KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (10989)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.649/18/2002.
Tárgy: a LUROTEX Kft. jogorvoslati kérelme a MÁV Rt. Anyaggazdálkodási és Külkereskedelmi Hivatal közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a MÁV Rt. Anyaggazdálkodási és Külkereskedelmi Hivatal (1062 Budapest, Podmaniczky u. 24/A., képviseli: Tasnádi Ügyvédi Iroda, 1111 Budapest, Kende u. 18., a továbbiakban: ajánlatkérő) "2003-2004. évi hálózati szintű munka- és védőruházatának körébe tartozó felsőruházati konfekcionálása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen a LUROTEX Textilipari Kft. (9970 Szentgotthárd, Hunyadi u. 33., a továbbiakban: kérelmező) által benyújtott jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbiakat állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2002. július 24-i számában ajánlati felhívás közzétételével a rendelkező részben meghatározott tárgyú nyílt közbeszerzési eljárást kezdeményezett.
Ajánlatkérő a többváltozatú ajánlattételre és részajánlat tételére a dokumentációban számmal jelölt termékenként külön-külön lehetőséget biztosított.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. a) és b) pontjában az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására, illetve az alkalmatlanná nyilvánítás alapjául szolgáló adatok és tények körét rögzítette, melyben meghatározta az alábbiakat is:
,,11. a) pont: Az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények: az ajánlattevőnek és a közbeszerzési érték 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozónak a műszaki alkalmasság igazolására csatolnia kell:
- a Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontja alapján nyilatkozatot az előző 3 év időszakban a jelen közbeszerzés tárgyának szállításairól (utalni kell a megrendelőre, az ellenszolgáltatás mértékére, a szállítás mennyiségére, a teljesítés idejére),
- legalább 2 különböző cégtől származó konkrét referencialevelet, amely a jelen közbeszerzés tárgyának szerződésszerű teljesítésére vonatkozik, az ellenszolgáltatás összegének és a teljesítés idejének megjelölésével,…"
"11. b) Az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjai: az ajánlatkérő alkalmatlannak minősíti az ajánlattevőt, ha ő vagy a közbeszerzési érték 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója:
- az előző 3 év forgalmában nem szerepel a jelen közbeszerzés tárgyai közül az általa megajánlott termékek szállítása (gyártása), legalább a dokumentációban meghatározott termékenkénti éves megoszlás szerinti mennyiség 80%-os mértékéig,
- nem rendelkezik legalább 2 különböző cégtől származó referencialevéllel, amely a közbeszerzés tárgyának szerződésszerű teljesítésére vonatkozik, az ellenszolgáltatás összegének és a teljesítés idejének megjelölésével…"
"Az ajánlattevőnek és a közbeszerzési érték 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó(i)nak együttesen kell megfelelniük az alkalmassági követelményeknek."
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 16. pontjában az egyéb információk között az alábbiakat is meghatározta:
"- Az ajánlatkérő az esetleges hiányok pótlására a Kbt. 43. § (4) bekezdése szerint hiánypótlást biztosít.
- A Kbt. 46. § (4)-(6) bekezdései szerinti hatósági igazolásokat és nyilatkozatokat mellékelni kell."
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, mely tartalmazta a megajánlható termékek tételes felsorolását és az elvárt műszaki paramétereket.
2002. szeptember 9-ig, az ajánlattételi határidőig, 10 ajánlattevő nyújtott be ajánlatot összesen 24 változatban a dokumentációban meghatározott termékek különböző körére. Teljes körű ajánlat egy ajánlattevőtől sem érkezett. Ajánlatot nyújtott be a kérelmező, a Dunavért Védőeszköz-értékesítő Kft., a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Rt., a Kalocsai Konfekcióipari Kf., a SAMTEX Kft., a CHATA Kft., a Csizmarik és Társa Kft., a MARTEX 2001 Bt., a KATEX 98 Kft. és a BEANETT Bt.
Ajánlatkérő 2002. szeptember 23-i határnappal hiánypótlást rendelt el, mely hiánypótlás az összes ajánlattevőt érintette. Kérelmező esetében a hiánypótlás az alábbiakra vonatkozott:
- "a Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pontja szerinti igazolása Munkaerő-piaci Alap vonatkozásában,
- referencianyilatkozat tartalmának pontosítása [az ajánlati felhívás 11. a) és b) pontjaival összhangban]: a beadott nyilatkozatban évenként értékben összesítve szereplő termékek - az ajánlattevő a szerződés teljesítésére alkalmatlanná vagy alkalmassá minősítése szempontjai szerinti - mennyiségi felbontása a megajánlott termékek szerint (jó láthatóságot biztosító védőruházat),
- referencialevelek pótlása [az ajánlati felhívás 11. a) és b) pontjaival összhangban]: a beadott referencialevelek nem tartalmazzák teljeskörűen a közbeszerzés tárgyai közül megajánlott termékek (jó láthatóságot biztosító védőruházat) szerződésszerű teljesítésére vonatkozó referenciát. Ennek megfelelően a megajánlott termékeknek legalább 2 referencialevélben azonosítható módon szerepelnie kell az ellenszolgáltatás összegének és a teljesítés idejének megjelölésével,
- a közbeszerzési eljárás tárgyát képező áru, illetve alapanyagok (a teljesítés időpontjában 2003., 2004.) rendelkezésre állásának bizonyítékainak pótlása,
- a gyártási évre utaló egyedi azonosító sorszámozás kialakítására és az elhelyezés módjára vonatkozóan nyilatkozat pótlása."
A bírálati szakaszban ajánlatkérő az ajánlattevők által becsatolt etalonokat vizsgáló laboratóriumban megvizsgáltatta, valamint szakértői véleményt kért be.
Ajánlatkérő 2002. október 7-én hirdetett részajánlatokként eredményt. Az eredményhirdetésen bejelentette, hogy kérelmezőt kizárta az eljárásból, ajánlatát érvénytelennek minősítette, továbbá a szerződés teljesítésére alkalmatlannak is nyilvánította.
Az Összegzés az eljárásról irat a kérelmezővel kapcsolatban az alábbiakat tartalmazza:
"Az érvénytelen ajánlatot tevő, kizárt, illetve alkalmatlan ajánlattevők neve és az érvénytelenség, a kizárás vagy az alkalmatlanság indokai:
- A Kbt. 53. §-a alapján kizárásra kerültek az eljárásból az alábbi ajánlattevők:
- LUROTEX Textilipari Kft. ajánlata
(ajánlatához nem csatolt az elkülönített állami pénzalapok közül a Munkaerő-piaci Alapra vonatkozó igazolást, és ezt megfelelően a hiánypótlási határidő lejártáig sem pótolta).
- Alkalmatlannak minősülnek az alábbi ajánlattevők:
- LUROTEX Textilipari Kft. ajánlata
(ajánlatához csatolt előző háromévi forgalmát bemutató referencianyilatkozata nem tartalmazta a megajánlott jó láthatóságot biztosító védőruházat szállítását (gyártását) és ezt a hiánypótlási határidő lejártáig sem pótolta).
- A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja értelmében érvénytelenek az alábbi ajánlatok, illetve részajánlatok:
- LUROTEX Textilipari Kft. nappali, valamint nappali és éjszakai jólláthatóságot biztosító esőkabátokra, nappali és éjszakai jólláthatóságot biztosító védőmellényre vonatkozó részajánlatai (a megajánlott esőkabátok konfekcionálásához felhasznált alapanyag vízzárósága nem felel meg az ajánlatkérő által a dokumentációban előírtaknak) (ajánlatához nem csatolt a jólláthatóságot biztosító védőruházatra vonatkozóan legalább kettő olyan konkrét referencialevelet, amely a megajánlott termék szerződéses teljesítésére vonatkozik, és ezt a hiánypótlási határidő lejártáig sem pótolta)."
Kérelmező 2002. október 24-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet - melynek postára adási dátuma 2002. október 22. volt - mely szerint ajánlatkérő döntése részben jogszabálysértő, részben megalapozatlan. A hiánypótlási felhívásra a Szentgotthárdi Munkaerő-kirendeltség igazolta, hogy DEFA-keret címen nincs tartozásuk és a DEFA-keretbe a Munkaerő-piaci Alap is beletartozik. A jólláthatóságot biztosító védőruha referencianyilatkozat hiányával kapcsolatban előadta, hogy ilyen termék szállítása terén ők új pályázónak számítanak, de az ajánlathoz csatolták az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség minősítő bizonyítványait, mely szerint a megajánlott termékeik az ajánlatkérő által előírtaknak és a Magyar Szabványnak mindenben megfelelnek. A jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson elismerte, hogy ajánlata nem felel meg az ajánlatkérő által az alkalmasság igazolására előírt referenciakövetelményeknek, de nyilatkozata szerint más alkalmassági feltételeknek megfelel. Vitatta ajánlatkérő azon megállapítását, miszerint "az alapanyag vízállósága nem felel meg a dokumentációban leírtaknak", mivel az alapanyag vízállóságának vizsgálatáról becsatolták az INNOVATEXT vizsgálati jegyzőkönyvét, mely szerint az alapanyag vízállósága a dokumentációban előírt követelményt meghaladja. Javasolta igazságügyi szakértő kirendelését. Kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg kizárásuk alaptalanságát.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett észrevételében elsődlegesen elkésettségre hivatkozott, mivel álláspontja szerint a kérelem a 15 napos jogvesztő határidőn túl érkezett. A továbbiakban ajánlatkérő előadta, hogy kérelmező a hiánypótlás során nem a területileg illetékes munkaügyi központ igazolását csatolta, hanem a központ egyik kirendeltségét, melynek igazolása DEFA-kerettel szembeni tartozásra vonatkozik, nem pedig a Munkaerő-piaci Alapra, továbbá a kérelmező ajánlatához csatolt megelőző háromévi forgalmát bemutató nyilatkozatban kizárólag alapanyagok és nem ruházati termékek szerepeltek, a hiánypótlás keretében is alapanyagok szállításáról csatolt referencialeveleket. Álláspontja szerint az ajánlathoz becsatolt esőkabátminták vízzárósági értékei nem feleltek meg a dokumentáció 9. oldalán előírtaknak, így az ajánlat érvénytelen volt. Előadta továbbá, hogy az ajánlathoz szintén csatolt laboratóriumi vizsgálat és az ajánlatkérő által elvégeztetett vizsgálat esetében a vizsgálati eredmények eltérnek egymástól, ebből arra lehet következtetni, hogy az alapanyagminta nem egyezik meg a beadott etalon alapanyagával. Álláspontja szerint szintén érvénytelenséget eredményezett a jólláthatóságot biztosító védőruházatra vonatkozó meghatározott számú és előírt tartalmú referencia hiánya kérelmező ajánlatával kapcsolatban.
Ennek alapján kérte a kérelem elutasítását, kérelmező költségekben történő marasztalását.
Egyéb érdekeltek a jelen eljárás keretei között érdemi észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratokból és a felek által tett nyilatkozatokból megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az alábbiak szerint megalapozatlan.
A Döntőbizottság először a jogorvoslati kérelem elkésettségének kérdését vizsgálta meg.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint a jogorvoslati eljárást a Kbt. szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
Kérelmező a 2002. október 7-én tartott eredményhirdetésen - melyen közölték az eljárásból való kizárását - jelen volt, így az általa vélelmezett és jelen jogorvoslati eljárásban vizsgált jogsértésről már ekkor tudomást szerzett. A Kbt. 79. § (7) bekezdése alapján a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül lehet a jogorvoslati kérelmet benyújtani. A Kbt. 79. § (7) bekezdése alapján a kérelmező a jogorvoslati kérelmét 2002. október 7-től számított 15 napon belül - legkésőbb 2002. október 22. napján - terjeszthetett elő határidőben. Kérelmező jogorvoslati kérelmét 2002. október 22-én, a jogvesztő határidő utolsó napján - adta postára.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárására - ha a Kbt. másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Áe. 39. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a postán küldött beadvány előterjesztési ideje a postára adás napja.
Mivel a jogorvoslati kérelmet kérelmező a jogvesztő határidő lejárta előtt, annak utolsó napján postai úton nyújtotta be, így az Áe. fenti rendelkezésére tekintettel - kérelme nem minősül elkésettnek, ezért a jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottság érdemben vizsgálta.
A Döntőbizottság ezt követően a kérelmező ajánlatát az eljárásból kizáró ajánlatkérői döntés jogszerűségét vizsgálta meg.
A Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontja szerint az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmassága igazolható az előző legfeljebb három év legjelentősebb szállításainak, szolgáltatásainak, illetve az előző legfeljebb öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével (legalább az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje és a szerződést kötő másik fél megnevezésével).
A Kbt. 44. § (6) bekezdése alapján az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg az alvállalkozót alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A Kbt. 44. § (8) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok felbontását követően az (1), (2) és (6) bekezdés szerinti adatok, tények és körülmények alapján dönt az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról, ennek során az igazolások eredetiségét is ellenőrizheti.
A Kbt. 52. § (1) bekezdés alapján az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53. § (2) bekezdés rendelkezésének megfelelően az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak.
A Döntőbizottság az eljárásból kizáró ajánlati döntés alapjául szolgáló indokok közül elsődlegesen az alkalmatlanság megállapításával kapcsolatos indok megalapozottságát vizsgálta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a felhívás 11. b) pontjában szereplő feltétel alapján az ajánlattevőnek és a közbeszerzési értéket meghaladó 10% feletti mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozónak együttesen kell megfelelni az alkalmassági követelményeknek. Az ajánlathoz a kérelmező a saját és a 10% feletti mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a referenciáit is csatolta. Ezek között kérelmezőnek csak az általa előállított alapanyagokról és nem a ruházati termékekről szerepelt referenciája, azonban a 10% feletti igénybe venni kívánt alvállalkozójának a Napsugár Ruházati Rt. referenciája között szerepel esőkabát szállítása a megelőző 3 évre vonatkozóan, azonban az alvállalkozó referenciái sem tartalmaztak nappali és éjszakai jólláthatóságot biztosító védőruházatról szóló referenciát. Így a referencia nem felelt meg az ajánlati felhívás 11. b) pontjának első francia bekezdésében meghatározott feltételeknek.
E tekintetben a Döntőbizottság megállapította azt is, hogy a becsatolt referencialevelek szintén nem tartalmazzák a nappali és éjszakai jólláthatóságot biztosító védőruházat gyártását, illetve szállítását, így az ajánlati felhívás 11. b) pont második francia bekezdésének sem felel meg kérelmező ajánlata.
A Döntőbizottság megállapította - kérelmező által is elismerten -, hogy a jólláthatóság tekintetében kérelmező a 10% feletti igénybe venni kívánt alvállalkozójával együtt sem csatolt, illetve igazolt megfelelő referenciát. Kérelmező azon nyilatkozatát, melyben előadta, hogy az ajánlatkérő által a Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontja alapján előírt feltételnek nem tud megfelelni, de a Kbt. 44. § (2) bekezdésében szereplő összes többi, ott meghatározott alkalmassági feltételnek megfelelne, és így alkalmasnak minősülne, a döntőbizottság nem fogadta el, mert a közbeszerzési eljárás során a Kbt.-ben meghatározott keretek között az ajánlatkérő jogosult az alkalmatlanági feltételek meghatározására.
A Döntőbizottság ajánlatkérőnek azon előadását, hogy bár referenciával nem rendelkezett, de helyette az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség bizonyítványát az általa gyártott termék megfelelőségéről csatolta, és ezzel igazolta, hogy a terméke alkalmas a jól láthatóság biztosítására, szintén nem fogadta el, tekintettel arra, hogy ajánlatkérő a felhívásában egyértelműen referencia igazolását írta elő, nem pedig a termék valamely tulajdonságával kapcsolatos igazolást kért csatolni.
A Döntőbizottság ennek alapján megállapította, hogy ajánlatkérő jogszerűen járt el akkor, amikor megállapította, hogy a referencia hiánya miatt az ajánlati felhívás 11. b) pontjában meghatározott alkalmatlansági feltétel a kérelmező ajánlatában fennáll, és ezért kérelmező alkalmatlan a szerződés teljesítésére, így a jogorvoslati kérelem e része megalapozatlan.
A Döntőbizottság ezt követően a kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánító részben vizsgálta a kizárás indokait.
Az ajánlati felhívás 11. a) pont második francia bekezdésében ajánlatkérő előírta azt, hogy a jelen közbeszerzés tárgyának szerződésszerű teljesítésére vonatkozó konkrét referencialeveleket kell csatolni. Kérelmező ajánlatához nem csatolt a konkrét termék szerződéses teljesítésére vonatkozó referencialevelet és ezt a hiánypótlási felhívásra sem pótolta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy jó láthatóságot biztosító védőruházatra vonatkozóan ajánlatkérő által a felhívásban meghatározottak szerint előírt legalább két konkrét referencialevél a kérelmező ajánlatában nem található. A kérelmező által benyújtott ajánlat ennek alapján nem felel meg az ajánlati felhívás 11. a) pontjának második francia bekezdésében meghatározottaknak, így Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjában szereplő feltétel megvalósult, ezért a kérelmező ajánlata ezen okból is érvénytelen, és a jogorvoslati kérelem e része is megalapozatlan.
A Döntőbizottság ezt követően a kérelmező ajánlatából hiányzó, illetve nem megfelelően csatolt Munkaerő-piaci Alapigazolással kapcsolatos kérelmi elemet vizsgálta.
Az összegzés eljárásról című irat 3. pontjában szereplő ajánlatkérői megjegyzés, mely szerint a Kbt. 53. § alapján kizárásra került az eljárásból, nem helytálló, tekintettel arra, hogy az elkülönített állami alap igazolásának hiánya nem azt jelenti, hogy adott esetben az alappal szemben tartozása áll fenn, és ennek megfelelően a Kbt. 53. § (1) bekezdésének rendelkezései szerint járhatnának el az ajánlattevővel szemben. A Döntőbizottság azonban megállapította, hogy a kizárási okként nevesített Munkaerő-piaci Alap igazolásának nem csatolása a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban ezt feltételként meghatározta, érvénytelenségi oknak minősül, így a Kbt. 53. § (2) bekezdése alapján az eljárás további szakaszában az ajánlat nem vehetett volna részt. Mivel a kizárás, illetve az érvénytelenségi joghatása azonos lett volna kérelmező ajánlatával szemben, ezért a Döntőbizottság tartalmát tekintve vizsgálta a kizárás indokául szolgáló megállapítást, és észlelte azt, hogy ezen indok érvénytelenség megállapítására adna okot, így azt ennek megfelelően mint érvénytelenségi okot vizsgálta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező nem csatolta a területileg illetékes munkaügyi központ igazolását a Munkerő-piaci Alap tekintetében, hanem a munkaügyi központ helyett annak egy területi kirendeltségének igazolását csatolta be.
A Döntőbizottság a vizsgálat során megállapította, hogy kérelmező az ajánlatában csatolta az APEH megfelelő igazolását, amely az állami pénzalapok egy részére is kiterjed, azonban nem csatolta a területileg illetékes munkaügyi központ Munkaerőpiaci Alapra vonatkozó igazolását. Tekintettel arra, hogy kérelmezőnek van munkavállalója, így a 2001. évi LI. törvény alapján a Munkaerő-piaci Alap felé jogszabályon alapuló fizetési kötelezettsége is állhat fenn, melyet az APEH teljeskörűen nem tart nyilván, hanem annak egy részét a Munkaerő-piaci Alap kezelője a munkaügyi központok tartják nyilván.
Kérelmező miután ajánlatkérő hiánypótlásra felhívta, ajánlatához becsatolta a Munkaügyi Központ igazolása helyett a Munkaügyi Központ Szentgotthárdi Kirendeltségének igazolását, melynek szövege az alábbi volt:
"a Kirendeltség felé DEFA-keret tartozás nincs".
A Döntőbizottság rámutat arra, hogy a Munkaerő-piaci Alap kezelője, illetve az igazolás kiadására jogosult szerv a területileg illetékes munkaügyi központ. A területileg illetékes munkaügyi központtól igazolást a kérelmező az ajánlatához még a hiánypótlás keretében sem csatolt. Az igazolás tartalmával kapcsolatban a Döntőbizottság észlelte, hogy az a kirendeltség DEFA-kerettel szembeni tartozások hiányára vonatkozik, nem pedig a Munkaerő-piaci Alappal szembeni tartozásokra.
A Döntőbizottság álláspontja szerint nem megfelelő az igazolás, melyet kérelmező a Munkaerő-piaci Alappal szembeni tartozásokkal kapcsolatban nyújtott be ajánlatában, mert azt nem a területileg illetékes munkaügyi központ, hanem annak szentgotthárdi kirendeltsége állította ki és nem a Munkaerőpiaci Alappal szemben fennálló tartozás nemlegességéről szól, hanem arról, hogy kérelmezőnek "a Kirendeltség felé DEFA-keret tartozás nincs", így megfelelő igazolás hiányában a kérelmező ajánlata a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen.
A kérelmező ajánlatának a megajánlott esőkabátok konfekcionális anyag vízállóságának nem megfelelőségével kapcsolatos kérelmi elem vizsgálatát és annak során szakértő kirendelését mellőzte tekintettel arra, hogy már egyetlen érvénytelenségi, illetve alkalmatlansági ok fennállása is megalapozza azt, hogy a közbeszerzési eljárás további szakaszában ne vehessen részt a kérelmező, így e kérelmi elem vizsgálata jelen közbeszerzési eljárás és jogorvoslati eljárás szempontjából irreleváns.
Tekintettel arra, hogy a fentiek alapján a jogorvoslati kérelem valamennyi része megalapozatlan volt, így a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet elutasította.
Ennek alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, vagyis az alaptalan jogorvoslati kérelmeket a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint elutasította és a jogorvoslati eljárásban felmerült költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontjának megfelelően rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. december 9.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bíró László s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
