KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (10953)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.670/15/2002.
Tárgy: a VARTA Kft. jogorvoslati kérelme a MÁV Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A dr. Sebők Cecília ügyvéd által képviselt (1211 Budapest, Táncsics M. u. 62.) VARTA Autóakkumulátor Kft. (1103 Budapest, Gyömrői u. 12., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a MÁV Rt. Anyaggazdálkodási és Külkereskedelmi Hivatal (1062 Budapest, Podmaniczky u. 24/A., képviseli: dr. Tasnádi Gábor ügyvéd, 1111 Budapest, Kende u. 18. VI. em. 18., a továbbiakban: ajánlatkérő) a "MÁV Rt. 2003. évi hálózati savas indítóakkumulátor ellátásának biztosítása és a meghatározott telephelyekre történő kiszállítása (mindösszesen 3302 db). Az akkumulátorok típusonkénti megosztását és darabszámát a dokumentáció tartalmazza" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2002. október 16-i, 42. számában 8633/2002 sz. alatt megjelent felhívásában nyílt eljárás keretében, szállítási szerződés formájában kért ajánlatot a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
A felhívás szerint a dokumentációban részletezetteknek megfelelően részajánlatot lehetett tenni, típusonként a teljes mennyiségre.
Az ajánlatkérő dokumentációt is készített, amelynek 1. pontjában meghatározta a beszerzés tárgyával szemben támasztott követelményként azt, hogy a savas indítóakkumulátort sav nélkül, áramtöltött (szárazon töltött), gondozásmentes kivitelben kell szállítani.
A dokumentáció szerint ajánlatot 27-féle megadott típusra (teljesítmény szerint felsorolva), és típusonként megadott mennyiségű akkumulátorra lehetett tenni, az MSZ-EN 60095-1, az MSZ-EN 60095-2, illetve az EN 50342-1 és az EN 50342-2 szabványok szerint.
A dokumentáció 5. pont 2. francia bekezdés a műszaki előírások között írta elő ajánlatkérő a megajánlott termékre vonatkozó műszaki és minőségi követelmények között azt, hogy a minimális garancia három év, amelynek feltételeként a felhasználó általi szakszerű üzembe helyezésen és karbantartáson kívül egyéb megkötést az ajánlattevő nem tehet.
A dokumentáció 5. pont 4. francia bekezdésében a műszaki előírások között megadott további követelmény, hogy az akkumulátor rácsszerkezete: hibrid (alacsony antimontartalmú pozitív rács és kalciummal ötvözött negatív rács) legyen.
Az ajánlati dokumentációt a kérelmező, a Novara Kft., a Perion Rt., a CEB-Center Kft., a Mavex-Rekord Kft., a Metrika Kft., a CarKer Kft. és a Pro-Patria Kft. vásárolta meg.
Kérelmezők, a VARTA Autóakkumulátor Kft., a BANNER Hungária Kft. és az ERKA SCHLOSSER Kft., 2002. november 4-én közös jogorvoslati kérelmet nyújtottak be a Döntőbizottsághoz. Sérelmezték, hogy - álláspontjuk szerint - az ajánlatkérő a műszaki előírások egyes részeivel megsértette a Kbt. 24. § (1) bekezdésre tekintettel a Kbt. 40. § több bekezdését. Kérték, hogy a Döntőbizottság ideiglenes intézkedéssel függessze fel a közbeszerzési eljárást, valamint semmisítse meg a dokumentáció jogsértő részeit.
A jogsértő esemény tudomásszerzése időpontjaként 2002. október 18-át, a dokumentáció megvásárlását jelölte meg kérelmezők.
Sérelmezték, hogy az ajánlatkérő a tartósságra vonatkozó követelményt úgy fogalmazta meg, hogy a Magyarországon szinte kizárólagosan elterjedt 100 Ah alatt két év, 100 Ah felett egy év jótállás helyett kötelezően három évet írt elő. Ennek előírása a dokumentáció 4. oldalán önmagában is szakszerűtlen. A dokumentáció előírása szerint ugyanis az ajánlattevő a garanciával szemben semmilyen megkötést nem tehet. Ez azért különös többek között, mert ha egy indítóakkumulátort meghajtó akkumulátorként használ az ajánlatkérő, úgy annak tartósságára három évet nem lehetne vállalni, hiszen Magyarországon az általánosan elterjedt meghajtó akkumulátor garancia 6 hónap. Mivel ajánlatkérő felhasználási helyein azt az információt adták, hogy az indító akkumulátorokat a gépjárműveken kívül lámpák, sorompók üzemeltetésére is felhasználják, ezért az indító akkumulátorok meghajtó üzemmódban gyorsan tönkremennek, hiszen ezen üzemmód következtében az akkumulátorok nem viselik el az alacsony kapocsfeszültséget (1-2 hónap alatt). Ajánlatkérő megkötése alapján erre az üzemmódra is három év garanciát kellene nyújtani, ami a gyakorlatban végtelen számú garanciális cserét jelent, hiszen egyik ilyen üzemmódban használt akkumulátor sem fogja megérni a három évet.
Álláspontjuk szerint az ajánlatkérő által a dokumentáció 5. pontjában meghatározott műszaki jellemzők közül annak előírása, hogy az akkumulátornak hibrid kivitelűnek kell lennie, sérti a Kbt. 24. § (1) bekezdését és a Kbt. 40. § (5) bekezdésben foglaltakba is ütközik.
Ezen kitétel előírása - az ajánlatkérő által is ismert módon - a lehetséges ajánlattevők szinte mindegyikét megfosztja az ajánlattétel lehetőségétől.
Az ötvöző anyagok valóban befolyásolnak bizonyos jellemzőket. Ezek közül a hibrid technológia nagyon jó ciklikusságot (magas energiaáteresztő képességet) eredményez. Ellenben ez az akkumulátorépítési mód a haszongépjármű akkumulátoroknál az ott szokásos alacsony savszintek miatt (amennyiben nem történik rendszeres vízutántöltés) komoly robbanásokhoz vezethet az akkumulátor gázterében keletkező szikrák következtében.
Ennek következtében a hibrid technológiájú akkumulátorok nem felelnek meg a vonatkozó szabvány, illetve ajánlatkérő által is támasztott követelményeknek, miszerint a megajánlott akkumulátoroknak gondozásmenteseknek kell lenniük.
A pályázati dokumentációban ezen a téren ellentmondás fedezhető fel, hiszen ha ajánlatkérő gondozásmentes terméket ír elő, akkor ennek a követelménynek a hibrid építésű akkumulátorok felelnek meg a legkevésbé. Véleményük szerint ezen tény miatt ajánlatkérő megsértette a Kbt. 40. § (2) és (3) bekezdését.
Előadták továbbá, hogy az elektródák ötvöző anyagainak alkalmazása az adott gyártó technológiájától, fejlettségétől függ és nem ennek, hanem elsősorban a gyártás minőségének van hatása az akkumulátor tartósságára.
Utaltak arra, hogy más szabadalmaztatott technológiák is biztosítani tudnak hasonló, vagy jobb műszaki jellemzőket (pl. Silver-hibrid, Varta-hibrid technológia stb.) Véleményük szerint a felhasználónak nem a gyártási technológia, hanem az akkumulátor kapacitása, tartóssága, az indítóáram lehet lényeges.
Álláspontjuk szerint a hibrid kivitel előírása tehát a Kbt. 40. § (2) bekezdésébe is ütközik, mivel az ajánlatkérő a műszaki leírást csak jogszabályban foglalt, vagy jogszabály alapján kiadott műszaki előírásra, illetve nemzeti szabványra hivatkozással határozhatja meg. Ilyen szabvány rendelkezésére áll. Az MSZ 60095. sz. szabványban foglaltak betartása lehetőséget biztosít a termékre vonatkozó ajánlat megtételére. Nem állnak fenn a (3) bekezdésben foglalt feltételek, az ajánlatkérő tehát olyan műszaki követelményt fogalmazott meg, amelyre a törvény értelmében nincs lehetősége.
Az ajánlatkérő észrevételében és annak kiegészítésében a kérelem elkésettség, illetve alaptalanság miatti elutasítását kérte.
Álláspontja szerint a meghatározott követelmények jogszerűek. Az elkésettséget a dokumentáció 2002. október 18-i megvásárlására és a kérelem november 4-ei benyújtására alapította.
Az előírt garanciaidőre vonatkozóan előadta, hogy azt az előző években lefolytatott, akkumulátorok beszerzésére kiírt eljárásokban beadott ajánlatokban szereplő, önként vállalt garanciaidők alapján határozta meg, mivel ez többségében 3 év volt, és a szállító által nem tartalmazott feltételt. Az előző felhívásra, amely eredménytelenséggel került lezárásra a kérelmező által beadott ajánlatban is 3 év garancia szerepelt. A feltétel az ajánlatkérő általi szakszerű üzembe helyezés és karbantartás volt. Az ajánlathoz azért kért üzembe helyezési és karbantartási útmutatót, mivel a szakszerűtlen üzembe helyezés, karbantartás garanciavesztéssel jár, így ez az ajánlatkérő felelőssége, amit magára vállalt.
A 3 év garanciavállalás egyben garancia a jó minőségre is.
Az ajánlatkérő a savas indítóakkumulátorokat járműindítás céljára szerzi be, és arra is használja. A savas indító akkumulátorokat nem használja meghajtó üzemmódban. Ez szabálytalan lenne, ami a felhasználó felelőssége. A sorompókba és lámpákba történő felhasználás céljára más telepítésű akkumulátorokat szerez be a MÁV Rt. a Távközlési és Biztosítóberendezési Szakigazgatóság által megadott műszaki paraméterek alapján. A kérelmező kérelméhez csatlakozó BANNER Batterien Hungária Kft. által feltehetően ismert, BAE12 GiV 42 és BAE12 GiV 55 típusú sorompó akkumulátorokat szállít a többségében BANNER termékeket forgalmazó ELEKTROPOWER Kft.
Indokolása szerint hibrid rendszerű akkumulátort azért kíván beszerezni, mert a különböző ötvöző anyagok és azok mennyisége jó ciklizálhatóságot és alacsony vízfogyasztást eredményeznek, és ez csökkenti az önkisülést is. A gondozásmentesség jelen beszerzésben az alacsony vízfogyasztást jelenti. A gondozásmentesség tehát nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem kell a vízfogyasztást ellenőrizni, és a hiányzó részt pótolni. Az ajánlatkérő a gondozásmentességet nem abszolút értelemben írta elő, mert ez kizárólag a töltött, gyárilag lezárt akkumulátorokra vonatkozik. Éppen ezért nem a DIN szabvány szerinti gondozásmentességet írta elő a beszerezni kívánt akkumulátorokra.
A kérelmező által jobbnak ítélt, beszerzésre ajánlott technológiákat ajánlatkérő a következők miatt nem választhatja: a VARTA hibrid technológiát azért nem, mert ez kizárólagosan a VARTA gyár terméke, kiírásával valóban megsértenék az ajánlattevők esélyegyenlőségét. A Silver és a felitatott elektrolitú, valamint zselés technológiával készülő akkumulátorok nagyon drágák, és nem felelnek meg minden, a MÁV Rt. területén üzemeltetett járműhöz, ezeket csak speciális felhasználás céljából szerezhetik be.
Álláspontja szerint a Kbt. nem tiltja azt, hogy a kereskedelemben forgalmazott, egy gyűjtőnév alá tartozó termékből a közbeszerzésre kötelezett felhasználó meghatározhassa, hogy melyik műszaki tartalommal bíró, több cég által is forgalmazott paraméterű terméket kívánja beszerezni. Nyilvánvaló, hogy a műszaki feltételek szűkítése bizonyos szállítóknak nem teszi lehetővé az ajánlattételt adott, a műszaki feltételeknek meg nem felelő termékkel, de a szállító nincs kizárva az eljárásból megfelelő termékek megajánlása esetén.
Ebben a tekintetben nem sérül a Kbt. 40. § (5) bekezdése, hiszen egyetlen ajánlattevő sincs kizárva és indokolatlan hátrányos megkülönböztetés sem került alkalmazásra. A műszakilag indokolt megkülönböztetést ugyanakkor nem tiltja a Kbt.
A Kbt. 40. § (3 ) bekezdés b) pontja szerint az ajánlatkérő a (2) bekezdésben foglaltaktól akkor térhet el, ha a nemzeti szabványok nem tartalmaznak olyan leírást, ami biztosítaná a közbeszerzés tárgyának megfelelőségét. Az akkumulátorok általa meghatározott műszaki felépítését egyetlen nemzeti szabvány sem tartalmazza, de sok gyártó terméke felel meg ezen követelményeknek. A kérelmező is rendelkezik ilyen termékekkel, bár lehet, hogy nem a kiírásban szereplő összes típusra vonatkozóan. Mivel a kiírás és a dokumentáció szerint részajánlat is tehető, így kérelmező sincs kizárva az ajánlattétel lehetőségéből.
Ajánlatkérő előadta továbbá, hogy nem sérült a Kbt. 40. § (2) bekezdése sem, mert a meghatározott MSZ 60095 sz. szabvány nem tartalmaz az akkumulátorok műszaki felépítésére előírásokat - ez a magyarázata a különböző technológiákkal előállított termékek minőségbeli különbségére - csupán az akkumulátorokkal szembeni általános követelményeket, mérési módszereket, méretezéseket és jelöléseket. Valamint nem sértette meg a Kbt. szabályait az esélyegyenlőség tekintetében sem, mivel a beszerezni kívánt termék minőségi követelményeinek megfogalmazásán kívül mást (pl. márkát) nem határozott meg. Bárki pályázhat, hivatalosan kiírt nyílt közbeszerzés keretében, aki az általa beszerezni kívánt minőségű terméket gyártja vagy forgalmazza.
Megjegyezte, hogy a kérelmező korábbi azonos termékekre vonatkozó közbeszerzési eljárásokban mind a garanciavállalásra vonatkozóan, mind a hibrid technológiával gyártott akkumulátorokra tett ajánlatot.
Felhívták a Döntőbizottság figyelmét arra, hogy a VARTA Autóakkumulátor Kft. kérelméhez csatlakozó BANNER Batterien Kft. és ERKA SCHLOSSER Kft. egyike sem vásárolta meg a dokumentációt, így jelen eljárásban jogszerűen kérelmet nem adhatnak be.
A kérelmezők jogi képviselője a 2002. november 13-án kelt beadványában bejelentette, hogy a BANNER Batterien Hungária Kft. és az ERKA SCHLOSSER Kft. esetében a Kbt. 79. § (3) bekezdésének egyéb érdekeltre vonatkozó kitétele alapozza meg az ügyfélképességet.
A 2002. november 25-én megtartott tárgyaláson ajánlatkérő visszavonta a jogorvoslati kérelem elkésettségének megállapítására vonatkozó indítványát, mivel a Döntőbizottság bemutatta a jogorvoslati kérelmet tartalmazó boríték postai bélyegzőjét, amelyen egyértelműen megállapítható, hogy a feladás napja 2002. október 31-én volt, és ez az időpont ajánlatkérő által is elismerten a jogvesztő határidőn belül föladottnak minősül.
A Döntőbizottság kérdésére kérelmező a tárgyaláson elismerte, hogy a kiadott dokumentáció alapján megfelelő ajánlatot lehet tenni, valamint azt a tényt is, hogy a hibrid technológiájú akkumulátorok vízfogyasztása kevesebb.
A Döntőbizottság felhívására 2002. november 26-án kelt beadványukban előadták, hogy a csatolt MSZ EN 60095-1 szabvány 5.8 pontjából kiderül, a gondozásmentes akkumulátor követelménye, hogy a vízfogyasztási vizsgálatnak alávetett akkumulátor vízfogyasztása maximum 4g/Ah, illetve 2,7 g/min lehet.
Ha tehát ajánlatkérő alacsony vízfogyasztású akkumulátorokat akar vásárolni, az MSZ EN 60095-1 ólom indítóakkumulátor szabvány 5.8 pontjában szereplő paraméterek segítségével tehetné meg ezt.
Erre két módszert is alkalmazhat:
1. Követelményként előírja az akkumulátor vízfogyasztásának maximális értékét. Véleményük szerint ugyanis, ha ez az ajánlatkérő elvárása, ezt mint műszaki követelményt a szabványra való hivatkozással minden további nélkül megteheti.
2. Minimális követelmény meghatározása mellett (vagy a nélkül) bírálati részszempontként határozza meg az alacsony vízfogyasztást. Fentiek szerint diszkriminációmentesen a legjobb minőségű akkumulátorhoz jutna ajánlatkérő. A vízfogyasztási kritérium mint bírálati szempont alkalmazásával minden akkumulátor gyártó minden részszempontra adhatna be ajánlatot, és a legalacsonyabb vízfogyasztású (ajánlatkérő szerint számára a legelőnyösebb) termék megajánlójával köthetne szerződést ajánlattevő.
Ajánlatkérő az erre adott észrevételében kifejti, hogy a kiegészítő beadványban kérelmező olyan kijelentéseket tulajdonított az ajánlatkérőnek, amelyeket ajánlatkérő a kérelmező által leírt formában sem írásban, sem a tárgyaláson nem nyilatkozott. Ajánlatkérő minden - írásbeli észrevételében és a tárgyalás során szóbeli megnyilvánulásában - a hibrid rendszerű akkumulátorok komplex minőségi előnyeit hangoztatta, melyek:
- nagyon jó ciklizálhatóság,
- alacsony vízfogyasztás,
- viszonylag alacsony önkisülés.
Mindezeket a komplex előnyöket a nem hibrid akkumulátorok tulajdonságaihoz viszonyította és ezen komplex előnyöket jelölte meg - a jobb minőség elérése érdekében - a hibrid rácsszerkezet megadásával a dokumentációban.
A hibrid rendszerű akkumulátorok komplex előnyei közül a vízfogyasztásra vonatkozóan csatoltak szakértői anyagot. Ebből egyértelmű az, hogy a hibrid rendszerű akkumulátorok vízfogyasztása 1,5-2,00 g/Ah, ami kedvezőbb, mint a nem hibrid (mind a pozitív, mind a negatív lemeze antimon ötvözet) akkumulátorok 2,5-3,00 g/Ah értékű vízfogyasztásánál, de kedvezőbb a kérelmező által csatolt szabványban szereplő értéknél is 4 g/Ah.
Előadta, hogy a hazai piacon elterjedt akkumulátor alaptípusok közül egy középkategóriát jelöltek meg, melynek minősége megfelel a felhasználói követelményeknek és a kedvezőbb minőségi paraméterek kapcsán felhasználása olcsóbb, ami éves viszonylatban jelentős megtakarítást eredményez.
Továbbra is határozottan állítják, hogy nem sértették meg a Kbt. kérelmező által hivatkozott előírásait, mert a műszaki előírásokat szabványra alapították, a minőség tekintetében olyan színvonalú terméket jelöltek meg, melyet több gyártó is, többek között részben a VARTA is gyárt, így bármelyik kereskedőnek lehetősége van az ajánlattételre.
Ajánlatkérő csatolta a 2002. november 26-án kelt, az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyvet, amely szerint ajánlatot nyújtott be: a CEB-CENTER Kft., a CarKer Kft. és a NOVARA Kft.
Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet elutasítja az alábbiak szerint.
Kérelmező elsődlegesen az akkumulátorokra előírt legalább 3 év garancia követelményét sérelmezte, amelyet egyrészt az elterjedt jótállási időtartamokra, másrészt arra alapozta, hogy feltételezése szerint az ajánlatkérő az akkumulátorokat nem csak indításra, hanem meghajtásra is használni kívánja.
Kérelmező a tárgyaláson - és egyéb nyilatkozataiban - sem tudott megnevezni olyan jogszabályt vagy szabványt, amely a garancia időtartamára vonatkozó álláspontját alátámasztotta volna.
Ajánlatkérő a beszerzés tárgyaként meghatározta, hogy savas indítóakkumulátorra kér ajánlatokat.
A ma gyártott korszerű indító akkumulátorok élettartama - a gyártó által előírt üzembe helyezési és karbantartási követelmények betartása esetén átlagosan 5-6 év.
Ajánlatkérő a dokumentáció 5. pont második francia bekezdésében előírta, hogy az akkumulátorokat a megrendelő helyezi üzembe, ezért a terméknek a gyártó által megadott üzembe helyezési és karbantartási útmutatóval kell rendelkeznie, amelynek mintáját az ajánlathoz csatolni kell.
Azáltal hogy ajánlatkérő vállalta az üzembe helyezést és karbantartást, a saját kockázatát növelte meg.
A Kbt. és más jogszabály sem korlátozza ajánlatkérő ezen jogát. A jótállás időtartamát a vonatkozó jogszabályok szerint kell meghatározni, figyelembe véve, hogy a gyártóknak érdeksérelmet ne okozzon és a gyártmány élettartamával is arányban álljon.
Az ajánlatkérő kifejezetten indító akkumulátorokat kíván beszerezni, és többször nyilatkozott, hogy azokat rendeltetésüknek megfelelően kívánja használni.
Megállapítható tehát, hogy az ajánlatkérőnek a garancia vállalás 3 éves időtartamára vonatkozó előírása az akkumulátorok élettartamára tekintettel nem túlzó mértékű, mint ahogy azon feltétel sem ellentétes a Ptk. garanciára vonatkozó rendelkezéseivel, hogy az ajánlattevő nem tehet egyéb megkötést a szakszerű üzembe helyezésen és karbantartáson kívül.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelem garanciára vonatkozó része megalapozatlan, ezért azt elutasítja.
A kérelmező sérelmezte azon műszaki követelményt, hogy az akkumulátorok hibrid kivitelűek legyenek, valamint azt hogy ez véleménye szerint ellentmond a szárazon töltött akkumulátorok gondozásmentes kivitelének.
A Kbt. 40. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírást (különösen a műszaki és minőségi követelmények, a megfelelőség tanúsítása és ellenőrzése, a minőségbiztosítási rendszer tanúsítása) adni.
A Kbt. 40. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő a műszaki leírást csak jogszabályba foglalt vagy jogszabály alapján kiadott műszaki előírásra, illetve nemzeti szabványra hivatkozással határozhatja meg.
Az ajánlatkérő az ajánlati dokumentációban meghatározta a szabványokat, amelyek közül az MSZ-EN 60095-1 az akkumulátorokra vonatkozó általános követelményeket és vizsgálati módszerek, az MSZ-EN 60095-2 az akkumulátorok méreteit és kivezetések méreteit és jelölését tartalmazzák. A szabványok az akkumulátorok belső felépítésére vonatkozó előírásokat nem tartalmaznak.
A Kbt. 40. § (3) bekezdés b) pontja szerint az ajánlatkérő a (2) bekezdésben foglaltaktól csak akkor térhet el, ha műszaki előírások, nemzeti szabványok nem tartalmaznak olyan leírást, ami biztosítaná a közbeszerzés tárgyának megfelelőségét.
Az ajánlatkérő - az akkumulátorok belső felépítésére vonatkozó szabvány hiányában - a dokumentációban adta meg a beszerzés tárgyának részletes műszaki leírását. Ezek között írta elő a hibrid felépítést, mint az egyik olyan belső felépítésű akkumulátor fajtát, amelynek elektróda rácsszerkezete alacsony szennyezettségű és különféle (antimon és kalcium) ötvöző anyagokkal készül.
A hibrid felépítés és a gondozásmentesség egymásnak nem ellentmondó tulajdonság. A nyitott akkumulátorok élettartamuk alatt minden esetben igényelnek kevés gondozást, karbantartást, amely az alacsony vízfogyasztás mellett is időnként a víz pótlását jelenti. A hibrid akkumulátor kiváló ciklizálhatósága, alacsony vízfogyasztása és viszonylag alacsony önkisülése miatt, a nyitott akkumulátorok között viszonylag gondozásmentes.
Ugyanakkor tény, hogy ezen túlmenően olyan karbantartás, gondozás is szükséges, mint pl. a gerjesztés, a feszültségszabályozó helyes működésének ellenőrzése, a villamos csatlakozások megfelelősége stb., amely a zárt akkumulátorok esetén is előírás.
Ajánlatkérő ezáltal, hogy megjelölte az MSZ-EN 60095-1 szabványt, amely tartalmazza a vizsgálati módszerek között a vízfogyasztási vizsgálati módszereket is, a Kbt. 40. § (2) bekezdésben foglalt előírásnak eleget tett.
A szabvány 5.8 pontja szerinti gondozásmentes akkumulátorok maximális vízfogyasztása 4g/Ah.
Azon műszaki paraméter, amely hibrid technológiával gyártott akkumulátor igényét írta elő, csak részben tekinthető a szabványban maximált vízfogyasztási előírásnak, mivel a hibrid akkumulátoroknak nemcsak a vízfogyasztása kedvezőbb ennél az 1,5-2 g/Ah értéket tekintve, hanem a jól ciklizálhatóság és az alacsony önkisülés tulajdonságok is, amelyek az akkumulátor élettartama és karbantartása szempontjából további előnyök az ajánlatkérő számára.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő tehát a Kbt. 40. § (3) bekezdésében biztosított lehetősége alapján, a beszerzés tárgyának megfelelősége érdekében meghatározott műszaki leírásában a hibrid felépítés és gondozásmentesség előírásával a fentiekben részletezettek szerint nem sértette meg a Kbt. 40. § (2) és (3) bekezdését, amelyre tekintettel a kérelem ezen részében is alaptalan.
A Kbt. 24. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban - az egyes eljárási cselekmények, az ajánlatok értékelése során hozott döntés és a szerződés megkötése tekintetében - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, illetve nyilvánosságát.
A Kbt. 33. § (1) bekezdése szerint az ajánlati felhívás tartalmát - a 2. számú mellékletben meghatározott minta szerint - úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.
A Kbt. 40. § (5) bekezdése szerint az ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyát nem határozhatja meg oly módon, mely egyes ajánlattevőket az ajánlattétel lehetőségéből kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos megkülönböztetésüket okozza. Ha a közbeszerzés tárgyának egyértelmű meghatározása szükségessé tesz meghatározott eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, illetve szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást, a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt.
Az ajánlatkérő a hibrid felépítésű akkumulátor előírásával olyan termék beszerzését kívánta elérni, amely számára műszakilag indokolt. A kifejlesztett és kereskedelmi forgalomban is kapható hibrid akkumulátort számos cég gyártja, maga a kérelmező is képes ilyen termék szállítására.
Az ajánlatkérő éppen akkor sértette volna meg a Kbt. fenti rendelkezéseit, ha kérelmező által javasolt Varta-hibrid gyártmány beszerzését írta volna elő, mert az kizárólag a kérelmező által képviselt gyártó terméke. Megállapítható volt, hogy sem a Kbt. 24. § (1) bekezdése, sem a Kbt. 33. § (1) bekezdése, valamint a Kbt. 40. § (5) bekezdése sem sérült.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésének a) pontjában biztosított jogkörében eljárva a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasítja.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban felmerült költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott tekintettel arra, hogy jogsérelem megállapítására nem került sor.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. december 3.
Dr. Szaller Ottó s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos