KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (10670)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.647/10/2002.
Tárgy: az EUROUT Kft. jogorvoslati kérelme Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Az EUROUT Kft. (1143 Budapest, Zászlós u. 18., képviseli: dr. Fábry György ügyvéd, 1036 Budapest, Kolosy tér 5-6., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (4024 Debrecen, Piac u. 20., a továbbiakban: ajánlatkérő) "az Európai Unió PHARE-programja és Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata társfinanszírozásában megvalósuló Debrecen, Monostorpályi út korszerűsítési munkáinál a műszaki előkészítés és lebonyolítás (projektmenedzser) tevékenységének ellátása a részvételi dokumentáció műszaki tartalma szerint" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő részvételi felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 36. számában tárgyalásos gyorsított eljárás megindítására, 6866/2002 szám alatt a fenti tárgyban.
Az eljárásfajta alkalmazását azzal indokolta, hogy a nyílt eljárás eredménytelen volt és a beszerzés tárgyára vonatkozó feltételek változatlanok. A kivitelezés egy része nemzetközi tender alapján valósul meg, és a nemzetközi tender indításának az időpontja indokolja a gyorsított eljárás alkalmazását. Ajánlatkérő a részvételi felhívás 9. d) pontjában meghatározta a bírálati részszempontokat és a pontszámítás módszerét az alábbiak szerint:
részszempontok súlyszámok
- ajánlati ár 10
- végszámla összegének aránya az előzőleg benyújtott részszámlák összegéhez viszonyítva 2
Adható pontszám: 0-10.
A részszempontonként legkedvezőbb ajánlat a legmagasabb pontot kapja, az azt követő ajánlatok arányosságon alapuló számítással megállapított pontszámot kapnak.
Ajánlatkérő részvételi dokumentációt is készített, melynek megvásárlása a felhívás 13. pontjában közöltek szerint az érvényes részvétel feltétele. A részvételi dokumentáció is tartalmazta a részvételi felhívást, azonban itt a felhívás 9. c) pontjában az szerepelt, hogy az adható pontszám részszempontonként 1-10.
Az eredménnyel zárult részvételi szakasz után, 2002. szeptember 26-án ajánlatkérő ajánlattételre hívta fel kérelmezőn kívül az ENCON Kft.-t, az UTIBER Kft.-t, az OVIBER Kft.-t és a FŐBER Rt.-t. Az ajánlati felhívás szerint az ajánlattételi határidő 2002. október 3., a tárgyalás lefolytatásának menete: ajánlatkérő egy tárgyalást kíván tartani, a tárgyalás szóbeli formában zajlik, ajánlatkérő az ajánlattevőkkel külön-külön, a beadás sorrendjében tárgyal, a tárgyalás alapja az ajánlatban szereplő ajánlati ár és a pénzügyi ütemezésre vonatkozó elképzelés, a bontásról és a tárgyalásról jegyzőkönyv készül, melyet ajánlatkérő minden ajánlattevő részére megküld. Az eredményhirdetés időpontja 2002. október 14.
Ajánlatkérő nevében 2002. október 9-én a Tulajdonosi Bizottság külön-külön tárgyalt az ajánlattevőkkel. A tárgyalásokról jegyzőkönyv készült. A jegyzőkönyvet Lánghy László vezető főtanácsos és dr. Patai Lajos közbeszerzési osztályvezető írták alá. A jegyzőkönyv szerint ajánlatkérő felhívta ajánlattevők figyelmét, hogy lehetőség van az ajánlat módosítására, de az esetleges módosítás véglegesnek tekintendő, mivel ajánlatkérő csak egy tárgyalást kíván tartani. Ajánlattevők kérelmező kivételével az írásban beadott ajánlataikat módosították. A tárgyalás napján 2002. október 9-én a bizottság értékelte a módosított ajánlatokat, és a polgármester meghozta a döntést. 2002. október 14-én az OVIBER Kft. írásban újabb ajánlatmódosítást nyújtott be. 2002. október 14-én ajánlatkérő kihirdette az eredményt: az eljárás nyertese az UTIBER Kft. lett 103,8 ponttal, a második legkedvezőbb ajánlatot tevő a kérelmező 102,0 ponttal. Az eredményhirdetésről készült jegyzőkönyvet és az összegzést 2002. október 15-én postázták az ajánlattevők részére. A tárgyalásról készült jegyzőkönyvet 2002. október 16-án postázták ajánlattevők részére.
Kérelmező jogorvoslati kérelmet nyújtott be 2002. október 22-én, majd a hiányokat pótolta 24-én, melyben kérte az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, az ajánlattételi szakasz tárgyalásos részének megsemmisítését, ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását.
Kérelme indokaként a következőket adta elő:
A részvételi felhívásban meghatározott pontozási módszer nem egyértelmű, nincs meghatározva, hogy ajánlatkérő milyen matematikai képlettel számol az arányosításnál. Ezen kívül a ponthatárokat a részvételi felhívásban 0-10 között határozták meg, ezzel szemben az értékelésnél 1-10 között állapították meg az adható pontszámokat részszempontonként. Ezzel megsértette ajánlatkérő a Kbt. 55. § (6) bekezdésben foglaltakat, így a nyertes személyének a meghatározása nem a Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint történt.
Ajánlatkérő a felhívásban a tárgyalás menetének meghatározása során nem hivatkozott a Kbt. vonatkozó előírásainak alkalmazására és betartására.
Ajánlatkérő a tárgyalás alapját "az ajánlatban szereplő ajánlati ár és a pénzügyi ütemezésre vonatkozó elképzelés"-ben állapította meg, ezzel a lehatárolással álláspontjuk szerint sérült a Kbt. 26. § (5) bekezdésben foglalt követelmény. A tárgyalás eljárási rendjének leírásánál ajánlatkérő nem vette figyelembe a Kbt. szabályozásának kógens jellegét sem, melyet a Kbt. 25. § határoz meg.
Az ajánlati felhívásban ajánlatkérő nem nyilatkozott arról, hogy a tárgyalás során az ajánlattevők milyen módon tehetik meg az előzetesen írásban benyújtott szerződési nyilatkozataik módosítását, illetve fenntartását. Álláspontjuk szerint a tárgyalásos eljárásban is, ha az ajánlattevő módosítani, kiegészíteni, vagy fenntartani kívánja a korábban írásban benyújtott ajánlatában foglaltakat, úgy a Kbt. 43. § (1) bekezdése alapján a módosító, vagy kiegészítő nyilatkozatait is írásban kell megtenni.
Ajánlatkérő a 2002. október 9-i tárgyalásról készített jegyzőkönyvet csak 2002. október 15-én küldte meg az ajánlattevőknek.
Mivel a jegyzőkönyvet kizárólag az ajánlatkérő írta alá, vélelmezhető, hogy a jegyzőkönyvben szereplő módosításokat az ajánlattevők nem írták alá. Álláspontjuk szerint ezáltal sérült a verseny tisztasága, és nem a Kbt. 43. § (1) bekezdése alapján írásban tették meg nyilatkozataikat az ajánlattevők.
A kérelmező a fenti jogorvoslati kérelmi elemei közül a részvételi felhívás és az ajánlati felhívás tartalmára vonatkozó kérelmi elemeitől elállt a Kbt. 79. § (8) bekezdésére figyelemmel. A tárgyalások tárgyának a bírálati részszempontokra való korlátozására, (illetve hogy a kivitelezés ütemezésére vonatkozólag nem volt mód információt kérni az ajánlatkérőtől) az ajánlatok módosítására vonatkozó szabályok megsértésére, valamint a tárgyalásokról szóló jegyzőkönyv szabálytalan vezetésére vonatkozóan tartotta fenn kérelmét, valamint azt sérelmezte, hogy a Kbt. 55. § (6) bekezdésébe ütköző módon értékelt az ajánlatkérő.
Az ajánlatkérő az alábbi indokok alapján kérte az alaptalan kérelmet elutasítani.
Észrevételében ajánlatkérő előadja, hogy az összegzést és a tárgyalásról készült jegyzőkönyvet a törvényes határidőn belül küldték meg ajánlattevőknek.
A részvételi felhívásban az értékelés során adható pontszám intervalluma 0-10, de ez nyomtatási hiba, a kérelmező által is megvásárolt dokumentáció az 1-10. pontszám intervallumot tartalmazza. Az ellentmondásra kérelmező nem tett észrevételt. Egyébként, ha a felhívásban tévesen megjelent 0-10 intervallumban pontoztak volna, kérelmező kevesebb pontszámot ért volna el az elbírálás során.
Nem sérült a Kbt. 26. § (5) bekezdése és a Kbt. 25. §-a, mert az ajánlati felhívásban csak két elbírálási részszempontot határoztak meg, melyre az értékelés során figyelemmel kell lenni, illetve a Kbt. 55. § (6) bekezdésben foglalt szabályaitól ajánlatkérő nem tért el. A kérelmező kifogása a jogvesztő határidőn túl érkezett és a Kbt. 25. §-ra vonatkozóan értelmezhetetlen.
Kérelmező kifogása arra vonatkozóan, hogy ajánlatkérő nem nyilatkozott, hogy ajánlattevők milyen módon tehetik meg az előzetesen írásban benyújtott ajánlataik módosítását, az jogvesztő határidőn túl érkezett. Egyébként az ajánlati felhívás tartalmazza ezeket a szabályokat.
Álláspontjuk szerint a kérelmező által hivatkozott Kbt. 43. § (1) bekezdése az ajánlattevő által a felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőre beadott ajánlatra vonatkozik, nem pedig a módosító, vagy kiegészítő nyilatkozatokra, ugyanis ha erre is vonatkozna, nem érvényesülne a Kbt. 26. § (5) bekezdése, mely szerint a tárgyalásos eljárás során ajánlatkérő szabadon tárgyal a szerződés feltételeiről.
Álláspontjuk szerint ajánlatkérő törvényesen járt el, amikor a DMJV Közgyűlése Tulajdonosi Bizottságának 2002. október 9-i ülésének 7. napirendi pontjáról külön jegyzőkönyvet készített, melyet ajánlatkérő részéről aláírt dr. Patai Lajos és Lánghy László. Ez a jegyzőkönyv közokiratnak minősül, törvényességi felügyelet keretében ellenőrzött, tehát a jellegéből fakadóan szükségtelen a kérelmező általi aláírás, ezért jogilag kizárt, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 24. § (1) bekezdésben foglaltakat.
Az egyéb érdekeltek közül az UTIBER Kft. terjesztett elő észrevételt, melyben előadta, hogy a felhívásban meghatározott ponthatárok és az értékelés módszerének a kifogásolása álláspontjuk szerint a jogvesztő határidő lejárta miatt már nem lehetséges. Véleményük szerint ajánlatkérő az ajánlati felhívásban pontosan meghatározta a Kbt. 71. §-ban foglaltakat. Az ajánlati felhívásban meghatározott tárgyalási módszer alapértelmezésük szerint azt jelenti, hogy a tárgyalás során az írásos ajánlatban szereplő tartalmi elemekből kiindulva lehet új ajánlatot tenni, de semmiképpen nem jelent tiltást arra nézve, hogy ajánlattevő ajánlatának bármelyik eleméről tárgyaljon. A két megjelölt elem nem véletlenszerűen került kiválasztásra, mivel ezek az értékelés szempontjai.
Álláspontjuk szerint a törvény nem írja elő, hogy meg kellene határozni azt a módszert, amellyel ajánlattevők az írásos ajánlatukat módosítják. Ha a tárgyalási fordulót is írásos ajánlattételhez kötötték volna, éppen a tárgyalásos eljárás lényege veszne el.
A tárgyalásokról ajánlatkérő hiteles jegyzőkönyvet készített, melyet 5 munkanapon belül megküldött az ajánlattevők részére. A jegyzőkönyv cégükkel kapcsolatban pontosan idézi az elhangzottakat, annak hitelességéhez véleményük szerint nem férhet kétség. Álláspontjuk szerint a jogorvoslati kérelem megalapozatlan.
Az OVIBER Kft. észrevételében előadta, hogy az eljárást lezáró döntést jogsértőnek tartják. A 2002. október 18-án átvett tárgyalási jegyzőkönyvből értesültek, hogy az abban foglaltak visszaigazolására az ajánlatkérő nem tart igényt. A dokumentum hitelesen nem tanúsítja a tárgyaláson elhangzottakat, másfelől azt, hogy az utolsó ajánlattevővel történt tárgyalás után ajánlatkérő valóban lezárta a tárgyalási folyamatot. Sérelmezték, hogy az október 14-én eljuttatott ajánlatmódosításukat ajánlatkérő nem fogadta el. Ugyancsak kifogásolták, hogy az értékelés nem a felhívásban meghatározott ponthatárok keretében történt.
Kérték, hogy a Döntőbizottság adjon helyt a kérelemnek.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem hozott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem alaptalan.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése szerint a nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározza az ajánlattételi határidőt, az ajánlatok elbírálásának szempontjait és időpontját. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Kbt. 26. § (5) bekezdése szerint tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő az általa kiválasztottakkal szabadon tárgyal a szerződés feltételeiről.
A Kbt. 71. § (2) bekezdése szerint a tárgyalásos eljárás során nem áll fenn az ajánlatkérőnek, illetve az ajánlattevőnek a 48-50. § szerinti ajánlati kötöttsége, de ez nem járhat azzal, hogy az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya olyan jellemzőjében, illetve körülményében tér el az eljárás megkezdésekor beszerezni kívánt beszerzési tárgytól, amely nem tette volna lehetővé tárgyalásos eljárás tartását. Ha az ajánlatkérő az eljárás eredményét kihirdette, a szerződést a felhívás (illetve a dokumentáció) és az ajánlat eredményhirdetéskori tartalma szerint kell megkötni.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő nem tért el az ajánlati felhívás és a Kbt.-nek a tárgyalásos eljárásra vonatkozó szabályaitól, amikor a bírálati részszempontként megjelölt ajánlati ár és pénzügyi ütemezés szempontokat jelölte meg a tárgyalások alapjának. Az ajánlatkérő által megadott tárgyalási alap pedig közvetlenül az értékelés alapját képezte, így elsődleges jelentőségű szempont volt. A kérelmező az ajánlatkérői közléstől függetlenül kezdeményezhette volna a tárgyalások folyamán a kivitelezés ütemezésére vonatkozó, vagy a megkötendő szerződés bármely feltételével kapcsolatos felvilágosítás megadását az ajánlatkérőtől. Azonban ezt nem tette, és utólag nem tudott olyan érdeksérelmet megjelölni, amely hátrányosan érinthette a tárgyalások folyamán. Az ajánlati felhívás 4. pontja egyébként is tartalmazta, hogy a teljesítés határideje a megbízási szerződés megkötésétől a kivitelezési munkák befejezését követő 1 éves utó-felülvizsgálati eljárás befejezéséig tart.
A Kbt. 71. § (4) bekezdés f) pontja szerint a tárgyalásos eljárásban az ajánlattevők részére közvetlenül megküldött ajánlati felhívásnak tartalmaznia kell az eljárás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt különös szabályait.
Az ajánlatkérő megjelölte az ajánlati felhívás 4. pontjában a tárgyalások lefolytatásának menetét, az egy tárgyalásra, a szóbeli formára és a jegyzőkönyvre vonatkozóan is. A kérelmező is a 2002. október 3-i ajánlattételi határidő lejártakor megismerhette a többi ajánlat bírálati szempontok szerinti adatait, és ennek ismeretében tehette meg végső, módosított ajánlatát, azonban a módosítási lehetőséggel nem élt. Tehát alaptalan a kérelmezőnek az ajánlatok tárgyalás során történő módosításának módjára vonatkozó jogorvoslati kérelme is.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a tárgyalásokról felvett jegyzőkönyvvel a kérelmező által előadott kifogások (dr. Kiss István bizottsági elnök nem köszöntette a megjelenteket) nem teszik kérdésessé a jegyzőkönyv hitelességét és az eljárás többi résztvevője részéről nem merült fel kifogás a jegyzőkönyv tartalmával kapcsolatosan, mely az ajánlati dokumentáció szerinti adatokat tartalmazza a tárgyalásokról.
A Kbt. 71. § (3) bekezdése szerint a nyílt eljárásban csak az ajánlatok bontási jegyzőkönyvére, jegyzőkönyvi adatokra vonatkozóan van kötelező előírás. Egyébként a sérelmezett jegyzőkönyv elválaszthatatlan mellékletét képező jelenléti ívet mindegyik ajánlattevő aláírta.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében a legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelemnek az értékelés szabálytalan voltára vonatkozó része is megalapozatlan, tekintettel arra, hogy a részvételi felhívás, valamint az ajánlati felhívásban rögzített bírálati részszempontoknak megfelelő ajánlati tartalmi elemeknek az arányosítás módszerével történő pontozását végezte el az ajánlatkérő a megvizsgált összegzés adatai szerint. Az ajánlatkérő kötött az általa meghatározott bírálati módszerhez, valamint azon ponttartományon belül kell maradnia az értékelés során, melyet az ajánlati felhívásban meghatározott. Jelen esetben a 0-10-ig, illetve 1-10-ig tartó ponttartomány alapján is megállapítható volt, hogy minimális pontszám nem került kiosztásra, tehát a minimális pontszámnak, azaz az alsó ponthatárnak nincs jelentősége. A kiosztott pontszámok minden esetben a megadott ponttartományon belül vannak akár a dokumentációban megadott, akár a felhívásban tévesen megjelölt ponttartományt veszik figyelembe.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a kérelmet elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján a költségek viseléséről a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, tekintettel arra, hogy jogsértés nem került megállapításra.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. november 22.
Dr. Csanádi Péter s. k., Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
