KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (10309)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.577/8/2002.
Tárgy: a Baucont Rt. jogorvoslati kérelme Siklós Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A BAUCONT Építőipari Rt. (8000 Székesfehérvár, Galántai út 64., képviseli: dr. Csók Balázs ügyvéd, 7400 Kaposvár, Tallián Gy. u. 39., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet Siklós Város Önkormányzata (7800 Siklós, Kossuth tér 1., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Táncsics Mihály Gimnázium és Szakképző Iskola bővítése és rekonstrukciója" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2002. július 17-én részvételi felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 29. számában nyílt előminősítéses eljárás megindítására a rendelkező részben írt tárgyban.
A 2002. augusztus 12-i részvételi határidőig 8 db részvételi jelentkezés érkezett ajánlatkérőhöz, aki valamennyi jelentkezőt - köztük kérelmezőt - a szerződés teljesítésére alkalmasnak minősített, majd 2002. augusztus 13-án felhívta ajánlattételre az ajánlati felhívás és a dokumentáció megküldésével.
Az ajánlati felhívás 1.13. pontjában ajánlatkérő megjelölte, hogy az összességében legkedvezőbb ajánlat szempontjából fogja az ajánlatokat elbírálni, melyhez meghatározta a bírálati részszempontokat és azok súlyszámát.
- minél alacsonyabb ajánlati ár 12
- önkormányzatok gazdálkodását kímélő pénzügyi ütemezés, az utolsó részszámlát leszámítva a részszámlák nagyságának egymástól való minél kisebb százalékos eltérése 7
- folyamatos tanításhoz való minél nagyobb alkalmazkodás azzal, hogy az egy időben tanítás céljából meghagyott és átadott osztálytermek száma minél több 6
- minél hosszabb garancia vállalása 5
- minél magasabb késedelmi kötbér vállalása 4
- minél magasabb meghiúsulási kötbér vállalása 3
- garanciaidőn belül a garanciális hiba bejelentését követő legrövidebb felvonulási idő a hiba kijavítására 2
- a Kbt. 35. § (1) bekezdése szerinti helyi munkaerő foglalkoztatásának minél magasabb százalékos aránya 1
Az adható pontszámokat 1-9 között határozta meg.
Az értékelés módszereként meghatározta, hogy a részszempontonként a legkedvezőbb ajánlat kapja a maximális pontot, a többi ajánlat pedig a legjobb ajánlat értékéhez lineárisan viszonyítva arányosan lesz elbírálva.
Ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció 2. "Tájékoztató az eljárás szabályairól" c) fejezetében a 2.21. pont alatt részletesen kifejtette az értékelés módszerét a megadott részszempontokra lebontva. Eszerint ajánlatkérő a lineáris értékelésnél 1 és 9 között pontoz, így tehát amennyiben a számolásnál 1-nél kisebb pont jön ki, azt 1-re felkerekíti.
A felhívás 1.14. pontja szerint lehetőség volt többváltozatú ajánlattételre a dokumentáció 4.8. pontjában foglaltak szerint.
Helyszíni konzultációra 2002. szeptember 5-én került sor, az írásban feltett kérdésekre ajánlatkérő szabályosan válaszolt.
A 2002. szeptember 23-i ajánlattételi határidőig ajánlatot tett: kérelmező, a Kőház Rt., a Strabag Kft., a Corrado Kft. és a ZÁÉV Rt. Ez utóbbiak 2 ajánlatot adtak be.
Az ajánlatok értékelését az eljárásba bonyolítóként bevont Számit Kft. végezte el. Az eljárást lezáró döntést az önkormányzat képviselő-testülete hozta meg a 168/2002. (IX. 25.) Kt. határozattal.
Az eredményhirdetésre 2002. szeptember 26-án került sor, melyen a Corrado Kft. alternatív ajánlatát hirdették ki nyertesnek.
Az Összegzés az eljárásról iratot ajánlatkérő elkészítette és azt időben megküldte valamennyi ajánlattevő részére.
Ajánlatkérő a szerződést a nyertessel 2002. október 4-én megkötötte.
Kérelmező 2002. szeptember 30-án jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz. Ebben kérte az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését és ideiglenes intézkedéssel a szerződés megkötésének megtiltását. Kérte továbbá az ügyben tárgyalás tartását is.
Kérelmét azzal indokolta, hogy álláspontja szerint azáltal, hogy ajánlatkérő nem a meghatározott módszerrel, illetve részszempontonként nem azonos módszerrel határozta meg a pontszámokat, az eljárás eredményére vonatkozó ajánlatkérői értékelés nem felel meg a felhívásban meghatározott lineáris arányosság elvének. Véleménye szerint ajánlatkérő nem alkalmazhatta volna a "Vizsgált/legjobb × 9" módszert, mert a kötbérértékelésnél a 20-szoros eltérés ellenére két ajánlat azonos pontszámot kapott, ezt pedig a lineáris módszer nem tenné lehetővé.
Írásos kérelmét a tárgyaláson változatlanul fenntartva előadta azt is, hogy nem vitatja, hogy az ajánlati dokumentáció 2.21. pontjában ajánlatkérő jelezte, hogy az 1. pont alatti érték esetén 1-re kerekít, de valójában nem vették figyelembe ezt az előírást, mert álláspontjuk szerint ez ellentétes a Kbt.-szabályokkal. Fel sem merült az a részükről, hogy ajánlatkérő ezt alkalmazni fogja, mivel az értékelés módszerének a lineáris módszert írta elő.
Kérdésre azt is nyilatkozta a tárgyaláson, hogy azért nem támadták az ajánlati felhívásnak a fentebb hivatkozott rendelkezéseit, mert álláspontjuk szerint van olyan lineáris módszer is, amivel, ha azt az ajánlatkérő alkalmazza, akkor az 1. pont alatti érték nem alakulhatott volna ki, így a kerekítés sem vált volna szükségessé.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során a kért ideiglenes intézkedést nem alkalmazta a törvényi feltételek hiányában.
Ajánlatkérő írásos észrevételében, melyet a tárgyaláson változatlanul fenntartott, kérte az alaptalan kérelem elutasítását. Ezt azzal indokolta, hogy a felhívásban, illetőleg a dokumentációban megadott módszer szerint értékelt. A dokumentáció 2.21. pontjában részletesen ismertette az értékelés módszerét részszempontonként. Ugyanitt azt is egyértelműen előírta, hogy a lineáris értékelésnél 1-9 pont között pontoz, így tehát amennyiben a számolásnál 1-nél kisebb pont alakul ki, azt 1-re felkerekíti. Ajánlatkérő az értékelés során élt is ezzel a meghatározott módszerrel, és ezt a kerekítést alkalmazta is.
Azt is nyilatkozta, hogy a fenti kerekítésre tekintettel az értékelés sorrendje nem változott meg. Példának előadta azt is, hogy a Strabag Kft. számítása úgy alakult a kerekítés következtében; hogy 193 pont helyett 190 pontot ért el. Ez, mint ahogy azt már nyilatkozta, az ajánlatok értékelési sorrendjét nem változtatta meg. Különösen nem a nyertesre és a kérelmezőre vonatkozóan. Véleménye szerint az ajánlati felhívásuk kiküldését követően amennyiben valaki - köztük kérelmező - annak 2.21. pontját jogsértőnek vélte, úgy lehetősége lett volna, hogy a jogvesztő határidőn belül azt vitassa, illetve az ellen jogorvoslattal éljen. A kérelmező ezt az adott határidőben nem tette. Azt is előadta, hogy olyan előírást is tartalmazott az ajánlati felhívásuk, hogy a 10 alatti értékeket 10%-ra, illetve a 100% feletti vállalásokat 100-ra kerekítik azért, hogy az irreális vállalásokat kiküszöböljék. Ezt az előírást sem vitatta egyik ajánlattevő sem, ezért nem érthető, hogy kérelmező miért csak most, az eredményhirdetést követően vitatja ezen előírásokat.
Kérdésre azt is nyilatkozta, hogy a szerződést a nyertesnek kihirdetett ajánlattevővel az ajánlati felhívásukban megjelölt időpontban megkötötték.
A tárgyaláson úgy ajánlatkérő, mint kérelmező költségigényként az igazgatási szolgáltatási díj összegét jelölte meg.
Az ügyben érdekelt felek a szabályszerű értesítés ellenére sem írásban, sem a tárgyaláson észrevételt nem terjesztettek elő, illetve nyilatkozatot nem tettek.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok, valamint a felek által írásban és a tárgyaláson szóban előterjesztett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozatlan az alábbiak miatt:
Ajánlatkérő mind a felhívása 1.13. pontjában, mind pedig a dokumentáció 2.21. pontjában előre meghatározta az ajánlattételre alkalmasnak minősített felek részére, hogy az értékelést úgy végzi el, hogy a vizsgált részszempont tekintetében a legjobb tartalmi elem kapja a maximális pontszámot, a többi ajánlati elem pedig a legjobb ajánlat értékéhez lineárisan viszonyítva arányosan lesz pontozva.
A Döntőbizottság a becsatolt összegzés alapján is kétséget kizáróan megállapította, hogy az pontosan tartalmazza valamennyi értékelt tartalmi elemet és hogy abból az ajánlatkérő által előre meghatározott pontszámítás jól nyomon követhető, mert ajánlatkérő a legjobb tartalmi elem / vizsgált tartalmi elem x maximum pontképlettel számította ki a pontszámokat.
A Döntőbizottság azt is megállapította, hogy ajánlatkérő sehol nem határozta meg azt, hogy a legrosszabb tartalmi elem a minimális pontszámot kapja, ezért nem kérhető számon tőle az, hogy nem a teljes pontmező kihasználásával végezte el az értékelést.
Megállapítható az is az iratokból, hogy az értékelés azon a lineáris arányon alapszik, hogy az adott értékelési pontszámok úgy aránylanak egymáshoz, mint a vizsgált tartalmi elemek viszonyulnak egymáshoz, azaz:
értékelési pontszám a vizsgált tartalmi elem
---------------- = -------------------
max. pontszám legjobb tartalmi elem
aránypárból kifejtve adódik az ajánlatkérő és a Döntőbizottság által is alkalmazott képlet.
a vizsgált tartalmi elem × max. pontszám
Értékelési pontszám = ------------------------------
legjobb tartalmi elem
Az tény, hogy ez a módszer akkor alkalmazható minden következmény nélkül, ha a beérkezett tartalmi elemek közti szórás nagysága nem haladja meg a maximum pontszám értékét, mert ebben az esetben az ennél nagyobb szórású tartalmi elemek értékelésénél valóban nem érvényesül az a lineáris arányosításhoz tartozó elv, hogy a jobb elem egyenes arányban magasabb pontot ér el. Ugyanakkor ajánlatkérő a dokumentációban egyértelműen rendelkezett arról, hogy amennyiben az aránypár eredményéül 1-nél kisebb szám jön ki, azt egynek - a minimális pontértékkel - fogja értékelni. Ez a kitétel megfelel a dokumentációban megadott feltételeknek.
A fent leírtakra tekintettel, figyelemmel arra is, hogy kérelmező az ajánlati felhívás és a dokumentáció korábban hivatkozott kikötését egyáltalán nem vitatta, ezért megállapította a Döntőbizottság, hogy ajánlatkérő a felhívásában és a dokumentációban írtak szerint végezte az ajánlatok értékelését és pontozását, így az eljárás nyertesére vonatkozó ajánlatkérői döntés nem vitatható.
A Döntőbizottság azt is megállapította, hogy amennyiben a kérelmező által a jogorvoslati kérelmében példaként felhozott módszer szerint történik az ajánlatok értékelése - a teljes pontmezőt kihasználva -, akkor is a jelenlegi sorrendnek megfelelő értékelés alakult volna ki, tehát a nyertesre vonatkozó döntés erre tekintettel sem vitatható.
Összegezve megállapítható, hogy ajánlatkérő az általa előre megadott módszer szerint végezte el az értékelést, illetve határozta meg a pontszámokat, és azok alapján a legkedvezőbb ajánlatot hirdette ki nyertesnek, ezért az értékelése nem jogsértő.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a fenti indokok alapján a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint mint alaptalant elutasította.
A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdésének h) pontja alapján rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. október 28.
Dr. Bíró László s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
