KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (10507)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.599/9/2002.
Tárgy: a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet kérelmező jogorvoslati kérelme az Állami Közúti Műszaki és Információs Kht. ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (1145 Budapest, Columbus u. 17-23., továbbiakban: kérelmező) kérelme alapján indult jogorvoslati eljárásban, melyet a Állami Közúti Műszaki és Információs Kht. (1024 Budapest, Fényes Elek u. 7-13., képv.: dr. Jancsovics Éva ügyvéd, 1131 Budapest, Koma u. 25., továbbiakban: ajánlatkérő) "7500 km-nyi pályaszerkezet roncsolásmentes felmérése 2 ütemben" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a kérelmező jogorvoslati kérelmének helyt ad, és megállapítja a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés b) pontjára tekintettel a Kbt. 53. § (2) bekezdésének megsértését, ezért a Döntőbizottság ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti, és a megállapított jogsértésért felelős dr. Jancsovics Éva ügyvéddel szemben 100 000 Ft, azaz egyszázezer forint pénzbírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi dr. Jancsovics Éva ügyvédet, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstár 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratok, a felek nyilatkozatai és a tárgyaláson előadottak alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő tárgybani beszerzésre 2002. július 17-én jelentetett meg ajánlati felhívást a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 29. számában.
A felhívás 11. a) pontjában ajánlatkérő az ajánlattevő alkalmasságának igazolására szolgáló igazolásokat, nyilatkozatokat, a 11. b) pontban a szerződés teljesítésére való alkalmatlanná minősítés szempontjait, majd a 16. Egyéb információk pontban többek között a 30 napnál nem régebbi cégkivonat és aláírási címpéldány csatolásának követelményét írta elő.
A megfelelő ajánlattétel elősegítéséhez dokumentáció is készült. Kérelmező további tájékoztatást kért ajánlatkérőtől, többek között arra vonatkozóan, hogy állami kutatási intézmény lévén cégkivonat helyett Alapító Okiratot csatolhat-e, ajánlatkérő azt elfogadja-e. Ajánlatkérő a kérdésekre 2002. augusztus 21-én adta meg a választ, az Alapító Okirat csatolásával kapcsolatban a következőképpen: Ha az ajánlattevő nem tartozik a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CVLV. törvény hatálya alá (pl. költségvetési intézmény) - az esélyegyenlőség elvének biztosítása érdekében -, elfogadjuk az intézmény Alapító Okiratát cégkivonat helyett.
Az ajánlattételi határidőre, 2002. augusztus 27. napjára a GB Geotechnics Ltd, a Burken Kft. és kérelmező nyújtott be ajánlatot. Már a bontás alkalmával megállapította ajánlatkérő, hogy a BG Beotechnics Ltd nem vásárolta meg a dokumentációt, ami az ajánlattétel feltétele volt, ezért ajánlattevőt az eljárásból kizárta.
Ajánlatkérő az ajánlatokat elbírálta, majd 2002. szeptember 26-án az eljárást eredménytelennek nyilvánította, mivel kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek. Az érvénytelenség okát kérelmező esetében azzal indokolta, hogy mivel kérelmező az Alapító Okirata szerint vállalkozási tevékenységet nem folytathat, ezért vállalkozási szerződést sem köthet, tehát nem jogosult ajánlatot benyújtani.
Kérelmező 2002. október 7-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben sérelmezi érvénytelenné nyilvánítását. Álláspontja szerint ajánlatkérőnek a kérdésére adott válaszára tekintettel nem volt módja érvénytelenné nyilvánítani ajánlatát. Előadja, hogy Alapító Okiratának 2. pontja rögzíti, hogy alaptevékenységen belül kiegészítő, kisegítő jellegű tevékenységet végezhetnek a TEÁOR 74.20. Mérnöki tanácsadás, elemzés körében. Ugyan az Alapító Okirat III. része szerint vállalkozási tevékenységet nem végezhetnek, de a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rend. 9. § (5) bekezdése szerint nem minősül vállalkozási tevékenységnek az alaptevékenységen belül az a kiegészítő, kisegítő tevékenység, melyet a költségvetési szerv nem nyereségszerzés céljából végez. Ennek alátámasztására csatolja főhatóságának, a Magyar Geológiai Szolgálat főigazgatójának, valamint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Költségvetési Főosztályának nyilatkozatát. Kéri az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, ajánlatkérő kötelezését új döntés meghozatalára, marasztalását a költségekben.
Ajánlatkérő észrevételében előadja, hogy az ajánlati felhívásban általánosságban cégkivonat csatolását írták elő azért, hogy megállapítható legyen, hogy ajánlattevők jogosultak-e a közbeszerzés tárgyának megfelelő tevékenység végzésére. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében kérelmező számára - mivel költségvetési szerv - lehetőséget biztosítottak az alapító okirat csatolására, aminek a vizsgálatából megállapítható volt, hogy kérelmező vállalkozási tevékenységet nem folytathat. A Magyar Geológiai Szolgálat főigazgatójának nyilatkozatát azért nem tudták figyelembe venni, mert kérelmezőnek mint költségvetési szervnek az alapítója a Gazdasági Minisztérium, így az Alapító Okirat kiegészítésére, módosítására, vagy akár értelmezésére csak az alapító jogosult, a főhatóság nem. Álláspontjuk szerint az Alapító Okiratban foglaltakra tekintettel nem volt lehetőségük kérelmező ajánlatát az értékelésbe bevonni, kérik a kérelem elutasítását.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozott az alábbi indokok alapján:
A Döntőbizottságnak a Kbt. 76. § (1) bekezdésben rögzítettek alapján a kérelme keretei között abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy ajánlatkérő megsértette-e a Kbt. rendelkezéseit azzal, hogy a kérelmező ajánlatát érvénytelennek minősítette.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Kbt 43. § (1) bekezdése alapján az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
(2) Érvénytelen az ajánlat, ha
a) azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be;
b) azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult az eljárásban részt venni;
c) az ajánlattevő a biztosítékot nem vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre;
d) az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt 53. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki
a) a 46. §-ban foglaltak ellenére nyújtotta be ajánlatát;
b) részéről a kizáró ok az eljárás alatt következett be;
c) hamis adatot szolgáltatott.
(2) Az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve, akit az eljárásból kizártak.
A fent idézett rendelkezésekből következően ajánlatkérő csak és kizárólag a törvényben meghatározott esetek fennállása esetén zárhatja ki ajánlattevőket jogszerűen a közbeszerzési eljárásban való részvételből. A kizárás az ajánlat érvénytelenségén, illetve az ajánlattevő személyében (pl. alkalmatlanság), és magatartásán alapulhat. A törvényben meghatározott kizáró okok egyrészt magában a törvényben meghatározásra kerülnek [pl. Kbt. 31. §, Kbt. 46. §, Kbt. 44. § (8) bekezdés], másrészt pedig az ajánlatkérő által előírt feltételeknek, követelményeknek való nem megfelelés. Ajánlatkérő tehát csak olyan adat, körülmény stb. hiányossága, nem megfelelőssége miatt dönthet az ajánlat, illetve ajánlattevő kizárásáról, amelyet vagy a Kbt. rögzít, vagy amelyet a felhívásában, illetve a dokumentációban előírt.
A felhívásban, illetve dokumentációban előírni elmulasztott körülmény nem szolgálhat jogszerű alapul ajánlattevő eljárásból történő kizárására.
Jelen ügyben ajánlatkérő a felhívás 16. "Egyéb információk" pontjának 2. francia bekezdésében csatolni kérte ajánlattevőktől a cégkivonatot és címpéldányt. A felhívásban, illetőleg a dokumentációban nem határozta meg, hogy a bekért iratot milyen összefüggésben kívánja értékelni, annak tartalmával kapcsolatban nem határozott meg feltételeket, illetőleg azt sem, hogy a kért irat milyen hiányossága eredményezi ajánlattevő kizárását az eljárás további szakaszából érvénytelenség alapján.
Ajánlatkérő a közbeszerzési lejárás során kérelmező kérdésére válaszolva nyilatkozott, hogy a cégkivonattal egyenértékűnek fogadja el az ajánlattevőt létrehozó Alapító Okiratot is. Ezen esetben sem közölte, hogy ezen irat tartalmát vizsgálni kívánja, és ehhez kapcsolódóan milyen hiányosságok vezetnek az eljárásból történő kizáráshoz.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a kérelmező érvénytelenségét olyan okra alapította, amelyet előre nem határozott meg a felhívásban, illetőleg a dokumentációban, így a döntés a kérelmező érvénytelenségéről nem tekinthető jogszerűnek, az ellentétes a Kbt. rendelkezéseivel, sérti a Kbt. 52. § (2) bekezdés b) pontjára tekintetében a Kbt. 53. § (2) bekezdését, ezért nem megalapozott a Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontjának alkalmazása sem.
A Döntőbizottság ezen túl érdemben nem vizsgálta és nem is vizsgálhatta a fent kifejtettek alapján azt, hogy a kérelmező alapító okirata alapján vállalkozási tevékenység végzésére jogosult, avagy nem jogosult.
Tekintettel a fent leírtakra a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) és d) pontja alapján megállapította a rendelkező részben meghatározott jogsértés megtörténtét és az f) pont alapján bírságot alkalmazott.
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárását eredménytelennek minősítette, valamennyi ajánlat érvénytelensége miatt, a fentiek alapján azonban ajánlatkérő jogszerűtlen döntést hozott. A Döntőbizottság úgy ítélte meg, hogy az eljárást lezáró döntés megsemmisítésével biztosítja ajánlatkérő számára azt a lehetőséget, hogy a törvény rendelkezései szerint a döntést megalapozó körülmények ismételt mérlegelésével megfelelő, jogszerű eljárást lezáró döntéshozatala mellett döntsön, avagy dönthet úgy, hogy nem hoz új döntést és ezáltal is a törvényben előírtaknak megfelelően új közbeszerzési eljárást indítson.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő esemény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Magyar Köztársaság 2001-2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. tv. 59. § (2) bekezdésben meghatározott legkisebb összeg 1 000 000 Ft, természetes személyek tekintetében 100 000 Ft.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelmemmel támadott közbeszerzési eljárásban közreműködőként több személyt vont be az eljárás előkészítésébe és az ajánlatok elbírálásába bevont személyek felelősségét a Kbt. 31. § (6) bekezdésnek megfelelően szabályozta.
Jelen ügyben a közbeszerzési eljárás szabályait sértő cselekményt alapvetően az eredményezte, hogy a kérelmező ajánlatának az érvénytelensége olyan ok miatt került megállapításra, amely ok a törvény rendelkezései és ajánlatkérő által kiadott felhívásban foglaltak alapján nem alapozza meg az érvénytelenséget jogszerűen. A kérelmező ajánlatának érvénytelenné minősítése eredményeképpen került sor a Kbt. 60. § (1) bekezdés alkalmazására, tehát a közbeszerzési eljárás eredménytelenné nyilvánítására.
A jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson ajánlatkérő képviseletében jelen lévő jogi képviselő nyilatkozatával megerősítette a közbeszerzési iratokból megállapítható azon körülményt, hogy a kérelmező által vitatott és a Döntőbizottság által sérelmesnek ítélt érvénytelenség megállapításáért megbízása alapján a jogi képviselő, dr. Jancsovics Éva a felelős.
A fentiekre és a Kbt. 88. § (5) bekezdésében előírtak alapján mérlegelve a körülményeket - különös tekintettel a jogsértés kiküszöbölésének lehetőségét -, a Döntőbizottság a jogsértésért felelős személlyel szemben a törvényi minimum összegű bírság kiszabását találta indokoltnak.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. november 13.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
