KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (10395)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.610/16/2002.
Tárgy: a KE-VÍZ 21 Építőipari Rt. jogorvoslati kérelme Hajdúböszörmény Város Önkormányzata és Bocskaikert Község Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a KE-VÍZ 21 Építőipari Rt. (4400 Nyíregyháza, Vécsey u. 21., képviseli: dr. Hajzer László ügyvéd, 4400 Nyíregyháza, Dózsa György u. 4-6. II/8., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet Hajdúböszörmény Város Önkormányzata (4220 Hajdúböszörmény, Bocskai tér 1., képviseli: dr. Kiss István ügyvéd, 4025 Debrecen, Petőfi tér 2. I/4.) és Bocskaikert Község Önkormányzata (4241 Bocskaikert, Gulyás Pál u. 46.) - a továbbiakban együtt: ajánlatkérő - "Hajdúböszörmény-Bocskaikert közös szennyvízcsatorna-hálózatának címzett támogatással és egyéb állami pénzalapok támogatásával történő megvalósítása" tárgyú közbeszerzési eljárása és a KEVIÉP Kft. (4025 Debrecen, Széchenyi u. 46., képviseli: dr. Csécsy Andrea ügyvéd, 4025 Debrecen, Boldogfalva u. 15-17.) ellen nyújtott be, elutasítja.
A jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Hajdúböszörmény Város Önkormányzata és Bocskaikert Község Önkormányzata 2001. március 19-én megállapodást kötöttek arról, hogy közös beruházásként kívánják megvalósítani Hajdúböszörmény és Bocskaikert szennyvízcsatorna-hálózatát és a szennyvíztisztító telep bővítését. A megvalósítással kapcsolatos beruházói-gesztori teendőket Hajdúböszörmény Város Önkormányzata látja el.
A Közbeszerzési Értesítő 11. számában 2002. március 13-án megjelent nyílt előminősítési eljárás lefolytatására vonatkozó részvételi felhívásban ajánlatkérőként a gesztor önkormányzat, Hajdúböszörmény Város Önkormányzata szerepelt.
A részvételi felhívás szerint a beszerzés tárgya Hajdúböszörmény-Bocskaikert közös szennyvízcsatorna-hálózatának címzett támogatással és egyéb állami pénzalapok támogatásával történő megvalósítása, a 3. a) pontban felsorolásra kerültek a főbb mennyiségek: a kiépítendő vezeték paraméterei, 16 db szennyvízátemelő és 2 db házi átemelő.
Rész- és többváltozatú ajánlat tételére ajánlatkérő nem biztosított lehetőséget.
A részvételi felhívás 10. c) és d) pontja szerint az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat, a 34. § (3) bekezdésében foglaltak az ajánlati felhívásban kerülnek meghatározásra.
A részvételi jelentkezési határidőben, 2002. április 8-ig kérelmezőn kívül a következő jelentkezők nyújtották be részvételi jelentkezésüket: Alterra Kft., INFRA-START Kft., Swietelsky Kft., OMS-Hungaria Kft., DEPONA Kft., NYÍRVÍZ Kft., SADE Magyarország Kft., a Strabag Kft. Nyíregyháza Területi Igazgatósága és a KEVIÉP Kft.
A SADE Magyarország Kft. a részvételi jelentkezését 2002. április 16-án visszavonta.
Az ajánlatkérő a részvételi szakasz eredményét 2002. április 23-án hirdette ki. Érvénytelennek nyilvánította a Strabag Építő Kft. Nyíregyháza Területi Igazgatósága és a DEPONA Kft. jelentkezését, a többi részvételre jelentkezőt alkalmasnak minősítette a szerződés teljesítésére.
A döntés ellen a KEVIÉP Kft. 2002. május 7-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz, amelyet a Döntőbizottság a 2002. június 14-én kelt D.259/17/2002. számú határozatával elutasított.
Az ajánlatkérő az alkalmasnak minősített részvételre jelentkezők részére az ajánlati felhívást az eredményhirdetés napján, 2002. április 23-án megküldte, majd lefolytatta a közbeszerzési eljárás ajánlattételi szakaszát.
Az eljárást lezáró döntés ellen a KEVIÉP Kft. kérelemmel fordult a Döntőbizottsághoz, majd a Közbeszerzések Tanácsának elnöke is jogorvoslati eljárást kezdeményezett.
A Döntőbizottság a két ügyet egyesítette és a D.431/11/2002. számú határozatával megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 34. § (3) bekezdés d) pontját és a Kbt. 34. § (4) bekezdés c) és d) pontját, ezért az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívására vonatkozó és az azt követő valamennyi döntését megsemmisítette.
Ez követően az ajánlatkérő új ajánlati felhívást és dokumentációt készített, amelyet 2002. augusztus 16-án küldött ki az alkalmasnak minősített részvételre jelentkezőknek.
Az ajánlati felhívás 4. pontja szerint a teljesítés határideje vagy a szerződés időtartama: a teljesítési (üzembehelyezési) határidő 2004. szeptember 30.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 13. pontjában meghatározta, hogy az összességében a legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján fogja az ajánlatokat elbírálni, és ehhez megadta az elbírálás részszempontjait, a hozzájuk tartozó súlyszámokat és az adható pontszámokat az alábbiak szerint:
részszempontok súlyszámok
- ajánlati ár 10
- teljesítési garanciavállalás 7
- teljesítési késedelem esetén fizetendő díj nagysága, jólteljesítés biztosítékai 6
alszempontok:
- reális garanciális idő vállalása 3
- kedvezőbb jólteljesítési garancia vállalása 2
- napi kötbérvállalás 1
- ajánlatkérő számára kedvezőbb teljesítési határidő 3
- helyi munkaerő alkalmazása 1
Adható pontszám: 1-10.
Az értékelés módszereként meghatározta, hogy részszempontonként és alszempontonként a legkedvezőbb ajánlat pontszáma 10, a legkedvezőtlenebb ajánlat pontszáma 1, a többi ajánlat pontszáma arányosítással kerül megállapításra.
Az ajánlatkérő dokumentációt is készített, amelyben - többek között - meghatározta az ajánlatok tartalmi és formai követelményeit, a szerződéses feltételeket és tartalmazta a dokumentáció a csatornahálózat tendertevét, a műszaki vízjogi létesítési engedélyt is.
A dokumentáció I.8.3. és I.8.4. pontjaiban a következőket rögzítette az ajánlatkérő:
A jelen dokumentációban és mellékletét képező műszaki leírásban a kifejezetten kérttől eltérő alternatívát, opciókat az ajánlattevők ne ajánljanak meg! Amennyiben ilyen ajánlat kerül benyújtásra, úgy azt figyelemmel a Kbt. 25. §-ára, a 43. § (1) bekezdése, valamint az 52. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő érvényteleníti, és az ilyen ajánlat, illetve az azt benyújtó ajánlattevő a jelen közbeszerzési eljárás további menetében nem vehet részt.
A II. fejezet 1. pontjában meghatározta, hogy az ajánlati ár kialakításánál figyelembe kell venni a dokumentáció műszaki tartalmának ismerete mellett - többek között - azt is, hogy a kivitelezés során mely munkarészeket kell elvégezni, rögzítette, hogy a gravitációs csatornarendszert gravitációs bekötésekkel (telekhatáron belül 1,0 méterre, tisztítóidom kiépítésével) kell megvalósítani. A dokumentáció 1.10.3. pontjában előírta, hogy az ajánlathoz főösszesítőt kell mellékelni az építési munkák bontásában.
A dokumentációban az ajánlatkérő részletesen ismertette az értékelés módját.
A dokumentáció V.5.2. pontjában az ajánlattal kapcsolatos tartalmi és formai előírások körében rögzítette az ajánlatkérő, hogy az ajánlat borítóját követő lap kizárólag az ajánlattevő nevét, székhelyét, a kért ellenszolgáltatást, a vállalt teljesítési határidőt, dátumot és cégszerű aláírást tartalmazhatja.
Helyszíni konzultációra 2002. szeptember 12-én került sor, ennek során az ajánlatkérő a feltett kérdéseket megválaszolta, költségvetési főösszesítő mintalapot adott ki, valamint közölte, hogy a reális szót törölte a "reális garanciális idő vállalása" alszempontból. Kérdésre arról is tájékoztatta az ajánlattevőket, hogy nem határoz meg minimum-megvalósulási határidőt, az ajánlatkérő a lehetőségeinek és kötelezettségeinek megfelelő befejezési határidőt határozta meg, ehhez képest az ajánlattevőnek kell a szankciók és a szervezettségének figyelembevételével az általa vállalt befejezési határidőt meghatározni.
Az ajánlattételi határidőre, 2002. szeptember 26-ig hat ajánlat érkezett. Ajánlatot tett: kérelmező, az INFRA-START Kft., az OMS-Hungaria Kft., a NYÍRVÍZ Kft., az Alterra Kft. és a KEVIÉP Kft.
Az ajánlatkérő a bontási eljáráson ismertette és jegyzőkönyvben rögzítette a Kbt. 51. § (3) bekezdésében előírt adatokon túl a részszempontokkal kapcsolatos vállalásokat is.
A KEVIÉP Kft. esetében a jegyzőkönyvben rögzített ajánlati ár a következő volt: nettó 1 671 404 736 Ft, áfa: 417 851 184 Ft, bruttó: 2 089 255 920 Ft, a vállalt teljesítési határidő 2003. június 20., teljesítési garancia összege a bruttó vállalási ár 51%-a, vállalt garanciális idő 5 év.
A kérelmező ajánlati ára nettó 1 694 998 117 Ft, áfa: 423 749 529 Ft, bruttó: 2 118 747 646 Ft, a vállalt teljesítési határidő 2003. augusztus 31., teljesítési garancia összege a bruttó vállalkozói díj 41,3%-a, garanciális idő: 5 év.
A KEVIÉP Kft. ajánlatában a felolvasólapon, a kiírási feltételekre adott megajánlásokra vonatkozó nyilatkozatban, a szerződéstervezetben, a pénzügyi-műszaki ütemtervben és a költségvetésben szerepelt az ajánlati ár.
A KEVIÉP Kft. a borítót követő, úgynevezett felolvasólapon tett nyilatkozata tartalmazta a költségvetési ár meghatározását (1 778 090 145 Ft), amely azonos volt a főösszesítőben, a pénzügyi ütemezésben, a megajánlásokat tartalmazó nyilatkozatban és a szerződéstervezetben szereplő nettó árral. Ugyanezen a lapon ismertette azt is, hogy 6% általános árengedményt ad, amely a költségvetés valamennyi tételére, a számlázásra, a pénzügyi ütemezésre és a szerződéses árra vonatkozik. Az árengedmény összege 106 685 409 Ft, így a nettó ár 1 671 404 736 Ft, az áfa összege 417 851 184 Ft, az egyösszegű prognosztizált ajánlati ár 2 089 255 920 Ft.
Az ajánlatkérő az ajánlatokat értékelte, majd Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testülete a 379/2002. (X. 9.) Z. Önk. számú határozattal hozta meg az eljárást lezáró döntést.
A nyertes ajánlattevő a KEVIÉP Kft., a nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlatot tevő a kérelmező lett. Az eredményhirdetésre halasztott időpontban, 2002. október 10-én került sor, ahol a képviselő-testület döntésének megfelelően hirdették ki az eredményt.
Kérelmező 2002. október 14-én nyújtott be kérelmet a Döntőbizottsághoz, amelyet a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson módosított. Kérte annak megállapítását, hogy mind az ajánlatkérő, mind a KEVIÉP Kft. jogsértést követett el, kérte az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, az ajánlatkérő kötelezését az eljárás költségeinek viselésére, továbbá a KEVIÉP Kft.-nek a közbeszerzési eljárásban való részvételtől történő eltiltását, ideiglenes intézkedésként kérte a közbeszerzési eljárás felfüggesztését és a szerződés megkötésének megtiltását. Kérelme indokául előadta, hogy az ajánlati felhívást és az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését sérelmezi.
Álláspontja szerint a nyertes ajánlata érvénytelen, mert az abban levő ajánlati ár nem egyértelmű, más ár szerepel a felolvasólapon, más a szerződéstervezetben, és az ajánlattevői nyilatkozatban, ettől az ajánlat nem egyértelmű. Az ajánlatban csak egy ár szerepelhet, mivel az ajánlatkérő a dokumentáció 8.2. pontjában kizárta a többváltozatú ajánlat tételét.
Érvénytelen azért is a KEVIÉP Kft. ajánlata, mert olyan anyag- és vállalkozói árra is tett ajánlatot, ami nem része a beszerzésnek, vagyis az ajánlatban szerepel a lakossági bekötő vezeték költségének megajánlása, noha ajánlatkérő kizárta eltérő alternatívák és opciók szerepeltetését. Az ilyen ajánlattevői vállalásokat a Döntőbizottság is kizárta a D.431/11/2002. számú határozatában. A nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot ők tették, így a KEVIÉP Kft. ajánlata érvénytelensége következtében a szerződést az ajánlatkérőnek velük kell megkötnie.
Álláspontja szerint az ajánlattevők csak olyan vállalásokat tehetnek, amelyekre az ajánlatkérő ajánlatot kért. Ettől eltérő vállalások, opciók szerepeltetése sérti a Kbt. 24. §-ában megfogalmazott, a verseny tisztaságára és az esélyegyenlőségre vonatkozó alapelveket is. Az ajánlatkérő a számára kedvező, de jogsértő többletvállalások miatt nem minősítette a KEVIÉP Kft. ajánlatát érvénytelennek.
Kifejtette, hogy az ajánlati felhívás is sérti a Kbt. 24. §-ában foglaltakat, mivel a "teljesítési garancia vállalása" és az "ajánlatkérő számára kedvezőbb teljesítési határidő" részszempontok, valamint a "garanciális idő vállalása" alszempont esetében irreális vállalásokra adott lehetőséget az ajánlatkérő azáltal, hogy nem határozott meg legrövidebb teljesítési határidőt, illetve nem korlátozta a vállalások mértékét. A kiosztott pontszámokat ezeknél a részszempontoknál, illetve ennél az alszempontnál sem vitatta.
Az "ajánlatkérő számára kedvezőbb teljesítési határidő" részszempont értékelését azért kifogásolta, mert a nyertes irreális teljesítési határidőt ajánlott meg. Álláspontja szerint ugyanis a 2003. június 20-i határidőre a munka nem végezhető el, figyelemmel a téli időjárásra. Ennek igazolására műszaki szakvéleményt, az Országos Meteorológiai Szolgálat szakvéleményét és a PVC-csövek fektetésére vonatkozó gyártói útmutatót csatolta be. Megítélése szerint ezen részszempontot azért nem értékelte helyesen az ajánlatkérő, mert a KEVIÉP Kft. irreális vállalását nem vehette volna figyelembe.
Az ajánlatkérő észrevételében kérte az alaptalan kérelem elutasítását. Előadta, hogy szabályosan járt el az értékelés során, a kifogásolt ajánlatot egységes egészként kezelték, melyben egyértelműen szerepelt az, hogy az ajánlatban adott árengedmény a költségvetés valamennyi tételére, a számlázásra, a pénzügyi ütemezésre és a szerződéses árra is vonatkozik. Az ajánlati ár nettó összege minden kötelező dokumentumon azonos. Az ajánlati ár egyértelmű és pontos, az megfelel a Kbt. 43. § (1) bekezdésében foglaltaknak, és nem minősül többváltozatú ajánlatnak.
A nyertes nem tett az elbírálási szempont körébe eső javaslatot, ajánlati árát határozottan adta meg, és nem tett opcionális lehetőséget, vagy feltételt annak kialakítása során. A lakossági bekötésekre vonatkozó utalása nem volt az értékelés alapja, azt az elbírálás során figyelmen kívül hagyták.
A kiírási feltételek törvényességének kifogásolása elkésett.
A nyertes által vállalt teljesítési határidő elfogadható, azt külön munkatervvel és prognosztizált munkavégzési renddel is alátámasztotta. A szakvállalat gépi felszereltsége és a korszerű munkaszervezés lehetővé teszi a feladat megvalósítását. Így nem volt lehetősége ajánlatkérőnek a vállalt határidőt megvalósíthatatlannak minősíteni.
Az értékelés minden esetben egzakt módon, matematikai módszerrel történt, melyet előre megadtak a felhívásban.
A KEVIÉP Kft. észrevételében kérte a kérelem elutasítását. Előadta, hogy a bontáskor semmiféle kétely nem merült fel az ő ajánlati árukkal kapcsolatban, azt a bontási jegyzőkönyv helyesen rögzíti. A költségvetés alapján összeállított árból árengedményt adtak, ez a hazai és a nemzetközi gyakorlatban is elfogadott körülmény, nem minősül többváltozatú ajánlatnak. Az engedmény az ajánlat összes tételére vonatkozik egységesen. Az ajánlatukban említett lakossági bekötésre vonatkozó anyag- és vállalkozói ár az ajánlati árban nem szerepel, ez a csatolt költségvetés tételeiből egyértelműen megállapítható. Megítélése szerint a kérelmező tévesen értelmezte a Döntőbizottság D.431/11/2002. számú határozatát, mivel az a többletvállalások részszempontként való szerepeltetését, értékelését zárta ki, és ilyen részszempontot az új ajánlati felhívás nem is tartalmaz. A vállalási határidővel szembeni kifogás megalapozatlan, mert a konzultáción az ajánlatkérő nem határozott meg minimális megvalósulási határidőt, azt az ajánlattevőkre bízta képességük függvényében, figyelemmel a szankciókra és a szervezettségükre. A vállalt határidőt tudják teljesíteni. Előadta, hogy az ajánlatkérő csak a kiírás szerint értékelhetett, és ennek során az ajánlatokban szereplő vállalásokat kellett figyelembe vennie.
A Döntőbizottság 2002. október 15-én kelt D.610/3/2002. számú határozatával ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárást lezáró szerződés megkötését megtiltotta.
A Döntőbizottságnak elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy a jogorvoslati kérelem a jogvesztő határidőben került-e benyújtásra.
A Kbt. 79. § (2) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul.
E szakasz (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Kbt. kétféle határidőt állapít meg jogorvoslati kérelem előterjesztésével kapcsolatban. A 90 napos (objektív) határidőt a jogsértő esemény bekövetkezésétől, a másik, a 15 napos (szubjektív) határidőt az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától kell számítani. Bármelyik határidőt lépi is túl a kérelmező a kérelme előterjesztésével, az elkésett.
A kérelmező 2002. október 14-én nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, amelyben az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését és az ajánlati felhívás előírásait vitatta.
A Kbt. 79. § (8) bekezdés a) pontja értelmében a Kbt. 79. § (7) bekezdése szerinti határidő lejártának kiszámításakor a jogsértő esemény bekövetkezésének kell tekinteni a jogellenes tartalmú felhívás, illetőleg dokumentáció esetén az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidő lejártát. Jelen esetben ez az időpont 2002. szeptember 26. volt, így a kérelem benyújtása ehhez az időponthoz képest számított kilencvennapos határidőben történt meg.
A szubjektív határidő számítása szempontjából azonban a jogsértésről történő tényleges tudomásszerzés időpontja az irányadó. Az ajánlatkérő 2002. augusztus 16-án küldte meg az ajánlattevőknek az ajánlati felhívást és a dokumentációt, majd 2002. szeptember 12-én konzultációt tartott, amelyen a kérelmező képviselője is részt vett. A kérelmező ekkor már biztosan ismerte az ajánlati felhívás és a dokumentáció tartalmát, és ekkor tudomást szerzett arról is, hogy az ajánlatkérő nem kíván legrövidebb vállalható teljesítési határidőt meghatározni, azaz ekkor már biztosan tudomást szerzett a vélt jogsértésről is. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlati felhívással kapcsolatos jogsértés tudomásra jutásának időpontja legkésőbb 2002. szeptember 12.
Ezen időponthoz képest a jogorvoslati kérelem előterjesztésére nyitva álló 15 napos szubjektív határidő 2002. szeptember 27-én letelt.
A fentiek alapján a Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelmének az ajánlati felhívásra vonatkozó részét elkésettség miatt elutasította, mert e kérelemrész érdemi vizsgálatnak eljárásjogi akadálya van.
A Döntőbizottság érdemben vizsgálta a jogorvoslati kérelemnek az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésére vonatkozó részét.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelem alaptalan.
A Kbt. 43. § (1) bekezdés szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. E szakasz (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése szerint az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve, akit az eljárásból kizártak.
A kérelmező szerint a nyertes ajánlattevő ajánlata azért érvénytelen, mert az árajánlata nem egyértelmű, többváltozatú ajánlatot tett, továbbá a lakossági bekötésekre vonatkozó vállalása ellentétes a dokumentáció előírásaival.
A Döntőbizottság a KEVIÉP Kft. által kért ellenszolgáltatással kapcsolatban a következőket állapította meg.
A nyertes az ajánlati árát úgy állította össze, hogy a kiadott költségvetést beárazta, majd a főösszesítőben szereplő árral összeállította a teljes ajánlatot. Ebből az úgynevezett "költségvetési árból" adott árengedményt, amellyel csökkentett ár lett a nyertes ajánlattevő ajánlati ára.
Az ajánlattevőknek a kért ellenszolgáltatást a borítót követő első lapon szerepeltetnie kellett. Itt a KEVIÉP Kft. egyértelműen rögzítette, hogy az egyösszegű prognosztizált ajánlati ára bruttó 2 089 255 920 Ft, ez tehát az általa kért ellenszolgáltatás. Ismertette azt is, hogy ez az ajánlati ár a költségvetési árból adott árengedménnyel alakult ki és a felolvasólapon lévő nyilatkozatával egyértelművé tette, hogy ez a 6%-os árengedmény valamennyi költségvetési tételre és az ajánlat további részeiben - egyébként azonosan - szereplő árra is vonatkozik. A Döntőbizottság álláspontja szerint a felolvasólapon szereplő nyilatkozatra tekintettel az ajánlati ár egyértelműségén nem változtat és az ajánlatot nem teszi ellentmondásossá az sem, hogy az ajánlat többi részében összegszerűen nem bruttó 2 089 255 920 Ft ajánlati ár szerepel. Megfelel tehát a KEVIÉP Kft. ajánlata a Kbt. 43. § (1) bekezdés második mondatában foglalt követelménynek.
Az ajánlati árnak ily módon történő meghatározása nem minősül többváltozatú ajánlatnak sem; hiszen - a fentiekben kifejtettek szerint - az ajánlat csak egy ajánlati árat tartalmaz. A kért ellenszolgáltatás közlésének módszeréből adódik a látszólagosan többféle ajánlati ár, ami azonban nem kapcsolódik különféle műszaki tartalomhoz, vállalásokhoz.
A Döntőbizottság a KEVIÉP Kft.-nek a lakossági bekötésekre vonatkozó vállalásával kapcsolatban a következőket állapította meg.
A dokumentáció 8.3. pontja előírja, hogy a dokumentációban és a mellékletét képező műszaki leírásban kifejezetten kérttől eltérő alternatívát, opciókat az ajánlattevők ne ajánljanak meg. A 8.4 pont kimondja, ha ilyen ajánlat kerül benyújtásra, akkor azt érvénytelennek tekinti az ajánlatkérő.
A KEVIÉP Kft. ajánlatában a műszaki megvalósításra, környezetvédelemre, minőségbiztosításra vonatkozó elképzelések, többletvállalások bemutatása cím alatt az 1.6 pontban szerepel a következő vállalás: "a lakossági, telken belüli bekötéseket földmunkával, szereléssel együtt önköltségi 300 Ft/m áron elvégezzük, a beszerzési ár 90%-os mértékében megajánlott anyagárengedményen felül."
A lakossági házi bekötő vezeték építése valóban nem szerepel az ajánlatkérésben, így ez a vállalás többletvállalásnak lenne tekinthető, azonban a KEVIÉP Kft. ajánlatában lévő részletes költségvetés nem tartalmazza ezt a vállalást, így az ajánlati ár sem. Ezt a felajánlást a nyertes gyakorlatilag nem az ajánlatkérő számára tette, hanem a lakosság részére.
Az ajánlatkérő bírálati részszempontot nem határozott meg a lakossági bekötések, egyéb többletvállalások értékelésére, a KEVIÉP Kft. ajánlatában szereplő felajánlást az ajánlatkérő az értékelés során nem vette figyelembe. A többletvállalásokra vonatkozó ajánlattétel lehetőségét a Döntőbizottság a korábbi D.431/11/2002. számú határozatában nem érintette.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a többletvállalás következtében az ajánlat nem tekinthető érvénytelennek, hiszen az ajánlat az ajánlatkérő elvárásainak, előírásainak megfelel, attól nem tér el, az ajánlatkérő beszerzési igényét teljeskörűen kielégíti. A kifogásolt felajánlás így nem minősül - a dokumentációban megfogalmazottak szerint - sem alternatívának, sem pedig az ajánlatkérő számára megajánlott opciónak, így az ajánlat nem ellentétes az ajánlati felhívás és a dokumentáció előírásaival.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a KEVIÉP Kft. ajánlata érvényes, így nem követett el jogsértést az ajánlatkérő azzal, hogy bevonta azt az értékelésbe.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A kérelmező nem kifogásolta az ajánlatkérő által a részszempontokra, illetve alszempontokra kiosztott pontszámokat. Vitatta viszont az "ajánlatkérő számára kedvezőbb teljesítési határidő" részszempont értékelését, mivel a nyertes ajánlattevő teljesítési határidő-vállalása irreális, ezért azt nem értékelhette volna az ajánlatkérő.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a dokumentáció 7. pontjában az ajánlatkérő a teljesítés határidőként 2004. szeptember 30-át adta meg azzal, hogy fontos érdeke fűződik a teljesítési határidő pontos betartásához, az előírtnál korábbi befejezési határidőt előnyben részesíti, amelynek teljesítését maximum napi 5 millió Ft kötbérrel kívánta biztosítani. A konzultáción adott válaszában sem határozott meg az ajánlatkérő semmilyen korlátozást az ütemezésre, a vállalható legrövidebb teljesítési határidőre vonatkozóan.
A KEVIÉP Kft. ajánlatában 2003. június 20. szerepelt befejezési határidőként, és az ajánlatában részletes pénzügyi-műszaki ütemtervvel támasztotta alá ezen vállalását. A munkák ütemezését és szervezését részletesen bemutatta, a munkaszervezését munkacsoportokra lebontva ismertette, amely szerint a hideg téli időszakra vezetéképítési munka nem esik.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlattevő vállalásainak figyelembe vétele kizárólag az ajánlatban tett kifejezett nyilatkozatnak megfelelően történhet. A kötöttség még a szerződés teljesítése során is érvényesül. Jelenleg nincs olyan törvényes indok, amely alapján mód lenne a KEVIÉP Kft. ajánlati nyilatkozatát kétségbe vonni. A határidő-vállalások értékelése pedig megfelel a felhívásban megadott módszernek.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő nem sértette meg a Kbt. 55. § (6) bekezdését és az 59. § (1) bekezdését.
A Kbt. 24. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban - az egyes eljárási cselekmények, az ajánlatok értékelése során hozott döntés és a szerződés megkötése tekintetében - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, illetve nyilvánosságát.
E § (2) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
A kérelmező kérte annak megállapítását is, hogy a KEVIÉP Kft.-nek a lakossági bekötésekre tett többletvállalásai a Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdésében foglalt, a verseny tisztaságára és az esélyegyenlőségre vonatkozó alapelvekbe ütköznek, és az ajánlatkérő a számára kedvező többletvállalások miatt nem minősítette érvénytelennek a KEVIÉP Kft. ajánlatát.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a fent előadott indok alapján nem állapítható meg, hogy sérültek volna a Kbt. alapelvei.
Az ajánlati felhívás valamennyi ajánlattevő számára ismert volt. Az ajánlattevők kockázata és felelőssége, ha az ajánlatukban olyan vállalásokat tesznek, amelyek az értékelési szempontok körén kívül esnek, de még az ajánlatuk megfelel a felhívásban és a dokumentációban foglaltaknak. Az ajánlattevők vállalásai, különösen a nyílt eljárásban csak az ajánlatok bontásakor válnak ismertté az ajánlatkérő számára is, és az ajánlattevők ahhoz kötve is vannak. Megállapítható volt, hogy az ajánlatkérő a többletvállalásokat nem értékelte és az ajánlatkérő döntése a KEVIÉP Kft. ajánlata érvényességével kapcsolatban sem jogsértő.
A fentiek alapján a nyertes ajánlattevő többletvállalásai, egyéb tényállási többletelem hiányában nem nyújtanak alapot a Kbt. alapelvei sérelmének megállapításához.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva, a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján az alaptalan kérelmet elutasította, az elkésett kérelemrész esetében a Kbt. 79. § (7) bekezdésére tekintettel.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerint a Döntőbizottság határozatában a jogsértőt, jogsértés hiányában az alaptalan kérelmet előterjesztőt kötelezi az eljárási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a költségek viseléséről a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. november 18.
Dr. Bankó Ágnes s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
