KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (10425)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.665/12/2002.
Tárgy: az LMS International N.V. kérelmező jogorvoslati kérelme a Környezetgazdálkodási Intézet ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az LMS International N.V. (3001 Leuven, Interleuvenlaan 68., Belgium, képviseli: Tóth György a T & T Data Automation Kft. ügyvezetője, 1116 Budapest, Hunyadi Mátyás u. 32. 4/1., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Környezetgazdálkodási Intézet (1068 Budapest, Szófia u. 9., képviseli: dr. Patay Géza ügyvéd, 1026 Budapest, Pasaréti út 72., a továbbiakban: ajánlatkérő) "az akusztikai minősítési eljárásokhoz használandó és a dokumentációban részletesen meghatározott műszer-összeállítás szállítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen terjesztett elő helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 71. § (5) bekezdését, és ezért megsemmisíti ajánlatkérő ajánlati felhívását és azt követő döntéseit.
A Döntőbizottság ajánlatkérőt 1 000 000 Ft (azaz egymillió forint) bírsággal sújtja.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fizesse meg a Közbeszerzések Tanácsának a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01720361-00000000 számú bankszámlájára.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy fizessen meg a kérelmező részére 150 000 Ft (azaz egyszázötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel lehet kérni a Fővárosi Bíróságtól. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. december 19-i, 51. számában (9390) tette közzé ajánlati felhívását nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben meghatározott tárgyban. Az eljárásban ajánlatot nyújtott be az LMS International N.V., a kérelmező és a SPECTRIS Kft.
Ajánlatkérő e nyílt közbeszerzési eljárását a Kbt. 60. § (1) bekezdés b) és c) pontja alapján eredménytelenné nyilvánította, arra hivatkozással, hogy a benyújtott egyik ajánlat érvénytelen volt, míg a másik ajánlattevőt ki kellett zárni az eljárásból.
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2002. augusztus 14-i számában tette közzé részvételi felhívását tárgyalásos eljárás megindítására a rendelkező részben meghatározott tárgyban, eljárása jogalapját a Kbt. 70. § (1) bekezdés a) pontjában jelölte meg.
Ajánlatkérő a felhívása 2. c) pontjában arról nyilatkozott, hogy nem alkalmaz gyorsított eljárást. Ajánlatkérő a rész-, illetve többváltozatú ajánlattétel lehetőségét kizárta.
Ajánlatkérő a felhívása 6. a) pontjában határozta meg a részvételi jelentkezés határidejét, kimondta, hogy az a felhívás közzétételének napját követő első naptól számított 26. nap.
A 6. b) pontban közölte, hogy az első tárgyalás időpontja az ajánlattételi határidő lejártának követő első naptól számított 3. nap.
Ajánlatkérő felhívásában rendelkezett a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassági követelményekről, továbbá arról, hogy az ajánlatokat majd az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el. Meghatározta a részszempontokat, alszempontokat, értékelési ponthatárokat, súlyszámokat és az értékelés módszerét.
Ajánlatkérő a meghívott ajánlattevők keretszámát háromban határozta meg és felhívása 12. pontjában megjelölte az általa már kiválasztottakat: a SPECTRIS Components Kft.-t és a kérelmezőt.
Ajánlatkérő részvételi dokumentációt is összeállított, ebben határozta meg a műszaki specifikációt és ez tartalmazta a kitöltendő formanyomtatványokat.
A részvételi jelentkezés határidejéig, 2002. szeptember 9-ig részvételre jelentkezést nyújtott be a SPECTRIS Kft., az Assista Kft., a T & T Data Automation Kft. és kérelmező.
A kérelmező részvételi jelentkezésébe becsatolt egy meghatalmazást dr. Tóth György, a T & T Data Automation Kft. ügyvezetője részére, mely szerint "teljes felhatalmazással rendelkezik arra, hogy képviseletünket KGI 6574/2002. tender eljárásban képviselje."
A kérelmező részvételi jelentkezésében a nyilatkozatokat dr. J. M. LEURIDAN írta alá, feltüntetve, hogy ő a cégjegyzésre jogosult képviselő.
Ajánlatkérő - a SPECTRIS Kft. kivételével - a jelentkezők részére hiánypótlási lehetőséget biztosított. A hiánypótlási felhívást közvetlenül a kérelmező részére küldte meg, a hiánypótlást a képviselő nyújtotta be. A hiányokat az Assista Kft. nem pótolta, azt a nyilatkozatot tette, hogy "technikai specifikációban megálló konkrét feltételek miatt nem kíván indulni".
Ajánlatkérő a részvételi szakaszt lezáró döntését - halasztott időpontban (a halasztásról az értesítést közvetlenül küldte meg a kérelmezőnek) - 2002. október 10-én hirdette ki, az Assista Kft. jelentkezését érvénytelennek minősítette, míg a többi jelentkezőt alkalmasnak, velük közölte, hogy ajánlattételre hívja őket fel az eredményhirdetéstől számított 5 munkanapon belül. Az eredményhirdetésen jelen volt Tóth György, annak jegyzőkönyvét pedig közvetlenül megküldték a kérelmező részére is.
Ajánlatkérő 2002. október 17-én küldte ki - faxon - az ajánlattételre felhívását az alkalmasnak minősített jelentkezőknek, így magának a kérelmezőnek is. Az ajánlattételre felhívó levél mellékletét képezte az ajánlati felhívás, a szerződéstervezet és a nyilatkozatminta.
Ajánlatkérő közölte a felhívottakkal - magával a kérelmezővel is -, hogy a szerződéstervezetet a megjelölt pontokban, továbbá a nyilatkozatmintát teljes egészében töltsék ki és mindkettőt cégszerű aláírással csatolják az ajánlathoz. Ajánlatkérő ajánlati felhívása 4. b) pontjában az ajánlattételi határidőt 2002. október 22. 14.00 órában állapította meg és a 4. c) pontban közölte, hogy az ajánlattétel nyelve magyar. Rendelkezett eljárása lefolytatásának menetéről: az első tárgyalás időpontját 2002. október 25-ben, az eredményhirdetés időpontját 2002. október 30-ban, míg a szerződéskötés időpontját 2002. november 8-ban határozta meg.
Közölte az ajánlattételre felhívottakkal felhívása 9. pontjában, hogy az ajánlatokat 7 példányban, cégszerűen aláírva, 1 db cégjelzés nélküli borítékban kell benyújtani a megadott határidőig.
Az ajánlatkérő által megállapított határidőig az ajánlattételre felhívottak közül csak a SPECTRIS Components Kft. nyújtotta be az ajánlatát.
A kérelmező és a T & T Data Automation Kft. az ajánlatát 2002. október 24-én 15.10 órakor nyújtotta be, amelyet ajánlatkérő átvett, de nem bontott fel. Ajánlatkérő 2002. október 25-én tárgyalásokat folytatott a SPECTRIS Kft. ajánlattevővel.
Ajánlatkérő a 2002. október 29-én kelt döntésében érvénytelenné nyilvánította a kérelmező és a T & T Data Automation Kft. ajánlatát a Kbt. 52 § (2) bekezdés a) pontjára hivatkozással, döntését azzal indokolta, hogy az ajánlattevők az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be ajánlatukat.
Ajánlatkérő 2002. október 31-én hirdette ki az eljárást lezáró döntését. Az eljárás nyertese a SPECTRIS Kft. lett, 22 646 620 Ft + áfa ajánlati árral.
2002. október 30-án nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét a kérelmező és a T & T Data Automation Kft., ebben kérték, hogy a Döntőbizottság vagy kötelezze ajánlatkérőt ajánlatuk elfogadására, vagy rendelkezzen arról, hogy ajánlatkérő az ajánlattételi szakaszt ismételje meg ésszerű időtartamok megadása mellett, ideiglenes intézkedésként kérték a szerződéskötés megtiltását.
A kérelmezők jogorvoslati kérelmükben ismertették, hogy 2002. október 17-én délután faxon kapták meg az ajánlati felhívást azzal, hogy október 22-én 14.00 óráig kell benyújtaniuk az ajánlatokat. Előadták, hogy a külföldi székhelyű ajánlattevő számára ez a rendelkezésre álló határidő rövid volt, emiatt tudták csak benyújtani október 24-én délután az ajánlatukat. A külföldi ajánlattevő cégjegyzésre jogosult képviselője akadályozott volt az aláírásban.
Kifejezetten kifogásolták, hogy ajánlatkérő rövid határidőt állapított meg az ajánlattételre, és csak a SPECTRIS Kft.-vel tárgyalt annak ellenére, hogy már a tárgyalás időpontja előtt a másik két cég is benyújtotta ajánlatát.
Hivatkoztak arra is, hogy még gyorsított eljárásban is csak 15 napra rövidíthető az ajánlattételi határidő.
Ajánlatkérő megsértette az egyenlő elbírálás és egyenlő esély biztosításának elvét is azzal, hogy csak igen rövid határidőt állapított meg akkor, amikor az egyik ajánlattevő külföldi székhelyű cég, míg a másik ajánlattevő az ő termékeire nyújt be ajánlatot.
A kérelmezők jogorvoslati kérelmükhöz mellékelték azt az igazolást, mely szerint 150 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat fizettek meg. A Döntőbizottság felhívta kérelmezőket, hogy nyilatkozzanak arra vonatkozóan, hogy az egyszeri igazgatási szolgáltatási díj melyik kérelmező befizetése, illetőleg miként tartják fenn jogorvoslati kérelmüket.
A Döntőbizottság felhívására a kérelmezők akként nyilatkoztak, hogy az LMS International N.V. ajánlattevő által benyújtott jogorvoslati kérelmet tartják fenn, és a T & T Data Automation Kft. nem minősül kérelmezőnek.
A Döntőbizottság a 2002. november 4. napján kelt D.665/5/2002. számú határozatában ideiglenes intézkedést hozott, a közbeszerzési eljárást lezáró szerződés megkötését megtiltotta.
Ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását, álláspontja szerint jogszerűen folytatta le a közbeszerzési eljárását.
Nyilatkozatában rámutatott arra, hogy nem sértette meg a Kbt. 71. § (5) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket azzal, hogy a 2002. október 17-én kiküldött ajánlati felhívásában az ajánlattételi határidőt 2002. október 22. 14.00 órában állapította meg.
Elsődlegesen hivatkozott arra, hogy korábban lefolytatott egy nyílt eljárást. Ebben a nyílt eljárásban részt vett a kérelmező és a jelenlegi nyertes is. Ezen nyílt eljárásban közölt feltételek nem változtak meg, így a kérelmező is pontosan ismerte az ajánlatkérő elvárásait. Közbeszerzési eljárásában minden alkalmasnak minősített részvételi jelentkező számára azonos feltételekkel biztosították az ajánlattétel lehetőségét. Felhívta arra is a figyelmet, hogy maga a nyertes ajánlattevő is egy külföldi anyacégnek a termékeit ajánlotta meg, így számára is ugyanúgy szükséges volt az egyeztetés az ajánlat benyújtása előtt. Maga a kérelmező, akinek a képviselője jelen volt az október 10-i eredményhirdetésen, már ekkor tudomást szerzett arról, hogy ajánlatkérő ajánlattételre kívánja felhívni. Ugyan maga az ajánlati felhívás csak 5 munkanappal később került kiküldésre, azonban az eredményhirdetéstől számítva már 12 nap állt a kérelmező rendelkezésére, hogy felkészüljön az általa ismert feltételek melletti ajánlattételre. Előadta, hogy az ajánlattételi határidő meghatározásakor figyelemmel volt arra, hogy ugyan a kérelmező külföldi székhelyű cég, azonban a részvételi jelentkezéséhez teljes körű meghatalmazást csatolt, mely szerint képviseletét a T & T Data Automation Kft. ügyvezetője Tóth György teljes felhatalmazással ellátja. Ennek tükrében ítélte meg úgy, hogy nem okoz problémát az ajánlatok benyújtása és sajnálatos, hogy ezt előre nem jelezte felé a kérelmező. Megítélése szerint ugyan az ajánlattételre felhívó levélben, illetve ajánlati felhívása 9. pontjában cégszerűen aláírt nyilatkozatot, illetve cégszerűen aláírt ajánlat benyújtását kérte, azonban ez nem lett volna akadálya annak, hogy Tóth György képviselő aláírásával nyújtsák be a szerződéstervezetet és az ajánlatot. Ugyanis csatolták a cégszerűen aláírt meghatalmazást Tóth György részére, amelynek alapján teljes felhatalmazással rendelkezik, így a Ptk. képviseleti szabályai alapján jogosult lett volna Tóth György aláírni mind a szerződéstervezetet, a nyilatkozato
t, mind az ajánlatot. Ez nem okozott volna problémát az ajánlatok elbírálása során, mivel tárgyalásos eljárásban a benyújtott ajánlatok tartalmi és formai hiányai az ajánlati kötöttség fenn nem állására tekintettel pótolhatók.
Sérelmezte, hogy a kérelmező nem bizonyította az eljárás során ügyvezetőjének akadályoztatását az aláírásban.
Közölte, hogy az ajánlati felhívást és benne az ajánlattételi határidőt megállapító rendelkezést - ajánlatkérő közbeszerzési bizottsága, mint testület fogadta el.
Egyéb érdekeltként, a SPECTRIS Kft. észrevételében előadta, hogy ő is csak megfeszített munka mellett tudta az ajánlatkérő által meghatározott ajánlattételi határidőt betartani. Hivatkozott arra, hogy ugyanez elvárható lett volna a kérelmezőtől is. Kifogásolta továbbá azt, hogy a kérelmező nem adott képviselője részére olyan meghatalmazást, amellyel az ajánlatot is benyújthatta volna.
Kérelmező képviselője tárgyalási nyilatkozatában kijelentette, hogy ugyan a kérelmező képviseletét látja el, amely egyrészt kiterjed kereskedelmi képviseletre, másrészt a konkrét ügyben az eljárás bonyolításában való részvételre (pl. a tárgyalásokon). Arra azonban nem rendelkezik felhatalmazással a kérelmezőtől mint képviselő, hogy helyette döntéseket hozzon és aláírási jogköre sincs. Így a cégszerű aláírás követelményét a meghatalmazása nem pótolta.
A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme alapos.
A Kbt. 63-64. §-a állapítja meg a két szakaszból álló eljárások közös szakaszait. E rendelkezések a nyílt előminősítéses, a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásokra vonatkoznak.
Ugyanakkor a Kbt. 64. § (4) bekezdése a két szakaszos eljárások általános szabályai alól kiveszi a tárgyalásos eljárást az ajánlattételi határidő vonatkozásában. Így tárgyalásos eljárásnál nem áll fenn a 40 napos minimális ajánlattételi időtartam.
A tárgyalásos eljárás speciális szabályainak megállapítása során a Kbt. 71. § (5) bekezdése a következőket mondja ki:
"a tárgyalásos eljárásban nem érvényesül az ajánlattételre vonatkozó határidők e törvényben meghatározott legrövidebb tartama, de a határidőt úgy kell megállapítani, hogy az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek."
A Döntőbizottság a Kbt. fenti rendelkezésére tekintettel eljárásában azt vizsgálta, hogy biztosított volt-e ajánlattevők számára az egyenlő eséllyel való ajánlattétel lehetősége a megállapított ajánlattételi határidőben.
A Döntőbizottság álláspontja szerint csak a konkrét közbeszerzési eljárás konkrét feltételei és egyéb körülményeinek a vizsgálata alapján lehet megállapítani, hogy biztosított volt-e az esélyegyenlőség.
Az egyértelműen megállapítható, hogy jelen esetben nagyon rövid ajánlattételi határidő került meghatározásra. 2002. október 17-én 12.00 órakor küldte ki ajánlatkérő az ajánlati felhívását azzal, hogy október 22-én 14.00 órára kell benyújtani az ajánlatokat. Ez csak 3 munkanapot foglal magába.
Valóban az október 10-én megtartott eredményhirdetésen arról már tudomást szereztek a részvételre jelentkezők, hogy kapnak egy ajánlati felhívást, azonban az ajánlati felhívás konkrét feltételei számukra még nem voltak ismertek. Így nem volt ismert maga az ajánlattételi határidő sem, továbbá az sem, hogy az ajánlaton kívül be kell nyújtani cégszerűen aláírt szerződéstervezetet és nyilatkozatot.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés a) pontja szerinti eljárásfajta esetén a résztvevők - miután a feltételek nem változtak meg - a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos követelményeket ismerik. Ebből következően ezen eljárásfajtánál általában meghatározható az elvártnál rövidebb időtartamú ajánlattételi határidő. A konkrét esetben azonban a Döntőbizottság úgy ítélte meg, hogy a minimálisan indokolt időtartamnál rövidebbet állapított meg ajánlatkérő.
Az ajánlattevőknek ugyanis nemcsak az ajánlatokat kellett összeállítani, hanem ezen kívül szerződéstervezetet és nyilatkozatmintát is be kellett nyújtani cégszerű aláírással.
Már önmagában ezeknek az okiratoknak az összeállítása egy magyar ajánlattevő esetében is - figyelemmel a példányszámokra, sokszorosításokra (ajánlatkérő 7 példányban kérte benyújtani) - igényel egy minimális időtartamot.
Jelen esetben azonban - és ez ismert volt ajánlatkérő előtt is - külföldi székhelyű ajánlattevő is van. Így az ő vonatkozásában a szükséges időtartamot egy bizonyos "ráhagyással" kell figyelembe venni. A szükséges időtartam megítélésénél tekintettel kell lenni arra is, hogy milyen követelményeket támaszt az ajánlatkérő.
Rámutat arra a Döntőbizottság, hogy tárgyalásos eljárásban is érvényesülnek a Kbt. 52 §-ának érvényességi követelményei, így az ajánlati felhívás - fentiekben idézett - 9. pontjának első bekezdésében támasztott követelmények is, így a külföldi székhellyel rendelkező ajánlattevőnek is eleget kellett tenni, hogy ajánlatát magyar nyelven, cégszerűen, 7 példányban nyújtsa be ajánlatkérő részére, úgyszintén a szerződéstervezetet és a nyilatkozatot. Mindezen követelmények teljesítéséhez a 3 napos munkanap-időtartam a Döntőbizottság megítélése szerint nagyon szűkre szabott magyar ajánlattevő esetében is. Külföldi ajánlattevő esetében pedig végképp csökkenti a megfelelő ajánlattétel lehetőségét. Ezt támasztja alá magának a kérelmező képviselőjének előadása, de az egyéb érdekelt észrevétele is, aki nyilatkozatában szintén elmondta, hogy csak megfeszített, hosszú napi munkavégzés mellett tudták elérni azt, hogy a kitűzött ajánlattételi időpontban benyújtsák az ajánlatot. Az a körülmény, hogy tárgyalásos eljárásfajtáknál a jogalkotó nem határozott meg minimális ajánlattételi időtartamot, nem jelenti azt, hogy ajánlatkérő az objektív feltételektől és saját kötelező előírásaitól függetlenül állapíthatná meg az ajánlattételi határidőt.
A Döntőbizottság megítélése szerint a becsatolt okiratok alapján nem vonható le olyan következtetés, hogy a kérelmező képviselője, azaz a T & T Data Kft. ügyvezetője rendelkezett volna arra felhatalmazással, hogy cégszerűen írja alá a szerződéstervezetet, a nyilatkozatot és az ajánlatot a kérelmező részéről.
Valóban a Ptk. szabályozza a képviselet jogintézményét, illetőleg lehetséges képviselő útján szerződést kötni. Jelen esetben azonban érvényességi követelményként került előírásra ajánlatkérő részéről a felhívásban az, hogy cégszerű aláírással kell benyújtani az ajánlatokat. Így a Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező részéről csak a saját cégszerű aláírásával volt benyújtható az ajánlat, méghozzá elvileg a benyújtott ajánlatok közül az egyiknek eredetinek kell lennie. Így nem helytálló az ajánlatkérő azon hivatkozása, hogy e feltételek nem érvényességi követelmények és pótolhatóak lettek volna az eljárás során.
A fenti körülményeket összességében értékelve úgy ítélte meg a Döntőbizottság, hogy ajánlatkérő nem a Kbt. - fentiekben hivatkozott - rendelkezéseinek megfelelően állapította meg az ajánlattételi határidőt.
Emiatt nem terheli a kérelmezőt igazolási kötelezettség, illetőleg nem állapítható meg vele szemben felróhatóság különösen azért sem, mert maga az ajánlatkérő sem vette figyelembe az eljárása során, hogy rendelkezik képviselővel a kérelmező, minden esetben a külföldi kérelmezőnek kézbesített.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva - a fenti indokokra tekintettel - a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján állapította meg, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 71. § (5) bekezdését.
A Döntőbizottság erre tekintettel a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján megsemmisítette ajánlatkérő jogsértő ajánlati felhívását. A Döntőbizottság csak e jogkövetkezményt ítélte alkalmazhatónak, mivel a Spectris Kft.-vel már a tárgyalásokat lefolytatták.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjának kötelező rendelkezésre alapján döntött a bírság kiszabásáról. E rendelkezés kimondja:
"bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben".
A Döntőbizottság a bírság kiszabása során a Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdésének alábbi rendelkezéseire volt tekintettel:
"(4) A bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
(5) A bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese."
Jelen esetben az ajánlatkérő közbeszerzésének értéke nem túl magas összegű és a jogsértés reparálható. A Döntőbizottság erre tekintettel úgy ítélte meg, hogy nem indokolt a minimális bírságnál magasabb összegű bírság meghatározása, így 1 M Ft-ban állapította meg a bírság összegét.
Ajánlatkérő részéről az ajánlati felhívást testület fogadta el, így személyi bírság nem szabható ki.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89-90. §-a biztosítja.
Budapest, 2002. november 21.
Dr. Nagy Gizella s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
