KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (11013)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.659/13/2002.
Tárgy: a Hartmann-Rico Kft. jogorvoslati kérelme a Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Rendelőintézet közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Hartmann-Rico Hungária Kft. (2051 Biatorbágy, Budapark, Paul Hartmann u. hrsz. 2399/8., képviseli: dr. Fest Attila ügyvéd, 1134 Budapest, Váci út 35., a továbbiakban: kérelmező), által a Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Rendelőintézet (1125 Budapest, Diós árok 1-3., képviseli: dr. Kékesi Andrea ügyvéd, 1122 Budapest, Városmajor u. 3/A. III/2., a továbbiakban: ajánlatkérő) "az ajánlatkérő részére a dokumentációban megadott éves mennyiségű és specifikációjú egyszer használatos izolációs termékek beszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok és a felek írásban tett nyilatkozatai alapján az alábbiakat állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2002. augusztus 14-i számában ajánlati felhívás közzétételével nyílt közbeszerzési eljárást kezdeményezett.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 3. a) pontjában a beszerzés tárgyát az alábbiak szerint határozta meg: "A beszerzés tárgya és mennyisége: az ajánlatkérő részére a dokumentációban megadott éves mennyiségű és specifikációjú egyszer használatos izolációs termék a következők szerint: 510 darab idegsebészeti műtéthez használt izolációs termék, 6400 db traumatológiai, 2011 ortopédtraumatológiai műtéthez, 1692 db, Meddőségi Centrum műtéti eljárásaihoz használt izolációs termék, 16 952 db operációs steril kabát. A megadott mennyiségek éves szükségletet jelölnek."
Részajánlat tételére nem volt lehetőség.
A felhívás 13. pontja szerint az összességében legelőnyösebb ajánlat volt az ajánlatok elbírálásának szempontja, az alábbi részszempontok és súlyszámok szerint.
részszempontok súlyszámok
- ajánlati ár (kedvezményekkel csökkentett ár) 5
- a betegizolációs anyagok orvosszakmai igények szempontjából optimális minőségi jellemzői alszempontok
- nedvességmegtartó képessége 2
- ragasztóképesség minősége 2
- ragasztóképesség tartóssága 1
- fizetési határidő (naptári napokban) 2
Az értékelés során adható pontszám részszempontonként: 1-10.
Ajánlatkérő a felhívás 16. pontjában az egyéb információk között az f) pontban előírta, hogy az ajánlattevők az ajánlati anyaguk első oldalán tüntessék fel az ajánlattevő nevét, címét, az ellenszolgáltatást termékcsoportonként bruttó értekben és az 1 éves mennyiség bruttó ellenszolgáltatását, a szerződés időtartamát, fizetési feltételeket.
Az ajánlatkérő dokumentációt is készített, amelyet az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott.
2002. szeptember 24-ig, az ajánlattételi határidőig a kérelmező, a Mölnlycke HC. Kft., az AFAMIA Trade Kft. és az ALLEGRO Kft. nyújtott be ajánlatot.
Az ajánlatkérő észlelte az ajánlatok értékelése során, hogy az ajánlattevők különböző mértékű áfa felszámításával adták meg bruttó árajánlataikat. Az ellentmondás tisztázása érdekében ajánlatkérő 2002. október 2-i levelében felszólította az ajánlattevőket az ajánlott termékeik vámtarifaszám (VTSZ) és ennek megfelelő áfa %-os kulcs szerinti besorolásának közlésére.
Az ajánlattevők válaszaikat az ajánlatkérőnek a megadott határidőig elküldték.
A 2002. október 15-én tartott eredményhirdetésen az ajánlatkérő nyertesnek a Mölnlycke Kft. ajánlatát fogadta el, míg a nyertest követő legkedvezőbb ajánlattevőnek a kérelmezőt hirdette ki. Az ajánlatkérő ekkor ismertette az ajánlattevők által az ajánlati árakba foglalt áfakulcsokat és lehetőséget adott a tisztázó kérdésekre adott ajánlattevői válaszok megtekintésére is.
A kérelmező 2002. október 29-én nyújtott be a Döntőbizottsághoz jogorvoslati kérelmet, melyet a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson pontosított. Pontosított jogorvoslati kérelmében kérelmező sérelmezte, hogy az ajánlatkérő a feltett tisztázó kérdésre kapott ajánlattevői válaszokat az eljárás során nem, csupán az eredményhirdetésen hozta az ajánlattevők tudomására. Ezért csak ekkor értesült arról, hogy a nyertes Mölnlycke Kft. termékére vonatkozó VTSZ-besorolás alapján 12%-os áfakulcsot alkalmazott, míg az ő termékére, a VTSZ-besorolása szerint 25%-os áfa-kulcs vonatkozott. Véleménye szerint a Kbt. 57. § (1) bekezdése alapján feltett tisztázó kérdés feltevését követően figyelemmel kell lenni a Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdésben előírtakra is és a verseny tisztaságát, illetve nyilvánosságát, valamint az esélyegyenlőséget azáltal lehet biztosítani, ha az ajánlatkérő az ajánlattevők válaszait is ismerteti. Álláspontja szerint, amennyiben ő az eredményhirdetés előtt az azonos termék eltérő VTSZ-besorolás miatti különböző áfa-kulcsokról értesül, úgy lehetősége lett volna az eltérő besorolás tisztázására a megfelelő szakhatóságnál. Előadta, hogy ezt az eredményhirdetés után a Pénzügyminisztériumnál kezdeményezte, majd a választ a Döntőbizottság részére a jogorvoslati eljárás során becsatolja.
Sérelmezte továbbá kérelmező, hogy mivel az ajánlati ár kivételével a többi részszempontra a nyertessel azonos pontszámot kapott, ezért a steril műtőkabát 12%-os áfával számított bruttó árának figyelembe vételével, összesen 47 379 782 Ft bruttó árral a nyertes bruttó 47 534 400 Ft-os áránál kedvezőbb lenne az ő ajánlata, így az övé lenne az összességében legelőnyösebb és így a nyertes ajánlat. Ezzel álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdés rendelkezését is.
Ennek alapján kérte, hogy a Döntőbizottság állapítson meg jogsértést, semmisítse meg az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, hívja fel az ajánlatkérőt a Kbt. szabályainak megfelelő eljárásra, kötelezze a költségek viselésére és ideiglenes intézkedéssel tiltsa meg a szerződés megkötését.
Az ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett észrevételében kérte a Döntőbizottságot annak megállapítására, hogy nem követett el jogsértést és erre tekintettel kérte a kérelmező jogorvoslati kérelmének megalapozatlanság miatti elutasítását.
Álláspontja szerint nem követett el jogsértést, hogy a tisztázó kérdésekre adott válaszokról - külön, még az eredményhirdetést megelőzően - nem tájékoztatta az ajánlattevőket, ugyanis a Kbt. 57. § (1) bekezdése csak a felvilágosításkéréssel kapcsolatosan írja elő az ajánlatkérő számára a többi ajánlattevő egyidejű értesítésének kötelezettségét, a verseny tisztasága, nyilvánossága és esélyegyenlőség tiszteletben tartása érdekében. Előadta továbbá, hogy a 61. § (3) bekezdésben előírt kötelezettségének is maradéktalanul eleget tett, amikor az eredményhirdetésen az 5. sz. melléklet szerinti összegzést ismertetve részletes tájékoztatást adott a tisztázó kérdésekre érkezett - VTSZ és áfamérték besorolására vonatkozó - ajánlattevői nyilatkozatok tartalmáról, sőt az eredményhirdetésen még azt is lehetővé tette, hogy az ajánlattevők jelenlévő képviselői a Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézetének állásfoglalásait kölcsönösen megtekinthessék, áttanulmányozhassák.
Előadta, hogy az ajánlattevők által megajánlott termékkel kapcsolatban észlelte az eltérő Áfa kulcsok alkalmazását, ezért ennek tisztázására a Kbt. 57. § (1) bekezdése szerint tisztázó kérdést tett fel és a beérkezett válaszok alapján a VPVI által javasolt VTSZ-besorolást és áfakulcsot elfogadta és az ajánlati ár elbírálási részszempont esetében - az ajánlati felhívás 16. f) pontjában megjelöltek szerint - az ajánlattevők által megajánlott egy éves mennyiség bruttó ellenszolgáltatását hasonlította össze az ajánlatok értékelése során.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a felek írásban és a tárgyaláson előadott nyilatkozatai, valamint a rendelkezésére álló - a közbeszerzési eljárásban keletkezett - dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az alábbiak szerint megalapozatlan.
A Döntőbizottság először az eljárás eredményére vonatkozó kérelmi elem megalapozottságát vizsgálta meg. Ezen belül kérelmező az első bírálati részszempont keretében történő ajánlatkérői értékelést vitatta, így a Döntőbizottság ennek értékelését vizsgálta meg.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése szerint a nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározza az ajánlattételi határidőt, az ajánlatok elbírálásának szempontjait és időpontját. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Kbt. 49. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatók.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében a legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai alapján megállapította, hogy a kérelmező bruttó 49 291 814 Ft, míg a Mölnlycke Kft. bruttó 47 534 440 Ft ajánlati árat ajánlott meg, melyek 25%-os, illetve 12%-os áfát tartalmaztak.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező a tisztázó kérdésekre adott válaszában benyújtotta ajánlatkérőnek a VPVI tájékoztatásait arról, hogy az általa ajánlott egyszer használatos, steril műtőkabát VTSZ-besorolása 6203., illetve 6210. és kérelmező ajánlati bruttó árát 25%-os áfa-tartalommal adta meg. A Mölnlycke Kft. által benyújtott - a VPVI által kiállított - iratok alapján az általa megajánlott termék VTSZ szerinti besorolása 300590-9900 és a nyertes ajánlati bruttó árát 12%-os áfa-tartalommal adta meg. A tisztázó kérdésekre adott válaszok megküldését követően továbbra is eltértek az egyszer használatos steril operációs kabátokra vonatkozó VTSZ-számok és a hozzájuk tartozó áfa-kulcsok.
Ajánlatkérő a VPVI által javasolt VTSZ-besorolást és az ahhoz tartozó áfakulcsot észlelte, de tartotta magát az ajánlatokban szereplő bruttó ajánlati árakhoz és a felhívásban foglaltakra tekintettel a megajánlott bruttó ellenszolgáltatást - függetlenül attól, hogy hány %-os áfatartalma van - értékelte a bírálat során.
Az ajánlatokban szereplő bruttó ajánlati árak alapján az ajánlatkérő kérelmezőnek 9,64 pontot, míg a Mölnlycke Kft.-nek 10 pontot állapított meg.
Rámutat a Döntőbizottság arra, hogy az ajánlattevők az ajánlatuk tartalmát az ajánlati felhívásban, illetve dokumentációban előírtaknak megfelelően, a szerződés teljesítése során rendelkezésükre álló termékekből állítják össze.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 16. f) pontjában meghatározta azt, hogy az ajánlati árat bruttó összegben kell meghatározni. Ajánlatkérő esetében a bruttó ár bír relevanciával, mert költségvetési szerv lévén, mint a beszerzett dolgok végső felhasználója nem jogosult az áfavisszaigénylésre, így számára a bruttó ár jelenti az ellenszolgáltatás értékét.
Az ajánlatok értékelésénél ezért a felhívás 16. f) pontjára is tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint jogszerűen hasonlította össze ajánlatkérő az első részszempont bírálatánál a bruttó ajánlati árakat, amelyek pontszámait is - nyertes 10, kérelmező 9,64 pont - helyesen állapította meg.
A Döntőbizottság rámutat arra, hogy a Kbt. 26. § (2) bekezdés második mondata alapján az ajánlattevő az ajánlatához kötve van, ennek megfelelően a kérelmezőnek a Kbt. 49. § (2) bekezdése szerint még abban az esetben sem állt volna módjában ajánlati árának módosítása, amennyiben a VPVI-nél a VTSZ-besorolás újbóli megállapítása iránt benyújtott kérelme alapján olyan besorolásra kapott volna javaslatot, amelynek 12%-os áfakulcsvonzata van. Ennek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező nem tehette volna kedvezőbbé ajánlati árát az áfa mértékének utólagos megváltoztatásával sem.
A fentiek alapján kérelmező azon álláspontja, hogy a válaszok ismeretében mód lett volna az eltérő VTSZ-besorolások tisztázására az illetékes hatóságnál -, amelynek eredményeképpen az ajánlott termékek olyan VTSZ-besorolást kaphattak volna, amelyre az áfatörvény azonos %-os kulcs alkalmazását írja elő - tekintettel a már benyújtott ajánlatokra, melyek módosítására a Kbt. rendelkezései szerint az ajánlattételi határidő lejártát követően már nincs lehetőség - jelen közbeszerzési eljárásra már nem lett volna hatással és abban nem lehetett volna felhasználni. Ugyanez a Döntőbizottság álláspontja a kérelmező által a jogorvoslati eljárás során csatolt 20556/5/2002. számú 2002. november 7-én kelt pénzügyminisztériumi állásfoglalással kapcsolatban.
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy ajánlatkérő az ajánlatok első bírálati részszempontban való értékelése során az ajánlatokban szereplő ajánlati elemeket - vagyis a bruttó ajánlati árat - az ajánlati felhívás szerint értékelte. A kérelmező az ajánlati ár bírálati részszempont értékelése során figyelembe vett bruttó ajánlati árakat, és ennek alapján az ajánlatok között kialakult sorrendet - az eljárás eredményét - vitatta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlati ár bírálati részszempont esetében ajánlatkérő jogszerűen járt el, amikor az ajánlatokban szereplő bruttó árakat vette figyelembe az összehasonlítás alapjául, és az értékelés során e részszempont keretében a felhívásban meghatározottak szerint pontozott. Előbbiekre tekintettel megállapítható, hogy az értékelést jogszerűen végezte ajánlatkérő és így a jogorvoslati kérelemnek a Kbt. 59. § (1) bekezdésének megsértésével kapcsolatos része megalapozatlan.
A Döntőbizottság ezt követően a tájékoztatási kötelezettség, valamint ezzel összefüggésben a Kbt. alapelveinek megsértésével kapcsolatos kérelmi elemet vizsgálta meg.
A Kbt. 57. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől az ajánlattal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázása érdekében.
A Kbt. 57. § (1) bekezdés szerint az ajánlatokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázása érdekében az ajánlatkérő írásban felvilágosítást kérhet, de a többi ajánlattevőt a kérdés feltevéséről - a kérdéssel egyidejűleg - értesítenie kell. A Kbt. nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy ajánlatkérőnek a feltett kérdésre beérkezett válaszokat a többi ajánlatkérőnek meg kellene küldenie. E kötelezettségének az ajánlatkérő 2002. október 2-án eleget tett. A tisztázó kérdésekkel kapcsolatban a Kbt. 57. § (1) bekezdés szabályai csak a kérdésekről való tájékoztatási kötelezettséget írják elő. Az ajánlatkérő az általa feltett tisztázó kérdésekre adott válaszokkal kapcsolatban a Kbt. 57. § (1) bekezdését - mivel az a válaszokra nézve rendelkezést nem tartalmaz - nem sérthette meg, így a Döntőbizottság álláspontja szerint a jogorvoslati kérelem e része is megalapozatlan.
A Kbt. 24. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárásban - az egyes eljárási cselekmények, az ajánlatok értékelése során hozott döntés és a szerződés megkötése tekintetében - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartania verseny tisztaságát, illetve nyilvánosságát.
A Kbt. 24. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
A verseny nyilvánossága alapelv a közbeszerzési eljárás átláthatóságát biztosítja. A Döntőbizottság álláspontja szerint a tisztázó kérdésekre adott válaszok ajánlattevőkkel való megismertetését, illetve esetleges határidejét a Kbt. egyetlen tételes rendelkezése sem írja elő. Jelen közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az eredményhirdetésen ismertette a tisztázó kérdésekre adott válaszokat, így ajánlatkérő a Kbt. tételes szabályainak hiányában is megismertette ajánlattevőket, köztük a kérelmezőt a válaszok tartalmával, biztosítva ezzel a közbeszerzési eljárás tisztázó kérdéssel kapcsolatos részének átláthatóságát.
A Döntőbizottság rámutat arra, hogy kérelmezőnek a tisztázó kérdésekre adott ajánlattevői válaszok késedelmes megismerését sérelmező kérelmi eleme nem megalapozott azért sem, mert az ajánlatok benyújtását és az ajánlattételi határidő lejártát követően már semmilyen nyilatkozata sem változtathatja meg az ajánlatában meghatározottakat, így nincs jelentősége annak, hogy azokat az eredményhirdetés előtt nem ismerte meg.
Az ajánlatkérő a bontási eljárás során jegyzőkönyvben rögzítette az ajánlatokban szereplő ajánlati elemeket és közöttük a bruttó ajánlati árat, melyet az ajánlatok értékelése során figyelembe vett. A bontási jegyzőkönyvet - melyben a bontási eljáráson rögzített adatok szerepeltek - ajánlatkérő az ajánlattevőknek megküldte, így a kérelmező által vitatott körben ajánlatkérő a verseny tisztaságát is biztosította.
Az esélyegyenlőség biztosításával kapcsolatban megállapítható, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során az egyes ajánlattevők, illetve az egyes ajánlatok kezelése, értékelése között semmilyen megkülönböztetést nem alkalmazott és az egyes ajánlattevőket azonos mértékű és tartalmú információval látta el. Ennek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő az ajánlattevők részére biztosította a közbeszerzési eljárás során az esélyegyenlőséget is, így a jogorvoslati kérelem e része is megalapozatlan.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az előzőekben kifejtettek alapján az ajánlatkérő a Kbt. alapelvi rendelkezéseit sem sértette meg, így a jogorvoslati kérelem e része is megalapozatlan.
Ennek alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, vagyis a megalapozatlan kérelmi elemet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint elutasította és a jogorvoslati eljárásban felmerült költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontjának megfelelően rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. december 9.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos
