehetőségét is biztosította, részajánlattételről nem rendelkezett.
Ajánlatkérő ajánlati felhívásában a beszerzés tárgyával kapcsolatos szakmai elvárásait fogalmazta meg, egyben tájékoztatta a felkért ajánlattevőket, hogy a kampányra szánt keret összege 40 000 000 Ft + áfa.
Az ajánlati felhívás melléklete volt a briefing írásos anyaga, mely tartalmazta, hogy a reklámkampány célja alapvetően a lakosság köréből új ügyfelek szerzése a lakossági betétállomány növelése érdekében. Ennek alapján a betéti termékek vonzóvá tétele a cél. Az ajánlati felhívás egyebekben tartalmazta, hogy az ajánlat benyújtásának határideje szeptember 26. Az ajánlati felhívás egyéb információt nem tartalmazott.
Ajánlatkérő ajánlattételre a következő cégeket hívta fel: az Atlantic Star Reklámügynökséget, a hat Reklámügynökséget, a NOVA Stúdió Kft.-t, a Partners J. Walter Thompson és Kornhauser & Tsa Kft.-t és a Sygma Creative-t.
A Döntőbizottság elnöke 2002. október 2-án kezdeményezett jogorvoslati eljárást ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. A kezdeményező irat indokolása szerint a rendelkezésre álló iratokból a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek fennállása egyértelműen nem állapítható meg, ennek alapján indítványozta a közbeszerzési eljárás jogalapjának, illetőleg az ajánlati felhívás jogszerűségének a vizsgálatát.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését, álláspontja szerint a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára alapított eljárása jogszerű volt.
Indoklásként előadta, hogy előre nem látható körülmény volt az MNB 2002. július 9-től bekövetkező jegybanki alapkamat emelése. Az is előre nem látható körülmény volt számukra, hogy a kereskedelmi bankok miként reagálnak erre a kamatemelésre, és a saját betéti állományuk növelése érdekében a betéti kamatok emeléséről döntenek, valamint erre vonatkozóan reklámkampányt hirdetnek. A Magyar Hírlap október 4-i száma adott hírt arról, hogy a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. 2002. október végéig meghosszabbítja a szeptember elején - a lakossági betétekre - meghirdetett kamatakcióját. Hasonlóan reagált az Intereurópa Bank Rt., az Erste Bank Hungary és a HVB is 2002. szeptember, október hónapokban. Ajánlatkérő előadta, hogy ez a körülmény azért nem volt számukra előre látható, mivel az MNB ez évben májusban is hajtott végre kamatemelést, és akkor a kereskedelmi bankok hasonló akciókkal nem reagáltak. További problémát jelentett, hogy a betéti állomány 2002. augusztus végétől csökkenő tendenciát mutatott, amelyre a többi kereskedelmi bankhoz hasonlóan kamatemeléssel kellett reagálni. 2002 júliusában kormányhatározat alapján tervbe vették a bank privatizációját is, amelynek eredményeként betétállomány csökkenésével kell számolni, továbbá előre nem látható körülmény volt számukra az is, hogy a 2002. évi XXXIII. törvény döntött a Konzumbank Rt. Kbt. hatálya alá tartozásáról.
A kampányakció mielőbbi meghirdetése pedig azért volt rendkívül sürgős, mert a lakossági betétállomány növelésére - gyakorlati tapasztalatok alapján - csak november végéig van lehetőség, decembertől általában a hitelfelvételek kerülnek előtérbe.
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást lefolytatta, és két céget hirdetett ki nyertesnek, a J.W. Partners Thomson N.G. Partners Kft.-t és a Kornhauser & Tsa Kft.-t, akikkel a vállalkozási szerződést megkötötte.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás tartalmával kapcsolatosan előadta, hogy abban az elbírálási szempontokat közölték, de ekkor még a számítási módszer nem került meghatározásra, ez csak az értékelést megelőzően történt meg. Ajánlatkérő előadta, hogy az ajánlati felhívás valóban nem tartalmazta a pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat és tényeket, ezek vizsgálatára nem is került sor, az ajánlatokat csupán szakmai szempontból értékelték. A Kbt. 46. §-a alapján előírt igazolások becsatolására azonban felhívták az ajánlattevőket. Ajánlatkérő azt sem vitatta, hogy valamennyi beérkezett ajánlat értékelése nem történt meg, az elbírálási szempontok alapján csak az a három ajánlat került értékelésre, amelyet szakmai szempontok alapján erre megfelelőnek ítéltek. Két ajánlattevővel azért került sor szerződéskötésre, mert a reklámkampány két nagy részre osztható, az egyik a médiában történő megjelentetésre vonatkozik, a másik pedig a kreatív ötletet tartalmazza.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, ajánlatkérő érdemi észrevétele és tárgyaláson tett nyilatkozata alapján megállapította, hogy ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás megalapozott.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha ezt a törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárás vonatkozásában ezen megengedő szabályokat a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerint "ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívül sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívül sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
Ezen szakasz tehát akkor alkalmazható, ha ajánlatkérő nem láthatja előre a sürgős eljárást indokoló helyzet bekövetkeztét, sőt a helyzet nem állhat elő az ajánlatkérő mulasztásából, továbbá a gyors eljárás szükségessége miatt a nyílt, vagy a meghívásos eljárásban előírt határidők nem betarthatóak. Bármelyik feltétel hiányának megléte e szakasz jogszerű alkalmazását nem teszi lehetővé.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok alapján vizsgálta, hogy ezen feltételek fennállnak-e.
A Döntőbizottság megállapította, hogy valóban előre nem látható ok volt az a törvényalkotói döntés, hogy ajánlatkérő a Kbt. hatálya alá kerülő szervezetté vált a 2002. július 27-től hatályba lépő törvény alapján. A Döntőbizottság elfogadta azt az ajánlatkérői indokolást is, hogy előre nem látható körülmény volt számára, hogy a 2002. júliusi MNB-alapkamat-emelés eredményeként a kereskedelmi bankok a betéti kamataik mértékét megemelik. A Döntőbizottság a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények közül elfogadta ajánlatkérő azon hivatkozását, mely szerint a piaci helyzetre tekintettel a reklámkampány indítása mielőbb szükségessé vált figyelemmel arra, hogy a kampány eredményeként kedvező hatás csak november hónapig érhető el. Más eljárásfajta alkalmazása esetén ebben az évben már reklámkampány indítására nem kerülhetett volna sor.
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára alapított közbeszerzési eljárás jogszerű volt.
A Kbt. 71/B. § (1) bekezdése szerint a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás - a (3) bekezdés szerinti eset kivételével - ajánlati felhívás kiküldésével kezdődik. Az ajánlati felhívásnak a 71. §-ának (4) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell a tárgyalásos eljárás 70. § szerinti jogcímét, azt, hogy az ajánlatkérő igényli-e az írásbeli ajánlattételt, valamint a 9. számú melléklet 2. d), 3., 4., 8., 9. a)-c) és 11. pontjaiban foglaltakat, továbbá a 34. § (3) bekezdésében foglaltakat, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani.
Ajánlatkérő jelen közbeszerzési eljárásában hat ajánlattevő versenyét kívánta biztosítani, írásban fogalmazta meg ajánlati felhívását, amelynek megküldésével elindította közbeszerzési eljárását. Az ajánlati felhívásnak ilyen körülmények mellett tartalmilag meg kell felelnie a Kbt. 71/B. § (1) bekezdésében foglaltaknak. A Kbt.-ben megfogalmazott alapelvi rendelkezésekből is következik, hogy a verseny tisztasága ez esetben úgy biztosítható, hogy ajánlatkérő a Kbt. rendelkezéseinek betartásával határozza meg az elbírálási szempontokat.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásában megjelölte, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, ennek alapján pedig figyelemmel kellett lennie a 34. § (3)-(4) bekezdéseiben foglaltakra.
A Kbt. 34. § (3) bekezdése szerint ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, a részvételi felhívásban jogosult, az ajánlati felhívásban köteles meghatározni
a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat;
b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám);
c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, mely minden részszempont esetében azonos;
d) azt a módszert, amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot, mely módszer minden részszempont esetében azonos.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a Kbt. 34. § (3) bekezdés b), c) és d) pontjában rögzítettekkel ellentétben nem adta meg a részszempontok súlyát meghatározó szorzószámokat (súlyszámokat), a részszempontok tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát és azt a módszert, amellyel az értékelés történik.
A Döntőbizottság megállapította továbbá, hogy az ajánlati felhívás nem tartalmazta 9. sz. melléklet 3. d) pontjában foglaltakat, azaz a részajánlattétel lehetőségét, ezzel szemben viszont két nyertest nevezett meg. Az ajánlati felhívás nem tartalmazta továbbá a 8. és 9. a)-b) pontjában foglaltakat, azaz az ajánlattevőktől a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat és tényeket, illetőleg a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjait.
A Döntőbizottság tehát megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 71/B. § (1) bekezdésében foglaltakat.
A Döntőbizottság eljárása a közbeszerzési eljárás jogalapjának, illetve az ajánlati felhívás jogszerűségének vizsgálatára terjedt ki, a közbeszerzési eljárás lefolytatásának jogszerűsége nem képezte a vizsgálat tárgyát.
E körben azonban a Döntőbizottság észlelte, hogy ajánlatkérő az ajánlatok bontásáról a Kbt. 51. § (3) bekezdés előírásának megfelelően jegyzőkönyvet nem vett fel, továbbá az ajánlatokat teljes terjedelemben az elbírálás körébe nem vonta be annak ellenére, hogy a beérkezett ajánlatok körében érvénytelenné nyilvánítás nem történt, illetve a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésre nem került sor. Az ajánlatkérő köteles valamennyi érvényesnek és alkalmasnak minősített ajánlatot érdemben a megadott elbírálási szempontok alapján értékelni. E körben azonban a Döntőbizottság - jogorvoslati kezdeményezés hiányában - külön jogszabálysértés megállapítását mellőzte.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. §-ában meghatározott hatáskörében eljárva - a fenti indokokra tekintettel - a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján megállapította a jogsértést és az f) pontja alapján bírságot szabott ki.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A Döntőbizottság a bírság minimális összegét szabta ki ajánlatkérővel szemben figyelemmel arra, hogy az ajánlatkérő által választott jogalap nem minősült jogsértőnek, azonban az ajánlati felhívásnak a hiányosságai és az ajánlatok értékelése körében tett jogsértő előírásai a minimális összegű bírság kiszabását indokolták.
A Döntőbizottság a személyes bírság kiszabásától eltekintett figyelemmel arra, hogy a rendelkezésre álló iratokból és az ajánlatkérői nyilatkozatból egyértelműen nem volt megállapítható a jogsértésért felelős személye.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. november 11.
Dr. Engler Magdolna s. k., Dr. Tukacs László s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Nagy Gizella s. k.,
közbeszerzési biztos
