KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (10666)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.638/13/2002.
Tárgy: a Bosch Rexroth Kft. jogorvoslati kérelme Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Bosch Rexroth Hajtás- és Vezérléstechnika Kft. (1149 Budapest, Angol u. 34., képviseli: dr. Mikófalvi Bertalan ügyvéd, 1196 Budapest, Báthory u. 110/A., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata (6720 Szeged, Széchenyi tér 11., megbízásából és képviseletében eljár: Foyer Kft., 5000 Szolnok, Ács út 5/1., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Szegedi Nemzeti Színház és Szabadtéri Játékok Kamaraszínház bővítéses rekonstrukció, színpadgépészeti rendszerek kiépítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel az 52. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérő kérelmező ajánlatának érvénytelenné nyilvánító döntését és az azt követően hozott valamennyi döntését megsemmisíti. Kötelezi továbbá ajánlatkérőt 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírság megfizetésére.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstár (MÁK) 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2002. augusztus 22-én megjelent 34. számában tett közzé ajánlati felhívást nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
Az ajánlati felhívás 11. pontja tartalmazta az ajánlattevőktől a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságuk igazolására kért adatokat és tényeket, valamint az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjait.
Az ajánlati felhívás 11. a) pontjában ajánlatkérő előírta, hogy a Kbt. 44. § (1) bekezdés a) pontja alapján az ajánlattevő az összes számlavezető pénzintézetétől származó, a benyújtást megelőző 30 napnál nem régebbi nyilatkozatát kell csatolni az alábbi tartalommal:
- mióta vezeti az ajánlattevő bankszámláját,
- milyen az ajánlattevő pénzügyi helyzete, hitel- és fizetőképessége,
- az ajánlattevő számláján az utóbbi 2 évben sorban állás volt-e.
Az ajánlati felhívás 13. a) pontja szerint az ajánlatok elbírálásának szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás.
Ajánlatkérő a 16. pontban az egyéb információk között az ajánlattal szembeni további elvárásait fogalmazta meg. A 16. j) pontban többek között előírta, hogy az ajánlattevőnek ajánlatához csatolnia kell a számlavezető pénzintézeteiről egy nyilatkozatot, a számlavezető pénzintézetek megnevezésével. A 16. k) pontban továbbá ajánlatkérő előírta, hogy: "az ajánlattevőnek ajánlatához csatolnia kell a 30 napnál nem régebbi cégkivonatot, a folyamatban levő változás bejelentése esetén annak cégbírósági érkeztetőbélyegzővel ellátott példányát, egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói igazolványt (engedélyt), továbbá aláírási címpéldányát. Érvénytelen az ajánlat, ha nem rendelkezik a teljesítéshez szükséges tevékenységgel."
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amelynek részei voltak az ajánlat kötelező tartalma és ezekkel kapcsolatos kikötések, az ajánlati blanketta, az ajánlati biztosíték átutalásának igazolása, a pénzügyi és műszaki alkalmasságot igazoló iratok, a vállalkozási szerződéstervezet, az ajánlati költségvetés.
Az ajánlati dokumentáció része volt továbbá a tendertervek, valamint az anyagkiírás.
Ajánlatkérő 2002. szeptember 11-én konzultációt is tartott, melyről jegyzőkönyvet készített.
Az ajánlattételi határidő 2002. október 2-án volt. Az ajánlattételi határidőig két ajánlattevő, a Színháztechnika Kft. és kérelmező nyújtotta be ajánlatát. Ajánlatkérő a bontási eljárást követően az ajánlatok érvényessége szempontjából történő vizsgálatát megkezdte és 2002. október 4-én levélben rögzítette, hogy a Színháztechnika Kft. ajánlata hiánymentes, a kérelmező ajánlatából
- hiányzik az alvállalkozó nyilatkozata bankszámlái számáról, a hiány pótolható,
- hiányzik a cégbejegyzés módosítását célzó változás bejelentése, a hiány pótolható,
- hiányzik az alvállalkozónak a Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozata, a hiány pótolható.
A hiánypótlási határidőt 2002. október 11. 14.00 órájában jelölte meg ajánlatkérő. Kérelmező a hiánypótlási felhívásnak eleget tett. Hivatkozott arra, hogy a pályázathoz csatolt cégkivonaton szereplő azon megjegyzés, hogy "folyamatban levő cégeljárás van," nem érdemi változást jelent, hanem a könyvvizsgálói megbízatásának meghosszabbítására vonatkozott. Csatolta e körben a 2002. július 25-i alapító határozatot, illetőleg a cégbírósághoz benyújtott beadványt. Ennek alapján született meg a cégbíróság 2002. október 7-én hozott végzése, amely július 25-re visszamenő hatállyal vette nyilvántartásba a már eddig is bejegyzett könyvvizsgáló megbízatását. Kérelmező hivatkozott arra is, hogy a folyamatban lévő eljárásra utalás olyan alakiság, amelyet a bíróság hivatkozott végzése visszamenőleges hatállyal feloldott és az ajánlathoz csatolt cégkivonat minden adata hatályosnak minősül. Kérelmező csatolta továbbá az alvállalkozó nyilatkozatát a Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pontja vonatkozásában, illetőleg csatolta az alvállalkozó azon nyilatkozatát, hogy mely pénzintézetnél vezet bankszámlát.
Ajánlatkérő ezt követően 2002. október 15-én közbenső döntést hozott, melynek értelmében megállapította, hogy a kérelmező ajánlata érvénytelennek minősül a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján, mert ajánlatából hiányzik a cégbejegyzés módosítását célzó változás bejelentése, valamint a 10%-ot meghaladó alvállalkozójának a bankszámlái számára vonatkozó nyilatkozata, melyek hiánya nem pótolható hiány. Ezt követően ajánlatkérő 2002. október 16-án eredményt hirdetett, az eredményhirdetés alapján a nyertes ajánlattevő a Színháztechnika Kft. lett.
Kérelmező 2002. október 17-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet ajánlatkérő ajánlata érvénytelenné nyilvánító döntése ellen. Kérelmében kérte a jogsértés megállapítását, a jogsértő döntés megsemmisítését, ideiglenes intézkedés alkalmazását, illetőleg a jogsértő kötelezését a felmerült költségek viselésére. Indokként előadta, hogy ajánlatkérő ajánlatát a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelennek minősítette, melynek oka a cégbejegyzés módosítását célzó változásbejelentés csatolásának elmulasztása, illetőleg az alvállalkozónak a bankszámlái számára vonatkozó nyilatkozat becsatolásának elmulasztása. Az ajánlatkérői döntés - álláspontja szerint - jogsértő, mert változásbejelentést a cégbírósághoz nem jelentettek be, ennek alapján nem volt szükséges ilyen irat csatolása. Kérelmező e körben hivatkozott a 8/1998. (V. 23.) IM rendelet 9. § (1) bekezdésére, mely szerint az egyes cégadatok változásának bejelentésére a rendelet 4. § (2) bekezdésében meghatározott kiegészítő lap szolgál. A cégjogi eljárásban elkülönülnek a cégbejegyzési (változásbejegyzési), tehát formanyomtatványhoz kötött kérelmek, illetve az egyéb cégügyek [IM rendelet 15. § (1) bekezdése]. A rendelet 2. § (2) bekezdése szerint olyan bejelentés, illetve kérelem esetén, amely nem a cég alapítására, vagy a cégjegyzékbe bejegyzett adat, jog, vagy tény változására vonatkozik, a beadványt a Pp. szabályainak megfelelő módon kell elkészíteni. Esetükben a cégnél lévő könyvvizsgáló megbízatásának meghosszabbítására került sor, ennek a bejelentése pedig nem az ún. változásbejegyzési formanyomtatványon történt. Kérelmező nem vitatta, hogy az ajánlathoz becsatolt cégkivonaton el nem bírált módosítás van folyamatban, megjegyzés szerepelt, azonban - mivel ilyen nem volt - ezt nem kellett az ajánlathoz csatolniuk. Az alvállalkozó nyilatkozatának hiányával kapcsolatosan kérelmező előadta, hogy az ajánlati felhívás 16. j) pontja az alvállalkozó vonatkozásában nem követelte meg az alvállalkozó bankszámlái számáról történő információadást, tehát ennek alapjá
n sem volt jogszerű az ajánlatkérői döntés. Kérelmező hivatkozott továbbá arra, hogy ajánlatkérő hiánypótlásra biztosított lehetőséget és a hiánypótlás keretében a hiányzó iratokat maradéktalanul becsatolta, ennek alapján is ajánlatkérő észlelhette, hogy változásbejegyzés az esetükben nem történt.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását. Indoklásként hivatkozott arra, hogy a cégbejegyzéssel kapcsolatos hiánypótlás nem lehetséges tekintettel arra, hogy a Kbt. a 44. és 46. §-ok körében teszi lehetővé a hiánypótlás biztosítását. Ezzel szemben a cégkivonattal kapcsolatos előírások az egyéb információk körébe tartoztak, tehát ez hiánypótlás körében nem pótolható. Ajánlatkérő nem vitatta egyebekben, hogy az alvállalkozó bankszámlájával kapcsolatos nyilatkozat hiányára alapított érvénytelenné nyilvánítás nem volt jogszerű, hiszen ilyen előírást az ajánlati felhívás nem tartalmazott. Ajánlatkérő érdemi észrevételében kifejtette továbbá, hogy a kérelmező ajánlatához becsatolt cégkivonaton szerepelt az a megjegyzés, hogy el nem bírált módosítás van folyamatban, ebből pedig nem volt információja arra nézve, hogy a módosítás mit takar. Ennek alapján döntött az ajánlat érvénytelenné nyilvánításáról.
Egyéb érdekelt a Színháztechnika Kft. érdemi észrevételében kifejtette, hogy - álláspontja szerint - az ajánlatkérő döntése jogszerű volt. A kérelmező cégkivonatán az "el nem bírált módosítás van folyamatban" megjegyzés szerepelt, ez pedig egyértelműen azt jelenti, hogy az illető céggel kapcsolatban változás bejelentés van folyamatban. Tekintettel arra, hogy ilyen esetben a cégkivonat nem ad pontos tájékoztatást a változásbejelentés okáról és a cég státuszáról sem, jogosan kérte az ajánlatkérő a változás bejelentésre vonatkozó dokumentumot. Ennek alapján pedig a kérelmező ajánlata nem felelt meg az ajánlati felhívásban foglaltaknak.
A Döntőbizottság a D.638/3/2002. sz. határozatában 2002. október 22-én az eljárást lezáró szerződés megkötésének megtiltásáról határozott.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozott.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Az ajánlati felhívás - a fentiekben hivatkozott - 16. k) pontja az alábbi előírást tartalmazta:
"az ajánlattevőnek ajánlatához csatolnia kell a 30 napnál nem régebbi cégkivonatot, a folyamatban levő változás bejelentése esetén annak cégbírósági érkeztetőbélyegzővel ellátott példányát, egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói igazolványt (engedélyt), továbbá aláírási címpéldányát. Érvénytelen az ajánlat, ha nem rendelkezik a teljesítéshez szükséges tevékenységgel."
Az érvénytelenség jogkövetkezménye abban az esetben alkalmazható, ha az ajánlat nem felel meg az ajánlati felhívásban foglalt előírásnak.
A Döntőbizottság ennek alapján azt vizsgálta, hogy a kérelmező terhére rótt változásbejelentési irat csatolásának az elmulasztása alapul szolgálhatott-e ajánlatának a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára alapított érvénytelenné nyilvánítására, vagy a kérelmező ajánlata anélkül is érvényes volt-e.
Az ajánlatkérő által kért cégkivonat célja, hogy ajánlatkérő megalapozott céginformáció birtokába kerüljön, de természetesen a vonatkozó jogszabályi előírások figyelembevételével.
A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági eljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (továbbiakban: Ctv.) 12. § (1) bekezdése szerint a cégre vonatkozó - e törvényben meghatározott - adatok nyilvántartása a cégjegyzékben történik. A Ctv. a továbbiakban taxatíve felsorolással meghatározza azokat az adatokat, amelyeket a cégjegyzéknek valamennyi cég esetén tartalmaznia kell, továbbá azokat az adatokat, amelyeket szükség esetén kell tartalmaznia. Ez utóbbi körben szerepel a könyvvizsgáló neve és székhelye. A fenti előírásból következik, hogy a könyvvizsgáló megbízatásának időtartama a cégjegyzékben nem kerül feltüntetésre, így cégadatnak sem minősül. Ezzel összefüggésben rendelkezik a kérelmező által hivatkozott 8/1998. (V. 23.) IM sz. rendelet, melynek 1. § (1) bekezdése értelmében a cégbejegyzésre irányuló kérelmet a Ctv. 22. § (3) bekezdésének értelmében - írógéppel vagy számítógéppel kitöltött - nyomtatványon kell előterjeszteni.
A 9. § (1) bekezdése szerint pedig az egyes cégadatok változásának bejelentésére a 4. § (2) bekezdésben meghatározott kiegészítő lap szolgál.
A 2. § (2) bekezdése alapján a cégbírósághoz intézett olyan bejelentés, illetve kérelem esetén, amely nem a cég alapítására vagy a cégjegyzékbe bejegyzett adat, jog vagy tény (a továbbiakban együtt: adat) változására vonatkozik (pl. törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése), a beadványt a Polgári Perrendtartás szabályainak megfelelő módon kell elkészíteni.
Jelen esetben egyértelműen megállapítható, hogy a kérelmező esetében nem változás bejelentésére, nem a cégjegyzékbe bejegyzett adat, jog vagy tény módosítására került sor, hanem a már korábban bejegyzett könyvvizsgáló megbízatásának újabb egy évre történő meghosszabbítása.
A cégadatokban változás nem történt, ennek alapján pedig a kérelmező részéről elegendő az ajánlatához cégkivonata csatolása, szükségtelen a változásbejelentési okirata, ugyanis az ajánlata megfelelt az ajánlati felhívás 16. k) pontjában foglalt előírásnak. Az ajánlatkérő által támasztott követelményeknek való megfelelés esetén pedig nem alkalmazható az érvénytelenség jogkövetkezménye.
Ennek alapján ajánlatkérő megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel a Kbt. 52. § (1) bekezdését, amikor jogsértő módon döntött az ajánlat érvénytelenné nyilvánításáról.
A Döntőbizottság az eljárása során észlelte, hogy történt e körben egy törvénysértő hiánypótlás elrendelése.
A Kbt. 43. § (4) bekezdésének előírása szerint az ajánlatkérő egy ízben, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, legfeljebb tíznapos határidőt biztosíthat a 44. és 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, formai hiányosságának pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására, így különösen a nem megfelelő aláírással vagy példányszámban benyújtott ajánlat esetén.
A Döntőbizottság töretlen gyakorlata, hogy hiánypótlás csak a Kbt. 44. § és 46. körében megengedett, ennek alapján cégiratok utólagos csatolásának hiánypótlás keretében nincs helye. Ajánlatkérő tehát utólagosan helyesen foglalt állást a tekintetben, hogy hiánypótlás keretében cégiratok csatolása nem lehetséges.
Jelen esetben a hiánypótlásnak, illetve annak elrendelésének nincs relevanciája arra tekintettel, hogy a kérelmező által benyújtott ajánlat e körben nem szenvedett hiányokban. Így ajánlatkérőnek hiánypótlás hiányában is érvényesnek kellett volna elfogadnia a kérelmező ajánlatát.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította, a c) pont alapján döntött az ajánlatkérő jogsértő és azt követő döntéseinek a megsemmisítéséről, az f) pont alapján határozott a bírság kiszabásáról és a h) pont alapján határozott a költségek viseléséről.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint: "A bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg."
A bírság minimális mértékét a költségvetési törvény 2002-ben 1 000 000 Ft-ban állapította meg.
A Döntőbizottság a bírság mértékének kiszabásánál figyelemmel volt a beszerzés értékére, illetve arra a körülményre, hogy a jogsértő döntések megsemmisítésével mód nyílt a jogsértés reparálhatóságára. A Döntőbizottság személlyel szemben bírság kiszabását mellőzte figyelemmel arra, hogy több jogsértő döntés is született, melynek eredményeként hozott végső döntéshez egyetlen személy felelőssége nem kapcsolható.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. november 25.
Dr. Engler Magdolna s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Nagy Gizella s. k.,
közbeszerzési biztos
