KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (10928)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.674/16/2002.
Tárgy: a Nyírségvíz Rt. jogorvoslati kérelme a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság NYÍRSÉGVÍZ Nyíregyháza és Térsége Víz- és Csatornamű Rt. (Nyíregyháza, Tó utca 5., képviseli. dr. Kalocsai Gábor ügyvéd, 4432 Nyíregyháza, Nyírszőlős Izabella u. 65., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (4025 Debrecen, Hatvan u. 8-10., a továbbiakban: ajánlatkérő) "üzemelő, sérülékeny földtani környezetű ivóvízbázisokra a biztonságba helyezés" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 43. § (4) és (5) bekezdésére tekintettel az 52. § (2) bekezdés d) pontját, ezért a Döntőbizottság ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntését megsemmisíti, az ajánlati felhívás 3. a) pontjában szereplő 4. Tiszadada Vízmű és 5. Újtitkos-Tiszagyulaháza Vízmű vonatkozásában, és ezért ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki, továbbá felhívja arra, hogy a kérelmező részére a hiánypótlás lehetőségét biztosítsa.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizesse meg. A jogorvoslati eljárásban ezen felül felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstár 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2002. szeptember 4-ei 36. számában nyílt eljárás megindítására tett felhívást 6933/2002 szám alatt.
Az ajánlati felhívás 3. a) és 4. pontja szerint a beszerzés tárgya az alábbiakban megnevezett területekre és teljesítési határidőre, mind üzemelő sérülékeny földtani környezetű ivóvízbázisok biztonságba helyezés diagnosztikai fázisának (I. ütem állapotfelmérés, II. ütem védőterület kijelölést szolgáló terv és biztonságba helyezési terv elkészítése) végrehajtása:
1. Nádudvar vízmű vízbázisa 2005. november 30.
2. Hajdúnánás vízmű vízbázisa 2005. november 30.
3. Kaba vízmű vízbázisa 2005. november 30.
4. Tiszadada vízmű vízbázisa 2004. november 30.
5. Újtitkos-Tiszagyaluháza vízmű vízbázisa 2004. november 30.
6. Nyíracsád vízmű vízbázisa 2004. november 30.
Részajánlat tételt vízbázisonként elvégzendő teljes feladat sorra megengedett.
Az ajánlati felhívás 16.5. pontjában ajánlatkérő úgy rendelkezett, hogy: "A Kbt. 51. § (3) bekezdése teljesítése céljából az ajánlat első lapja az ajánlati nyilatkozat legyen, melyben közölni kell az ajánlatok felbontásakor felolvasásra kerülő tényeket, nevezetesen:
- az ajánlattevő nevét, székhelyét,
- a kért ellenszolgáltatást ütemenként megosztva (I. és II. ütem), valamint összesen
- a vállalás és az ütemek teljesítési határidejét,
- az ajánlathoz 4 példány szerződéstervezetet kell külön mellékelni az ajánlati dokumentációban meghatározott mellékletekkel együtt. Szerződéstervezet hiányában az ajánlat érvénytelen.
Az ajánlati felhívás a hiánypótlás lehetőségét biztosította.
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is készített. Az ajánlatkérési dokumentáció 2. sz. mellékletének 2. pontjában kerültek felsorolásra a diagnosztikai fázis I. és II. ütemének munkálatai. A 3. sz. melléklet a szerződésminta és annak 1-es és 2-es sz. melléklete. A szerződéstervezet 5. pontja a szerződés teljesítésének a határidejére vonatkozik. A szerződésminta 29. pontja a részteljesítésekre és részszámlázásra vonatkozik, és itt kellett felsorolni ütemenként a részteljesítéseket, az összeg és a határidő megjelölésével. Az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint kívánták elbírálni.
részszempontok súlyszámok
I. ütem szakmai tartalma részszempontok
- állapotfelmérése stratégia hatékonysága 2
- modellvizsgálat alkalmassága 1
- többletfelmérés megajánlása 1
I. ütem ajánlati ára 2
I. ütem teljesítési határideje 1
II. ütem szakmai megközelítés és kidolgozottság
- vizsgálati stratégia hatékonysága 3
- modellvizsgálat alkalmassága 1
- biztonságba helyezési javaslat kidolgozottsága 2
- többletvizsgálat megajánlása 1
II. ütem végrehajtásának ajánlati ára 4
II. ütem teljesítési határideje 1
- dokumentáció utógondozására vállalt időtartam 1
Az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeire adható pontszám minden részszempont esetében 0-10.
Az ajánlatokat 2002. október 15-én bontotta fel ajánlatkérő.
Kérelmező a 4. és 5. részfeladat teljesítésére tett ajánlatot. Kérelmezőn kívül a 4. részfeladatra ajánlatot tettek még: Varga & Varga Környezetvédelmi, Munkabiztonsági Szolgáltató, Tanácsadó és Közvetítő Bt. és a Háromkő Földtani-Geofizikai Kutató és Idegenforgalmi Szolgáltató Bt. által létrehozott Konzorcium, valamint a DHV Magyarország Tanácsadó Kft., az 5. részfeladatra pedig a BKMI Bányászat és Környezet Mérnöki Iroda Kft. és a VIKUV Vízkutató és Fúró Rt.
Ajánlatkérő 2002. október 22-én kelt levélben hiánypótlásra szólította fel a 4. és 5. részfeladatra tett ajánlatok vonatkozásában a Varga & Varga Környezetvédelmi, Munkabiztonsági Szolgáltató, Tanácsadó és Közvetítő Bt. és a Háromkő Földtani-Geofizikai Kutató és Idegenforgalmi Szolgáltató Bt. által létrehozott konzorciumot, a DHV Magyarország Tanácsadó Kft.-t, és a BKMI Bányászat és Környezet Mérnöki Iroda Kft.-t.
Az ajánlatkérő által létrehozott bíráló bizottság a 2002. október 22-i ülésén azt állapította meg, hogy kérelmező mindkét részfeladatra tett ajánlata érvénytelen a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján, mivel az ajánlati nyilatkozat nem tartalmazza ütemenként megosztva a kért ellenszolgáltatást és az ütemek teljesítési határidejét. Kérelmezőt a döntésről ajánlatkérő a 2002. október 24-én kelt levélben értesítette.
Az eredményhirdetésre 2002. október 30-án került sor.
Kérelmező 2002. november 5-én és 6-án egy-egy jogorvoslati kérelmet terjesztett elő, melyben az 5. részfeladatra, Újtitkos-Tiszagyulaháza vízbázisa részfeladatra tett ajánlatának, majd a 4. részfeladatra, Tiszadada vízbázisára tett ajánlatának az érvénytelenné nyilvánítását sérelmezte. Későbbi nyilatkozatában kérte, hogy a két beadványt egy jogorvoslati kérelemként kezelje a Döntőbizottság.
Kérelmében és a tárgyaláson előadta, hogy ajánlatkérő az ajánlatukat az alábbi okok miatt nyilvánította érvénytelenné: az ajánlattevő ajánlati nyilatkozata nem tartalmazza ütemenként megosztva a kért ellenszolgáltatás és az ütemek teljesítési határidejét.
Álláspontjuk szerint az ajánlati nyilatkozat felsorolja a 2002., a 2003. és a 2004. évekre bontva a pénzügyi ütemezést. Továbbá ajánlataik tartalmazzák a kért ellenszolgáltatást ütemenként megosztva (I. és II. ütem) valamint összesen, valamint a vállalás és az ütemek teljesítési határidejét is, mégpedig az ajánlat részét képező vállalkozási szerződés tervezet 29. pontja, valamint annak 5., 6. és 7. sz. mellékletei.
Véleményük szerint az a körülmény, hogy az ajánlatkérő által meghatározott ütemezés nem az ajánlat első lapján, hanem utóbb szerepel, nem tartalmi hanem formai hiba. Álláspontjuk szerint a hiánypótlás, amelyre ők nem lettek felhíva, megoldhatta volna az ajánlatukkal kapcsolatos formai hiányokat. Az ő ajánlatukra vonatkozó hiánypótlás nem járt volna az ajánlat módosításával, kiegészítésével, csupán a szerződéstervezet 29. pontjában két alütemre bontott érték összeadására került volna sor. Ez is azt támasztja alá, hogy nem tartalmi, hanem pótolható formai hiánya volt ajánlataiknak.
Azzal, hogy ajánlatkérő a többi ajánlattevőt felszólította hiánypótlásra, nem biztosított az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel hiánypótlási lehetőséget a formai hiányosságok pótlására.
Előadta még, hogy a szerződéstervezet 29. pontjában található mondat "Csak akkor kerül benyújtásra, ha a diagnosztika az első ütem végén lezárul." Nem az azt követő második ütem értékeire és határidejére vonatkozik, hanem a felette lévő sorban megjelölt I/2. ütem 869 000 Ft összeggel megjelölt részteljesítésre. Azért került ez így megfogalmazásra, mert a szerződéstervezet utolsó mondata a csillag alatt azt tartalmazza, hogy részszámla benyújtására tárgyévenként kizárólag május hónapot követően van mód, a részszámla legkisebb összege 2 millió forint + áfa. Úgy kívántak eleget tenni ennek az előírásnak, hogy amennyiben folytatódik a második ütemmel az első ütemű munka, annak befejezését követően nem kerül benyújtásra a 869 000 Ft-os számla, amely az első ütemű befejezés esetén végszámlának minősülne, hanem a következő ütem első felével, tehát a 6 236 000 Ft-os 2003-as lehívású számlával egy összegben kerülne benyújtásra, és így eleget tesz annak a követelménynek is, hogy eléri a 2 000 000 Ft + áfa összeget a számla.
Kérte, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg ajánlatkérőnek ajánlattevő ajánlata érvénytelenné nyilvánításával kapcsolatos törvénysértő döntését, kötelezze a jogsértőt a költségek viselésére, és ideiglenes intézkedésként kérte a közbeszerzési eljárás felfüggesztését.
Ajánlatkérő észrevételében és a tárgyaláson előadta, hogy az ajánlati felhívás 16.5. pontja azt tartalmazza, hogy "az ajánlat első lapja az ajánlati nyilatkozat legyen, melyben közölni kell ... a kért ellenszolgáltatást ütemenként megosztva (I. és II. ütem), valamint összesen a vállalás és az ütemek teljesítési határidejét."
Kérelmező ajánlati nyilatkozata nem tartalmazza ütemenként a kért ellenszolgáltatást és az ütemek teljesítési határidejét. Ez tartalmi hiányosság, mivel az ajánlatok felbontása során kötelezően ismertetendő adatokról van szó, ezért álláspontjuk szerint a Kbt. 43. § (4) bekezdése alapján nem pótolható. Egyébként ajánlatkérő a többi ajánlattevőnek a Kbt. 43. § szabályai szerint a hiánypótlásra lehetőséget biztosított.
A tárgyaláson ajánlatkérő elismerte, hogy a szerződéstervezet 29. pontja már tartalmazza az egyébként eddig hiányolt adatokat, azonban még ezzel sem válik teljes körűvé az előírt követelmény. Ugyanis bár a szerződéstervezetben már meghatározta a kérelmező az első és második ütem részhatáridőit és részvállalási árait, azonban az első és második ütemet illetően nem összesítette a teljes ajánlati árat, holott a 16.5. pont az ajánlati felhívásban egyértelműen előírta, hogy a kért ellenszolgáltatást ütemenként megosztva, valamint összesen is meg kell adni. Az ütemenkénti összesítés pedig hiányzik. Azt is elismerte, hogy ezt az ajánlatból egyszerű összeadással ki lehet számítani, de erre a bontáskor nem volt módja. Nyilatkozata szerint a határidők megjelölése kielégíti azokat az igényeket, amelyeket a felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján kéri a kérelem elutasítását.
Egyéb érdekeltek érdemi észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság a D.674/5/2002. sz. határozatával a szerződés megkötését 2002. november 10-én megtiltotta az ajánlati felhívás 3. a) pontjában szereplő 4. Tiszadada Vízmű és 5. Újtitkos-Tiszagyulaháza Vízmű vonatkozásában.
A Döntőbizottság az ügy iratai és a tárgyaláson tett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott az alábbiak szerint.
A Kbt. 51. § (3) bekezdése szerint az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét (lakóhelyét), az általa kért ellenszolgáltatást és az általa vállalt teljesítési határidőt.
A Kbt. 43. § (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő egy ízben, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel legfeljebb tíznapos határidőt biztosíthat a 44. § és 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, formai hiányosságának pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására, így különösen a nem megfelelő aláírással vagy példányszámban benyújtott ajánlat esetén.
A Kbt. 43. § (5) bekezdése szerint a (4) bekezdés szerinti hiánypótlás lehetőségének biztosításáról vagy ennek kizárásáról az ajánlatkérőnek a felhívásban kell rendelkeznie. Ha az ajánlatkérő nem zárja ki a hiánypótlást és ennek körébe eső hiányt állapít meg, a hiánypótlási felhívásban pontosan megjelölt hiányokról, a hiánypótlási határidőről egyidejűleg, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentumban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése szerint az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak.
Az ajánlati felhívás 16.5. pontjában ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlati nyilatkozatban, amely az ajánlat első lapja, közölni kell a kért ellenszolgáltatást (bruttó) ütemenként megosztva (I. és II. ütem), valamint összesen, és a vállalás és az ütemek teljesítési határidejét. Tehát ajánlatkérő a Kbt. 51. § (3) bekezdésében előírt kötelezően ismertetendő adatokon túl formai kikötéseket is tett, nevezetesen hogy az ajánlati nyilatkozat az ajánlat első lapja legyen és ütemenként megosztva is tartalmazza a kért ellenszolgáltatás összegét és a teljesítési határidőt.
Az ajánlatkérési dokumentáció 6. oldalán ajánlatkérő előírta, hogy a munkálatokat 3 évre kell ütemezni, és az éves költségigény ütemezésénél 2002-re 4273 E Ft-ot, 2003-ra a vállalási ár 65%-át, 2004-re a vállalási ár hátralevő részét kell figyelembe venni. Tehát ajánlatkérő az elvégzendő faladat ütemezésénél a műszaki tartalom vonatkozásában két ütemet határozott meg, míg az időbeli és pénzügyi ütemezésnél hármat.
Kérelmező ajánlatainak az első oldala az ajánlati nyilatkozat, mely tartalmazza évenkénti ütemezésben - 2002, 2003, 2004 - és összesen a kért ellenszolgáltatás összegét, valamint a teljesítési véghatáridőt az alábbiak szerint:
Útitkos-Tiszagyaluháza vízmű vízbázisra
Kért ellenszolgáltatás 2002. 2003. 2004.
- Prognosztizált folyó áron 3 329 000 7 105 000 2 018 000
- Összesen (prognosztizált áron áfával): 12 452 000 Ft
- Teljesítési határidő: 2004. november 30.
Tiszadada vízmű vízbázisa
Kért ellenszolgáltatás 2002. 2003. 2004.
- Prognosztizált folyó áron 4 273 000 7 707 000 2 304 000
- Összesen (prognosztizált áron áfával): 14 284 000 Ft
- Teljesítési határidő: 2004. november 30.
A szerződéstervezetek 29. pontját kérelmező az alábbiak szerint töltötte ki:
A felek az egyes részteljesítésekre az alábbiakat kötik ki:
Újtitkos-Tiszagyaluháza vízmű vízbázisa
I/1. ütem 3 329 000 2002. december 20.
I/2. ütem 869 000 2003. május 30.
Csak akkor kerül benyújtásra, ha a diagnosztika az első ütem végén lezárul.
II/1. ütem 6 236 000 2003. december 20.
II/2. ütem 2 018 000 2004. november 30.
Tiszadada vízmű vízbázisa
I/1. ütem 4 273 000 2002. december 20.
I/2. ütem 869 000 2003. május 30.
Csak akkor kerül benyújtásra, ha a diagnosztika az első ütem végén lezárul.
II/1. ütem 6 838 000 2003. december 20.
II/2. ütem 2 304 000 2004. november 30.
Az ügy irataiból tényként megállapítható, hogy a kérelmező az ajánlati felhívás 16.5. pontjában meghatározott ajánlati nyilatkozatot nem teljeskörűen töltötte ki, mert nyilatkozata nem tartalmazta ütemenként megosztva a kért ellenszolgáltatást és az ütemek teljesítési határidejét. Ezért ajánlatkérő a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára hivatkozva érvénytelennek nyilvánította ajánlatát.
Az ügy irataiból tényként az is megállapítható, hogy az ütemenkénti megosztást az ajánlat egyéb részeiben, konkrétan a szerződéstervezetben kérelmező egyértelműen közölte az I. és II. ütem részütemterveire vonatkozó adatok megadásával, ahol az I/1. és I/2., illetve II/1. és II/2. részütemre vonatkozó bruttó árak összege azonos az I., illetve II. ütem kért bruttó ellenszolgáltatásával, de az összegzést az ajánlat nem tartalmazza. Ajánlattevő ezt a hiányt - ajánlatkérő által is elismerten - egy egyszerű összeadással pótolni tudta volna, de erre ajánlatkérőtől nem kapott lehetőséget. A Döntőbizottság álláspontja szerint - mivel a hiány pótolható lett volna egy összeadással, ami nem változtatta volna meg az ajánlat érdemi részét - ez a hiány nem tartalmi, hanem formai hiányosság, tehát nem jelenti az ajánlat érvénytelenségét.
A Döntőbizottság a fentiek szerint nem osztotta ajánlatkérő azon álláspontját, mely szerint az általa megállapított hiányosság tartalmi és nem pótolható formai hiányosság, mivel az ajánlatok bontásakor kötelezően ismertetendő adatokról van szó.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező ajánlata tartalmazza a Kbt. 51. § (3) bekezdésében előírt, kötelezően ismertetendő adatokat. Az ajánlat csupán az ajánlatkérő ezzel kapcsolatos formai előírásainak nem tesz eleget, és mint ilyen, a Kbt. 43. § (4) bekezdésben foglaltak alapján pótolható hiányosság lett volna, de ezen hiányosság pótlására ajánlatkérő nem biztosította a lehetőséget kérelmezőnek. A hiánypótlással a kérelmező ajánlatának érvényessége biztosítható lett volna.
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy ajánlatkérő a Kbt. 43. § (4) és (5) bekezdésére tekintettel megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontját.
A Kbt. 31. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő legkésőbb a közbeszerzési eljárás előkészítése során köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásának belső felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek (szervezetek) felelősségi körét.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja úgy rendelkezik, hogy a bizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiakat mondja ki:
A (4) bekezdés szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
Az (5) bekezdés szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani.
A Kbt. 2002. január 1. napjától hatályos rendelkezése kötelezően előírja a Döntőbizottság számára a törvény szabályait megszegő szervezettel és a jogsértésért felelős szervezettel szemben a bírság alkalmazását. A konkrét közbeszerzési eljárásban a Döntőbizottság egyszemélyi felelőst nem állapíthatott meg, mivel az eljárást lezáró döntés előkészítéséért ajánlatkérő erre a célra létrehozott bírálóbizottsága volt a felelős.
A Döntőbizottság az eset összes körülményei között mérlegelte a beszerzés értékét, valamint azt, hogy az eljárást lezáró döntés megsemmisítésével a jogsérelem reparálható. Ennek alapján a Döntőbizottság álláspontja az, hogy jelen eljárás során az irányadó költségvetési törvényben meghatározott minimális összegű bírságok kiszabása indokolt ajánlatkérőkkel szemben.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének b), c), d), f) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben, és ennek megfelelően rendelkezett a költségek viseléséről is.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. december 13.
Dr. Szaller Ottó s. k., Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
