KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (10394)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.589/22/2002.
Tárgy: az Allegro Kft. és a Pikosystem Kft. jogorvoslati kérelme a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkorm. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Kecskés Zsolt Ákos ügyvéd (1554 Budapest. Pf. 119) által képviselt Allegro Kft. (1135 Budapest, Szent László u. 95., a továbbiakban: kérelmező I.) jogorvoslati kérelmének - melyet a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat (5000 Szolnok, Kossuth L. u. 2., a továbbiakban: ajánlatkérő) a Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet rekonstrukció II. üteme részét képező, a beruházással érintett 410 ágy orvos- és kórház-technológiájához szükséges gépek, műszerek, eszközök beszerzése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított - a Döntőbizottság részben helyt ad.
Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 33. § (1) bekezdését és a 37. § (3) bekezdését. A jogsértések miatt a Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlati dokumentáció ellenértékének, valamint az ajánlati felhívásnak és az ajánlati dokumentációnak a beszerzés tárgya meghatározására vonatkozó részeit, valamint 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki ajánlatkérő terhére. Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles megfizetni a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01720361-00000000 számlájára történő átutalással.
Kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül térítsen meg kérelmező I. részére 150 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat.
Dr. Csóka László ügyvéd (1012 Budapest, Attila út 133.) által képviselt Pikosystem Egészségügyi Fővállalkozási és Kórháztechnikai Kft. (1141 Budapest, Paskál u. 60., a továbbiakban: kérelmező II.) jogorvoslati kérelmét - melyet ua. közbeszerzési eljárás ellen indított - a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2002. szeptember 18-án megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
A felhívás a 3. a) pontban a beszerzés tárgyát és mennyiségét a következők szerint részletezte:
I. Endoszkópok és tartozékai témacsoport
II. Mobil medikai bútorzat és rehabilitációs termékek témacsoport
III. Technológiai berendezések és első készletbeszerzés témacsoport
IV. Tálalástechnológia és tehergépjármű témacsoport
V. Betegőrzés és diagnosztikai berendezései.
A felhívás részajánlat tételét nem tette lehetővé.
A teljesítés határidejét a felhívás december 27-ében írta elő, amelyet az ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 40. számában, 2002. október 2-án 2003. április 10-re módosította. Módosult az eredményhirdetés időpontja is.
Az ajánlatkérő dokumentációt is készített, amelynek árát a felhívás 5. c) pontjában 500 000 Ft + áfa értékben határozta meg.
A 10. pont szerint a nyertes közös ajánlattevőktől gazdasági társaság létrehozását nem követelte meg, de amennyiben több ajánlattevő közösen tesz ajánlatot, ajánlatkérő akkor is egy szállítási szerződést köt az ajánlattevők egyetemleges felelősségével.
Az ajánlatkérő a felhívás 11. a) pontjának 2. bekezdésében előírta, hogy a műszaki alkalmasságot a Kbt. 44. § (2) bekezdése alábbi pontjai szerint szükséges igazolni:
- a) pont esetében az előző 3 év (1999, 2000, 2001) legjelentősebb szállításainak ismertetése (legalább az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje és a szerződést kötő másik fél ismertetésével, valamint 3 db, az ajánlattevőre vonatkozó egészségügyi felhasználótól származó teljesítésről szóló ajánlás),
- c) pont esetében azon szakembereknek, illetve vezetőknek a megnevezése képzettségük ismertetésével, akik részt vesznek a teljesítésben.
11. b) pont az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjai között előírta, hogy alkalmatlan
- az ajánlattevő és a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozó(k) pénzügyi és gazdasági helyzete nem megfelelő, azaz tartósan nem tett(ek) eleget fizetési kötelezettségüknek, az előző 1 évben számlájukon 1 hónapot meghaladó mértékben fizetési késedelem volt,
- az ajánlattevő nem rendelkezik az elmúlt 3 évben (1999. január 1. és 2001. december 31. közötti időszakban) kötött és teljesített egyösszegű, bruttó 300 M Ft-os szerződéssel,
- az ajánlattevő nem rendelkezik - a felhívás 3. a) pontjában meghatározott témacsoportonként - legalább egy fő szakirányú felsőfokú végzettségű szakemberrel.
Az ajánlati dokumentáció kiegészítő információkat, útmutatót, részletes szerződési feltételeket, valamint az I-V. témacsoportba sorolt termékek műszaki leírását tartalmazta. A mellékletek az I. és II. szakaszban szállítandó termékeket sorolták fel.
A kiegészítő információk között a 4. pont előírta, hogy az ajánlattevő az ajánlati dokumentációban kötelező érvényűen meghatározott berendezések esetében csak akkor tehet eltérő megoldásokra javaslatot, ha az ajánlat szerinti műszaki megoldás azoknál korszerűbb, magasabb színvonalat elégít ki.
A szerződéstervezet 6.3 pontjában a teljesítési határidőt az I. szakaszra 2002. december 27-ét, a II. szakaszra április 10-ét írta elő, amelyek vállalására a kötelezően kitöltendő ajánlati lapon is nyilatkozni kellett. A felhívás teljesítési határidő módosítása a dokumentáció szerinti I. szakaszra előírt határidőre vonatkozóan nem tért ki.
A dokumentációhoz a pavilonépület szintenkénti építészeti szerkezeti tervrajzai voltak csatolva.
A dokumentációt - a jogorvoslati eljárás megindításáig - a kérelmezőkön kívül a Kortex Kft., az Entazisz Kft. és az OMKER Rt. vásárolta meg.
Az ajánlatkérőtől tájékoztatást kért:
- 2002. szeptember 23-án az OMKER Rt. a felhívás 11. b) pont utolsó előtti bekezdésében előírt, a témacsoportonként egy fő szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberre vonatkozóan arra, hogy a szakirányon mit kell érteni.
Ajánlatkérő e kérdésre október 24-én adott választ, miszerint azok a szakemberek felelnek meg, akik rendelkeznek legalább egy fő gépészmérnöki és legalább egy fő villamosmérnöki diplomás szakemberrel.
- 2002. szeptember 23-án kérelmező I. arra vonatkozóan, hogy az ajánlatkérővel korábban kötött 527,7 millió forint értékű szerződés, amelyet társvállalkozóként teljesített, megfelel-e a felhívás szerinti 300 millió forintos alkalmassági szempontnak.
Az ajánlatkérő ezen kérdéssel kapcsolatban 2002. október 4-én állásfoglalást kért a Közbeszerzések Tanácsa Titkárságától, a válasz október 15-én került elküldésre.
- 2002. szeptember 24-én kérelmező I. 13 kérdésben,
- a Kortex Kft. 2002. október 3-án 18 kérdésben.
A feltett kérdéseket az ajánlatkérő még nem válaszolta meg. 2002. október 3-án kelt levelében tájékoztatást küldött a felhívás módosításáról, valamint javított tervlapokat küldött az ajánlattevőknek.
Kérelmező I. október 3-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz.
Kérte, hogy a Döntőbizottság állapítson meg jogsértést az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívása és a dokumentációra vonatkozó döntésével kapcsolatban, hívja fel a törvény szabályainak megfelelő eljárásra, valamint ideiglenes intézkedéssel a Döntőbizottság függessze fel a közbeszerzési eljárást.
Sérelmezte, hogy ajánlatkérő a dokumentáció árát 500 000 Ft + áfa összegben szabta meg, álláspontja szerint ez az összeg nem áll arányban annak tartalmával.
Sérelmezte a 300 millió Ft-os referenciát mint alkalmassági szempontot is. Tudomása szerint ennek a feltételnek az ajánlattételi időszakban csak két gazdálkodószervezet tud eleget tenni (történetesen a Kortex Kft. és a Siemens Rt.). Ezen feltétel tehát nem egyszerűen leszűkíti a potenciális ajánlattevők körét, hanem két társaságra korlátozza azt.
Sérelmezte továbbá, hogy ajánlatkérő kikötötte, hogy alkalmatlan a szerződés teljesítésére az az ajánlattevő, amelyik nem rendelkezik - a felhívás 3. a) pontjában meghatározott témacsoportonként - legalább egy fő szakirányú felsőfokú végzettségű szakemberrel, ugyanakkor nem határozta meg, hogy milyen felsőfokú végzettségű szakemberre van szükség.
Kifogásolta a részajánlattétel lehetőségének kizárását, mivel az egyes témacsoportok nemcsak egymáshoz képest, hanem azokon belül is eltérő funkciójú termékeket tartalmaznak. Így a III. témacsoportban pl. egymás mellé került a WC-papír és infúziós pumpa, az V. témacsoportban a hőszigetelt kompakttálca és a tehergépkocsi.
A szigorúan orvostechnológiai beszerzést tehát az ajánlatkérő összekapcsolta egyrészt a fogyóeszközök készletbeszerzésével, másrészt a beszerzés tárgyához nehezen illeszthető tehergépkocsi-beszerzéssel.
Kifogásolta a felhívás és a dokumentáció közötti eltéréseket.
- A beszerzés tárgyának és mennyiségének eltéréseit, mert pl. a kiírás I. pontja manuális endoscopfertőtlenítő kocsit említ, a műszaki dokumentációban már automatikus szerepel. Az ajánlati felhívásban 53 db, a dokumentációban 31 db vizsgálóasztal szerepel, a felhívás szerinti 42 betegszállító kocsi helyett csak 34 db. A dokumentációban felsorolt eszközök közül a felhívás nem tartalmazza a 7 db vizsgálólámpát, 7 db tolósúlyos személymérleget, 10 db betegfürdető kocsit, a 15 db szekrényes ágyazókocsit, 26 db műtőzsámolyt, 22 db kötözőkocsit.
- A teljesítési határidő előírásait, mivel az ajánlati felhívás szerint a teljesítési határidő 2002. december 27., a dokumentáció a teljesítési határidőt az I. szakaszra adja meg december 27. napjában, míg a második szakaszra 2003. április 10. napját jelöli meg.
Véleménye szerint az I. ütem teljesítésére a nyertes ajánlattevőnek kevesebb, mint egy hónapja marad a szerződéskötést követően, ráadásul ez az egy hónap az év utolsó hónapja, amikor is a legtöbb külföldi gyártó már egyáltalán nem szállít, vagy csak jelentős késéssel.
Kifogásolta a dokumentáció I. fejezet 4. pontja előírását, mert pl. a II. ütemhez tartozó (6981,01 tételszám) 15 db ágytálmosó-fertőtlenítő készülék megadott egyik paraméterét, történetesen, hogy a készülék "két ágytál egyidejű mosását biztosítsa" csak egy Magyarországon forgalmazott készülék tudja, az összes többi nem és ezt csak egyetlen forgalmazótól lehet beszerezni.
Kifogásolta továbbá az ajánlattevőnek feltett kérdéseire a válasz elmaradását, mivel azok nélkül a pályázati anyag nem állítható össze. A dokumentáció és az ajánlati felhívás "értelmezésre" szoruló kitételeket, ellentmondásokat tartalmaz. Ilyen nagyságrendű és összetételű pályázati anyagot összeállítani még a legnagyobb tapasztalatokkal rendelkező szakcégeknek is többhetes, hónapos munka kell, hiszen olyan termékekre is ajánlatot kell tennie; amelyekkel egyáltalán nem szokás az orvostechnológiában foglalkozni (pl. III. és IV. témacsoport egyes termékei, mint pl. a súrolópor és körömkefe vagy a teherautó).
Kérelmező II. október 4-én terjesztette elő jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottsághoz.
Kérte a jogsértés megállapítását, az eljárás befejezése előtt ajánlatkérő kötelezését a Kbt. szabályainak megfelelő eljárásra.
Sérelmezte, hogy ajánlatkérő az ajánlattételre az ajánlati dokumentációban olyan kikötéseket tett, amelyeket álláspontja szerint a beszerzés mennyiségére és fajtájára tekintettel az ajánlattételre nyitva álló határidő alatt nem lehet teljesíteni; miként nem lehetséges - még eredményes ajánlattétel esetén sem - az ajánlati felhívásban foglaltak szerinti határidőben való szerződésszerű ajánlattevői teljesítés sem. Az öt témacsoportra bontott, az első készletbeszerzést is magába foglaló, ám részajánlat tételére lehetőséget nem biztosító ajánlatkérés feltételei szerint a szállítási szerződés megkötésének legkorábbi időpontja 2002. november 28., azaz a szállítási szerződés teljesítésére nyitva álló határidő kevesebb, mint egy hónap.
Kifogásolta, hogy az ajánlati dokumentáció részét képező szerződéses feltételek 6.3 pontja szerinti teljesítési határidő eltér a felhívásban megjelölt teljesítési határidőtől. Észlelte ugyan, hogy ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2002. október 2-án megjelent számában módosította a felhívást, a módosításból azonban az olvasható ki véleménye szerint, hogy az ajánlattételi határidő továbbra is október 29.
Sérelmezte a részajánlat tétel kizártságát, ami a szakcégek ajánlattételi lehetőségét ellehetetleníti, kizárólag kereskedelmi ajánlattételre ad módot.
Sérelmezte; hogy a 300 millió Ft-os egyösszegű referencia-követelménnyel ajánlatkérő az ajánlattevők körét jelentős mértékben korlátozta. Álláspontja szerint ezzel megsértette az ajánlattevők esélyegyenlőségét, az alkalmassági feltétel kikötés monopolhelyzet kialakulására és monopolár érvényesítésére vezethet.
Kifogásolta, hogy ajánlatkérő nem a beszerzés tárgyára vonatkozóan írta elő a referenciamunka igazolását.
Kifogásolta továbbá, hogy a rendelkezésére bocsátott ajánlati dokumentációhoz építészeti szerkezeti rajzokat csatolt ajánlatkérő orvostechnológiai berendezési és műszaki csatalakozási tervrajzok helyett, ez utóbbi tervrajzok hiánya az ajánlattételt akadályozza.
A Döntőbizottság a két jogorvoslati kérelemre indult eljárást egyesítette és a D.589/3/2002. sz. határozatával a közbeszerzési eljárást felfüggesztette.
Ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelmek elutasítását.
A kérelmező I-nek az ajánlati dokumentáció árával kapcsolatos kifogására előadta, hogy a kórház-rekonstrukció kiviteli tervdokumentáció szerződés szerinti értéke bruttó 93 millió Ft volt, a tervező hét tervfejezet készített el, köztük az orvostechnológiai részt, amelyben készült műszaki leírást csupán a beruházáshoz kapcsolódó gépek, műszerek beszerzésére indított eljárásához készült dokumentációhoz használta fel. Igazolta, hogy a tervből az orvostechnológiára eső hányad 39,3%. Álláspontja szerint, a dokumentáció árának megállapítása helytálló volt.
Közölte, hogy az ajánlati felhívásra egyenlő eséllyel lehet ajánlatot tenni. A beruházáshoz kapcsolódó beszerzések nem új osztályok indítását szolgálják, hanem jelenleg is működő kórházi ápolási egységek gép-műszer fejlesztését, a rekonstrukció során megváltozó gyógyítási körülmények szerinti megfelelést a szakmai minimum követelmények (ágyszámnövekedés, vizsgáló- és kezelőhelyiségek száma növekedése, kisebb létszámú szobák stb.)
A beszerzés tárgyát és mennyiségét kellő részletességgel adta meg, ebből az érdekeltek teljes biztonsággal megállapíthatták, hogy alkalmasak-e a szállítás teljesítésére.
Azért nem tette lehetővé a részajánlat tételt, mert a Kbt. 44. § (4) bekezdés szerint, ha az ajánlatkérő e paragrafus (1), (2) bekezdései tekintetében nem ír elő azonos igazolási módot az ajánlattevőre és annak alvállalkozójára, a szerződés teljesítésére való alkalmassá minősítéshez az ajánlattevőnek és az alvállalkozó(k)nak együttesen kell megfelelniük az előírt alkalmassági követelményeknek. E törvényi fordulat alkalmazhatósága érdekében nem írta elő a jelen közbeszerzés tárgyával megegyező tárgyban teljesített referenciát. Ezzel utat engedett az ajánlattevő és esetleges alvállalkozói együttesen alkalmassá válásának.
Előadta, hogy indokolatlannak tartja kérelmező I.-nek a 300 millió Ft-os egyösszegű szerződést kifogásoló kérelmét, mert kérelmező 1999. májusában közös ajánlattevőként 527 704 015 Ft értékű szerződést kötött vele, mely szerződésből nem állapítható meg az egyetemleges felelősséget viselő közös ajánlattevők tényleges teljesítésének aránya, erről az ajánlatkérőnek nincs tudomása. A kérdés tisztázására elvi állásfoglalást kért a Közbeszerzések Tanácsa titkárságától. Az eljárás előkészítése során meghatározta a beszerzés becsült értékét, amelyhez képest a 300 millió Ft-os alkalmassági kritérium reálisnak tekinthető. A jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson előadta, hogy a beszerzés értéke 400-450 millió Ft-ra tehető.
A széles körű szakmai részvétel segítésére határozta meg alkalmassági kritériumként felsőfokú végzettségű, a teljesítésért felelős szakember megnevezését témacsoportonként.
Az eljárás felfüggesztéséig öt ajánlattevő vásárolt ajánlati dokumentációt, amely tény önmagában is cáfolja a jogorvoslatot kérelmező fél azon állítását, hogy ajánlatkérő egy, esetleg két potenciálisan alkalmas ajánlattevői körre szűkítette le a résztvevők körét.
Előadta, hogy azért kapcsolta össze a szigorúan orvostechnológiai beszerzést más jellegű beszerzési elemekkel, mert a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási igénybejelentéséhez kapcsolódó megvalósíthatósági tanulmány tartalmáról és értékelésének rendjéről szóló 104/1998. (V. 22.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete azt írja elő, hogy "a beruházáshoz kapcsolódóan beszerzendő gép-, műszereket, első fogyóeszközök becsült költséget egy összegben kell bemutatni", illetve tervezni.
Elismerte, hogy a szeptember 18-án megjelent ajánlati felhívásban a teljesítési határidő tévesen jelent meg, azt a Közbeszerzési Értesítő október 2-án megjelent számában 8266/2002 számon módosította. A módosítás kiterjedt az eredményhirdetés idejének módosítására is, a bírálatra meghatározott időt 20 napról 10 napra csökkentette, kompenzálva ezzel a módosítás miatti időveszteséget.
A felhívás és a dokumentáció közötti eltérésekre vonatkozóan csak az endoszkópmosó készülékre nyilatkozott. Álláspontja szerint valamennyi manuális endoszkópmosót szállítani képes vállalkozó képes automata változatút is szállítani. Az eltérést műszaki szükségesség indokolta, szakmailag indokolt az automata mosó alkalmazása, mert csak ezáltal garantálható a fertőtlenítési idő betartása.
A műszaki specifikációtól való eltérés lehetőségét a dokumentáció I. fejezetének 3. és 4. pontjában pozitív irányban lehetővé tette. Ez összhangban van az ajánlati felhívás 16. pontjában meghatározottakkal, mely szerint, ha az ajánlat egyetlen eleme nem felel meg a műszaki specifikációban meghatározott feltételeknek, az az ajánlat érvénytelenségét vonja maga után.
Az ágytálmosó készülékre úgy nyilatkozott, hogy a kérelmező által ismert típuson kívül más típus is beszerezhető.
Közölte, hogy a kérdésekre adandó válaszokat részben elkészítette, de azok elküldésére az eljárás felfüggesztése miatt nem kerülhetett sor.
Egyéb érdekeltként a Kortex Kft. érdemi észrevételében kérte kérelmező I. jogorvoslati kérelme elutasítását. Kifejtette, hogy az alkalmassági feltételeként meghatározott 300 M Ft-os szerződéssel az elmúlt 3 évben rajta kívül más ajánlattevő is rendelkezik.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és a jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson szóban előadott észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a kérelmező I. jogorvoslati kérelme részben megalapozott, a kérelmező II. jogorvoslati kérelme megalapozatlan.
Kérelmező kifogásolta az ajánlati dokumentáció árának meghatározását.
Ajánlatkérő a dokumentáció 500 000 Ft + áfa árára nézve a következő nyilatkozatokat tette:
A 2,8 Mrd Ft-os beruházási költségű rekonstrukció II. ütem kiviteli terveit a Mediplan Kft. készítette bruttó 97 025 000 Ft tervezési díjért, melyből ajánlatkérő már 92 000 000 Ft-ot kifizetett a csatolt számlák alapján. A tervező cég nyilatkozata szerint a jelen beszerzéshez szükséges orvostechnológia tervfejezet tervezési költséghányada 39,3%.
Előadta ajánlatkérő, hogy a beruházási tevékenység ellátására külön teamet hozott létre, a csoport tagjai tevékenységükből 35-40%-nyi munkaidőt a jelen közbeszerzési eljárásra fordítottak. A munkacsoport tagjainak összes bér- és járulékköltsége havi 2 049 432 Ft. A csoport tagjainak feladatát képezte a dokumentáció össze- és előállítása a műszaki előírás és a tervlapok kivételével. A 12 pld-os dokumentáció előállítási költsége összesen 22 837 Ft volt.
A dokumentáció elkészítésére ajánlatkérő megbízta a Synetron Kft.-t, akinek a szerződés szerint feladata a tervező által készített tenderlapok felülvizsgálata és átdolgozása volt a közbeszerzési eljárás követelményeinek megfelelően.
Végezetül utalt arra, hogy a Közbeszerzési Értesítő szerkesztőségi lektora nem emelt kifogást a dokumentáció árával kapcsolatban.
A Kbt. 37. § (1) bekezdése szerint "az ajánlati dokumentáció ellenértékét az annak előállításával és az ajánlattevők részére történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a közbeszerzési eljárásra tekintettel felmerült költséget alapul véve kell megállapítani."
A Döntőbizottság megvizsgálta az ajánlatkérő által becsatolt szerződéseket és számlákat, valamint a költségekre vonatkozó ajánlatkérői nyilatkozatokat.
A Synetron Kft.-vel kötött megbízási szerződés egyik tárgya az ajánlati dokumentáció elkészítése, díja a szerződéses összeg 40%-a volt.
A dokumentáció (túlnyomó) részét képező műszaki leírást és tervlapot a Mediplan Kft. készítette.
A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérő érvelését, miszerint a dokumentáció készítésében részt vevő munkavállalói részére munkabért fizetett, valamint kifizette ezek tb-járulékát, - egyrészt azért nem, mert a Synetron Kft. és a Mediplan Kft. által készített munkarészek szinte teljes egészében lefedték a dokumentáció tartalmát, másrészt azért nem, mert a team tagjai az ajánlatkérő alkalmazottai voltak, a dokumentáció elkészítésében való közreműködésük munkával való ellátottságuk körébe tartozott.
A 12 pld-os dokumentáció 22 837 Ft-os nyomdai előállítási költségét a Döntőbizottság elfogadhatónak tartotta.
A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérőnek a Mediplan Kft. nyilatkozatára alapított hivatkozását, miszerint a kiviteli tervdokumentáció 39,3%-át az orvostechnológia képezte, mert az orvostechnológiai terv munkarészekből a közbeszerzési eljárással csak a tenderlapok állnak összefüggésben, melyre nézve a tervező külön számlát állított ki.
A két tervező cégnek a közbeszerzési eljárás lefolytatásával összefüggő munkák elvégzéséért járó díja és a dokumentáció előállítási költségei 1 db dokumentációra vetítve a Döntőbizottság számítása szerint jóval alacsonyabbak, mint a dokumentáció áraként meghatározott 500 000 Ft.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a dokumentáció ellenértékét nem az annak előállításával és az ajánlattevők rendelkezésére bocsátásával kapcsolatban felmerült költségeknek megfelelően határozta meg, ezáltal megsértette a Kbt. 37. § (3) bekezdését.
Az alkalmassági feltételekkel kapcsolatos rendelkezéseket a Kbt. 44. §-a tartalmazza.
A (2) bekezdés szabályozza az ajánlattevő műszaki alkalmassága megállapítására ajánlatkérő által bekérhető igazolások, nyilatkozatok körét; az a) pont a referenciával, a c) pont a teljesítésbe bevonandó szakemberek ismertetésével kapcsolatos igazolási módot.
A (4), (6) és (7) bekezdés így rendelkezik:
"(4) Az ajánlatkérő az (1) és (2) bekezdésben foglaltak alapján az ajánlattevőre és az alvállalkozóra vonatkozóan egymástól eltérő alkalmassági igazolási módot is előírhat. Ha azonos igazolási módot ír elő, a szerződés teljesítésére való alkalmassá minősítéshez az ajánlattevőnek és az alvállalkozóknak együttesen kell megfelelniük az előírt alkalmassági követelményeknek, kivéve, ha az ajánlatkérő ettől eltérően rendelkezik."
"(6) Az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg a (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg az alvállalkozót alkalmatlannak a szerződés teljesítésére."
"(7) Az ajánlatkérőnek az (1)-(2) bekezdésben meghatározott adatok és tények kérését - figyelemmel az ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekére - a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (4) bekezdés szerinti követelményeket pedig - a beszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mértékig lehet előírni."
Kérelmezők sérelmezték a referenciára és a szakemberekre vonatkozó alkalmassági feltételeket. Ezért a Döntőbizottság megvizsgálta, hogy a felhívás ezen kikötései megfelelnek-e a Kbt. 44. §-ában foglalt fent idézett rendelkezéseknek.
A 44. § (7) bekezdése az alkalmasság igazolása körében két megszorító rendelkezést tartalmaz:
1. ajánlatkérőnek az adatok, tények kérését a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia,
2. ajánlatkérő az alkalmassági követelményeket a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig szabhatja meg.
A beszerzés tárgya elsődlegesen egészségügyi műszerek, gépek, eszközök.
A referenciaigazolás módját ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyával összefüggésben határozta meg, miután a felhívás 11. a) pontjának a műszaki alkalmasság igazolására szolgáló részében előírta, hogy az előző 3 év legjelentősebb szállításainak ismertetésén túl igényt tart "3 db, az ajánlattevőre vonatkozó egészségügyi felhasználótól származó teljesítésről szóló ajánlás"-ra is.
Ebből következik, hogy ajánlatkérő már nem is kívánja vizsgálni azon ajánlattevők alkalmasságát, amelyek nem csatolnak legalább 3 olyan tartalmú nyilatkozatot, ami az ajánlattevőnek egészségügyi felhasználó részére történő pozitív megítélésű teljesítéséről tanúskodik. A 3 ajánlás hiányában ugyanis az ajánlat érvénytelen, és mint ilyen, nem vehet részt az elbírálásban.
Ajánlatkérő viszont tekintettel arra, hogy a beszerzés tárgya sokrétű, nemcsak egészségügyi eszközökre vonatkozik, az alkalmassági feltételek meghatározásánál nem kötötte ki, hogy a 300 millió Ft-os szerződésnek kifejezetten egészségügyi felhasználóval kötöttnek kell lennie.
Összességében tehát ajánlatkérő úgy ítélte meg, hogy elfogadható számára egy olyan ajánlat, amelyik az ajánlattevőre nézve egészségügyi felhasználótól származó 3 ajánlást (pozitív tartalmú nyilatkozatot) tartalmaz, valamint az ajánlattevő a megelőző 3 évben bármilyen termék szállítására kötött egy 300 millió Ft-os szerződést.
A Fővárosi Bíróságnak a Legfelsőbb Bíróság által alátámasztott ítélkezési gyakorlata szerint az ajánlati felhívás 11. a) és 11. b) pontjában szereplő kikötéseit egymással szoros összefüggésben kell vizsgálni.
Ennélfogva nem kifogásolható, hogy ajánlatkérő a 11. b) pontban nem ragaszkodott egészségügyi referenciához; részben azért, mert a 11. a) pontban érvényességi feltételként már megszabta az egészségügyi felhasználótól származó ajánlást, másrészben azért, mert beszerzési igénye nemcsak egészségügyi eszközökre vonatkozott.
Ajánlattevőnek a 300 millió Ft-os szerződéssel való rendelkezése nem tekinthető túlzott alkalmassági feltételnek. A "teljesítéshez ténylegesen szükséges mérték" megállapításánál az adott beszerzés értékéből kell kiindulni. A jogvita tárgyát képező közbeszerzési eljárásban ajánlatkérő többféle fajtájú terméket akart beszerezni. Miután jellemzően nincs olyan ajánlattevő, aki mindegyik fajtát forgalmazza, alvállalkozókat, egyéb közreműködőket kell bevonnia a teljesítésbe. Ez komoly szervezési és finanszírozási tevékenységet igényel, amelynek csak olyan ajánlattevő tud eleget tenni, amely ajánlattevő korábban már vállalkozni tudott jelentős összegű szerződés teljesítésére.
A Döntőbizottság nem vonja kétségbe, hogy az adott közbeszerzési piacon a kiírásnak csak kevés számú ajánlattevő tud megfelelni. Mivel azonban az alkalmassági feltétel meghatározás nem jogsértő, csak akkor semmisíthetné meg a felhívásnak a 300 millió Ft-os szerződéssel való rendelkezést előíró részét, ha bebizonyosodna, hogy ajánlatkérő azzal a szándékkal írta azt elő, hogy egyes ajánlattevőket kizárjon az ajánlattétel lehetőségéből, illetőleg másokat előnyösebb helyzethez juttasson - azaz ajánlatkérő ezen eljárása a Kbt. 24. § szerinti alapelvi rendelkezéseket (esélyegyenlőség, eljárás tisztasága és nyíltsága) sértene.
A jogorvoslati eljárásban nem merült fel bizonyíték ajánlatkérő ezen szándékára, ezért a Döntőbizottság nem állapította meg a Kbt. 24. §-ának megsértését sem.
A tényállás szerint a kérelmezőben felmerült annak a lehetősége, hogy közös ajánlattevőként tehessen ajánlatot és a 300 000 Ft-os szerződéssel való rendelkezést más ajánlattevővel (alvállalkozóval) együtt igazolja.
Az ajánlatkérő nyilatkozata is azt tartalmazta, hogy szándéka szerint az ajánlattevő és az alvállalkozó együttes megfelelését biztosítani akarta.
Ez azonban az ajánlati felhívásból nem állapítható meg.
A Kbt. 44. § (4) bekezdése értelmében az ajánlatkérői nyilatkozat szerinti helyzetben az ajánlati felhívásban utalni kell arra, hogy az azonos igazolási mód előírása miatt az ajánlattevőnek és az alvállalkozónak együttesen kell megfelelni az alkalmassági követelményeknek.
Ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlattevőnek témacsoportonként rendelkeznie kell legalább 1 fő szakirányú felsőfokú végzettségű szakemberrel.
Az OMKER Rt.-nek válaszlevelében foglaltakat a tárgyaláson kiegészítette azzal, hogy élelmiszer-ipari mérnök, illetőleg egészségügyi felsőfokú végzettségű szakemberrel való rendelkezéssel is teljesíthető az előírt alkalmassági követelmény.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a beszerzés tárgya szerinti témacsoportokat valóban lefedi az ajánlatkérő által közölt szakember kör, az alkalmassági feltétel meghatározás tehát a beszerzés tárgyára korlátozódott.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő nem járt el jogszerűtlenül a két alkalmassági feltétel meghatározásánál, ezért a jogorvoslati kérelmek vonatkozó részeit elutasította.
Kérelmezők kifogásolták, hogy ajánlatkérő nem adott lehetőséget részajánlattételre annak ellenére, hogy a beszerzés célja többfajta termék szállítása.
A Döntőbizottság elutasította ezen kérelmeket, mert a Kbt. nem tiltja különböző fajtájú tárgyak egy eljárásban való beszerzését (sőt szolgáltatás, építési beruházás, árubeszerzés-típusok együttes kiírása sem tiltott).
Kérelmező I. sérelmezte, hogy az ajánlati felhívás és a dokumentáció a beszerzési tárgyakat illetően több tekintetben eltér egymástól.
A kérelem megalapozott.
A Kbt. 33. § (1) bekezdése előírja: "Az ajánlati felhívás tartalmát - a 2. sz. mellékletben meghatározott minta szerint - úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek."
A Kbt. 37. § (1) bekezdése így rendelkezik: "Ha az ajánlatkérő a megfelelő ajánlattételhez szükséges dokumentációt készít, a részletes szerződési feltételeket a dokumentáció tartalmazza."
A Ptk. alapján a szerződés kötelező feltételei a szerződés tárgya, az ellenszolgáltatás és a teljesítési határidő. Ezen kötelező tartalmi feltételek részletezését tehát az ajánlati dokumentációnak kell tartalmaznia.
Ajánlatkérő a "szerződés tárgya", azaz a beszerzés tárgya feltételt illetően úgy döntött, hogy azt már a felhívásban meghatározza, a tárgyaláson általa előadottak szerint azért, hogy a jelentős ellenértékű ajánlati dokumentációt csak azok vásárolják meg, akik képesnek tartják magukat a sokfajta beszerzési tárgy szállítására. Ajánlatkérő ezen eljárása nem lenne kifogásolható, ha a felhívásba "beemelt" részletes szerződési feltétel - a beszerzési tárgyak meghatározása - azonosan történt volna a felhívásban és a dokumentációban.
A Döntőbizottság összevetette a felhívás és a dokumentáció adatait és megállapította, hogy azok úgy a mennyiségeket, mint a specifikációt illetően több helyen eltérnek egymástól.
Az eltérések a következők:
Felhívás Dokumentáció
I. témacsoport
- 3 db diagnosztikai - 1 db diagnosztikai bronhofiberoscop bronhofiberoscop
- 2 db manuális - 2 db automatikus endoscopfertőtlenítő endoscopfertőtlenítő
II. témacsoport
- - 26 db antidekubitusz matrac
- - 27 db fali röntgenfilmnéző
- - 7 db vizsgálólámpa
- 409 db éjjeliszekrény - 410 db éjjeliszekrény
- 53 db vizsgálóasztal - 31 db vizsgálóasztal
- - 7 db betegemelő heveder
- - 7 db személymérleg
- - 10 db betegfürdető kocsi
- - 1 db gyógyszerhűtő szekrény
- - 75 db szennyveder
- - 1 db gipszkészítő kocsi
- - 15 db kórlap/röntgenfilm- tartó kocsi
- - 15 db rozsdamentes gyógyszerosztó
- - 22 db rozsdamentes kötözőkocsi
- - 15 db rozsdamentes ágyazókocsi
- - 10 db rozsdamentes doboznyitó állvány
- - 22 db rozsdamentes állvány műszerledobó zsákhoz
- - 16 db rozsdamentes szennyesgyűjtő kocsi 1 zsákos
- - 17 db rozsdamentes szennyesgyűjtő kocsi 2 zsákos
- - 2 db orvosi ülőke
- - 25 db kétlépcsős műtőzsámoly
V. témacsoport
- 3 db ambulanter vérnyomásmérő holterrendszer
- 1 db ambulanter vérnyomásmérő holterrendszer
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg a felhívásnak, illetőleg a dokumentációnak.
A felhívás és a dokumentáció között a mennyiségekre és a jellemzőkre vonatkozóan a fentiek szerint fennálló jelentős számú eltérések és ellentmondások miatt az ajánlattevők nem tudnak olyan ajánlatot tenni, amelyik megfelel az ajánlati felhívásnak és a dokumentációnak is. Így tehát a kiírásra csak érvénytelen ajánlatot lehet tenni.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 33. § (1) bekezdését. A jogsértés miatt a Döntőbizottság megsemmisítette az ajánlati felhívásnak és az ajánlati dokumentációnak a beszerzés tárgya meghatározására vonatkozó részeit. Felhívja ajánlatkérőt, hogy a két dokumentum tartalmát úgy határozza meg, hogy azokból a beszerzési igénye egyértelműen megállapítható legyen és ezáltal az ajánlattevők érvényes ajánlatot tehessenek.
Kérelmezők sérelmezték a felhívás és a dokumentáció közötti eltérést azon okból is, hogy másként határozta meg ajánlatkérő a teljesítési határidőt a felhívásban és a dokumentációban.
A felhívás szerint a beszerzés egészére a teljesítési határidő 2002 december 27. A dokumentáció részét képező szerződéstervezet 6.3. pontja szerint a dokumentáció I. szakasza szerinti beszerzési tárgyakat 2002 december 27-ig, a II. szakasz szerintieket 2003. április 10-ig kell leszállítani.
Ajánlatkérő október 2-án módosította a felhívást, miszerint a teljesítési határidő 2003 április 10.
A kiírás ily módon már megfelel a Kbt. rendelkezéseinek. A felhívás tartalmazza az összes beszerzési tárgy szállítására vonatkozó határidőt, az ezen határidőn belüli részteljesítési határidőt pedig az ajánlati dokumentáció rögzíti.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a teljesítési határidő meghatározást illetően ajánlatkérő nem követett el jogsértést, ezért a jogorvoslati kérelmeket ezen részükben elutasította.
Kérelmező I. kifogásolta, hogy ajánlatkérő a 15 db ágytálmosó-fertőtlenítő készülékre olyan feltételt írt elő, hogy annak biztosítania kell "két ágytál egyidejű mosását." Álláspontja szerint ennek a feltételnek megfelelő terméket csak egyetlen forgalmazótól lehet beszerezni.
A Döntőbizottság nem fogadta el kérelmező kifogását.
Ajánlatkérőnek jogában áll meghatározni, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkező termékre tart igényt, e jogosultságát csak a Kbt. alapelvi rendelkezései (adott esetre nézve az esélyegyenlőség biztosításának kötelezettsége) korlátozzák.
Az előírás nem sérti az ajánlattevők esélyegyenlőségét, mert mindegyik ajánlattevőnek azonos módon számolnia kell azzal, hogy a terméket esetleg csak egy adott forgalmazótól szerezheti be.
A Döntőbizottság ezért a jogorvoslati kérelmet ebben a részében elutasította.
Kérelmező I. sérelmezte, hogy ajánlatkérő nem adott választ a szeptember 24-i levelében feltett kérdésekre.
A kérelem időelőttivé vált.
A Kbt. 38. § (1) bekezdése szerint "az ajánlattevő - a dokumentáción kívül - további tájékoztatást kérhet írásban az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb tíz nappal az ajánlatkérőtől ajánlata elkészítéséhez."
A 38. § (2) bekezdése előírja: "A dokumentációval kapcsolatos kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérő köteles az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal megadni."
A szeptember 18-án közzétett felhívás alapján az ajánlattételi határidő október 29. Ajánlatkérőnek eszerint legkésőbb október 22-ig választ kellett volna adnia a kérelmező I. által feltett kérdésekre. Ajánlatkérő azonban október 2-án módosította ajánlati felhívását, amelynek 15. b) pontja szerint az új ajánlattételi határidő 2002. november 12., továbbá a válaszadási határidő előtt, október 7-én kézhez vette a Döntőbizottságnak az eljárást felfüggesztő határozatát.
A felfüggesztés időtartama az ajánlattételi határidőbe nem számít bele. Ajánlatkérőnek tehát még módja van a felfüggesztés megszűntétől számítottan a Kbt. előírása szerinti határidőben kérelmező I. részére a választ megadni.
Kérelmező II. sérelmezte, hogy ajánlatkérő a rendelkezésére bocsátott ajánlati dokumentációhoz csak építészeti szerkezeti rajzokat csatolt, orvostechnológiai berendezési és műszaki csatlakozási tervrajzokat nem. A tárgyaláson közölte, hogy időközben megkapta a hiányolt tervrajzokat is, de miután később, mint a többi ajánlattevő, sérült az esélyegyenlősége az ajánlat elkészítését illetően.
A Döntőbizottság a kérelmet elutasítja. Kérelmező II.-nek - különösen a meghosszabbodott ajánlattételi határidő folytán elegendő idő áll rendelkezésére az ajánlat elkészítésére.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés a), b), c), d), f) és h) pontja szerint rendelkezett.
A Döntőbizottság megsemmisítette ajánlatkérőnek az ajánlati dokumentáció ellenértékére, valamint az ajánlati felhívás és a dokumentációnak a beszerzés tárgya meghatározására vonatkozó döntését.
A Döntőbizottság felhívja ajánlatkérő figyelmét a Kbt. 48. § (1) bekezdésére, miszerint "az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeket. A módosított feltételekről új hirdetményt kell közzétenni, amelyben új ajánlattételi határidőt kell megállapítani. A határidő ebben ez esetben sem lehet a 47. § (1) bekezdésében foglaltaknál rövidebb."
A Döntőbizottság a jogsértések megállapítása mellett 1 millió Ft bírságot szabott ki ajánlatkérő terhére.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja értelmében jogsértés megállapítása esetén a bírság kiszabása kötelező. A bírság mértékének megállapításakor a Döntőbizottság tekintettel volt arra, hogy a kiírásnak a beszerzés tárgyára, valamint az ajánlati dokumentáció ellenértékének meghatározására vonatkozó döntés megsemmisítése folytán a jogsértés orvoslást nyerhet.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. november 11.
Dr. Csitkei Mária s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos
