KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (10422)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.597/20/2002.
Tárgy: a HUNÉP Universal Építőipari Rt. jogorvoslati kérelme Hosszúpályi Nagyközség Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A HUNÉP Universal Építőipari Rt. (4025 Debrecen, Simonffy u. 34-36., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Hosszúpályi Nagyközség Önkormányzata (4274 Hosszúpályi, Debreceni u. 2., a továbbiakban: ajánlatkérő) a "Nyugdíjasok otthonaként szolgáló lakások építése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény, (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel a Kbt. 52. § (1) és 53. § (2) bekezdését, valamint a Kbt. 55. § (6) bekezdésére tekintettel a Kbt. 59. § (1) bekezdés első fordulatát, ezért ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését megsemmisíti, és ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg kérelmező részére 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
A jogorvoslati eljárásban ezen felül felmerült költségeket a felek maguk viselik.
Kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kiszabott bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fizesse meg a Magyar Államkincstár 10032000-01720361-00000000 számú számlájára.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2002. augusztus 14-én, a Közbeszerzési Értesítő 33. számában ajánlati felhívást tett közzé nyílt közbeszerzési eljárás megindítására, a rendelkező részben megjelölt tárgyban, 6114/2002 sz. alatt.
A felhívásban részajánlattételre és többváltozatú ajánlattételre nem adott lehetőséget.
Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztására az alábbi részszempontokat határozta meg súlyszámokkal:
részszempontok súlyszámok
- vállalási ár 40
- késedelmes teljesítésre vállalt kötbér mértéke 20
- fizetési feltételek
- határidő 15
- részszámlák száma 15
- helyi munkaerő bevonása a kivitelezésbe 4
- jogszabályban előírt szavatossági, jótállási időt meghaladó vállalás
- szavatosság 3
- jótállás 3
Az értékelés során adható pontszám részszempontonként 1-20.
A legkedvezőbb ajánlat 20 pont. A részszempontokra adható pontszám a helyezések csökkenésének sorrendjében az előző pontszám 80%-a. Amennyiben törtszám adódik, úgy azt a kerekítés szabályai szerint kerekíteni kell.
A részvételi felhívás 9., a pénzügyi ellenszolgáltatás teljesítésének feltételei pontban ajánlatkérő többek között az alábbi előírásokat teszi:
Az elvégzett munkák arányában 6 részszámlázásra van lehetőség: 2002-ben 3, 2003-ban 3 részszámla. A részszámlák átutalási határideje a kincstári teljesítést követően 8 napon belül.
A végszámla szakasza nem lehet kevesebb, mint a szerződésben vállalt kiviteli ár 20%-a.
Ajánlatkérő részvételi dokumentációt is bocsátott a jelentkezők részére.
A részvételi jelentkezési határidőig 2002. szeptember 24-ig ajánlatot nyújtott be a kérelmező, a Debreceni Tégla Építőipari Kft., a Debreceni Építő Szolgáltató Kft., a Debmut Rt., a Kalotherm Rt., a Hobi-X Kft. és Vincze József egyéni vállalkozó.
Az ajánlatkérő 2002. október 2-án megtartott eredményhirdetésen Vincze József egyéni vállalkozót hirdette ki nyertesnek, kérelmező a második helyezett lett.
Kérelmező 2002. október 7-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz.
Ebben előadja, hogy a bontási jegyzőkönyvet csak 2002. október 2-án kapták kézhez és hiányolják, hogy az árra és határidőre adott ajánlaton kívül az egyéb, az elbírálásnál figyelembe vett részszempontokra vonatkozó ajánlati elemeket, valamint az ajánlattevők címét nem tartalmazza.
A 2002. október 29-én megtartott tárgyaláson kérelmező kérelmének ezen részét visszavonta.
A továbbiakban előadja, hogy álláspontja szerint nem az eljárás nyerteseként kihirdetett Vincze József, hanem ők tették az összességében legelőnyösebb ajánlatot. Kérelmében sérelmezi a fizetési feltételek részszempont fizetési határidő és részszámlák száma alszempontjainak, valamint a helyi munkaerő bevonás a kivitelezésbe részszempontnak az értékelését az alábbiak szerint:
- Fizetési határidő: ajánlatkérő az alábbi sorrendet állapította meg: 1. kérelmező a kincstári átutalástól számított 70 napra tett ajánlatával (20 pont). 2. a nyertes a kincstári átutalástól számított 8 napos ajánlatával (16 pont). 3. a Debmut Rt. a számlabenyújtástól számított 60 napra tett ajánlatával (13 pont). Kérelmező szerint a Debmut Rt. 60 napos fizetési határideje jobb, mint a nyertes vállalása, hiszen a kincstárnak 30 napon belül kell kifizetéseket teljesíteni.
- Részszámlák száma: ajánlatkérő a Hobi-X Kft. kivételével minden ajánlattevőnek 20-20 pontot adott annak ellenére, hogy az ajánlatok lényeges különbségeket tükröznek, pl. kérelmező 1 részszámla + végszámla, a nyertes 5 részszámla + végszámla benyújtásra tett ajánlatot.
- Helyi munkaerő bevonása: ajánlatkérő a legmagasabb pontszámot a nyertesnek adta, holott a bontás során szóban elhangzott, hogy erre vonatkozóan a nyertes nem tett ajánlatot. Az eredményhirdetéskor elhangzott indoklás szerint a nyertes azért kapott maximális pontszámot, mivel ő helyi lakos. Álláspontja szerint ez nem tekinthető ajánlati nyilatkozatnak.
Kérte annak megállapítását, hogy az értékeléssel ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdésére tekintettel az 59. § (1) bekezdésében foglaltakat, mivel nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek. Kérte még külön a Kbt. 24. §-ának megsértésének megállapítását is, amelyet a tárgyaláson visszavont.
A fentiekre tekintettel kérte az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, ajánlatkérő kötelezését az igazgatási szolgáltatási díj viselésére, ideiglenes intézkedésként pedig a szerződéskötés megtiltását.
Ajánlatkérő észrevételében előadja, hogy az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyvet a jogszabályban előírt határidőben megküldték minden ajánlattevőnek. A továbbiakban előadja, hogy:
- Fizetési határidő a nyertesnek a kincstári átutalást követő 8 napról szóló ajánlatát azért értékelték jobbnak a Debmut Rt.-nek a számlabenyújtástól számított 60 napra tett ajánlatánál, mert a kincstár államigazgatási szerv és rá is vonatkozik az államigazgatási eljárás szabályairól szóló tv., mely szerint a 30 napos ügyintézési határidő 30 nappal meghosszabbítható, tehát a kincstári átutalás akár 60 nap is lehet.
- Részszámlák száma: az ajánlati felhívásban 6 részszámlázási lehetőséget (mely magában foglalja a végszámlát is) biztosítottak. A pontozási elv az volt, ahogy aki az ajánlatában az előírt feltételt teljesíti, az megkapja a maximális pontszámot. Mivel a pontozási rendszer plusz pont adását nem teszi lehetővé, ezért a kevesebb részszámlát benyújtók számára is csak a maximális pontszámot tudták adni.
- Helyi munkaerő bevonása: a nyertes ajánlatában nyilatkozott arról, hogy a villany, a fűtés és a gázszerelési munkákat helyi iparosokkal kívánja elvégeztetni. Az ajánlatnak a vállalkozás ismertetése részből kiderült, továbbá, hogy a jelenlegi 10 alkalmazott is helyi lakos. A kivitelezés ideje alatt azonban a nyertesnek - a határidőben történő befejezés érdekében ajánlatkérő saját számítása szerint 29 főt kell foglalkoztatnia. A 29 fő/nap helyi munkaerő-foglalkoztatás több, mint kérelmező által ajánlott 20 fő/nap, ezért helyes a sorrend megállapítás.
Az előzőekre figyelemmel kéri a jogorvoslati kérelem elutasítását.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedésként a D.597/5/2002. sz. határozatával a szerződés megkötését megtiltotta.
A Döntőbizottság a D.597/14/2002. sz. iratával a Kbt. 79. § (6) bekezdésében adott felhatalmazás alapján, a kérelmező kérelmében hivatkozott jogsértéseken túl, hivatalból kiterjesztette vizsgálatát az ajánlati felhívás 9. pontjában meghatározott feltételek teljes körű teljesülésére.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratokból és a felek által tett írásbeli és szóbeli nyilatkozatokból megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozott az alábbiak szerint.
A Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontja előírja, hogy ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, a részvételi felhívásban jogosult, az ajánlati felhívásban köteles meghatározni azt a módszert, amellyel megadja a ponthatárok közötti pontszámot, mely módszer minden részszempont esetében azonos.
A Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
Kérelmező sérelmezte a fizetési határidő részszempontnál, hogy ajánlatkérő a nyertes ajánlatát a Debmut Rt. ajánlata elé sorolta.
A fizetési határidő, azaz az ajánlati felhívás 9. pontja azt tartalmazza, hogy a részszámlák átutalási határideje a kincstári teljesítést követő 8 napon belül lehetséges. Nyilvánvaló, hogy amikor ajánlatkérő a fizetési határidőt az elbírálási részszempontok között szerepeltette, akkor a 9. pontban foglaltakhoz képest kedvezőbb ajánlatot kívánt értékelni. Ennél kedvezőbb ajánlat csak egy volt, a kérelmezőé. Kérelmező meg is kapta érte a maximálisan adható 20 pontot. A második a nyertes lett, a kiírás szerinti 8 napos ajánlatával. Az összes többi ajánlattevő nem a kiírásnak megfelelően adta meg ajánlatát, hanem a számla benyújtásától számítottan különböző időpontokat adott meg. A Döntőbizottság megállapítja, hogy a kérelmező által kérelmében - ennél a részszempontnál - második helyre sorolt Debmut Rt. is a számlabenyújtáshoz viszonyítottan adta meg ajánlatát. Ez pedig nem felelt meg az ajánlati felhívásnak, tehát a Debmut Rt. ajánlata nem hasonlítható össze a kiírásnak megfelelő ajánlatot tevő nyertesével. Így a nyertes ajánlata elé sem sorolható.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelemnek ezen részét megalapozatlanság miatt elutasítja.
A részszámlák számánál kérelmező sérelmezte, hogy az ajánlatkérő két kivételtől eltekintve minden ajánlattevőnek 20-20 pontot adott annak ellenére, hogy az ajánlatok lényeges különbségeket tükröznek.
Az ajánlati felhívás 9. pontja szerint 6 részszámlázásra van lehetőség úgy, hogy 2002. évben 3, 2003. évben 3 nyújtható be. A 13. b) pontban elbírálási részszempontként szerepel a részszámlák száma.
Megállapítható, hogy 6 részszámlázásnál több nem lehet, ennél több érvénytelenséghez vezetne. Ajánlatkérőnek az előbbiekből következően kedvezőbbként kellett volna értékelnie azt, aki minél kevesebb részszámla benyújtására tesz ajánlatot. Ezzel szemben ajánlatkérő a minimális elvárási szintnek megfelelő két ajánlatnak 6-6 pontot adott, az összes többi ajánlatra pedig kiadta a maximális 20 pontot, annak ellenére, hogy ezek között jelentős eltérések találhatók. A kérelmező az 1 részszámla + végszámlára tett legjobb ajánlatával ugyanúgy 20 pontot kapott, mint a nyertes 5 részszámlára + végszámlára tett 5. legjobb ajánlatára. Az ajánlati felhívásban megadott pontozási módszer szerint a kérelmezőnek 20 pontot kellett volna kapnia, míg a nyertes - de ennél a részszempontnál csak 5. legjobb - ajánlattevőnek arányosítva kevesebb pontszámot kellett volna kapnia, mint a kérelmezőnek.
A helyi munkaerő bevonása részszempontnál kérelmező sérelmezte ajánlatkérő pontozását.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező 10 fő helyi munkaerő alkalmazását vállalta, míg a nyertes ajánlatában csak 2 fő helyi vállalkozót jelölt meg helyi munkaerő alkalmazásaként. Ennek ellenére a nyertes 20, míg a kérelmező csak 16 pontot kapott.
Ajánlatkérő tárgyaláson elhangzott nyilatkozata szerint kifejezett nyilatkozat nem volt található nyertes ajánlatában a helyi munkaerő alkalmazására. A pontozást ennél a részszempontnál úgy végezte, hogy a nyertes vállalkozásának ismertetőjéből kiderítette, hogy 10 főt foglalkoztat állandó jelleggel és ezek mindegyike helyi lakos, valamint az ajánlat egyéb részeinek értelmezéséből kiderült számára, hogy további munkaerőt is kíván alkalmazni a nyertes és azok is mind helyi lakosok lennének.
Ajánlatkérő mind a részszámlák száma, mind a helyi munkaerő részszempontnál eltért az ajánlati felhívásának 13. b) pontjában megadott értékelési módszertől, miszerint a legkedvezőbb ajánlat 20 pont. A részszempontokra adható pontszám a helyezések csökkenésének sorrendjében az előző pontszám 80%-a. Ajánlatkérő saját kiírásától eltérő pontozása kihat az eljárás összesített végeredményére is.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdésére tekintettel az 59. § (1) bekezdés első fordulatát, miszerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
A Döntőbizottság hivatalból kiterjesztette eljárását az ajánlati felhívás 9. pontjában a végszámlára vonatkozóan is, miszerint a végszámla szakasza nem lehet kevesebb, mint a szerződésben vállalt kiviteli ár 20%-a.
Ajánlatkérő a tárgyaláson elismerte, hogy a nyertes végszámla szakasza kevesebb, mint az ajánlati felhívásban meghatározott szerződésben vállalt kiviteli ár 20%-a.
Az előzőekre tekintettel a Döntőbizottság megállapítja, hogy a nyertes megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel az 52. § (1) bekezdését, valamint az 52. § (2) bekezdését, mivel a nyertes ajánlatát ajánlatkérőnek érvénytelenné kellett volna nyilvánítania, és ezért ki kellett volna zárnia az eljárás további részéből.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja úgy rendelkezik, hogy a Bizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiakat mondja ki: "(4) a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves összeg.
(5) A bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese."
A Kbt. kötelezően előírja a Döntőbizottság számára a törvény szabályait megszegő szervezettel és a jogsértésért felelős személlyel szemben a bírság alkalmazását. A jelen közbeszerzési eljárásban ajánlatkérő nyilatkozata szerint a közbeszerzési eljárást lezáró döntést a képviselő-testület hozta meg.
A Döntőbizottság az összes körülményt mérlegelve arra a következtetésre jutott, hogy a jogsértés az eljárást lezáró döntés megsemmisítése miatt reparálható.
A fentiekre tekintettel állapította meg a Döntőbizottság az irányadó költségvetési törvényben meghatározott minimális összegű bírságot ajánlatkérővel szemben.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján az alaptalan jogorvoslati kérelmi részt elutasította, a b) pont alapján jogsértést megállapított, a c) pontja alapján megsemmisítette az eljárást lezáró döntést, az f) pont alapján bírságot szabott ki és a h) pont szerint - tekintettel a jogszabálysértés megállapítására - rendelkezett a költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. november 15.
Dr. Szaller Ottó s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos
