KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (10421)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.618/8/2002.
Tárgy: a Proktor Kft. jogorvoslati kérelme Budapest Főváros VIII. Kerület, Józsefváros Önkormányzat közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a PROKTOR Kft. (1141 Budapest, Álmos vezér u. 63.), a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet a Budapest Főváros VIII. Kerület, Józsefváros Önkormányzat (1082 Budapest, Baross u. 65-67., a továbbiakban: ajánlatkérő) "ajánlatkérő tulajdonában álló közterületeken kátyúzási, útfenntartási munkák" tárgyú közbeszerzési eljárás ellen nyújtott be, részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdését, ezért ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését megsemmisíti, és az ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki, egyebekben a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül, kérelmező részére 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási, szolgáltatási díjat fizessen meg. A jogorvoslati eljárásban ezen felül felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a vele szemben kiszabott bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbiakat állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2002. július 31-i számában ajánlati felhívás közzétételével a rendelkező részben meghatározott tárgyú nyílt közbeszerzési eljárást kezdeményezett.
Ajánlatkérő a beszerzés tárgyát az ajánlati felhívás 3. a) pontjában az alábbiak szerint határozta meg:
"A beszerzés tárgya és mennyisége: a 2. b) pontban említett, az ajánlattevő által elkészített és az ajánlathoz csatolt útkarbantartási szerződés alapján a józsefvárosi önkormányzat tulajdonában álló közterületeken kátyúzási, útfenntartási munkák végrehajtása, 6500 m2 útfelület kijavítása.
Az alkalmazandó technológia (műszaki leírás): kátyúzás öntött aszfalt felhasználásával, szélvágással, bontással, szállítással, illetve a megsüllyedt, fagyott kőburkolat átrakásával a szükséges részmunkákkal együtt készítendő el."
Ajánlatkérő a felhívás 11. a) pontjában az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására szolgáló adatok és tények körét írta elő.
Ajánlatkérő a felhívás 11. b) pontjában meghatározta a szerződés teljesítésére alkalmatlannak minősítés szempontjait.
A felhívás 13. pontjában ajánlatkérő megjelölte, hogy az összességében legkedvezőbb ajánlat szempontjából fogja az ajánlatokat elbírálni, melyhez meghatározta a bírálati részszempontokat és azok súlyszámát az alábbiak szerint:
részszempontok súlyszámok
- ajánlati egységárakból képzett átlagár 2002. évben (Ft/m2) 6
- 2003. évi ajánlati áremelés %-ban 2
- megrendelésenkénti teljesítési határidő élet- és balesetveszély esetén 4
- megrendelésenkénti teljesítési határidő egyéb esetekben (tervszerű karbantartás) 3
- vállalt késedelmi kötbér 3
Az adható pontértékek határát 0 és 10 között határozta meg ajánlatkérő.
Az ajánlatok értékelésének módszereként meghatározta, hogy a legkedvezőbb ajánlatot értékeli maximális pontszámmal, a többi ajánlattevő ajánlatát ehhez az ajánlathoz hasonlítja úgy, hogy a legkedvezőbb ajánlattal elosztva hányados képez, és ezt a hányados szorozza meg a súlyszám és adható pontszám szorzatával.
A felhívás 16. pontjában ajánlatkérő az egyéb információk között előírta, hogy meg kell jelölni az aszfaltjárda és az útpálya, valamint a nagykockakő-burkolat javítási költségeit (Ft/m2 + áfa). Kérte megadni a megrendelésenkénti teljesítési határidőt órában élet- és balesetveszély esetén, valamint a tervszerű karbantartás esetén és a késedelmi kötbért (Ft/óra). Kérte még annak meghatározását is, hogy az ajánlattevő a 2002. évi ajánlati árát bázisnak tekintve hány %-kal emeli a 2003. és 2004. évi ajánlati árait. Ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlattevőknek az ajánlatban megadott 2002. évi egységárakból egyszerű matematikai átlagot kell képezni, az értékelés során az ajánlati egységárak összehasonlítása során ezt az átlagárat, valamint az áremelés mértékét veszi figyelembe az ajánlatkérő.
Ajánlatkérő nem készített ajánlati dokumentációt.
2002. szeptember 10-ig, az ajánlattételi határidőig, 3 db ajánlat érkezett. Ajánlatot tett a kérelmező, a Kenguru Kft. és az Ambíció Kft. A bontási eljárás során ismertetésre és jegyzőkönyvben rögzítésre kerültek az ajánlatok Kbt. 51. § (3) bek. szerinti adatain felül a vállalási határidők is.
2002. október 10-én került sor az eredményhirdetésre, melyen ajánlatkérő a Kenguru Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesnek, második a kérelmező ajánlata lett, míg az Ambíció Kft. ajánlatát érvénytelennek minősítette. Az Összegzés az eljárásról című iratot ajánlatkérő elkészítette és azt átadta az eredményhirdetésen jelen levő ajánlattevők részére.
Ajánlatkérő az összegzés az eljárásról című iratban az alábbiakat is feltüntette:
"2. c) Teljesítési határidő balesetveszély esetén: a megadott legalacsonyabb óraszám kapta a legmagasabb pontszámot, a részpontszám kiszámítása a következő: a legalacsonyabb óraszám osztva a tárgy óraszámmal és szorozva tízzel, szorozva súlyszámmal."
"Teljesítési határidő balesetveszély esetén, Kenguru Kft. 1 óra, 10 részpontszám, súlyszámmal szorzott részpontszám 40 pont.
Teljesítési határidő balesetveszély esetén, Proktor Kft. 2 óra, 5 részpontszám, súlyszámmal szorzott részpontszám 20 pont."
Kérelmező 2002. október 15-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben sérelmezte ajánlatkérő értékelését a teljesítési határidő balesetveszély esetén részszempontra nézve. Kifogásolta, hogy ajánlatkérő a nyertesnél 1 óra vállalást értékelt, miközben az ajánlatban az szerepel, hogy a munkát a felmérési naplóba való bejegyzéstől számított 1 órán belül megkezdi, a balesetveszélyt azonnal elhárítja, a végleges helyreállítást pedig 20 órán belül teljesíti. Álláspontja szerint a nyertesnél e részszempontban a 20 órás teljesítési határidőt kell az értékelésnél figyelembe venni. Ennek megfelelően a pontszámok is megváltoznak, és ez kihatással van az eljárás nyertesének személyére is, mivel így az ő ajánlata lenne az összességében kedvezőbb. Kérte az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, és ideiglenes intézkedéssel a szerződés megkötésének megtiltását.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett írásbeli észrevételében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy a nyertes a közvetlen balesetveszély elhárítását megkezdi, azt 1 órán belül ideiglenesen kijavítja, majd a végleges javításhoz szükséges tevékenységi sor elvégzésére ajánlott 20 órát és ajánlatkérő a balesetveszély elhárítást tekintette fontosnak, ezért annak időtartamát értékelte. A kérelmező által ajánlott 2 órát előnytelenebb vállalásnak ítélte meg, mert nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy a kátyú esetében a süllyedést kizárólag a teherhordó réteg állékonyságának megszűnése okozza, nem számol a teherhordó betonréteg kötési idejével, így a fizika törvényei alapján a helyreállítás 2 óra alatt nem végezhető el. Továbbá előadta, hogy a nyertes 1 óra alatt a balesetveszélyt ideiglenesen elhárítja, és ez kedvezőbb ajánlat a kérelmező által ajánlott 2 óránál.
Kérte a megalapozatlan kérelem elutasítását.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedésként a D.618/3/2002. számú határozatával a szerződéskötést megtiltotta.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratokból és a felek által tett nyilatkozatokból megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az alábbiak szerint részben megalapozott.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében a legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
Tekintettel arra, hogy a kérelmező az ajánlatok ajánlatkérő által végzett értékeléséből csak a "megrendelésenkénti teljesítési határidő élet- és balesetveszély esetén" bírálati részszempont értékelését vitatta, így a Döntőbizottság csak e részszempont értékelését vizsgálta meg.
A nyertes ajánlatában - melyet a Döntőbizottság felhívására ajánlatkérő megküldött - a 2. oldalon az alábbi vállalás szerepel:
"Élet- és balesetveszély esetén az írásbeli megrendelés kézhezvételétől számított 1 órán belül a munkát megkezdjük, és a balesetveszélyt azonnal elhárítjuk ideiglenes helyreállítással. A végleges helyreállítást 20 órán belül teljesítjük. Amennyiben a megrendelés a munkaidő vége előtt 2 órán belül érkezik, úgy a hiba elhárítását a következő munkanapon kezdjük meg."
A nyertes ajánlatban található a szerződéstervezet is, amiben az alábbiak szerepelnek:
"eseti megrendelés esetén (életveszély, balesetveszély) az írásban történt megrendelés kézhezvételétől, illetve az építési naplóban való bejegyzéstől számított 1 órán belül a vállalkozó a munkát megkezdi, a balesetveszélyt ideiglenesen azonnal elhárítja, a végleges helyreállítást 20 órán belül teljesíti."
A kérelmező nyilatkozata a teljesítési határidőre:
1. "élet- és balesetveszély esetén 2 óra
2. tervszerű karbantartás esetén 10 óra."
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő kátyúzási, útkarbantartási munkákat kívánt vállalkozási szerződés keretében elvégeztetni, melynek célja az útfelület kijavítása volt. A nyertes ajánlatának az ajánlatkérő általi azon értelmezését, hogy az élet- és balesetveszély elhárítása a megrendeléstől számított 1 órán belül - ideiglenesen (elkorlátozással, kitáblázással, kilámpázással, illetve sóderrel való feltöltéssel) - megtörténik, így ez az időtartam a teljesítési határidő, a Döntőbizottság nem fogadta el, mert az ajánlati felhívásban az útfelület kijavítása szerepelt, mint teljesítés és az ideiglenes (nem végleges) helyreállítás, illetve a balesetveszély ideiglenes elhárítása nem tekinthető az útfelület kijavításának.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a megrendelésenkénti értékelendő határidő nem a közvetlen veszély elhárításának időpontját, hanem a teljes, végleges helyreállítás időszükségletét jelenti, mert a bírálati részszempont meghatározása erre vonatkozott. Ehhez képest ajánlatkérő az összegzésben a nyertesnél értékelt tartalmi elemként 1 órát adott meg, ami a nyertes ajánlatában az ideiglenes balesetveszély-elhárításra megajánlott idő volt. Ebből következik, hogy ajánlatkérő nem az ajánlatban levő valós tartalmi elemet értékelte e bírálati részszempontban a nyertes esetében, ugyanis csak a végleges helyreállítás tekinthető az ajánlati felhívás szerinti teljesítésnek és ennek megfelelően csak az ehhez tartozó időtartam hasonlítható össze. Ennek alapján nyertes estében 20 órát, a kérelmező esetében pedig 2 órát lehet figyelembe venni az értékelés során. Tekintettel arra, hogy ajánlatkérő nem ezeket a tartalmi elemeket vette figyelembe e bírálati részszempont értékelésénél, így megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdés rendelkezését, ezért a jogorvoslati kérelem e része megalapozott.
A Döntőbizottság rámutat arra, hogy ajánlatkérő csak azt veheti figyelembe az ajánlatok vizsgálatakor, amit az ajánlati felhívásban előre meghatározott. Ennek alapján ajánlatkérő az ajánlati felhívásban az öntött aszfalttal, illetve a kockakőátrakással való helyreállítást vizsgálhatja és követelheti meg az ajánlati felhívás 3. a) és 16. pontjában meghatározott módon az ajánlattevőktől, de az út teherhordó rétegének helyreállítása nem szerepel az ajánlati felhívásban elvégzendő munkaként, így azt nem lehet megkövetelni, vizsgálni. A "szükséges részmunkákkal együtt" megjelölés nem jelenti azt, hogy a kátyúzáson túlmenően a teherhordó réteg helyreállítása, kijavítása is része volt jelen közbeszerzési eljárásnak. Ajánlatkérő ennek megfelelően megalapozottan nem hivatkozhat arra sem, hogy a potenciális ajánlattevőknek megfelelő ismeretekkel kell rendelkezni az úttestek helyreállításáról, így tudniuk kellett volna azt, hogy az ajánlatukban a teherhordó réteg helyreállítására, illetve az üregek beomlásából származó gödrök betömésére is tekintettel kellett volna lenniük.
A Döntőbizottság nem foglalt állást a jogorvoslati kérelem azon elemével kapcsolatban, hogy melyik ajánlat az összességében legelőnyösebb, ugyanis az ajánlatkérő által végzett értékelési eljárás a "megrendelésenkénti teljesítési határidő élet- és balesetveszély esetén" bírálati részszempont esetében jogszabálysértő volt. A Döntőbizottság megállapította, hogy a "megrendelésenkénti teljesítési határidő élet- és balesetveszély esetén" bírálati részszempont értékelése alapvetően befolyásolhatja az ajánlatok értékelését, illetve az ajánlatok végső sorrendjét. Tekintettel arra, hogy ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő nem kötötte meg a szerződést és így a jogsértő döntés megsemmisítése után ajánlatkérőnek lehetősége van a Kbt. 88. § (8) bekezdése szerint az ajánlatokat újraértékelni, ezért a Döntőbizottság nem vehette át ajánlatkérő szerepkörét, és nem bonyolíthatta le ajánlatkérő helyett az ajánlatok értékelését, illetve a közbeszerzési eljárás más aktusait.
A Kbt. 31. § (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő legkésőbb a közbeszerzési eljárás előkészítése során köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásának belső felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek (szervezetek) felelősségi körét.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja úgy rendelkezik, hogy a Bizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiakat mondja ki:
"(4) A bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
(5) A bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartásra, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani."
A Kbt. 2002. január 1. napjától hatályos rendelkezése kötelezően előírja a Döntőbizottság számára a törvény szabályait megszegő szervezettel és a jogsértésért felelős személlyel szemben a bírság alkalmazását. A konkrét közbeszerzési eljárásban a Döntőbizottság megállapította, hogy személyi bírság alkalmazására nincs lehetőség.
A Döntőbizottság az eset összes körülményei között mérlegelte azt is, hogy a bírságolt szervezet 2002. január 1. óta először követ el a Kbt. rendelkezéseibe ütköző jogsértést, az eljárást lezáró döntés megsemmisítése által a jogsérelem reparálható, valamint a beszerzés értékét, továbbá azt, hogy a jogsértések a közbeszerzési eljárás egészére kihatottak. Ennek alapján a Döntőbizottságnak az az álláspontja, hogy jelen eljárás során az irányadó költségvetési törvényben meghatározott minimális összegű bírságot indokolt ajánlatkérővel szemben alkalmazni. Ennek alapján ajánlatkérővel, mint jogi személlyel szemben egymillió forint kiszabása arányban áll a jogsértések súlyával.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének c), d), f) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben, és ennek megfelelően rendelkezett a költségek viseléséről is, míg a jogorvoslati kérelem többi részét a Kbt. 88. § (1) a) pontja alapján elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. november 14.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
