KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (10508)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.609/16/2002.
Tárgy: a Maszer Rt. kérelmező jogorvoslati kérelme Balatonboglár Város Önkormányzata ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottsága Magyar Épületszerelő Rt. (1097 Budapest, Koppány u. 13-15., továbbiakban: kérelmező) kérelme alapján indult jogorvoslati eljárásban, melyet Balatonboglár Város Önkormányzata (8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11., képviseli: Halmos és Szigetvári Ügyvédi Iroda, dr. Halmos Gábor ügyvéd, 7400 Kaposvár, Bajcsy Zs. u. 14/A., továbbiakban: ajánlatkérő) "Balatonboglár, Gaál Gaszton utca hrsz.: 1265/15. alatti szabadidő- és sportcentrum építése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a kérelmező jogorvoslati kérelmének részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel a Kbt. 53. § (2) bekezdését, a Kbt. 59. § (1) bekezdését, és a Kbt. 61. § (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság ajánlatkérőt 10 000 000 Ft, azaz tízmillió forint pénzbírsággal sújtja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratok, a felek nyilatkozatai, valamint a tárgyaláson előadottak alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2002. április 24-én részvételi felhívást jelentetett meg tárgybani beszerzés megvalósítására. Az eljárás előminősítési szakaszát követően a részvételre jelentkezőket ajánlattevő mind ajánlattételre hívta fel, melynek feltételeit az ajánlati dokumentáció tartalmazta.
Ajánlatkérő a dokumentáció 11. a) pontjában írta elő a csatolandó igazolások, nyilatkozatok körét a Kbt. rendelkezéseire hivatkozással. Ezek között került meghatározásra a Kbt. 46. § (8) bekezdése szerinti nyilatkozat és a Kbt. 46. § szerinti igazolások, nyilatkozatok csatolására.
Az ajánlatok összeállításának tartalmi, formai követelményeit a dokumentáció 16. pontja tartalmazza. A dokumentáció 16. a) pontjában ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlattevők kötelesek az ajánlat minden oldalát szignálni. Az oldalak 1-től kezdődően egymást követő sorszámmal legyenek ellátva, továbbá oldalszámmal ellátott tartalomjegyzéket is kell csatolni.
A dokumentáció meghatározta a szerződés teljesítését biztosító mellékkötelezettségek (kötbér, szavatosság stb.) legkisebb mértékét a következők szerint: ajánlatkérő az ajánlati összeg nettó 10%-ára szavatossági bankgarancia kiadására vonatkozó banki szándéknyilatkozatot ír elő a megajánlott jótállási időre vonatkozóan. Határidő-mulasztás esetére ajánlatkérő minimum 160 ezer Ft/nap kötbér kötelezettséget határoz meg. A dokumentáció tartalmazza a beruházás megvalósításának ütemeit is azzal együtt, hogy 19 rész és 1 végszámlában maximálja a kivitelezés során benyújtható számlák számát, valamint meghatározza, hogy a 2002. évi bruttó kifizetés nem haladhatja meg a 120 M Ft-ot.
Az ajánlattételi határidőre, 2002. szeptember 27. napjára a ZÁÉV Rt., a Hírös-Ép Kft., a Contur-Bau Rt., a Strabag Rt., a Középületépítő Rt. és kérelmező nyújtott be ajánlatot. Ajánlatkérő az ajánlatokat elbírálta, majd 2002. október 4-én eredményt hirdetett, mely szerint kizárólag a Hírös-Ép Kft. ajánlata érvényes, a többi ajánlat a dokumentáció 16. pontjában foglaltak be nem tartása, illetve a Contur-Bau a vállalási ár összes pályázó által adott nettó vállalási áraitól 20%-ot meghaladó mértékű eltérése miatt kizárásra került. Az eljárás nyertese a Hírös-Ép Kft. lett 602 234,8 E Ft-os árával.
Kérelmező 2002. október 10-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyet 2002. október 17-én kiegészített. Ezekben sérelmezi:
- Ajánlatkérő az eredményhirdetésről jegyzőkönyvet nem készített, az Összegzést nem küldte meg a Kbt.-ben előírt határidőben, mivel legalább fax útján az eredményhirdetés napján meg kellett volna azt küldeni.
- Az Összegzésben nem részletezte kérelmező ajánlata érvénytelenné nyilvánításának indokait, az Összegzést nem megfelelően töltötte ki.
- Az érvénytelenné és alkalmatlanná nyilvánított ajánlatokat is érdemben elbírálta, holott azok az elbírálásban már nem vehetnek részt.
- Kérelmező álláspontja szerint azonban a nyertes ajánlata is érvénytelen, mivel az ugyan 10-10 év jótállási időt tartalmaz, de a vállalt jólteljesítési garancia mértéke csak az 5. évig tart, így nem felel meg a dokumentáció 16. b) pont 4. bekezdésében foglaltaknak.
- Kérelmező álláspontja szerint, ha nem nyilvánították volna érvénytelenné az ajánlatát, ő tette volna a legkedvezőbb ajánlatot.
- A tárgyaláson ismertetett ajánlatkérői döntést megalapozó érvénytelenségi okok tekintetében előadta, hogy a hiányolt OEP-igazolásra nem tud nyilatkozni, a hatósági igazolásokat a részvételi szakaszban kellett csatolni, az ajánlatban nyilatkozat van arra nézve, hogy változás nem állt be az igazolások körében a részvételi szakaszt követően.
A Kbt. 46. § (8) bekezdése szerinti igazolás hiánya nem releváns, hiszen kérelmező nem külföldi cég, és ezen kötelezettség a külföldi székhelyű cégekre vonatkozik. Az oldalszámozás kifogásolásával kapcsolatban előadta, hogy ajánlatnak azt tekintik, amelyen valamilyen információ van, így az üres oldalak álláspontja szerint nem minősülnek ajánlatnak, így járt el az ajánlata elkészítésénél. A kérelmező az ismertetett érvénytelenségi okok alapján is jogsértőnek tartja ajánlatkérő döntését az érvénytelenné minősítés körében.
A kérelmező a tárgyaláson visszavonta a bontási jegyzőkönyv megküldésére vonatkozó, valamint a fedezet rendelkezésre állására vonatkozó kérelmeit.
Kéri a jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, ajánlatkérő költségekben történő marasztalását, ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében előadja, hogy az összegzést határidőben postára adta, ezt igazolják a csatolt feladóvevények.
Kérelmező ajánlata - csak azért, mert ő adta a legalacsonyabb árajánlatot - még nem a legkedvezőbb ajánlat, a döntése alapját a nyertes ajánlattevőn kívül a többi ajánlattevő érvénytelensége alapozza meg, az ajánlatok értékelését a csak saját maga és a pályázók egyébkénti tájékoztatása miatt végezte el, azonban ennek nincs hatása a döntésre, mivel az nem az értékelésen alapult, hanem, hogy csak a nyertes pályázat marad a többi érvénytelensége miatt.
Ajánlatkérő tájékoztatja a Döntőbizottságot, hogy a szerződést a nyertessel megkötötték 2002. október 14. napján.
Kéri a kérelem elutasítását, kérelmező költségekben történő marasztalását.
Egyéb érdekeltként a ZÁÉV Rt. küldte meg a Döntőbizottságnak az ajánlatkérőhöz intézett levelét, melyben előrevetíti jogorvoslati kérelem benyújtását. A Hírös-Ép Kft. (nyertes) észrevételében előadja, hogy szabályos volt az eljárás. Az általa tett ajánlat határidők, felelősségvállalás és finanszírozás tekintetében olyan előnyöket biztosít ajánlatkérő számára, hogy összességében a legelőnyösebb volt.
A jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson a Középületépítő Rt. egyéb érdekelt csatolta észrevételeit, amelyben kérelmezővel egyezően előadja, hogy ajánlatkérő az összegzést nem az előírt 5 napos határidőben küldte meg részére. Érthetetlennek tartja, hogy ajánlatkérő az összegzésben ismerteti az ajánlatok értékelését, ezt követően azonban megállapítja, hogy valamennyi ajánlat a nyertesen kívül érvénytelen. Az ajánlatkérő azonban nem ismerteti konkrétan az érvénytelenséget eredményező okokat. Az összegzésben szereplő értékelést is vitatottnak tartja.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme részben alapos az alábbiak szerint:
A Kbt. 61. § (1) bekezdése az összegzés megküldésére is öt munkanapos határidőt ír elő az eredményhirdetéstől számítottan az ajánlatkérő számára.
Az ajánlatkérő által rendelkezése bocsátott iratok alapján megállapítható volt, hogy ajánlatkérő a 2002. október 4. napján megtartott nyilvános eredményhirdetést követő 5. munkanapon, 2002. október 11. napján postai úton megküldte ajánlattevők részére, és ezzel eleget tett a törvényben előírt kötelezettségének az összegzés megküldésére vonatkozóan. A Kbt. hivatkozott rendelkezése nem teszi ajánlattevő kötelezettségévé az összegzés megküldésének, továbbításának kötelező formáját, így nem állapítható meg jogsértés elkövetése pusztán azért, mert az összegzés nem került fax útján is megküldésre kérelmező részére az eredményhirdetés napján még akkor sem, ha ezen ajánlatkérői eljárás alkalmazása ajánlattevők részéről érthető és méltányolható igény is.
Tekintettel arra a tényre, hogy ajánlatkérő kérelmező által sérelmesnek tartott döntését az képezte, hogy a nyertesen kívül valamennyi ajánlattevő ajánlata érvénytelen volt, ezért az egyetlen - ajánlatkérő döntése alapján - érvényes ajánlatot tevő került nyertesnek kihirdetésre, így ajánlatkérő által közölt és az összegzésben megjelenített értékelése, pontozása nem bír relevanciával ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének felülvizsgálata során.
A közbeszerzési eljárásban a Kbt. 55. § (6) bekezdésében meghatározott értékelési metódus alkalmazásának értelme csak egynél több érvényes ajánlat beérkezése esetén van, összehasonlítani fogalmilag a közbeszerzési eljárásban csak több érvényes ajánlatot lehet.
Helytálló kérelmező előadása, mely szerint értelmetlen az ajánlatkérő összegzésében közölt értékelés megadása akkor, ha valamennyi nyertesen kívüli ajánlat érvénytelen, azonban ajánlatkérő ezen magatartásával jogsértést nem valósított meg, mivel az nem képezte döntésének alapját, azt a döntésének meghozatalához nem használta fel, ezért a Döntőbizottság e körben jogsértés megállapítását nem találta megalapozottnak.
Ezt követően a Döntőbizottság megvizsgálta, hogy ajánlatkérő jogszerű döntést hozott-e a kérelmező kizárása körében:
Ajánlatkérő érvénytelenséget megállapító indokai a jogorvoslati eljárás során csatolt belső értékelési anyagokból váltak megismerhetővé mind a kérelmező, mind a Döntőbizottság számára.
Ezen iratok alapján a kérelmező ajánlata három ok miatt került érvénytelenné nyilvánításra. Az érvénytelenségi okok az ajánlatkérő által csatolt "táblázatból a tartalmi és formai hibákról" iratban közöltek szerint kérelmező vonatkozásában: "A pályázó oldalszámozás helyett lapszámozással látta el a pályázatot. Hiányzik a pályázati kiírás szerinti a Kbt. 46. § (8) bekezdés szerinti igazolás/nyilatkozat. A 30 napos érvényű OEP-igazolás nincs pótolva."
Az érvénytelenségi okokhoz, azok megjelölésén túl további indoklást ajánlatkérő nem fűzött, azt a jogorvoslati eljárásban sem terjesztette elő, sem írásban, sem szóban.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló ajánlati szakasz iratai és a csatolt ajánlatok vizsgálata után az alábbiakat állapította meg:
A Kbt. 46. § (8) bekezdése a kizárólag külföldi székhellyel rendelkező ajánlattevőknek vagy alvállalkozók esetében tartalmaz kötelezettségeket, ajánlatkérő a dokumentációban a fent hivatkozott szakaszt megjelölte mint pénzügyi-műszaki alkalmasság igazolására kért adatot. A kérelmező mint belföldi székhelyű ajánlattevő a törvény és egyben ajánlatkérő által meghatározott köztartozásokra vonatkozó nyilatkozatait csatolta, a Kbt. 46. § (8) bekezdésénél jelezte, hogy az tárgytalan rá nézve.
A Döntőbizottság álláspontja szerint kérelmező szempontjából értelmezhetetlen hiányként megállapítani a Kbt. 46. § (8) bekezdésben előírtak elmulasztását, hiszen mint belföldi székhelyű cég rá nézve a Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pontja az irányadó. Kérelmezőt sem a Kbt., sem az ajánlattevő előírása szerint nem terhelte a Kbt. 46. § (8) bekezdésében írt kötelezettségek. A fentiek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint nem képezhetett kérelmező vonatkozásában releváns érvénytelenségi okot a kizárólag külföldi ajánlattevőre előírt kötelezettség nemteljesítése.
A következő érvénytelenségi ok az OEP-igazolás pótlásának elmulasztása. E körben a Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok alapján az alábbiak tényeket állapította meg:
Ajánlatkérő a dokumentáció 11. a) pontjában nyilatkozatot kért a Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pontja tekintetében. A Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pontja szerint az eljárásban nem vehet részt olyan ajánlattevő, illetve alvállalkozó, akinek egy évnél régebben lejárt vám-, társadalombiztosításijárulék-, vagy a központi adóhatóság által nyilvántartott adófizetési kötelezettségének, továbbá elkülönített állami pénzalappal szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve ha a hitelező az adósság későbbi időpontban történő megfizetéséhez írásban hozzájárult. A fentiek tekintetében a Kbt. 46. § (4)-(5) bekezdései alapján nyilatkozni kell, illetve csatolni kell a hatósági igazolásokat a köztartozásokról.
A kérelmező ajánlatában a köztartozások vonatkozásában csatolta nyilatkozatát a dokumentációban előírtnak megfelelően. A Döntőbizottság a rendelkezésre bocsátott iratokból az ajánlati felhívásban, ajánlati dokumentációban nem talált olyan ajánlatkérői előírást, amely bármilyen okból, bármilyen összefüggésben OEP-igazolást csatolását követelte volna meg, ilyen kötelezettségek ajánlatkérő által a dokumentációban hivatkozott rendelkezések sem tartalmaznak, sőt a Kbt. rendelkezései sem követelnek meg, így ajánlatkérő alappal nem jelölheti meg az ajánlat érvénytelenségét alátámasztó, azt megalapozó indokként olyan vélt hiányosságot, amely előírására előre nem került sor. A benyújtott ajánlatok közül kizárólag a nyertes ajánlatában lelhető fel OEP-igazolás, ez önmagában azonban nem szolgálhat elegendő alappal más ajánlat érvénytelenítésre.
Az utolsó érvénytelenséget megalapozó indok az előírt oldalszámozás elmulasztása volt.
Ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció 16. pontjában az oldalak 1-től kezdődően egymást követő sorszámmal történő ellátását írta elő.
A kérelmező ajánlatában csak a lapos számozására került sor, az ajánlat üresen maradt oldalai számozására nem. Tekintettel arra, hogy ajánlatkérő az oldalak egymást követő számozását írta elő, a kérelmező lapszámozása nem tekinthető akként, hogy ezzel teljesítette ajánlatkérő elvárását, így ezen hiányosságra ajánlatkérő alappal hivatkozhatott.
A Kbt. 43. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján akkor érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53. § (2) Az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve, akit az eljárásból kizártak.
A fentiekből következően ajánlatkérő által megjelölt három okból egy, nevezetesen az oldalak sorszámozása kötelezettségének megszegése megalapozza ajánlatkérő jogszerű döntését a kérelmező ajánlatának érvénytelensége vonatkozásában, ugyanis a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen az az ajánlat, amely nem felel meg az ajánlati felhívás, illetőleg a dokumentációban foglalt feltételeknek.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjának alkalmazását az ajánlattal kapcsolatban felmerült egyetlen - az ajánlati felhívástól, illetve a dokumentációtól - való nem megengedett eltérés is megalapozza ajánlatkérő részére.
A fent kifejtett indokok alapján tehát alaptalan kérelmező azon kérelmi eleme, amely ajánlata érvénytelenségének jogszerűtlenségére vonatkozott.
Ezt követően a Döntőbizottság megvizsgálta erre irányuló konkrét kérelmi elemre tekintettel a nyertes ajánlat érvényessége körében hozott ajánlatkérői döntés jogszerűségét.
Ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció 16. b) pontjában az alábbi előírást tette:
"A pályázó cégeknek a pályázat benyújtásával egyidejűleg az általuk tett ajánlati összeg nettó 10%-ára szavatossági bankgarancia kiadására vonatkozó banki szándéknyilatkozattal kell rendelkezniük a megajánlott jótállási időre vonatkozóan."
A nyertes ajánlattevő ajánlatának 6. oldalán az elvégzett építészeti munkákért egyaránt 10 éves jótállási kötelezettséget vállalt, a hőszigetelésekre további 5 évet.
A nyertes a jótállási kötelezettségei biztosítására a munkák teljes körű befejezésétől számított kétéves időtartamra jóteljesítési bankgaranciát ad a megrendelőnek a nettó vállalási ár 20%-áról. További 3 évre a nettó vállalkozási díj 5%-áról ad bankgaranciát.
A nyertes által csatolt szándéknyilatkozat csak azt rögzíti, hogy az ajánlati összeg nettó 10%-ára szavatossági bankgaranciát fog nyújtani ajánlattevő részére, annak időtartamáról azonban nem szól. Az ajánlatban csatolt szerződéstervezet is kizárólag a jótállási kötelezettségek biztosítására összesen 5 éves időtartamra tesz - ajánlattevői nyilatkozattal egyezően - vállalást a vállalási ár 20%-ra két évig, további 3 évre pedig 5%-ot. A eljárás lezárásaként megkötött szerződés sem tartalmaz a jótállási kötelezettségek teljesítésére a jóteljesítési bankgarancián túli vállalásokat.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a nyertes ajánlatában kizárólag az ajánlat 6. oldalán található a jótállási kötelezettségeinek biztosítására tett jóteljesítési bankgarancia körében tett vállalása értékelhető, értelmezhető - eltérő más, kifejezett nyilatkozat hiányában -, azonban az nem elégíti ki az ajánlatkérő dokumentációban tett előírását a vállalása nem fedi le a vállalt 10 éves jótállási időtartamot. Ezen túl még a csatolt szándéknyilatkozat sincs összhangban a nyertes által tett nyilatkozatokkal.
A Kbt. 26. § (2) bekezdés második fordulata értelmében az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése értelmében ajánlattevőknek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevők kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatásra.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján akkor érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53. § (2) Az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak.
Ajánlatkérőnek tehát a nyertes ajánlatát a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára hivatkozással, miután az nem felelt meg a felhívás, illetőleg a dokumentációban előírt feltételnek a jótállási időre vállalt bankgarancia tekintetében érvénytelennek kellett volna nyilvánítani és az eljárás további szakaszából kizárni.
Érvénytelen ajánlat alapján az érvénytelen ajánlatot tevő pályázót nem lehet jogszerűen a közbeszerzési eljárás nyertesének kihirdetni, így ajánlatkérő eljárást lezáró döntése sérti a Kbt. 59. § (1) bekezdést, azáltal, hogy érvénytelen ajánlatot tevő került nyertesnek kihirdetésre és vele került sor a szerződés megkötésére is.
Tekintettel arra, hogy a Döntőbizottság a kérelmező és a nyertes ajánlatának érvénytelenségét állapította meg, utalva a fent már előadottakra, mely szerint összehasonlításra csak az érvényes ajánlatok szolgálhatnak a közbeszerzési eljárásban, nem volt relevanciája a tényállás feltárása szempontjából a legkedvezőbb ajánlat vizsgálatának és megállapításának.
Végezetül a Döntőbizottság megvizsgálta, hogy ajánlatkérő a Kbt. rendelkezéseinek betartása mellett készítette-e el az összegzést az eljárás eredményéről.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegzést készíteni az ajánlatokról, az abban foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
Az 5. számú melléklet alapján ajánlatkérőnek az érvénytelen ajánlatot tevő, a kizárt és az alkalmatlan ajánlattevők megjelölés mellett az érvénytelenség, kizárás vagy alkalmatlanság indokait is meg kell adnia. A jelen közbeszerzési eljárásban ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének jogalapját és a nyertes kihirdetését a valamennyi - a nyertes ajánlatának kivételével - ajánlat érvénytelensége és az egyetlen érvényes ajánlat elfogadása képezte. Ajánlatkérő ugyan az összegzésében részletesen ismertette a döntésére kihatással nem lévő ponttáblázatot, azonban az érvénytelennek minősített ajánlatot tevők megnevezésén kívül a döntést megalapozó indokokat nem adta elő az egyes ajánlattevők esetében, a kérelmező azokat csak a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson ismerhette meg, ezzel ajánlatkérő megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdését.
Az összegzés tartalmának jogszérű összeállításának kötelezettsége szorosan kapcsolódik a Kbt. 24. §-ában megfogalmazott alapelvekhez, különösen a nyilvánosság alapelvéhez. Ajánlattevők tájékoztatása ajánlatkérő döntéseiről a nyilvánosság elvén túl azt is hivatott elősegíteni, hogy ajánlattevők élhessenek azon jogukkal, hogy ajánlatkérő döntései ellen jogsértésre hivatkozással eljárást kezdeményezzenek, ezért a Kbt. 61. § (1) bekezdésében megfogalmazott kötelezettség ajánlatkérő részéről történő megszegése jelentős érdeksérelmet jelenthet az eljárásban részt vevők számára.
A Döntőbizottság a jogszabályban meghatározott tényállás felderítési kötelezettségének teljes mértékben eleget tett, a rendelkezésére álló iratokból megalapozott és helyes jogi következtetéssel hozta meg a döntését. Az eljárás során a Döntőbizottság ajánlatkérő részére biztosította a közreműködés jogát, azonban ajánlatkérő a többszöri írásbeli felhívás ellenére sem terjesztette elő bizonyítékait döntése helyességének alátámasztására, nem élt a nyilvános tárgyaláson való részvéte lehetőségével, sem az iratbetekintési jogával.
Tekintettel a fent leírtakra a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján megállapította a rendelkező részben meghatározott jogsértés megtörténtét és az f) pont alapján bírságot alkalmazott.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő esemény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Magyar Köztársaság 2001-2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. tv. 59. § (2) bekezdésben meghatározott legkisebb összeg 1 000 000 Ft.
A Döntőbizottság a bírság összegének megállapításakor a Kbt. 88. § (5) bekezdésben foglaltakat vette figyelembe, e körben arra volt tekintettel, hogy ajánlatkérő általa elkövetett jogsértések eredményeként nem az eljárás nyertesével került sor szerződéskötésre, amely jogsérelem a Döntőbizottság álláspontja szerint az egyik legsúlyosabbként értékelhető (itt nem tekinthetett el a Döntőbizottság attól, hogy a jogsértés már nem volt reparálható a szerződés megkötésére tekintettel). A fentieken túl a közbeszerzés értékét (a szerződés nettó összegre) vette figyelembe, amely: 602 234 800 Ft, így a kiszabott bírság a szerződéses érték 2%-át sem éri el.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. november 19.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
