KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (10677)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.656/13/2002.
Tárgy: a B+N Referencia Kft. jogorvoslati kérelme a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Gazdasági Igazgatósága közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a B+N Referencia Kft. (2193 Galgahévíz, Szabadság u. 68/B., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Gazdasági Igazgatósága (1024 Budapest, Margit krt. 85., képviseli: dr. Hoffmanné dr. Hajdú Ilona ügyvéd, 1088 Budapest, Bródy S. u. 23/B., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a minisztérium Budapest V., Honvéd u. 13-15. sz. alatti irodaépületében végzendő takarítási munkák" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen terjesztett elő részben helyt ad megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (1) bekezdésére tekintettel az 52. § (2) bekezdés d) pontját. Ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság ajánlatkérőt 1 500 000 Ft, azaz egymillió-ötszázezer forint, míg Izsák András igazgatót 100 000 Ft, azaz egyszázezer forint bírsággal sújtja.
Kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérőt és Izsák András igazgatót, hogy a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse meg.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2002. augusztus 22-i számában tette közzé ajánlati felhívását nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben meghatározott tárgyban. Felhívása 3. a) pontjában közölte, hogy a feladat pontos és részletes meghatározását az ajánlati dokumentáció tartalmazza.
Ajánlatkérő a rész-, illetve a többváltozatú ajánlattétel lehetőségét kizárta. Felhívása 4. pontja értelmében határozatlan időtartamra kérte az ajánlatok benyújtását.
Ajánlatkérő felhívása 13. a) pontjában közölte, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el és a b) pontban az alábbi részszempontokat, súlyszámokat, ponthatárokat és értékelési módszert állapította meg:
részszempontok súlyszámok
1. havi átalány takarítási ár 75
2. alkalmi belső takarítási ár 5
3. alkalmi homlokzattakarítási ár 5
4. alkalmi üvegtakarítási ár 5
5. alkalmi márványtakarítási ár 5
6. alkalmi PVC-takarítási ár 5
A részszempontok 1-10. pont között egy tizedesre kerekítve kerülnek értékelésre az alábbi számítási módszer szerint:
részszempont pontszáma = lekedvezőbb ajánlat × 10/vizsgált ajánlat
Ajánlatkérő felhívása 16. pontjának 5. francia bekezdésében előírta, hogy az ajánlat első lapja egy felolvasólap legyen, melyben közölni kell az ajánlatok felbontásakor felolvasásra kerülő tényeket, nevezetesen az ajánlattevő: nevét, székhelyét, a kért ellenszolgáltatást, az általa vállalt teljesítési határidőt.
Ajánlatkérő dokumentációt is összeállított, ebben állapította meg az ajánlatok benyújtásával szemben támasztott tartalmi és formai követelményeit, ez tartalmazta a műszaki specifikációt és a szerződéstervezetet is.
Ajánlatkérő részletesen ismertette az elvégzendő takarítási munkát, megkülönbözetett:
I. Napi takarítást
II. Felügyeleti takarítást
III. Nagytakarítást
E munkák során elvégzendő feladatokat részletezte.
A dokumentációban az alábbi előírást tette a részszempontok szerinti ajánlati ár megtételére:
"Az árjegyzéknek az alábbi tételeket kell tartalmaznia:
- Átalány nettó díjtétel, amely tartalmazza a napi takarítás, meghatározott felügyeleti takarítók és az évi kétszeri nagytakarítás (ablaktisztítással) költségeit is. Épület: Ft/hó.
Alkalmi nettó díjak:
- Alkalmi felkérés alapján dolgozó takarítók óradíja Ft/m2/alkalom
- Épülethomlokzat alpin tisztítási díja Ft/m2/alkalom
- Épület ablaküvegeinek külső-belső tisztítási díja Ft/m2/alkalom
- Márványfelület-kezelés díja Ft/m2/alkalom
- PVC-padló polírozási díja Ft/m2/alkalom."
Ajánlatkérő a dokumentáció 6. pontjának 2. francia bekezdésében előírta, hogy "az ajánlattevőnek az ajánlatkérő által megadott típusoldalakat kell kitöltenie, valamint a nem tipizált oldalakat csatolnia", a típusoldalakat a dokumentáció 4. fejezete tartalmazza. "D" típusoldalként ajánlatkérő az ajánlatadási ártáblázatot adta meg, amelyben értékelési részszempontonként kérte "nettó Ft" megjelöléssel az ár megadását.
Ajánlatkérő a dokumentációja 9. pontjában előírta, hogy az ajánlatok felbontásakor felolvasásra kerül: az ajánlattevő neve, székhelye, a kért ellenszolgáltatás összege, az ajánlati árváltozatok és a vállalt határidő.
Ajánlatkérő 2002. szeptember 18-án helyszíni bejárással egybekötött konzultációt tartott, amelyen 8 cég képviselői vettek részt, a kérelmező nem volt jelen. Az erről készített jegyzőkönyv az értékelési részszempontokkal, illetve az ajánlati árakkal kapcsolatos tájékoztatást nem tartalmaz. Ajánlatkérő azt közölte, hogy a felügyeleti takarításban folyamatosan 2 fő rendelkezésre állását kell biztosítani, amelynek díját az átalányárnak kell tartalmaznia.
E konzultációs jegyzőkönyvet kézbesítették az ajánlati dokumentációt megvásárlók részére.
Az ajánlattételi határidőre, 2002. október 2-ra összesen 14 ajánlattevő, köztük a kérelmező nyújtotta be az ajánlatát.
Az ajánlatok bontásáról közjegyző készített bontási jegyzőkönyvet. E jegyzőkönyv a City Service Rt. ajánlattevő vonatkozásában nem tüntette fel a teljesítési határidőt. A bontási jegyzőkönyvben rögzítették részszempontonként az ajánlati árakat az 1. részszempontra "havi átalány takarítási ár" és a 2. részszempontra az "alkalmi takarítás belsőnél" az ajánlattevők áraikat az alábbiak szerint a 2. részszempontnál többféleképpen adták meg:
Gyulaépszolg Kft.:
1. havi átalánydíj 1 790 000 Ft
2. takarítók óradíja 5,80 Ft/m2/alkalom
Villám Rt.:
1. havi átalánydíj 1 099 827 Ft
2. óradíj 540 Ft/óra/alkalom, alkalmi nagytakarítás 95 Ft/m2/alkalom
City Service Rt.:
1. havi átalánydíj 1 160 100 Ft
2. alkalmi takarítás belső (festés utáni nagytakarítás) 380 Ft/m2
ügyeleti takarítás 740 Ft/óra.
Jánosik és Társai Kft.:
1. havi átalánydíj 1 692 188 Ft
2. 600 Ft/óra, 4 Ft/m2
Bartek István:
1. havi átalánydíj 2 596 000 Ft
2. 1000 Ft/óra
Klining Szolgáltató Kft.:
1. havi átalánydíj 1 500 000 Ft
2. 110 Ft/m2
Super Komfort Kft.:
1. havi átalánydíj 1 690 000 Ft
2. díj 600 Ft/fő/óra
Tamax Kft.:
1. havi átalánydíj 1 350 000 Ft
2. óradíj 460 Ft/m2/alkalom
Sabina Kft.:
1. havi átalánydíj 1 683 650 Ft
2. 580 Ft/óra
Magyar Épületszerelő Rt.:
1. havi átalánydíj 989 000 Ft
2. 650 Ft/óra, 6 Ft/m2
Pedantó Kft.:
1. havi átalánydíj 2 050 000 Ft
2. 15 Ft/m2/alkalom
Plural Kft.:
1. havi átalánydíj 1 720 000 Ft
2. 800 Ft/m2
Gastszolg Kft.:
1. havi átalánydíj 1 290 000 Ft
2. 500 Ft/m2
Kérelmező:
1. havi átalánydíj 1 623 283 Ft
2. 650 Ft/óra
A City Service Rt. ajánlattevő ajánlata 9. oldalán a 2. részszempontra vonatkozó ár megadását a fenti bontási jegyzőkönyvben feltüntetettek szerint kettébontotta árajánlatát, míg a további részszempontokra 0 Ft/m2 árajánlatot tett.
Ajánlatkérő 2002. október 21-én - halasztott időpontban - hirdette ki az eljárást lezáró döntését. Az eljárás nyertese a City Service Rt. lett. Ajánlatkérő Bartek István, a Super Komfort Kft., a Sabina 2000 Kft., a Gastszolg Kft. és a kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánította - többek között - arra hivatkozással, hogy ezen ajánlattevők a 2. részszempontnál nem az ajánlati dokumentáció szerint Ft/m2-ben adták meg az alkalmi belső takarítási árat, hanem Ft/órában, így ajánlatuk érvénytelen a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján.
Ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során a nyertes ajánlattevőnél, a 2. részszempontnál, a belső takarítási árnál az ajánlat azon részét vette figyelembe, mely szerint a festés utáni nagytakarítás 380 Ft/m2, míg a másik részt, mely az ügyeleti takarításra vonatkozott - 740 Ft/óra - figyelmen kívül hagyta. A többi alkalmi takarítási részszempontnál ajánlatkérő maximális pontszámot állapított meg a nyertes ajánlattevő részére.
A kérelmező 2002. október 28-án nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, melyben több jogsértés megállapítását kérte, és erre tekintettel ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének a megsemmisítését, valamint ideiglenes intézkedésként az eljárást lezáró szerződés megkötésének a megtiltását.
A kérelmező a tárgyaláson is fenntartotta azon kifogását, hogy a City Service Rt. ajánlata ugyan tartalmazza a teljesítési határidő vonatkozásában, hogy "folyamatos", azonban ajánlatkérő mulasztást követett el akkor, amikor a bontási jegyzőkönyvben ezt nem tüntette fel.
A kérelmező álláspontja szerint jogsértően és alkalmazhatatlan módon határozta meg az ajánlatkérő a dokumentációjában a 2. részszempontnak a mértékegységét, ugyanis "takarítók óradíja Ft/m2/alkalom" nem értelmezhető. Ajánlatkérő ezt az előírását nem módosította, és nem pontosította, erre a részére megküldött konzultációs jegyzőkönyvben sem tért ki. Emiatt következett be, hogy a 14 ajánlattevő háromféleképpen tette meg e részre az árajánlatát. A kérelmező úgy ítélte meg, hogy ez csak elírás lehet ajánlatkérő részéről, mivel az általános gyakorlat a szakmában az, hogy nem m2-ben, hanem óradíjban állapítják meg az alkalmi takarítás árát. Megítélése szerint akkor járt volna el helyesen az ajánlatkérő, ha azokat az ajánlatokat fogadta volna el érvényesnek, amelyeket a dokumentációban előírtak szerint nyújtottak be.
Álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő érvénytelen ajánlatot nyújtott be. A kötelező előírás ellenére a 2. részszempontnál szétbontotta az ajánlati árat, és ezzel a tilalom ellenére többváltozatú ajánlatot nyújtott be. Sérelmezte e körben azt is, hogy nem állapítható meg, mire vonatkozik "a festés utáni nagytakarítás", illetve maga a nyertes is az ügyeleti takarítást - amelyet az értékelés során kellett volna figyelembe venni - Ft/órában határozta meg, és az ő ajánlatát mégsem nyilvánították érvénytelennek. Utalt arra is ezzel kapcsolatban, hogy sérülhetett a verseny tisztasága is, mivel a nyertes ajánlattevő belső információkkal rendelkezhetett tervezett festési munkálatokról annak alapján, hogy az ajánlatkérő más épületében végez takarítási munkát.
Ajánlatkérőnek az átalányárat kellett volna figyelembe venni azoknál a részszempontoknál, ahol a nyertes ajánlattevő ajánlatában 0 Ft/m2-t tüntetett fel.
Jogorvoslati kérelmében előadta továbbá, hogy egyes ajánlattevők ajánlati árai kirívóan alacsonyak: Villám Rt., Magyar Épületszerelő Rt., Gastszolg Kft. és a nyertes.
A 14 ajánlattevő közül kilenc 1 500 000 Ft feletti nettó havi átalánydíjat ajánlott meg, míg a fenti 4 ajánlattevő 30-40%-kal alacsonyabb árat. Ekkora eltérés álláspontja szerint megalapozza a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást, ezért ajánlatkérőnek kötelezettsége lett volna, hogy a Kbt. 57. § (2) bekezdése alapján ezen ajánlattevőktől írásban magyarázatot kérjen. Hivatkozott arra is, hogy ilyen alacsony összegű díjért megfelelő minőségben nem végezhető el a munka.
Az ajánlatkérő írásbeli észrevételében és tárgyalási nyilatkozatában kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Nem vitatta, hogy nem volt egyértelmű a dokumentáció előírása, azonban a helyszíni konzultáción ezt egyértelműen tisztázták a jelenlévőkkel. Amennyiben bármely ajánlattevő számára ez problémát okozott, élhettek volna a kérdésfeltevés, felvilágosításkérés jogával. Előadta, hogy arra tekintettel vették figyelembe a 2. részszempontnál csak a Ft/m2-ben megadott ajánlati árat, mert egyrészt ez az általános gyakorlat, másrészt az általuk megadott értékelési módszer, képlet csak ezen mértékegységgel alkalmazható.
Álláspontja szerint a City Service Rt. érvényes ajánlatot tett. Nem nyújtott be többváltozatú ajánlatot, hanem szakmai felkészültsége alapján a munkát kettébontotta.
A dokumentációban nem részletezték az "alkalmi belső takarítás" fogalmi körébe tartozó munkákat, ezalatt minden olyan munkát értettek, amelyet a napi takarítási időn kívül kell elvégezni, illetőleg amelyekre esetileg adnak felkérést (pl. vakolathullás, költöztetés, káresemény). Helyesen vették figyelembe a 2. részszemponton kívüli többi alkalmi takarításnál a nyertes ajánlatában a 0 Ft-ot az értékelésnél, mert a havi átalánydíjat egyébként is kifizetik, ebből következően az alkalmi takarításokra külön nem kell fizetni.
Ajánlatkérő elismerte, hogy a bontási jegyzőkönyvben a City Service Rt.-nél nem tüntették fel az általa vállalt teljesítési határidőt, de ettől függetlenül az ajánlata érvényes, mert egyértelmű nyilatkozatot tartalmazott arra, hogy folyamatosan vállalja a teljesítést.
Visszautasította, hogy eljárása során megsértették volna az esélyegyenlőség, illetve az eljárás tisztaságának az elvét.
Álláspontja szerint nem tettek kirívóan alacsony ellenszolgáltatásra ajánlatot, ez abból is megállapítható, hogy több ajánlattevő tett a nyerteshez hasonlóan 30-40%-kal alacsonyabb árra ajánlatot.
Bejelentette, hogy a nyertessel az eljárást lezáró szerződést 2002. november 4-én kötötték meg.
Ajánlatkérő részéről eljáró felelős személy Izsák András írásbeli észrevételében - az ajánlatkérővel azonos indokokra hivatkozással - kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, csak adminisztratív tévedésből, elírásból eredően került feltüntetésre a dokumentációban az alkalmi nettó díjaknál, az elsőnél, hogy az óradíj, a többi alkalmi nettó díjnál csak a díjra kértek árajánlatot Ft/m2/alkalom mértékegység mellett. Felhívta arra is a figyelmet, hogy a kérelmező magas árajánlata miatt egyébként sem lehetett volna nyertes.
A City Service Rt. mint nyertes ajánlattevő írásbeli észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Előadta, hogy ajánlatában az alkalmi takarítók díját úgy határozta meg, ahogy azt az ajánlatkérő előírta: "óradíj Ft/m2/alkalom", és ez nem minősül többváltozatú ajánlatnak, nem fejez ki több variációt. Ajánlatában a különböző feltételek - és nem bennfentes információkra alapozva - miatt adta meg a 2. részszempontnál eltérően az ajánlatát. Ugyanis a kétféle takarítási igény egészen más tevékenységet kíván.
Álláspontja szerint ajánlati áruk nem kirívóan alacsony, így ajánlatkérőnek nem kellett írásban magyarázatot kérni.
Tény, hogy a 14 ajánlattevő közül öten hozzá hasonlóan alacsonyabb áron vállalták a szolgáltatást, azonban épp ez is kifejezi, hogy ilyen áron is megfelelő lehet a teljesítés.
A Villám Rt. és a Pedantó Kft. mint egyéb érdekeltek, észrevételükben - a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás kivételével - egyetértettek a jogorvoslati kérelemben foglaltakkal.
A Villám Rt. előadása szerint nem áll fenn kirívóan alacsony ár, az általa megajánlott havi átalánydíjért a teljesítés biztosítható, más ajánlattevőknél a szervezetlenség vagy más ok miatt szükséges magasabb összegű díj meghatározása.
A Pedantó Kft. viszont arra hivatkozott, hogy a nyertes által ajánlott ellenszolgáltatási díja olyan alacsony, amellyel az elvárt szolgáltatási színvonal nem biztosítható.
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelméről az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy az részben alapos.
A kérelmező jogorvoslati kérelme szerint jogsértő az ajánlati dokumentáció arra vonatkozó része, amelyben ajánlatkérő az alkalmi felkérés alapján dolgozó takarítók óradíját Ft/m2/alkalom kérte megadni.
A kérelmező jogorvoslati kérelmében kifogásolta azt is, hogy az ajánlatkérő által készíttetett bontási jegyzőkönyv nem felel meg a dokumentáció előírásainak.
A Döntőbizottság e kérelmi részek vonatkozásában megállapította, hogy azok elkésetten kerültek benyújtásra.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint: "Az eljárás az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni... E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár."
E törvényi szabályozás lényege, hogy a Kbt. a jogsértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napos határidőt biztosít arra, hogy benyújtsák a jogorvoslati kérelmet. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
Az ajánlati felhívás 5. b) pontja szerint a dokumentáció a felhívás megjelenésének napján és az azt követő naptól számított 15. napig vásárolható meg. Ebből megállapítható, hogy az ajánlati dokumentáció megvásárlásának végső határideje 2002. szeptember 6-a. A kérelmezőnek a Kbt. fenti rendelkezéséből következően ettől számított 15 nap állt rendelkezésére, hogy az ajánlati dokumentációt megtámadja. A kérelmező ezt a határidőt elmulasztotta, jogorvoslati kérelmét csak 2002. október 28-án terjesztette elő.
Az ajánlatok bontása 2002. október 2-án történt, melyen a kérelmező részt vett. Ajánlatkérő a bontási jegyzőkönyvet 2002. október 8-án küldte meg a kérelmező részére faxon.
A kérelmező 2002. október 28-án nyújtotta be jogorvoslati kérelmét. Ezen időpontok összevetéséből megállapítható, hogy - még az 2002. október 8-i időpontot is figyelembe véve - a kérelmező a tudomásra jutástól számított 15 napos jogvesztő határidő letelte után nyújtotta be a bontási jegyzőkönyv tartalmát kifogásoló kérelmét.
A fentiekre tekintettel e két kérelmi részt a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján, mint elkésettet elutasította.
A Döntőbizottság megállapította, hogy alapos a kérelmezőnek a nyertes ajánlatának az érvénytelenségére vonatkozó jogorvoslati kérelme.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Döntőbizottság a fentiekben részletesen ismertette ajánlatkérő dokumentációjának arra vonatkozó részét, amelyben meghatározta, hogy miként kell az ajánlatban az alkalmi nettó díjakat megadni, továbbá előírta, hogy az árajánlatot a "D" típus oldalon kell megtenni.
A Döntőbizottság a nyertes ajánlattevő - fentiekben ismertetett - ajánlata alapján megállapította, hogy az nem felel meg a dokumentáció előírásainak.
Ajánlatkérő a 2. részszempontnak megfelelően egy tételben kért díjajánlatot az alkalmi felkérés alapján dolgozó takarítók díjazására. Ezzel szemben a nyertes ajánlattevő két árajánlatot tett. Ez önmagában megalapozza ajánlata érvénytelenségét, annál is inkább, mert nem is állapítható meg az ajánlat alapján, hogy mi a különbség a két rész között, és az ekként megtett ajánlat nem értékelhető és nem hasonlítható össze a többi ajánlattal.
Ajánlatkérő jogsértést követett el akkor, amikor nem nyilvánította érvénytelenné a nyertes ajánlatát emiatt, ezzel megsértette a Kbt. fentiekben hivatkozott 52. § (2) bekezdés d) pontját.
A jogorvoslati kérelmében kifogásolta azt is a kérelmező, hogy az ő ajánlatát érvénytelenné nyilvánították, pedig a dokumentációban megadott mértékegységnek megfelelően tette azt meg - nem vitatva, hogy valójában nem alkalmazható az a mértékegység. Továbbá hivatkozott arra is, hogy számos ajánlattevő tért el a dokumentáció előírásától, azokat pedig érvényesnek fogadták el. E kifogások tartalmi eleme az, hogy a dokumentációban a 2. részszempontnál meghatározott mértékegység nem alkalmazható, ez okozott problémát az ajánlatok megtétele során.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő sem a felhívását, sem a dokumentációját nem módosította, továbbá a helyszíni konzultáción - amelyen jogi lehetősége sem lett volna módosításra - még "pontosítása" sem történt meg a megadott mértékegységnek. Ajánlatkérő ezzel ellentétes hivatkozását nem igazolj a az általa készített helyszíni konzultációs jegyzőkönyv. Továbbá az sem, hogy még a helyszíni konzultáción részt vevő ajánlattevők is "vegyesen" tették meg e részszempontnál az ajánlatukat. Ennek következménye volt, hogy valójában a 2. részszempontnál a 14 ajánlat ajánlati ára összehasonlíthatatlanná vált az eltérő mértékegységek miatt.
A dokumentáció e részét a nyitva álló jogorvoslati időben egy ajánlattevő sem támadta meg. Az ajánlatkérő az eljárást lezáró szerződését már megkötötte, erre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 79. § (7) bekezdése alapján már nem terjesztette ki hivatalból a vizsgálat tárgyát erre.
A dokumentáció nem helyes tartalmi előírása így utólag már nem vizsgálható felül, erre tekintettel megalapozottan nem is lehet állást foglalni arról, hogy mely ajánlati árat adták meg úgy, hogy az tartalmilag is értékelhető legyen, illetve a dokumentációnak is megfeleljen.
A Döntőbizottság nem adott helyt a kérelmező jogorvoslati kérelme azon részének, melyben annak megállapítását kérte, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 57. § (2) bekezdését. E rendelkezés szerint, ha az ajánlat kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérőnek írásban kell magyarázatot kérnie. A Kbt. szabályozása alapján kialakult általános joggyakorlat az, hogy csak érvényes ajánlatok vizsgálhatók, illetve hasonlíthatók össze.
A Döntőbizottság a fentiekben megállapította azt, hogy egyrészt érvénytelen a nyertes ajánlata. Másrészt rámutatott arra is, hogy több ajánlat vonatkozásában nem állapítható meg egyértelműen, hogy érvényes vagy érvénytelen az ajánlat. Jelen esetben pedig valamennyi részszempont az ellenszolgáltatással, az árral kapcsolatos.
Így a Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelmének e részét ezen akadályok miatt utasította el a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján. Megjegyzi a Döntőbizottság, hogy a benyújtott ajánlatok kielégítették az ajánlatkérő által támasztott műszaki, szakmai követelményeket, ezért figyelemmel a fentiekben ismertetett árakra és arra a tényre, hogy maga az ár szabad ár és az egyes ajánlattevők a rendelkezésükre álló személyi, anyagi stb. eszközeik alapján döntenek ajánlati áruk meghatározásáról, nem vonható le megalapozottan olyan következtetés, hogy kirívóan alacsony ár fennállna, különösen ilyen típusú szolgáltatás esetén.
A Döntőbizottság megállapította, hogy nem alapos a kérelmező jogorvoslati kérelmének az esélyegyenlőség és a verseny tisztasága megsértésére vonatkozó része.
A Kbt. 24. § (1) bekezdésének rendelkezése értelmében az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, illetve nyilvánosságát. Míg a Kbt. 24. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
A kérelmező e jogorvoslati kérelmét azzal indokolta, hogy a nyertes ajánlattevőnek, miután jelenleg takarítást végez a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium más épületében, tudomása lehetett közelgő - esetleg folyamatban levő - felújítási munkálatokról, ezért tett külön festés utáni nagytakarításra árajánlatot, továbbá az ajánlatkérő pedig azzal sértette meg a verseny tisztaságát és az esélyegyenlőséget, hogy ezt a külön árajánlatot értékelte.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás irataiból és ajánlatkérő nyilatkozataiból azt a következtetést vonta le, hogy nem állapítható meg olyan tény vagy körülmény, amely alapul szolgálna a verseny tisztasága, illetőleg az esélyegyenlőség megsértésének megállapításához.
A kérelmező által hivatkozott körülmények ezt nem alapozzák meg önmagukban. A Döntőbizottság a fentiekben már megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő jogsértően tett ajánlatot festés utáni nagytakarításra, amelynek konkrét jogkövetkezménye az érvénytelenség volt. Erre tekintettel további alapelvi sérelem vizsgálata már nem szükséges.
A Döntőbizottság a fenti indokokra tekintettel a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontja alapján biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján állapította meg, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontját, és ezt meghaladóan pedig a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján utasította el a jogorvoslati kérelmet.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint a Döntőbizottság "bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben."
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai és ajánlatkérő nyilatkozata alapján megállapította, hogy jelen közbeszerzési eljárásban a jogsértésért felelős személy Izsák András igazgató.
A Kbt. 88. § (4)-(5) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik a bírság mértékéről, összegének meghatározásáról:
(4) A bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg. (Ez szervezetek esetében 1 M Ft, személyek esetében 100 E Ft.)
(5) A bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A Döntőbizottság a bírság összegének meghatározása során figyelembe vette, hogy ajánlatkérő súlyos jogsértést követett el, érvénytelen ajánlatot benyújtót hirdetett ki az eljárás nyertesének, és vele is kötötte meg az eljárást lezáró szerződést. Ugyanakkor ajánlatkérő beszerzésének értéke - tekintettel a megajánlott havi átalánydíjakra - még határozatlan időtartam esetén is, amelynél a Kbt. 4. §-ában meghatározott időtartamot vesszük figyelembe, nem magas értékű. E körülményekre tekintettel a Döntőbizottság a minimális bírságnál magasabb összegű bírság kiszabását ítélte indokoltnak, ezért a bírság összegét 1,5 M Ft-ban állapította meg, míg a felelős személlyel szemben elegendőnek ítélte a minimális bírság kiszabását.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
A Döntőbizottság az eljárása során ideiglenes intézkedést nem hozott, mert annak törvényi feltételei a szerződéskötésig nem voltak megállapíthatók.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. november 27.
Dr. Nagy Gizella s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Tukacs László s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
