KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (10393)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.601/11/2002.
Tárgy: a Variorum Kommunikációs Szolgáltató Kft. jogorvoslati kérelme az Oktatási Minisztérium közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Variorum Kommunikációs Szolgáltató Kft. (1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 9., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet az Oktatási Minisztérium (1055 Budapest, Szalay u. 10-14., képviseli: dr. Csók Balázs ügyvéd, 1132 Budapest, Visegrádi u. 38/B., a továbbiakban: ajánlatkérő) "az Oktatási Minisztérium szervezeti egységeivel kapcsolatosan felmerülő szakfordítás esetén 10 millió karakterben, tolmácsolás esetén 200 tolmácsórában meghatározott fordítási és tolmácsolási feladat ellátása a minisztérium által meghatározott igények szerint" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2002. július 7-én, a Közbeszerzési Értesítő 30. számában tette közzé ajánlati felhívását nyílt eljárásra a fenti tárgyban 6225/2002 szám alatt.
Az ajánlatkérő a részajánlattétel és a többváltozatú ajánlattétel lehetőségét kizárta az ajánlati felhívás 3. c), illetve 14. pontjában.
Az ajánlati felhívás 5. b) pontja szerint a dokumentáció megvásárlásának határideje - mely a 16. pont szerint az érvényes ajánlattétel feltétele - a hirdetmény közzétételének napját követő első naptól számított 16. munkanapig tart.
Az ajánlatkérő a 13. b) pontban határozta meg az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának a szempontjait. A Ft/karakter összegű fordítási díjakat 18 részszempontban, a tolmácsolási díjakat 15 részszempontban jelölte meg értékelni, különböző súlyszámok szerint.
Az értékelés során adható pontszámok 1-10-ig terjedtek. A részszempontonként legkedvezőbb ajánlat a legmagasabb pontot, az azt követő ajánlatok arányosságon alapuló számítással megállapított pontszámokat kaptak.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. a) pontjában a pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolása körében a 2. bekezdésben előírta a 2000. és 2001. évi mérleg és eredménykimutatás becsatolását.
A 11. b) pont 3. bekezdése szerint az ajánlattevő a szerződés teljesítésére alkalmatlannak minősül, ha az előző 2 év teljes forgalma évenként nem éri el a nettó 30 millió forintot, és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalma (fordítás, tolmácsolás együttesen) évenként nem éri el a nettó 15 millió forintot.
Az ajánlattételi határidőre 2002. szeptember 3-ig a FORDuna Kft., az Intercontact Budapest Kft., a P és V Nemzetközi Szolgáltató Kft., a D and K Bt., a Multi-Lingua Kft., a Szó Design + Tolmács, Fordító és Rendezvényszervező Iroda és a kérelmező nyújtotta be ajánlatát.
Az ajánlatkérő elbírálta ezeket, és 2002. szeptember 30-án eredményt hirdetett, mely szerint az eljárás nyertese a P és V Kft., a második a FORDuna Kft.
Kérelmező 2002. október 8-án jogorvoslati kérelmet nyújtott be, majd a hiányokat 2002. október 15-én pótolta. Kérelme indokaként előadta, hogy a 33 elbírálási részszempontban megjelenő feladat különböző nehézségi fokú, az elvégzendő feladatok várható gyakorisága között nagy a különbség. Ha egy ajánlattevő magasabb árat ad meg a viszonylag könnyebben teljesíthető, ám gyakrabban előforduló részfeladatra, illetve alacsonyabbat az összes többi, viszonylag nehezebb, de kisebb hányadot képviselőre, akkor várhatóan megnyeri a közbeszerzési eljárást. Ez történt a nyertes esetében is, azonban amennyiben az ő ajánlatát fogadja el az ajánlatkérő, akkor az számára a legkedvezőtlenebb, legmagasabb árú. A pályázat kiírási módja lehetővé tette a fenti árképzést, melyet a nyertes alkalmazott. A P és V Nemzetközi Kft. az ajánlattétel során eleve kedvezőbb helyzetben volt, mivel a nyertes cégnél korábban fennállt megbízási szerződése alapján tudomással bírt az ajánlatkérői fordítási és tolmácsolási igények gyakoriságáról. Kérelmét a tárgyaláson kiegészítette, és kérte a nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítésére pénzügyi, gazdasági szempontból való alkalmatlanságának a megállapítását, mivel 2000. évi mérlege az előírt 30 M Ft nettó árbevételt nem érte el.
Kérte az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, az első és második helyezett kizárásával új sorrend megállapítását, ajánlatkérő kötelezését új eljárásra.
Ajánlatkérő észrevételében előadta, hogy az értékelés során kötve volt az általa választott értékelési szempontokhoz és súlyszámokhoz, ajánlattevők árképzését vizsgálni nem állt módjában.
Kérelmező a részszempontokat és azok súlyszámait kifogásolja, melynek kifogásolásával elkésett. A nyertes ajánlat a 33 részszempont közül 28-ban a legalacsonyabb ajánlati árat adta meg, ezért ajánlata a legelőnyösebb. Tájékoztatta a Döntőbizottságot, hogy a jogorvoslati eljárás lezárásáig a szerződést nem köti meg. A FORDuna Kft.-nek a nyertes ajánlattevő mérlegére vonatkozó észrevételére, illetve a kérelmezőnek azonos tárgyú jogorvoslati kérelmére előadta, hogy a nyertes ajánlattevő 2000. szeptember 9-én átalakult, és ennek megfelelően az átalakulást megelőző jogelődi mérleg, valamint az ezt követő 2000. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó jogutódi mérleg nettó árbevételi adatai összeadódnak és az összesített forgalmi adat jelentősen meghaladja az ajánlati felhívásban meghatározott minimális szintet.
Egyéb érdekeltként a FORDuna Kft. nyújtott be észrevételt, melyhez csatolta a nyertes cég, azaz a P és V Nemzetközi Szolgáltató Kft. 2000. évi mérlegét. Ennek alapján észrevételezte, hogy a nyertes a szerződés teljesítésére alkalmatlan, mivel az előírt 30 M Ft nettó árbevételt nem érte el.
Egyéb érdekeltek észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem hozott, mert annak törvényi előfeltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság az eljárás iratai, a felek szóbeli és írásbeli nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a kérelem elkésett.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Kbt. 79. § (8) bekezdése szerint a (7) bekezdés szerinti határidő lejártának kiszámításakor a jogsértő esemény bekövetkezésének kell tekinteni
a) jogellenes tartalmú felhívás, illetőleg dokumentáció esetén az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidő lejártát.
A Döntőbizottságnak mindenekelőtt azt kellett eldöntenie, hogy a kérelmező az ajánlati felhívás jogsértő tartalmával kapcsolatos, illetőleg a nyertes ajánlattevő pénzügyi, gazdasági szempontból történő, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanság megállapítására vonatkozó jogorvoslati kérelmét a jogvesztő határidőn belül nyújtotta-e be vagy sem.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező a dokumentációt az ajánlati felhívásban megjelölt határidőben, 2002. augusztus 9-ig terjedő időszakban megvásárolta. A dokumentáció részét képezte az ajánlati felhívás 2. számú melléklete szerinti ajánlati nyilatkozat, mely tartalmazza, hogy az ajánlattevő az ajánlati felhívás feltételeit a műszaki feltételekkel és mellékletekkel megismerte. A kérelmező részére tehát az ajánlati felhívás elbírálásra vonatkozó részének megtámadására nyitva álló 15 napos jogvesztő határidő tehát már ekkor, de legkésőbb az ajánlattételi határidő lejártakor 2002. szeptember hó 3-án megnyílt, illetve megkezdődött. Ezen utóbbi dátumhoz képest legkésőbb 2002. szeptember 18-án kellett volna előterjesztenie jogorvoslati kérelmét, azonban azt csak 2002. október 15-én tette meg a hiányokat pótolva, tehát kérelme ezen részében elkésett.
A Döntőbizottság nem osztotta a kérelmező álláspontját, mely szerint a jogvesztő határidő kezdő időpontja e vonatkozásban a 2002. szeptember 30-i eredményhirdetés volt, azaz a kérelmező által hivatkozott versenyelőnnyel rendelkező P és V Kft. személyére, illetve annak a részszempontok szerinti ajánlati tartalmi elemeire vonatkozó tudomásra jutás időpontja. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlati felhívás tartalmára vonatkozó jogorvoslati kérelem előterjesztésére nyitva álló 15 napos jogvesztő határidő kezdő időpontja nem köthető az eredményhirdetés időpontjához. A kérelmező által hivatkozott és állítása szerint a bírálati részszempontok összeállításánál szerepet játszó "bennfentes" információ, valamint a nyertes "irreális" árképzése a közbeszerzési eljárás körén kívül eső és nem bizonyított állítás. A Döntőbizottság viszont tényként megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő az ajánlatkérő Kbt. 57. § (2) bekezdésén alapuló megkeresésére megadta a magyarázatot a fordítás, illetve tolmácsolás díjaira.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmezőnek a nyertes ajánlattevő szerződés teljesítésére pénzügyi, gazdasági szempontból alkalmatlanságának megállapítására vonatkozó kérelme szintén elkésett. A kérelmezőnek az ajánlati felhívás, illetve a dokumentáció tartalma alapján legkésőbb az eredményhirdetés időpontjától módja lett volna, hogy 15 napon belül ellenőrizze bármely ajánlattevő mérlegét a céginformációs szolgálat útján. Az erre vonatkozó jogvesztő határidő tehát a 2002. szeptember 30-i eredményhirdetés időpontjától számítva legkésőbb 2002. október 15-én lejárt. A kérelmező viszont 2002. november 6-án terjesztette elő ez irányú jogorvoslati kérelmét, tehát a 15 napos jogvesztő határidőn túl. A Döntőbizottság nem osztotta a kérelmező álláspontját, hogy ezen adat a 2002. november 6-i tárgyaláson történő megismerése lenne az általa állított jogsértésről való tudomásul vétel dátuma. Tehát nem az alkalmasság körében a kérelmező által megszerzett bizonyíték időpontja, hanem az állított jogsértés" mint esemény tudomásra jutásának az időpontja, azaz a nyertes ajánlattevő alkalmassága megállapításának az időpontjától veszi kezdetét a jogvesztő határidő. A közbeszerzési eljárásban az egyes eljárási szakaszok nyilvánosak, tehát a tudomásszerzés időpontja vagy az eljárási szakaszokhoz, vagy amennyiben az ajánlattevők részt is vesznek ezeken, akkor a döntések kihirdetési időpontjához rendelődnek. A jogsértő esemény bizonyítására vonatkozó bizonyítékok beszerzésének időpontja tehát nem releváns a jogvesztő határidő kezdetét jelentő tudomás szerzés időpontjának meghatározása vonathozásában.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a kérelmet elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján a költségek viseléséről a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, tekintettel arra, hogy jogsértés nem került megállapításra.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. november 13.
Dr. Csanádi Péter s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos