ÚTMUTATÓ

a Közbeszerzési Értesítő, a Közbeszerzések
Tanácsának Hivatalos Lapjában megjelenő
hirdetmények elkészítéséhez

A "Közbeszerzési Értesítő, a Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapjá"-ban történő közzététel rendjéről és térítési díjáról szóló 128/1995. (X. 20.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése alapján a hirdetmények közzétételét kérelemmel kell kezdeményezni a Szerkesztőbizottságnál, melyhez mellékelni kell a hirdetményt két példányban, továbbá a térítési díj befizetését igazoló okiratot (feladóvevényt, átutalási megbízást) vagy annak másolatát. Egy ajánlatkérő egy alkalommal benyújtott, több különböző közbeszerzéssel kapcsolatos hirdetményének közzétételét hirdetményenként külön kísérőlevéllel kell kérni.

I. A kísérőlevél

A kísérőlevélen fel kell tüntetni az ajánlatkérő előadójának nevét és telefon-, valamint faxszámát. Amennyiben az ajánlatkérő nevében eljáró személy küldi meg a Szerkesztőbizottságnak a hirdetményt, akkor ezen személy adatait kell feltüntetni a kísérőlevélen. A Kbt. 1. § d) pontja szerinti ajánlatkérők szerepeltessék a kísérőlevélen azt a tényt is, hogy támogatást kaptak, illetve azt, hogy fizetési kötelezettségükért a kormány kötelezettséget vállalt, és az erről szóló határozatban az így szerzett pénzforrásból történő beszerzésekre a Kbt. szabályait rendelte alkalmazni. Kérjük továbbá, hogy amennyiben a dokumentáció előállításával és az ajánlattevők rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos költségek kiemelkedően magasak, ezt a tényt, valamint az ezt indokoló költségelemeket szintén szerepeltessék a kísérőlevélen annak érdekében, hogy kizárólag emiatt a Szerkesztőbizottság ne küldje vissza hiánypótlásra a hirdetményt a Kbt. 37. § (3) bekezdésére tekintettel.
A Korm. rendelet 6. § (6) bekezdésére tekintettel a hirdetményeket távirat, telex vagy telefax útján is meg lehet küldeni a Szerkesztőbizottságnak, de a közzétételre csak abban az esetben van lehetőség, ha a vizsgálat határidején belül a hirdetmény levél formájában is megérkezik. Felhívjuk figyelmüket arra, hogy a közbeszerzésekről szóló - 1999. évi LX. törvénnyel - módosított 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 29. § (2) bekezdése szerint, ha a Kbt. a hirdetmény közzétételére határidőt ír elő, akkor a hirdetményt a határidőn belül kell levél formájában megküldeni a Közbeszerzési Értesítő részére. (Így például az eljárás eredményéről készült tájékoztatót az ajánlatkérőnek legkésőbb annak kihirdetésétől, illetőleg eredménytelen eljárás esetén az eredményhirdetés határidejének lejártától számított öt munkanapon belül kell megküldenie levél formájában a Szerkesztőbizottságnak.) A Korm. rendelet 5. § (5) bekezdése alapján levél formájában való megküldésnek minősül a személyesen vagy kézbesítő útján történő kézbesítés is.

II. A hirdetmények közzétételéért fizetendő térítési díj

A hirdetmények közzétételéért térítési díjat kell fizetni. A közzétételi díj átutalható vagy postai csekken is befizethető. A Közbeszerzések Tanácsa bankszámlaszáma: MNB 10032000-01720361-00000000. Az átutalás megbízás közlemény rovatának három utolsó kockájában a 310-es tranzakciós kódot is fel kell tüntetni. Postai csekket a Szerkesztőbizottságon lehet felvenni. Az átutalási megbízáson és a csekken is fel kell tüntetni a beszerzés tárgyát röviden, valamint azt, hogy az átutalás, illetve a befizetés közzétételi díj megfizetését célozza. Amennyiben az ajánlatkérő nem a Közbeszerzések Tanácsa által rendelkezésre bocsátott postai csekken fizeti meg a közzétételi díjat, akkor azon a fent megadottakon kívül fel kell tüntetni a Tanács bankszámlaszámát és a 310-es tranzakciós kódot. Amennyiben az ajánlatkérő a közzétételi díjat nem fizette meg, illetve nem elegendő közzétételi díjat fizetett meg, a Szerkesztőbizottság a Korm. rendelet 6. §. (2) bekezdése alapján a kérelmet visszaküldi hiánypótlásra. Ebben az esetben kérjük, hogy az átutalási megbízáson, illetve a csekken tüntessék fel a hirdetmény "K. É." - kezdetű iktatószámát, illetve amennyiben csak a közzétételi díj kiegészítéséről van szó, akkor ezt a tény (így pl. "pótbefizetés K. É - 7238") A Korm. rendelet 9. § (2), illetve (3) bekezdésére tekintettel a közzétételi díjat kéziratoldalanként kell megfizetni. Kéziratoldalnak kell tekinteni a gépírásos, legfeljebb huszonöt sort, soronként hatvan leütést tartalmazó lapot.
Egy kéziratoldal közzétételi díja jelenleg 8000 Ft + áfa (azaz 10 000 Ft).

III. A hiánypótlásra való felhívás

A Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése alapján a Szerkesztőbizottság megvizsgálja, hogy a hirdetmény megfelel-e a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak, és azt az arra jogosult nyújtotta-e be. A 6. § (2) bekezdése alapján amennyiben a Szerkesztőbizottság megállapítja, hogy a hirdetmény nem tartalmaz minden, a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályokban előírt adatot vagy az nyilvánvalóan ezekbe a jogszabályokba ütközik, a kérelmet hiánypótlásra visszaküldi a kérelmezőnek. A hiánypótlásra való felhívás alapján benyújtott hirdetményben a hiánypótlás - válasz feladásának időpontját kell feltüntetni. A kézhezvétel időpontját minden esetben a Szerkesztőbizottság tölti ki. A Szerkesztőbizottság a hiánypótlásra való felhívásban a Korm. rendelet 6. § (3) bekezdésére tekintettel tájékoztatást ad arról, hogy ha a felhívás alapján benyújtott hirdetmény ismét nem felel meg a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak, a hirdetmény a benyújtott formában fog megjelenni. Ezt a tényt a Szerkesztőbizottság a közzétett hirdetményben feltünteti.

IV. Hirdetmények

A hirdetményeket a Kbt. mellékleteiben szereplő mintáknak megfelelő szerkezetben kell elkészíteni, a pontok elé akkor is a mintában meghatározott számot kell írni, ha közben egy vagy több *-gal jelzett pont kimarad. A szám mellett fel kell tüntetni a mintában szereplő szövegrészeket.
Amennyiben az ajánlatkérő a hirdetmény elemeit nem vagy nem megfelelően számozza, ezt a Szerkesztőbizottság saját hatáskörében elvégzi, ha a hirdetmény egyébként megfelel a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak.
Hiánypótlásra való visszaküldés esetén a Szerkesztőbizottság a minta szerinti számokra hivatkozik. A Közbeszerzési Értesítőben az ajánlatkérők a Kbt. következő mellékleteinek felhasználásával tehetnek közzé hirdetményeket:
1. Előzetes összesített tájékoztató (Kbt. 1. számú melléklet)

Az ajánlatkérő minden év március hó 31-ig előzetes összesített tájékoztatót készíthet az értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű, az adott évre tervezett közbeszerzéseiről. Az adott évre tervezett árubeszerzéseket, építési beruházásokat, valamint a szolgáltatások megrendelését külön kell feltüntetni. Az előzetes összesített tájékoztató közzététele nem vonja maga után az abban foglalt közbeszerzési eljárások lefolytatásának kötelezettségét, valamint az ajánlatkérő olyan közbeszerzési eljárások lefolytatására is jogosult, melyeket az előzetes összesített tájékoztatóban nem tett közzé.
Ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívás, illetve a részvételi felhívás közzétételétől számított legalább negyven napnál korábban, de legfeljebb egy éven belül előzetes összesített tájékoztatót tett közzé és az tartalmazta legalább a közbeszerzésekre vonatkozó következő adatokat: a választani kívánt eljárás, a beszerzés tárgya és előre látható mennyisége, a teljesítés helye és előre látható határideje - a nyílt eljárásban, illetve a két szakaszból álló eljárások ajánlati szakában (kivéve a tárgyalásos eljárást) negyven nap helyett huszonöt napot, a két szakaszból álló eljárások részvételi szakaszában a huszonöt helyett tizenöt napot lehet előírni. Ezen szabály alkalmazásának feltétele azonban, hogy az előzetes összesített tájékoztatóban közzétett adatoknak a felhívásban megjelölt adatok megfeleljenek.

2. Nyílt eljárás megindítása - ajánlati felhívás (Kbt. 2. számú melléklete)

A nyílt eljárás a közbeszerzési eljárások általános, alapesete.
A Kbt. személyi hatálya alá tartozó ajánlatkérők, ha közbeszerzéseik értéke eléri vagy meghaladja az adott évre vonatkozó értékhatárt, nyílt eljárást kötelesek kiírni, feltéve ha a tárgyalásos, illetve a meghívásos eljárást megalapozó körülmények nem állnak fenn.

3. Előminősítési eljárás - részvételi felhívás (Kbt. 3. számú melléklete)

A nyílt eljárás előminősítési eljárással is indulhat. Az előminősítés minden esetben csak egy eljárásra vonatkozik, az előminősítési eljárás eredményének kihirdetését követően az ajánlatkérő az összes alkalmasnak talált részvételi jelentkezőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban hívja fel az ajánlattételre.
Az előminősítési eljárás választásának kötelező esetei:
A) Az építési beruházás értéke eléri vagy meghaladja az éves költségvetési törvényben megadott értékhatárt (1999-ben 240 M Ft).
B) Ha az ajánlatkérő előírja, hogy az eljárásban csak belföldi székhelyű (lakóhelyű) ajánlattevők vehetnek részt. Erre azonban csak akkor van lehetőség, ha a belföldi székhelyű (lakóhelyű) ajánlattevők alkalmassága a Kbt. 59. § (2)-(3) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel valószínűsíthető.
Az előminősítési eljárás választásának lehetséges esete:
Az ajánlatkérő előminősítési eljárást folytathat le annak érdekében, hogy a közbeszerzési eljárás további szakaszában már csak a közbeszerzés teljesítésére pénzügyi, gazdasági és műszaki szempontból alkalmas ajánlattevők vegyenek részt.

4. Meghívásos eljárás - részvételi felhívás (Kbt. 8. számú melléklet)

Az ajánlatkérő meghívásos eljárást két esetben alkalmazhat:
A) Csak korlátozott számú ajánlatkérő alkalmas a szerződés teljesítésére a közbeszerzés tárgyának sajátos természete miatt [Kbt. 65. § (1) bekezdés a) pontja].
B) A közbeszerzés tárgyára figyelemmel, a minősített ajánlattevők jegyzékében legalább öt ajánlattételre alkalmas minősített ajánlattevő van [Kbt. 65. § (1) bekezdés b) pontja].
A minősített ajánlattevők jegyzékét a Közbeszerzések Tanácsa minden évben összeállítja, és közzéteszi a Közbeszerzési Értesítőben a Kbt. 15. § (1) bekezdés d) pontjára tekintettel.

5. Tárgyalásos eljárás - részvételi felhívás (Kbt. 9. számú melléklete)

A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetei:
A) Az árubeszerzésre, építési beruházásra, illetve a szolgáltatás megrendelésére kiírt nyílt vagy meghívásos eljárás - a Kbt. 60. § (1) bekezdésének e) vagy f) pontjában foglaltak kivételével - eredménytelen volt, feltéve hogy a felhívásnak, illetve a dokumentációnak a közbeszerzés tárgyára vonatkozó feltételei nem változtak meg időközben [Kbt. 70. § (1) bekezdés a) pontja].
B) Az árubeszerzés, az építési beruházás, illetve a szolgáltatás megrendelése esetén az ellenszolgáltatás vagy az egyéb szerződéses feltételek meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, amely lehetővé teszi nyílt vagy meghívásos eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását [Kbt. 70. § (1) bekezdés e) pontja].
C) Árubeszerzés esetén, ha az érintett dolgot kizárólag kutatási, kísérleti, tanulmányozási vagy fejlesztési célból állítják elő (ez az eset azonban nem alkalmazható olyan mennyiség esetén, ami megalapozza a piacképességet, illetve a kutatás-fejlesztés költségeit fedezi) [Kbt. 70. § (3) bekezdés a) pontja].

6. Tájékoztató a két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszának eredményéről (Kbt. 4. számú melléklet)

A nyílt előminősítési, a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárások részvételi szakaszának eredményét az ajánlatkérő az eredményhirdetéstől számított öt munkanapon belül köteles levél formájában megküldeni a Szerkesztőbizottságnak.

7. Tájékoztató az eljárás eredményéről (Kbt. 6. számú melléklet)

Az ajánlatkérőnek az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót legkésőbb annak kihirdetésétől, illetve - eredménytelen eljárás esetén - az eredményhirdetés határidejének lejártától számított öt munkanapon belül meg kell küldeni levél formájában a Szerkesztőbizottságnak.

8. Hirdetmény módosítása, visszavonása, a dokumentáció vagy a határidő módosítása (Kbt. 11. számú melléklet)

A módosítást minden esetben meg kell küldeni az eredeti határidő lejártáig levél formájában a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőbizottságának. Ezt a mellékletet kell alkalmazni a következő esetekben:
- ajánlattételi határidő meghosszabbítása - a Kbt. egy alkalommal ad erre lehetőséget, a határidő hosszabbítását indokolni kell; az eredeti határidő lejárta előtt hirdetményben kell közzétenni, azaz meg kell küldeni levél formájában a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőbizottságának. Ezek a szabályok érvényesek a két szakaszból álló eljárások esetében a részvételi jelentkezési határidő meghosszabbítására is,
- az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételek módosítása - a módosítani kívánt feltételek mellett az ajánlatkérő köteles új ajánlattételi határidőt meghatározni (amely ebben az esetben sem lehet 40 napnál rövidebb), illetve valamennyi határidőt ismételten meg kell határozni (így: dokumentáció megkérésének határideje, eredményhirdetés időpontja, szerződéskötés időpontja stb.) Ezek a szabályok irányadóak a két szakaszból álló eljárások részvételi felhívásának, illetve az ehhez a szakaszhoz készített dokumentáció módosítására is azzal, hogy a részvételi szakaszra vonatkozó dokumentációnak és a részvételi felhívásnak a részvételi szakaszra vonatkozó részeit, valamint a beszerzés tárgyát és mennyiségét érintő felhívás egyéb elemeit módosítani lehet még az ajánlattételi határidő lejártáig,
- az ajánlati, illetve részvételi felhívás visszavonása.

Az elbírálási határidő meghosszabbítását (valamint ennek indokát), illetve a két szakaszból álló eljárásokban közvetlenül megküldött ajánlati felhívás és az azzal kapcsolatosan kibocsátott dokumentáció módosítását nem kell közzétenni a Közbeszerzési Értesítőben, hanem egyidejűleg közvetlenül, írásban kell ezekről tájékoztatni az ajánlattevőket.
9. Tájékoztató a Kbt. 4. §-ának (7) bekezdése szerinti szerződéskötésről (Kbt. 10. számú melléklete)

Az ajánlatkérő az időszakonként visszatérő, egy évnél hosszabb vagy határozatlan ideig tartó beszerzés tárgyában kötött szerződésről a szerződéskötést követő öt munkanapon belül hirdetményt köteles közzétenni, ha annak értéke a szerződéskötéskor eléri vagy meghaladja az adott évre vonatkozó értékhatárok felét.

V. Értékhatárok

A 2003-ra vonatkozó - a költségvetési törvényben meghatározott - értékhatárok:
árubeszerzés: 20 M Ft
szolgáltatás: 10 M Ft
építési beruházás: 40 M Ft

A fent megadott értékek nem tartalmazzák az általános forgalmi adót.

A Közbeszerzések Tanácsa 1/1996. (K. É. 7.) Ajánlása
a Kbt. hatálybalépése előtt kötött szerződésekről

1. A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálybalépése előtt megkezdett beszerzésnek minősül a Kbt. 4. §-ának (2) bekezdésére tekintettel az a beszerzés, melyben 1995. november 1. előtt a Kbt. szerint ajánlati felhívással, vagy az eljárást megkezdő más hirdetménnyel egyenértékű, azonos célú hirdetményt tettek közzé.
2. A Kbt. hatálybalépése előtt megkezdett beszerzésnek minősül az a beszerzés is, amellyel kapcsolatban korábban szerződést vagy keretszerződést kötöttek, és csak a teljesítés, vagy annak egy része esedékes 1995. november 1-je után.

A Közbeszerzések Tanácsa 3/1996. (K. É. 23.) Ajánlása
az építési beruházásokra vonatkozó
ajánlati felhívások elkészítéséről

1. A Közbeszerzések Tanácsa javasolja az ajánlatkérőknek, hogy építési beruházás esetén, amennyiben a beszerzés várhatóan eléri a kötelező előminősítés értékhatárát (ez jelenleg 200 M Ft), az ajánlattételi határidőt ne állapítsák meg 60 napnál rövidebb időtartamban, abban az esetben, ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban 30 napnál hosszabb elbírálási határidőt állapít meg.
A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 47. § (1) bekezdése az ajánlatok benyújtására vonatkozó határidő minimumát egységesen 40 napban határozza meg. Ezzel szemben az ajánlatok elbírálására nyitva álló határidőket a Kbt. 55. §-a differenciáltan állapítja meg. A nagyobb volumenű építési beruházások esetében figyelemmel a beruházás és ennek megfelelően az ajánlatok összetettségére, a Kbt. hosszabb határidőt biztosít az elbírálásra. A munkaigényesebb ajánlatoknak azonban nemcsak az elbírálása igényel az átlagostól eltérően hosszabb időt, hanem az elkészítése is. Indokolt, hogy az építési beruházásra vonatkozó munkaigényesebb ajánlatok esetében az ajánlatok elbírálására vonatkozó határidővel azonosan kerüljön megállapításra a benyújtás határideje is.
2. A Közbeszerzések Tanácsa javasolja, hogy azon építési beruházásoknál, amelyek megvalósítási ideje (szerződés szerinti kivitelezési időtartama) meghaladja az egy évet, az ajánlatkérők írják elő, hogy az ajánlattevők az ajánlati ár (a prognosztizált áron) mellett azt az árat is határozzák meg, amelyet az ajánlattétel időpontjában az építési beruházás megvalósításáért kérnének. Az ajánlatkérők az elbírálást elősegítő ezen információt a részvételi felhívás vagy az ajánlati felhívás megfelelő pontjánál szerepeltessék.
Kiemelt jelentősége van - az elbírálás szempontjából - a közbeszerzés tárgyára vonatkozó ellenszolgáltatás pontos meghatározásának. A több évre áthúzódó építési beruházások esetében a korrekt összehasonlíthatóságot szolgálhatja, ha az ajánlatkérő az ajánlati árat a prognosztizált áron kívül az ajánlattétel időpontjában az ajánlattevő által kért áron is megkéri, ugyanis a prognosztizált árat nagymértékben befolyásolja, hogy az egyes ajánlattevők eltérő mértékű jövőbeni árváltozásokkal kalkulálnak.

A Közbeszerzések Tanácsa 5/1996. (K. É. 41.) Ajánlása
a részben önállóan gazdálkodó, részjogkörrel rendelkező költségvetési szervek
és a részjogkörű költségvetési egységek beszerzéseiről

1. A részben önállóan gazdálkodó, részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv beszerzései tekintetében különbséget kell tenni aszerint, hogy a szerv a beszerzésre kijelölt költségvetési előirányzattal önállóan rendelkezik-e vagy sem. Abban az esetben, ha a beszerzésre kijelölt költségvetési előirányzattal önállóan rendelkezik, úgy ezt a beszerzést nem kell összevonni annak az önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek azonos tárgyú közbeszerzéseivel, amelyhez a felügyeleti szerv hozzárendelte. Ekkor a részben önállóan gazdálkodó, részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv tehát önálló alanya a Kbt.-nek.
Amennyiben az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv valósítja meg a beszerzést a hozzá rendelt részben önálló szervek részére is, akkor az értékhatárok az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv által együttesen végzett beszerzésekre vonatkoznak.
Amennyiben a központi költségvetési szerv jogszabály alapján másképp nem rendelkezik, a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek gazdasági megfontolásból, a nagyobb volumenből adódó kedvezőbb szállítási és egyéb feltételek elérése érdekében önállóan is kezdeményezhetik együttes beszerzés megvalósítását. Ez teljes mértékben egybeesik a Kbt. célkitűzéseivel, és összhangban van a központi költségvetési szervek központosított közbeszerzéseinek részletes szabályairól szóló 125/1996. (VII. 24.) Korm. rendeletben foglaltakkal. Ezért a Közbeszerzések Tanácsa támogatja az együttes beszerzésekre irányuló kezdeményezéseket, és ajánlja a részben önállóan gazdálkodó, részjogkörrel rendelkező költségvetési szerveknek az együttes beszerzések célszerűségének alapos megvizsgálását.
2. A részjogkörű költségvetési egység nem önálló alanya a Kbt.-nek, annak beszerzései tekintetében az ajánlatkérő az a költségvetési szerv, amelynek egysége.
Lehetőség van azonban arra, hogy az egység a részére szükséges beszerzések tekintetében a költségvetési szerv nevében és megbízásából eljárva folytassa le a közbeszerzési eljárást, a teljesítés helyeként az egység telephelyét megjelölve.
A részjogkörű költségvetési egység beszerzéseit az értékhatár szempontjából egybe kell számítani a költségvetési szerv azonos tárgyú beszerzéseivel.

A Közbeszerzések Tanácsa 1/2001. (K. É. 3.) Ajánlása
a közbeszerzési eljárások alapján kötött szerződések teljesítésében résztvevőkről

A közbeszerzésekről szóló 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) alapján a Közbeszerzések Tanácsa a Kbt. 15. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt hatásköre alapján a hasonló tárgyú 2/1997. (K. É. 42.) számú Ajánlás egyidejű visszavonásával a következő Ajánlást adja ki:

1. A közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződést az eljárás nyertes ajánlattevőjeként szerződést kötő félnek (illetve, amennyiben az ajánlatkérő lehetővé tette a részajánlattételt, a részek vonatkozásában nyertes ajánlattevőként szerződést kötőknek) vagy visszalépése/visszalépésük esetén, ha az ajánlatkérő azt az ajánlati felhívásban előírta, az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személy(ek)ként szerződést kötő félnek/feleknek kell teljesítenie/teljesíteniük. A nyertes ajánlattevőként szerződést kötő fél nem működhet közre abban, hogy a szerződést más teljesítse.
2. Amennyiben az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában előzetesen előírta az alvállalkozók, illetve a teljesítésben egyébként részt vevők megnevezését, a szerződést kötő nyertes ajánlattevő a teljesítésbe kizárólag az ajánlatban megjelölt és az eljárás eredményéről közzétett tájékoztató (6. számú melléklet) 10. pontjában megnevezett személyt/szervezetet vonhatja be.
Ettől eltérni kizárólag abban az esetben lehet, ha a szerződés vagy annak egy része a fentiek szerint - a szerződő felek által előre nem látható okból beállott körülményre tekintettel - nem volna teljesíthető. Az eltérés további feltétele azonban az, hogy az ajánlatkérőként szerződést kötő fél a másik fél (nyertes ajánlattevő) által megjelölt más szervezet/személy közreműködéséhez előzetesen hozzájáruljon.
3. Amennyiben az ajánlatkérő nem írta elő az alvállalkozók, illetve a teljesítésbe egyébként bevonni kívánt személyek bemutatását, az ajánlattevő abban az esetben is köteles csatolni a Kbt. 46. § (4)-(6), továbbá (8) bekezdései szerinti hatósági igazolásokat és nyilatkozatokat a teljesítés értékének 10%-át meghaladó mértékben bevonni kívánt alvállalkozók vonatkozásában. Erre tekintettel ezen alvállalkozókon túlmenően a szerződés teljesítésébe 10%-ot meghaladó mértékben alvállalkozót bevonni, illetve ezen alvállalkozókat helyettesíteni kizárólag a 2. pontban foglaltakkal összhangban lehet.
A fenti szabályok megsértése esetén a Kbt. 75. § (2) és 76. § (2) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

INDOKOLÁS

A közbeszerzési eljárások részletes szabályozásának egyik fő célja az, hogy a közpénzekből kötött szerződések biztonságos teljesítése minél inkább garantálva legyen. Ezért írja elő a Kbt. az ajánlattevő, továbbá a szerződés teljesítésében részt vevő más személyek vonatkozásában a teljesítésre való alkalmasság és egyéb körülmények vizsgálatát. Az előbbiekre tekintettel fontos érdek fűződik ahhoz, hogy a szerződést az ajánlatkérő által nyertesnek minősített ajánlattevő (illetve a szerződés teljesítésében részt vevő - az ajánlatban ismertetett - más személy) teljesítse. Tekintettel arra, hogy a Kbt.-nek a szerződés teljesítésébe bevonandó személyekkel kapcsolatos szabályozása jelentősen változott az 1999. évi törvénymódosítással, a Tanács célravezetőbbnek tartotta a korábbi Ajánlás módosítása helyett új Ajánlás kibocsátását.

A Közbeszerzések Tanácsa 2/2001. (K. É. 3.) Ajánlása
a Kbt. alkalmazásáról a törvény 31. §-ában
meghatározott összeférhetetlenség esetén

A közbeszerzésekről szóló 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 15. § (1) bekezdés c) pontja alapján a Közbeszerzések Tanácsa a hasonló tárgyú 6/1996. (K. É. 46.) számú Ajánlás egyidejű visszavonásával az alábbi Ajánlást adja ki:

1. A közbeszerzési törvényben foglalt összeférhetetlenségi körülmények felmerülését az ajánlatkérőnek kell megakadályoznia. Az ajánlatkérő felelős tehát azért, hogy a nevében eljáró személy/szervezet, továbbá az eljárás előkészítésébe, a felhívás és a dokumentáció elkészítésébe, illetve az eljárás más szakaszába (a továbbiakban együttesen: az eljárásba) bevont személy/szervezet ne legyen érdekelt gazdálkodószervezet (azaz ne végezzen a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet), illetve ne álljon az érdekelt gazdálkodószervezettel a Kbt. 31. § (2) bekezdésének a)-d) pontjai szerinti viszonyban.
2. Fentiekre tekintettel a Közbeszerzések Tanácsa javasolja az ajánlatkérők számára, hogy az összeférhetetlenség megelőzése érdekében az eljárásba az általuk bevonni kívánt személyektől/szervezetektől követeljék meg olyan nyilatkozat megtételét, mely szerint a bevonni kívánt gazdálkodószervezet nem érdekelt gazdálkodószervezet, illetve hogy a bevonni kívánt személy/szervezet nem tartozik a Kbt. 31. § (2) bekezdése a)-d) pontjainak hatálya alá (összeférhetetlenségi nyilatkozat).
A nyilatkozatot az ajánlatkérőnek kell elkészítenie és aláíratnia az általa bevonni kívánt személyekkel/szervezetekkel azok bevonását megelőzően. A Tanács javasolja, hogy az összeférhetetlenségi nyilatkozat összeállításánál az ajánlatkérők használják fel a Közbeszerzések Tanácsa által kiadott, az interneten folyamatosan hozzáférhető "Standard ajánlattételi dokumentációk és eljárási irányelvek" című segédletben szereplő formanyomtatványokat.
3. Amennyiben az eljárásba bevonni kívánt személy/szervezet úgy nyilatkozik, hogy érdekelt gazdálkodószervezet, illetve hogy az érdekelt gazdálkodószervezettel a Kbt. 31. § (2) bekezdésének a)-d) pontjai szerinti viszonyban áll, akkor őt kizárólag egy esetben lehet bevonni az eljárásba. Ennek az a feltétele, hogy a bevonni kívánt szervezettől vagy a bevonni kívánt személlyel/szervezettel a Kbt. 31. § (2) bekezdésének a)-d) pontjaiban meghatározott viszonyban álló szervezettől az ajánlatkérő előzetesen egy további nyilatkozatot kérjen arról, hogy az érdekelt gazdálkodószervezet a későbbiekben az adott közbeszerzési eljárásba nem kíván ajánlattevőként vagy alvállalkozóként bekapcsolódni (közömbösségi nyilatkozat).
4. Az érdekelt gazdálkodószervezet nem vehet részt az eljárás további részében sem ajánlattevőként, sem alvállalkozóként, amennyiben a fenti szabályokat az eljárás során megsértették. Ebben az esetben az ajánlatkérő felelős a Kbt. szabályainak megszegéséért.
5. Fentiekre tekintettel nem mentesíti az ajánlatkérőt a felelősség alól a felhívásban vagy a dokumentációban szereplő olyan előírás, amely szerint az ajánlattevőnek az ajánlatában kell nyilatkoznia arra nézve, hogy esetében nem állnak fenn a Kbt. 31. § (2) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi körülmények.
6. A Közbeszerzések Tanácsa felhívja az ajánlatkérők és az ajánlattevők figyelmét arra, hogy az összeférhetetlenség fennállása az építési beruházási tevékenységhez kapcsolódó különböző, egymásra épülő tervtípusok elkészítésénél is vizsgálandó.

INDOKOLÁS

A Közbeszerzések Tanácsa korábbiakban is Ajánlással segítette a Kbt. összeférhetetlenséggel kapcsolatos szabályainak értelmezését. Bár a Kbt. 1999. évi átfogó módosítása jelentős előrelépést jelentett e rendelkezések egyértelműbbé tétele tekintetében, a Tanács azt tapasztalja, hogy ezen jogszabályhely helyes alkalmazása továbbra is problémákat okoz a közbeszerzési eljárások résztvevőinek. Ennek megoldását célozza mind ezen Ajánlás, mind az Ajánlásban említett segédlet tárgyhoz kapcsolódó melléklete. Tekintettel arra, hogy jelen Ajánlás tartalmában jelentősen eltér a korábbi azonos című Ajánlás tartalmától, a Tanács célravezetőbbnek tartotta a módosítás helyett új Ajánlás kibocsátását.

A Közbeszerzések Tanácsa 3/2001. (K. É. 15.) Ajánlása
a Kbt. 43. § (4) bekezdésében biztosított
hiánypótlás alkalmazásáról

A pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról szóló 2001. évi LXXIV. törvény 2002. január 1-jei hatállyal módosította az 1995. évi XL. törvényt (a továbbiakban: Kbt.).
A Közbeszerzések Tanácsa a Kbt. 15. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt hatásköre alapján módosítja a 3/2001. (K. É. 15/2001.) számú Ajánlást, tekintettel arra, hogy a fent említett módosítás érintette a Kb. 43. § (4)-(5) bekezdését.

1. A Kbt. 43. § (5) bekezdése szerint az ajánlatkérő a hiánypótlás lehetőségének biztosításáról vagy annak kizárásáról már a részvételi-, illetve az ajánlati felhívásban köteles rendelkezni.
2. A Közbeszerzések Tanácsa felhívja az ajánlatkérők figyelmét, hogy amennyiben a részvételi-, illetve az ajánlati felhívásban kizárják a hiánypótlás lehetőségét, a bontást követően ezen előírás megváltoztatására már nincs mód. Ez esetben az ajánlatkérők kötelesek alkalmazni az érvénytelenség, illetve a kizárás jogkövetkezményeit, amely végső soron az eljárás eredménytelenségéhez vezethet.
3. Amennyiben az ajánlatkérő a részvételi-, illetve az ajánlati felhívásban hiánypótlás biztosítása mellett döntött, a Kbt. kógens szabályozására tekintettel (Kbt. 25. §) a Kbt. 43. §-ának (4) bekezdésében említett hiányosságokon túl az ajánlatkérő egyéb hiányokat nem pótoltathat.
4. A Közbeszerzések Tanácsa felhívja az ajánlatkérők figyelmét arra, hogy az ajánlatkérő a hiánypótlás biztosításakor - a Kbt. 43. § (5) bekezdése értelmében - írásban köteles a pontosan megjelölt hiányokról és a hiánypótlási határidőről valamennyi ajánlattevőt egyidejűleg tájékoztatni.
A Közbeszerzések Tanácsa javasolja az ajánlatkérőknek, hogy a hiánypótlási felhívás megküldése az ajánlatok alapos átvizsgálását, illetve a hiányzó dokumentumok, egyéb hiányosságok tételes felmérését követően történjék, vagyis ne a bontási eljárással egy időben, mivel hiánypótlást az ajánlatkérő csak egy ízben biztosíthat, újabb hiánypótlásra nincs lehetőség. A hiánypótlásban meg nem jelölt és az ajánlattevő által - a hiánypótlásra meghatározott határidőn belül - önként sem pótolt hiányosság miatt az ajánlatkérőnek alkalmaznia kell az érvénytelenné nyilvánítás, illetve a kizárás szabályait, továbbá számolnia kell a jogszabálysértés esetleges jogkövetkezményeivel.
5. A Kbt. 43. § (4) bekezdésével összhangban az ajánlatkérő - amennyiben a részvételi-, illetve az ajánlati felhívásban a hiánypótlást lehetővé tette - a hiánypótlást valamennyi, az alábbiakban részletezett esetre köteles biztosítani:
a) a Kbt. 44. § (1)-(2) bekezdésével összhangban a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására szolgáló, az ajánlatkérő által előírt dokumentumok utólagos csatolása vonatkozásában,
b) a Kbt. 46. § (4)-(6) bekezdése szerinti hatósági igazolások és nyilatkozatok utólagos csatolása vonatkozásában, valamint
c) az Ajánlás 5. pontjának a) és b) alpontjában meghatározott dokumentumok, igazolások, nyilatkozatok formai hiányosságainak vonatkozásában, továbbá
d) a részvételi jelentkezéssel, illetve az ajánlattal kapcsolatos egyéb formai hiányosságok vonatkozásában.
6. Az Ajánlás 5. c) és d) pontjában hivatkozott formai hiányosságok körét a Kbt. taxatíve nem tartalmazza, de a Kbt. 43. § (4) bekezdésében példálózó jelleggel megjelölt pótolható hiányok (nem megfelelő aláírás vagy nem megfelelő példányszám) egyértelműen arra utalnak, hogy hiányzó iratok (nyilatkozatok, igazolások, egyéb mellékletek) kizárólag az Ajánlás 5. a) és 5. b) pontjában megadott körben (Kbt. 44. és 46. §) pótoltathatóak, más, a részvételi jelentkezésből, illetve az ajánlatból hiányzó iratok bekérésére a formai hiányosságok körében nem kerülhet sor. Formai hiányosságnak tekinthető a törvényben meghatározottakon túl pl. a - felhívásban, illetve a dokumentációban írtaknak - nem megfelelő sorszámozás vagy - amennyiben az ajánlatkérő a felhívásban vagy a dokumentációban eltérően nem rendelkezett (tehát nem határozott meg az eredeti ajánlat vagy részvételi jelentkezés kiválasztására külön módszert) - az eredeti példány megjelölésének hiánya.
A Közbeszerzések Tanácsa nem javasolja a formai hiányosságok eseteinek a részvételi-, illetve az ajánlati felhívásban való taxatív felsorolását, mivel a benyújtott részvételi jelentkezésekben, illetve ajánlatokban a felhívásban meghatározottaktól eltérő formai hiányosságok is előadódhatnak.
7. A Kbt. 43. § (5) bekezdése értelmében az ajánlatkérő köteles a hiánypótlási felhívásában megjelölni a hiányzó vagy nem megfelelően csatolt dokumentumokat, valamint az egyéb formai hiányosságokat, ha az Ajánlás 5. pontjának megfelelő hiányt állapított meg.
A Közbeszerzések Tanácsa álláspontja szerint - tekintettel arra, hogy a hiánypótlásra csak egy alkalommal van lehetőség - az ajánlatkérő köteles elfogadni azon hiányok pótlását is - az általa megjelölt hiányosságokon kívül -, melyeket az ajánlattevő esetlegesen saját maga észlel a Kbt. 43. § (4) bekezdésében megjelölt korrigálható hiányosságok körében. A Közbeszerzések Tanácsa megítélése szerint ugyanis csak ez az értelmezés biztosítja az ajánlattevők esélyegyenlőségének érvényesülését. Ennek érdekében - a Kbt. 43. § (4)-(5) bekezdéseiben foglaltakkal összhangban - az ajánlatkérőnek azokat az ajánlattevőket is kifejezetten tájékoztatnia kell írásban a hiánypótlás feltételeiről, akiknek ajánlatában, illetve részvételi jelentkezésében egyébként hiányosságot nem észlelt.
8. A Közbeszerzések Tanácsa felhívja az ajánlatkérők figyelmét a Kbt. 43. § (6) bekezdésére, amely szerint az ajánlatkérő minden esetben köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlást követően benyújtott ajánlat, illetve részvételi jelentkezés tartalma megegyezik-e az eredetileg beadott ajánlat, illetve részvételi jelentkezés tartalmával. Az ajánlatkérő tehát köteles megőrizni az ajánlattevők által eredetileg benyújtott ajánlati, illetve részvételi jelentkezési példányokat, hogy eleget tudjon tenni a fenti törvényi előírásnak.

A Közbeszerzések Tanácsa 1/2002. (K. É. 27.) Ajánlása
a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvénynek a támogatásban
részesített szervezetekre vonatkozó szabályainak alkalmazásáról

A pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról szóló 2001. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Pszt.) több helyen módosította a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvénynek (a továbbiakban: Kbt.) a támogatásban részesített szervezetekre vonatkozó szabályait, továbbá a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló 2002. évi XXXIII. törvény tovább módosította a Kbt.-ben a támogatás fogalmát. A módosítás nyomán előállt új jogszabályi rendelkezések értelmezésének elősegítése érdekében - a megkeresések nagy számára való tekintettel - a Kbt. 15. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt hatáskörével élve a Közbeszerzések Tanácsa a következő Ajánlást adja ki:
1. A támogatásban részesített szervezet a Kbt. szerint akkor tartozik a törvény hatálya alá, ha a következő feltételek együttesen állnak fenn:
A) a támogatók között egy vagy több, a Kbt. 1. § a), h) és i) pontjában meghatározott szervezet vagy nemzetközi szervezet van,
B) a pénzforrás juttatása útján biztosított anyagi előnyt a Kbt. 2. § (1) bekezdésében meghatározott beszerzésre kell fordítani,
C) a támogatás összege meghaladja a beszerzés értékének ötven százalékát és
D) a Kbt. 2. § (3) bekezdése szerinti értékhatárt.
A Kbt. 1. § d) pontja és a 10. d) pontja kizárólag azokra a szervezetekre irányadó, amelyek egyébként a Kbt. 1. § a)-c), valamint e)-i) pontjai alapján nem tartoznak a törvény hatálya alá.
A) Az első feltétellel kapcsolatban kiemelendő, hogy abban az esetben, ha a támogatásban részesített az adott projekthez egyszerre több szervezettől (több forrásból) is szerez támogatást, az azonos beszerzéstípusokra jutó támogatások értékét össze kell adni. Ebben az esetben a támogatásban részesítettnek figyelemmel kell lennie arra a körülményre, hogy az egyes támogatások odaítélése időben - akár jelentősen is - eltérhet egymástól. Ez nem befolyásolja azonban a támogatásért folyamodó szervezet azon kötelezettségét, miszerint valamennyi, a Kbt. 10. § d) pontja szerinti támogatás figyelembevételével kell megállapítania, hogy a támogatások várható értéke és a beszerzésen belüli aránya alapján kötelező-e közbeszerzési eljárás lefolytatása avagy sem. Amennyiben kötelező, az Ajánlás 2. pontjában részletezett feltételekkel - akár a támogatásról szóló döntés meghozatala előtt is - megindítható a közbeszerzési eljárás.
A nemzetközi szervezetek által nyújtott támogatások vonatkozásában előfordulhat, hogy a beszerzésre a Kbt. 6. § b) vagy c) pontja alapján nem terjed ki a törvény hatálya, mivel arra az első esetben a nemzetközi szerződésben rögzített, míg a másodikban a nemzetközi szervezet által meghatározott külön eljárás lesz az irányadó. A nemzetközi szervezetek által nyújtott támogatások esetében először tehát azt kell vizsgálni, hogy létezik-e olyan külön eljárásrend, amit nemzetközi szerződés vagy a támogatást nyújtó nemzetközi szervezet határoz meg. Amennyiben igen, és ennek alkalmazását a támogatási szerződésben vagy egyéb módon előírják, a fentiek értelmében nem kell alkalmazni a Kbt.-t. Egyéb esetekben a nemzetközi szervezet által nyújtott támogatást a Kbt.-vel összhangban kell felhasználni.
B) A második feltétel rögzíti, hogy csak az a pénzforrás juttatása útján biztosított anyagi előny minősül támogatásnak, amelyet a Kbt. 2. § (1) bekezdésében meghatározott beszerzésre kell fordítani. Ennek megfelelően - a 2002. január 1-je előtti szabályozással ellentétben - a Kbt. szempontjából a kamattámogatás és az adókedvezmény nem minősül támogatásnak. A Kbt. 1. § és 2. § (1) bekezdésének összevetése alapján a törvény hatálya alá a támogatásban részesített szervezetek árubeszerzéseik, építési beruházásaik, valamint szolgáltatásmegrendeléseik vonatkozásában tartozhatnak.
A Kbt. 2. § (1) bekezdésében megfogalmazottakat - így a 4. § (1) bekezdésére (a becsült érték kiszámításának a módjára), illetve a közbeszerzési értékhatárokra történő hivatkozást - a támogatásban részesített szervezetek esetében is irányadónak kell tekinteni.
Az általános szabályok alapján természetesen nem kell alkalmazniuk a Kbt.-t a támogatásban részesített szervezeteknek sem azon beszerzéseik vonatkozásában, amelyekre a 6. § vagy a 9. § (2) bekezdése értelmében nem terjed ki a törvény hatálya.
C) A harmadik feltétel vizsgálata kapcsán a támogatásban részesített, illetve a támogatásért folyamodó szervezetnek először azt kell megállapítania, hogy a Kbt. 10. § d) pontja szempontjából mi minősül beszerzésnek. Így a beszerzés - a támogatási szerződésben foglaltaktól függően - jelentheti a beruházás egészét vagy annak csak egy meghatározott részét. (Egyes támogatási formáknál előfordulhat, hogy pl. csak gépbeszerzésre lehet pályázni. Ilyenkor beszerzés alatt csak azt a gépbeszerzést kell érteni, amelyet a pályázat alapján a támogatást nyújtó szervezet támogatásban részesített, függetlenül attól, hogy a gazdálkodószervezet a gépbeszerzést milyen összetett beruházás részeként valósítja meg.)
Azaz amennyiben a benyújtott pályázat alapján megkötött támogatási szerződésből egyértelműen megállapítható, hogy a támogatás a beruházásnak csak egy meghatározott részére használható fel, a Kbt. 10. § d) pontjának feltételeit csak e meghatározott rész vonatkozásában kell vizsgálni, a teljes beruházás értéke figyelmen kívül marad.
A fenti feltételek hiányában a támogatásban részesített szervezet a C) pont vonatkozásában csak akkor tartozik a Kbt. hatálya alá, ha a támogatás összege meghaladja a teljes beruházás értékének 50%-át.
A Kbt. 5. § (2) bekezdésének a beszerzések egybeszámításra vonatkozó szabályai a támogatásban részesített szervezetek vonatkozásában is irányadóak. Tehát e szervezeteknek is csak akkor kell az azonos típusú beszerzésekhez nyújtott támogatás(ok) összegét egybeszámítaniuk, ha a Kbt. 5. § (2) bekezdésében foglalt feltételek együttesen fennállnak. [Előfordulhat, hogy a támogatásban részesített a Kbt. alapján pl. árubeszerzésnek minősülő több olyan beszerzéshez szerez támogatást, amelyek értékét a fentiek értelmében nem kell egybeszámítani. Ilyenkor a Kbt. 10. § d) pontjának feltételeit a nem egybeszámítandó beszerzések vonatkozásában külön-külön kell vizsgálni.]
Gyakran előfordul, hogy a támogatást olyan komplex beszerzéshez adják, amely több beszerzési típust (tehát árubeszerzést és/vagy szolgáltatást és/vagy építési beruházást) foglal magában. Ilyen esetben a Kbt. 10. § d) pontja szerinti feltételek fennállását beszerzési típusonként kell vizsgálni. A komplex beszerzéseknél külön hangsúlyozandó, hogy a támogatás felhasználása az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 91. § (2) bekezdése értelmében teljesítés- és forrásarányosan történhet, azaz valamennyi beszerzésnél, illetve beszerzéstípusnál ugyanannak a százalékos aránynak kell érvényesülnie, mint amennyi a támogatásról rendelkező szerződésben szerepel. (Ezen elv segítségével meghatározható, hogy a beruházás részét képező beszerzések egyenként mekkora támogatásban részesülnek, és megállapítható, hogy a Kbt. alkalmazásának feltételei mely beszerzésnél, illetve beszerzéstípusnál állnak fenn.)
D) A közbeszerzési értékhatárok a mindenkori költségvetési törvényben kerülnek meghatározásra. Az adott évre irányadó értékhatárokról a Közbeszerzések Tanácsának elnöke tájékoztatót tesz közzé a Közbeszerzési Értesítőben.
2. Fentiekkel összhangban megemlítendő, hogy a Kbt. 2. § (4) bekezdésének c) pontja szerint - 2002. január 1-jétől - az a szervezet, amely támogatásra irányuló igényt (pályázatot) nyújtott be, a törvényt önkéntesen alkalmazhatja, azaz az ilyen szervezet még a támogatásra irányuló kérelem elbírálása előtt megkezdheti a közbeszerzési eljárás lefolytatását. A rá vonatkozó speciális szabályokat a Kbt. 2. § (4) bekezdés c) pontja, illetve 2. § (5) bekezdése tartalmazza. Ennek megfelelően a támogatás(ok)ra irányuló igény el nem fogadása esetén - feltéve hogy ennek következtében az adott szervezet már nem tartozik a törvény hatálya alá - az eljárás stádiumától függően mentesül az ajánlatok elbírálásának kötelezettsége, illetve a szerződés megkötése alól, továbbá a Kbt. 73. § (1) bekezdésében írt feltételek figyelmen kívül hagyásával a polgári jog általános szabályai szerint módosíthatja a már megkötött szerződést.
3. Végezetül a Közbeszerzések Tanácsa felhívja a támogatásért folyamodó, illetve támogatásban részesített szervezetek figyelmét arra, hogy a támogatások általános szabályait a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet tartalmazza, amely 2002. január 1-jén lépett hatályba.

A Közbeszerzések Tanácsa elnökének
tájékoztatója a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos
eljárások megkezdésekor a Közbeszerzési
Döntőbizottsághoz eljuttatandó iratokról

A Kbt. 71/B. § (2) bekezdésére tekintettel az 1999. szeptember 1-jét követően megkezdett hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárások megkezdésekor meg kell küldeni a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke részére - faxon is - az ajánlati felhívást, továbbá a meghívni kívánt szervezetek, személyek nevéről, székhelyéről, valamint a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást.
A Közbeszerzési Döntőbizottság címe: 1024 Budapest, Margit krt. 85. Fax: (06-1) 355-5082, (06-1) 375-8091.

A Közbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatója
a Kbt. 71/B. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatás elmulasztásának jogkövetkezményeiről

A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 71/B. § (2) bekezdése szerint a hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás megkezdésekor a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének meg kell küldeni - telefaxon is - az ajánlati felhívást, továbbá a meghívni kívánt szervezetek (személyek) nevéről, székhelyéről, valamint a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást.
A Közbeszerzések Tanácsa elnöke felhívja a közbeszerzési eljárások ajánlatkérőinek figyelmét arra, hogy fenti tájékoztatás elmaradása a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésének megállapítását is maga után vonhatja.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint, ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.

A Közbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatója
az előzetes összesített tájékoztató
közzétételéhez kapcsolódó határidő-kedvezményekről

A Kbt. 28/A. §-a alapján, ha az ajánlatkérő az ajánlati, illetve a részvételi felhívás közzétételétől számított legalább 40 napnál korábban, de legfeljebb egy éven belül a folyó év március 31-ig előzetes összesített tájékoztatót tett közzé, és az tartalmazza legalább a közbeszerzésre vonatkozó, a Kbt. 1. számú mellékletének 4. pontja szerinti adatokat, a nyílt eljárásban, illetve a két szakaszból álló eljárások ajánlati szakaszában (kivéve a tárgyalásos eljárást) negyven nap helyett huszonöt napos ajánlattételi határidőt, a két szakaszból álló eljárások részvételi szakaszában a huszonöt nap helyett tizenöt napos részvételi jelentkezési határidőt lehet előírni.
Ezen szabály alkalmazásának feltétele azonban az, hogy az előzetes összesített tájékoztatóban közzétett adatok megfeleljenek a későbbiekben megjelentetett felhívásban megjelölt adatoknak.
Az előzetes összesített tájékoztatóval kapcsolatosan további információk találhatók az Útmutatóban.

A Közbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatója
a Kbt. 46. §-a szerinti hatósági igazolásokról

A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 46. §-a meghatározza az ajánlatokhoz, illetve a részvételi jelentkezésekhez csatolandó hatósági igazolások körét, valamint az erre vonatkozó részletszabályokat.
Előzetesen felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Kbt. 43. § (3) bekezdésére tekintettel a Kbt. 46. §-át az ajánlattevőre és a teljesítésbe a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókra (a továbbiakban: alvállalkozó) is alkalmazni kell, az ajánlatkérő külön előírása nélkül is.

I. A Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pont
ja alapján a közbeszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki egy évnél régebben lejárt vám-, társadalombiztosítási járulék- vagy a központi adóhatóság által nyilvántartott adófizetési kötelezettségének, továbbá elkülönített állami pénzalappal szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha a hatóság az adósság későbbi időpontban történő megfizetéséhez írásban hozzájárult.
A Kbt. 46. § (3) bekezdésére tekintettel, amennyiben az ajánlatkérő helyi önkormányzat, kisebbségi települési önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat, helyi önkormányzati vagy helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, az ajánlati, illetve részvételi felhívásban előírhatja, hogy az ajánlattevő, valamint az alvállalkozó csatoljon hatósági igazolást az önkormányzati adóhatóságtól is. Ebben az esetben azonban csak az ajánlatkérő székhelye szerinti önkormányzati adóhatóságtól kell hatósági igazolást beszerezni.
A Kbt. 46. § (5) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlatához, illetve a részvételi jelentkezéshez legkésőbb az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidő lejártáig csatolnia kell saját maga és alvállalkozója vonatkozásában a 46. § (1) bekezdés b) pontjában és a (3) bekezdésében előírt igazolásokat.
Előzőeken túl az elkülönített állami pénzalapok tekintetében a Kbt. 46. § (4) bekezdésére figyelemmel az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak nyilatkoznia kell, hogy mely alap irányában áll fenn jogszabály alapján fizetési kötelezettsége. A Kbt.-nek való teljes megfelelés érdekében célszerű egyrészt arról nyilatkoznia az ajánlattevőnek, hogy mely alappal szemben nem áll fenn, másrészt arról, hogy mely alappal szemben áll fenn jogszabály alapján fizetési kötelezettsége. A Kbt. 46. § (4) bekezdése szerint ezen nyilatkozatot az ajánlathoz, illetve a részvételi jelentkezéshez kell csatolni. Ezzel egyidejűleg a Kbt. 46. § (6) bekezdésére tekintettel az ajánlattevőnek, illetve az alvállalkozónak azon alap kezelőjétől igazolást is kell csatolnia, amellyel szemben jogszabály alapján fizetési kötelezettsége áll fenn.
Fentieknek megfelelően a csatolandó igazolások a következők:
A) 1. A területileg illetékes APEH igazolása a központi adóhatóság által nyilvántartott adófizetési kötelezettség és a társadalombiztosítási járulék vonatkozásában.
2. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának igazolása a VPOP mint központi adóhatóság által nyilvántartott adófizetési kötelezettség és a vámtartozások vonatkozásában.
B) 1. Ha az ajánlattevőnek, illetve az alvállalkozónak a Munkaerő-piaci Alappal szemben jogszabály alapján fizetési kötelezettsége áll fenn, a Kbt. 46. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozat mellett
a) mind a területileg illetékes munkaügyi központtól - a Munkaerő-piaci Alaptól felvett támogatás(ok) tekintetében,
b) mind a területileg illetékes APEH-tól - a munkaadói járulék, a munkavállalói járulék, a rehabilitációs hozzájárulás és a szakképzési hozzájárulás tekintetében
hatósági igazolást kell beszereznie, függetlenül attól, hogy van-e tartozása az alappal szemben. [Megjegyezzük, hogy az A) 1. pontban és a B) 1. b) pontban írtakat egy APEH-igazolás foglalja magába.]
Nyomatékosan felhívjuk az ajánlattevők figyelmét arra, hogy amennyiben a Munkaerő-piaci Alappal szemben fizetési kötelezettségük áll fenn, az APEH által kiállított igazolás mellett a munkaügyi központ igazolását abban az esetben is be kell szerezniük, ha a Munkaerő-piaci Alapból támogatásban nem részesültek, illetve visszafizetési kötelezettségük az alappal szemben nem áll fenn. Ennek magyarázata az, hogy a Munkaerő-piaci Alapba történő be- és visszafizetéseket az APEH és a munkaügyi központok együttesen tartják nyilván.
2. Ha az ajánlattevőnek, illetve az alvállalkozónak a Központi Nukleáris Pénzügyi Alappal szemben jogszabály alapján fizetési kötelezettsége áll fenn, a Kbt. 46. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozat mellett az alap kezelőjétől, az Országos Atomenergiai Hivataltól kell hatósági igazolást beszereznie, függetlenül attól, hogy van-e tartozása.
Azt, hogy az elkülönített állami pénzalapokkal szemben mely szervezeteknek (személyeknek) áll fenn jogszabály alapján fizetési kötelezettségük, az alapokra irányadó jogszabályok - jelenleg a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, valamint az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény - vonatkozó rendelkezései állapítják meg.
C) Abban az esetben, ha az ajánlatkérő helyi önkormányzat, kisebbségi települési önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat, helyi önkormányzati vagy helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, és a felhívásban külön előírja, az ajánlattevőnek, illetve az alvállalkozónak az ajánlatkérő székhelye szerint illetékes helyi önkormányzati adóhatóság igazolását is csatolnia kell.

II. Felhívjuk az ajánlattevők és az alvállalkozók figyelmét arra, hogy a közbeszerzési eljárásban a hatósági igazolások esetében az igazolás megkérésekor egyértelműen meg kell jelölni, hogy azt közbeszerzési eljárásban való részvételhez kérik. A hatósági igazolás felhasználási céljának pontos meghatározása ugyanis kihatással van a hatósági igazolás tartalmára. (Ennek hiányában pl. az APEH által kiadott igazolás nem feltétlenül terjed ki valamennyi, a közbeszerzési eljáráshoz szükséges és az APEH által nyilvántartott fizetési kötelezettség igazolására.)
III. Az igazolások benyújtásának módjával kapcsolatban kiemeljük, hogy azok a Kbt. 46. § (5) bekezdése alapján egyszerű másolati formában is benyújthatóak. A Kbt. 46. § (5) bekezdésében foglaltakból következik továbbá az is, hogy az ajánlatkérő sem írhat elő ennél szigorúbb feltételeket a felhívásában (pl. azt, hogy eredeti hatósági igazolást kell csatolni).

IV. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 46. §-ára és a 25. §-ára figyelemmel nem bővítheti a csatolandó hatósági igazolások körét (így nem lehet például illetékhivatali igazolás csatolását előírni).

V. A Kbt. 46. § (8) bekezdése értelmében a kizárólag külföldi székhellyel rendelkező ajánlattevőnek vagy alvállalkozónak nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy a székhelye szerinti ország jogrendszerében milyen köztartozások felelnek meg a fent részletezetteknek, illetve arról is, hogy azokat mely szervezet tartja nyilván. (A jogviták elkerülése érdekében célszerű, ha az ajánlattevő nyilatkozik arról is, ha valamely, a Kbt. 46. §-a szerinti köztartozás az adott jogrendszerben nem létezik.) A kizárólag külföldi székhellyel rendelkező ajánlattevőnek vagy alvállalkozónak a nyilatkozatban megjelölt köztartozások vonatkozásában kell a székhelye szerinti ország hatóságaitól igazolásokat beszereznie és a részvételi jelentkezéshez/ajánlathoz csatolnia.
Hangsúlyozandó, amennyiben a közbeszerzési eljárásban az ajánlattétel nyelve magyar, akkor ezen igazolásokat és nyilatkozatokat is az ajánlatkérő által előírt fordításban kell csatolni.

A Közbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatója
a nyertes ajánlattevők Kkvt. szerinti besorolásáról

A kis- és középvállalkozásokról szóló 1999. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Kkvt.) módosította a közbeszerzésekről szóló 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1999. évi XL. törvényt (a továbbiakban: Kbt.).
Így a Kbt. 61. §-ának módosított (4) bekezdése szerint az eredményhirdetésen az eljárás nyertesének nyilatkoznia kell arról, hogy a Kkvt. szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e. Ennek megfelelően módosult a Kbt. 6. számú mellékletének 5. pontja is:
"5. a)** A nyertes ajánlattevő neve és címe:
b)* A nyertes ajánlattevőnek a Kkvt. szerinti minősítése:"
Azt, hogy a nyertes ajánlattevő a Kkvt. szerint mikor minősül mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak, a Kkvt. 2-3. §-ai határozzák meg.
"2. § Kis- és középvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele legfeljebb 4000 millió Ft, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2700 millió Ft, továbbá
c) megfelel a 3. § (3) bekezdésében foglalt feltételeknek.
3. § (1) Kisvállalkozásnak minősül az olyan vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele legfeljebb 700 millió Ft, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 500 millió Ft, továbbá
c) megfelel a (3) bekezdésben foglalt feltételeknek.
(2) Mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és megfelel az (1) bekezdés b) és c) pontjaiban foglalt feltételeknek.
(3) Egy vállalkozás akkor minősül kis- és középvállalkozásnak, ha abban az állam, az önkormányzat vagy a 2. § szerinti vállalkozáson kívül eső vállalkozások tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati jog alapján - külön-külön és együttesen sem haladja meg a 25%-ot.
(4) Nem kell alkalmazni a (3) bekezdésben meghatározott korlátozást abban az esetben, ha a 2. § és az (1)-(2) bekezdés szerinti vállalkozás tulajdonosai olyan intézményi befektetők, amelyek nem rendelkeznek többségi irányítást biztosító befolyással.
(5) A 2. §-ban és az (1) bekezdésben megjelölt mutatókat az utolsó éves beszámoló szerinti foglalkoztatotti létszám és nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg alapján kell meghatározni. Amennyiben a vállalkozás működési ideje 1 évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni.
(6) Az egyéni vállalkozás minősítése az egyéni vállalkozó - a személyi jövedelemadóról szóló törvényben előírt - nyilatkozata alapján, a 2. § a) pontja, az (1) bekezdés a) pontja, valamint a (2) bekezdés rendelkezései szerint történik.
(7) Újonnan alapított vállalkozás esetében az (5) bekezdés rendelkezései helyett a tárgyévre vonatkozó üzleti tervet kell figyelembe venni."
A Kkvt. 2000. január 1-jén lépett hatályba, ennek megfelelően a módosított 6. számú mellékletet a 2000. január 1-je után megkezdett közbeszerzési eljárások vonatkozásában kell alkalmazni.

A Közbeszerzések Tanácsa elnök
ének tájékoztatója az ügyvédi tevékenység
Kbt. szerinti megítéléséről

A Közbeszerzések Tanácsához (a továbbiakban: KT) az ügyvédi tevékenység Kbt. szerinti megítélésével kapcsolatban több megkeresés érkezett, mellyel összefüggésben a KT az alábbi álláspontot alakította ki.
A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) általános szabályai szerint a Kbt. 1. §-a szerinti szervezet köteles közbeszerzési eljárást lefolytatni árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése során, amennyiben azoknak a - Kbt. 4. § (1) bekezdése és a Kbt. 5. § (2) bekezdése alapján meghatározott - becsült értéke eléri vagy meghaladja a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott közbeszerzési értékhatárt, feltéve, hogy a beszerzések nem tartoznak a Kbt. 6. §-ában és a Kbt. 9. § (2) bekezdésében foglalt kivételek közé.
A Kbt. 6. § i) pontja értelmében a Kbt. tárgyi hatálya nem terjed ki arra a beszerzésre, amellyel kapcsolatos szerződést kizárólag más törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján hozott egyéb jogszabályban meghatározott - a Kbt. szerinti eljárástól kizárólag a beszerzés tárgya és körülményei miatt indokolt körben eltérő - feltételek mellett vagy eljárás alapján lehet megkötni.
Az ügyvédi tevékenység tekintetében a fent írtaknak az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 5. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységek felelnek meg, tekintettel arra, hogy ezen tevékenységeket az Ütv. 5. § (2) bekezdése értelmében kizárólag ügyvéd láthatja el, és az Ütv. 4. §-a értelmében mindenkit - így a Kbt. alanyi hatálya alá tartozó szervezetet is - megillet a szabad ügyvédválasztás joga.
Azon az Ütv.-ben meghatározott tevékenységek megrendelése tekintetében azonban, amelyet nem kizárólag ügyvéd láthat el [ld. az Ütv. (3) bekezdését], a Kbt. 1. §-a szerinti szervezetek kötelesek - ha a Kbt. alkalmazását megalapozó egyéb feltételek is fennállnak - közbeszerzési eljárást lefolytatni.
Annak eldöntése viszont, hogy a Kbt. alkalmazásának feltételei fennállnak-e, mindenkor az ajánlatkérő joga és felelőssége.
Felhívom a figyelmet arra, hogy a tájékoztatóban foglaltaknak jogi kötelező ereje nincs.

A Közbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatója
az orvostechnikai eszközök beszerzésére kiírt
közbeszerzési eljárásokról

Az Orvostechnikai Hivatal főigazgatój
ának megkeresésére - az Egészségügyi Minisztérium egyetértésével - a Közbeszerzések Tanácsa a következőkre hívja fel a közbeszerzési eljárások résztvevőinek figyelmét.
Az orvostechnikai eszközök beszerzésére kiírt közbeszerzési eljárásokban a kórház- és orvostechnikai termékek egészségügyi alkalmassági vizsgálatáról és minősítéséről szóló 14/1990. (IV. 17.) SZEM rendelet szerinti Minősítő Határozat és az orvostechnikai eszközökről szóló 47/1999. (X. 6.) EüM rendelet 23. § (3) bekezdése szerinti Megfelelőségi Tanúsítvány egyenrangúnak tekinthető, továbbá a 47/1999. (X. 6.) EüM rendelet szerint I. osztályba sorolt eszközöknél az eszközökön lévő CE jelölés jelzi a rendelet előírásainak való megfelelőséget, amit a gyártónak nyilatkozatával tanúsítania kell.
A fentiekkel összefüggésben figyelemmel kell lenni az orvostechnikai eszközökről szóló 47/1999. (X. 6.) EüM rendelet 22. §-ának (3)-(5) bekezdéseire, továbbá a 23. §-ára. Ezek szerint:
"22. § (3) bekezdés: A 14/1990. (IV. 17.) SZEM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának - a (2) bekezdéssel megállapított - (5) bekezdéséből, valamint 3. §-ának (4) bekezdéséből a "Szociális és" szövegrész hatályát veszti.
(4) Az R. 1. §-ának - a (2) bekezdéssel megállapított - új (3)-(4) bekezdéseiben, 3. §-ának (3)-(4) bekezdéseiben, 4. §-ának (1) bekezdéseiben a "Határozat" szövegrész helyébe a "Tanúsítvány" szövegrész lép.
(5) Az R. 2. számú mellékletének II. és III. fejezetei hatályukat vesztik, valamint az R. 3. számú mellékletében az "orvostechnikai" szövegrész helyébe az "in vitro diagnosztikai" szövegrész kerül.
23. § (1) E rendelet hatálybalépésekor az R. szerinti minősítő határozattal rendelkező orvostechnikai eszközök a minősítő határozatban szereplő időpontig, a határidő nélkül kiadott minősítő határozat esetén legfeljebb a hatálybalépés napjától számított 3 évig hozhatók forgalomba.
(2) E rendelet hatálybalépésekor az R. szerint minősített és használatban lévő eszköz esetén a CE, illetve H jelölés feltüntetése nem szükséges.
(3) E rendelet hatálybalépésekor az R. szerint folyamatban lévő minősítéseknél legfeljebb - a hatálybalépés napjától számítva - 5 éves érvényességi idejű Megfelelőségi Tanúsítvány adható ki.
(4) E rendelet hatálybalépésekor az R. szerint folyamatban lévő minősítéseket a hatálybalépés napjától számított 180 napon belül kell befejezni."