KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (11014)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.633/9/2002.
Tárgy: a Strabag Kft. jogorvoslati kérelme Orosháza Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Strabag Kft. (1113 Budapest, Daróci út 30., képviseli: dr. Kukucska János ügyvéd, 4400 Nyíregyháza, Fészek u. 116., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet az Orosháza Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala (5900 Orosháza, Szabadság tér 4-6., továbbiakban: ajánlatkérő) "Orosháza, Ipari park területén (Gyártelep utca) - zárt csatornaszakasz építése 384 m hosszon 160 cm átmérőjű vasbeton csövekből - 200 NA ivóvízvezeték építése 1297 m hosszúságban" tárgyú közbeszerzési eljárás ellen nyújtott be, részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 26. § (2) bekezdését és 38. § (3) bekezdését, ezért ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki, míg a jogsértésért felelős szervezettel, vagyis a Tender-Co Gazdasági Szervező és Vagyonkezelő Kft.-vel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki, egyebekben a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül, kérelmező részére 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási, szolgáltatási díjat fizessen meg. A jogorvoslati eljárásban ezen felül felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt és a Tender-Co Kft.-t, hogy a velük szemben kiszabott bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizessék be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbiakat állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2002. szeptember 4-i számában ajánlati felhívás közzétételével a rendelkező részben meghatározott tárgyú nyílt közbeszerzési eljárást kezdeményezett.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 5. b) pontjában az alábbiakat határozta meg:
"A dokumentáció megkérésének határideje: a dokumentáció megvásárolható hétfőtől péntekig 8.00-12.00 óra között, az ajánlati felhívás közzétételének napjától, az azt követő első naptól számított 15. nappal bezárólag. Ha ez a nap nem munkanap, akkor az ezt követő első munkanap ugyanezen órájáig."
Az ajánlati felhívás 11. a) pontjában a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság elbírálására kért adatokat és tényeket, a 11. b) pontjában a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjait határozta meg ajánlatkérő.
A felhívás 13. pontjában ajánlatkérő megjelölte, hogy az összességében legkedvezőbb ajánlat szempontjából fog bírálni, melyhez meghatározta a bírálati részszempontokat, azok súlypontjával.
Az ajánlati felhívás 16. pont hatodik nagy francia bekezdésében ajánlatkérő az alábbiakat határozta meg:
"Az ajánlatkérő konzultációt és helyszíni bej ázást tart, melynek időpontja az ajánlati felhívás megjelenését követő naptól számított 16. nap 11.00 óra, amennyiben ez a nap nem munkanap, úgy az azt követő első munkanap 11.00 óra. A konzultáció helyszíne: Orosháza Város Önkormányzata, 5900 Orosháza, Szabadság tér 4-6., II. em., tárgyaló). A konzultáción való részvétel az érvényes ajánlattétel feltétele. A konzultációról készült jegyzőkönyvet ajánlatkérő minden lehetséges ajánlattevő (aki a dokumentációt megvásárolta) számára megküldi, a konzultációt követő 5 munkanapon belül."
Ajánlatkérő részletes dokumentációt bocsátott ajánlattevők rendelkezésére, melynek I. Alapvető információk című része 10. pontjában ajánlatkérő a konzultációval kapcsolatos tudnivalókat megismételte.
A SZEVIÉP Rt. kérdéseket intézett ajánlatkérőhöz, mely kérdések műszaki jellegűek voltak, illetve a késedelmi kötbérre vonatkoztak.
A helyszíni konzultációt a felhívásban meghatározott időpontban, 2002. szeptember 20-án ajánlatkérő megtartotta, melyen az előzetesen feltett kérdéseket is megválaszolta. A konzultáción kérelmező és a SADE Magyarország Kft. képviselője nem vett részt. Ezt a tényt a bonyolító Tender-Co Kft. képviselője a konzultáció jegyzőkönyvében rögzítette, azzal a kiegészítéssel, hogy ezért ez a 2 cég az eljárás további szakaszában nem vehet részt.
2002. október 4-én a kérelmezőt és a SADE Magyarország Kft.-t ajánlatkérő értesítette arról, hogy - mivel a helyszíni konzultáción nem vettek részt - érvényes ajánlatot nem nyújthatnak be, így az eljárásban a továbbiakban nem vehetnek részt, és mellékelten megküldte részükre a konzultációs jegyzőkönyvet.
Az ajánlattételi határidőre 4 db ajánlat érkezett, ajánlatot nyújtott be a SZEVIÉP Rt., az ALTERRA Kft., a HÓDÚT Kft. és a CAEMENTÁRIUS Kft.
Kérelmező 2002. október 16-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben az ajánlati felhívás 16. pontjának 9. francia bekezdésének (hatodik nagy francia bekezdés) azt a mondatát sérelmezte, hogy az érvényes ajánlattétel feltétele a konzultáción való részvétel. Álláspontja szerint a Kbt. előírásainál szigorúbb előírást tartalmaz a felhívás az érvénytelenség tekintetében. Sérelmezte továbbá, hogy a konzultációról készült jegyzőkönyvet ajánlatkérő nem küldte meg részére, valamint azt, hogy ajánlatát a benyújtás előtt érvénytelenné nyilvánította ajánlatkérő. Ideiglenes intézkedésként kérte a közbeszerzési eljárást felfüggesztését, az ajánlati felhívás 16. pontjának 6. nagy francia bekezdésének azt a mondatát megsemmisíteni, hogy "az érvényes ajánlattétel feltétele a konzultáción való részvétel", kérte jogsértés megállapítását és a jogsértőt kötelezni a költségek viselésére.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett írásbeli észrevételében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy a konzultáción való részvétel kötelező jellegét a felhívásban előírták, a konzultációs jegyzőkönyvet a lehetséges ajánlattevők (akik a konzultáción részt vettek) részére a törvényes határidőn belül, a kérelmező részére pedig 2002. október 4-én - tájékoztató jelleggel - megküldték. Fentiekre tekintettel kérte a kérelmet elutasítani.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratokból és a felek által tett nyilatkozatokból megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az alábbiak szerint részben megalapozott.
A Döntőbizottság először az ajánlati felhívással kapcsolatos kérelmi elem elkésettségét vizsgálta meg.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint a jogorvoslati eljárást a Kbt. szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
Az ajánlati felhívás megjelenésének időpontja 2002. szeptember 4. volt, míg a dokumentációt 2002. szeptember 19-ig lehetett megvásárolni. A Döntőbizottság - kérelmező által is elismerten - megállapította, hogy kérelmező a dokumentációt 2002. szeptember 11-én vásárolta meg, így az ajánlati felhívás és a dokumentáció feltételeiről ebben az időpontban tudomást szerzett. A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint a tudomásszerzéstől számított 15 napos jogvesztő határidőn belül lehet jogorvoslati eljárást kezdeményezni.
Kérelmező a fentiek alapján 2002. szeptember 11-én tudomást szerzett az ajánlati felhívás feltételeiről, így ettől az időponttól kell számítani a Kbt. 79. § (7) bekezdése szerinti 15 napos jogvesztő határidőt, melynek utolsó napja jelen esetben 2002. szeptember 26. A kérelmező 2002. október 16-án nyújtotta be írásbeli jogorvoslati kérelmét. A Döntőbizottság ennek alapján megállapította, hogy a kérelmező a jogvesztő határidő elteltét követően nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, így e kérelmi elem elkésett, és azt érdemben nem vizsgálhatja.
A Döntőbizottság ezt követően a konzultációs jegyzőkönyv megküldésének körülményeire vonatkozó kérelmi elemet vizsgálta meg.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése szerint a nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározza az ajánlattételi határidőt, az ajánlatok elbírálásának szempontjait és időpontját. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A konzultáció időpontja 2002. szeptember 20. volt. A felhívás szerint az arról készült jegyzőkönyvet azoknak akik a dokumentációt megvásárolták öt munkanapon belül, vagyis 2002. szeptember 27-ig azt ki kellett küldeni.
Ajánlatkérő azoknak, akik a konzultáción részt vettek (4 ajánlattevő) 2002. szeptember 26-án elküldte a helyszíni konzultációról készített jegyzőkönyvet, míg kérelmező csak 2002. október 4-én kapott (faxon) konzultációs jegyzőkönyvet.
A felhívás 16. pontjában ajánlatkérő egyértelműen meghatározta, hogy aki a dokumentációt megvásárolja, azok részére a helyszíni konzultáción készült jegyzőkönyvet megküldi. A Döntőbizottság álláspontja szerint ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy a dokumentációt megvásárló részt vett-e a konzultáción, vagy sem, mert erre vonatkozó kikötés nem szerepelt a felhívásban. Ennek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő nem az ajánlati felhívásban meghatározottak szerint járt el, ezzel megsértette a Kbt. 26. § (2) bekezdését, így a jogorvoslati kérelem e része megalapozott.
A Kbt. 38. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek a tájékoztatást úgy kell megadnia, hogy azzal egyes ajánlattevőket ne kedvezményezzen, illetve ne sértse az ajánlattevők esélyegyenlőségét.
Ajánlatkérő a helyszín bejárásról készített jegyzőkönyvet annak mellékletei nélkül küldte meg - késedelmesen - kérelmező részére. Ajánlatkérő a mellékleteket - mely a beruházás tárgyának műszaki paramétereit pontosította - még késedelmesen sem küldte meg kérelmező részére. A Döntőbizottság az ajánlatkérő és a kérelmező egybehangzó nyilatkozata alapján megállapította, hogy az ajánlat összeállításához szükséges volt a mellékletek tartalmának ismerete.
A Döntőbizottság ennek alapján megállapította, hogy ajánlatkérő a helyszíni konzultációról készített jegyzőkönyvet késedelmesen, illetve a jegyzőkönyv mellékleteit egyáltalán nem küldte meg, mely mulasztásával olyan helyzetet teremtett, hogy kérelmező ajánlatot nem tudott benyújtani, ezzel megsértette a Kbt. 38. § (3) bekezdésének rendelkezését, így a jogorvoslati kérelem e része is megalapozott.
A Döntőbizottság ezt követően a kérelmező ajánlatának érvénytelenné nyilvánítására vonatkozó kérelmi elemet vizsgálta meg.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
Kérelmező ajánlatot nem nyújtott be. A Kbt. 52. § (1) bekezdés alapján csak a benyújtott ajánlatok érvénytelenségét állapíthatja meg a szükséges feltételek fennállása esetén ajánlatkérő. A Döntőbizottság tényként állapította meg, hogy ajánlatkérőnek nincs a kérelmező "be nem nyújtott ajánlatának" érvénytelenségét megállapító döntése. A Döntőbizottság egyidejűleg rámutat arra, hogy az ajánlatkérő belső anyagaiban, jegyzőkönyvekben szereplő olyan kitétel, "hogy kérelmező nem vett részt a helyszíni konzultáción és ezért érvényes ajánlatot nem nyújthat be" nem minősül az ajánlat érvénytelenné nyilvánításának, csupán az ajánlati felhívás egyik feltételével kapcsolatos tájékoztatásnak. Tekintettel arra, hogy ajánlatkérő nem minősítette kérelmező "be sem nyújtott ajánlatát" érvénytelennek, így a jogorvoslati kérelem e része megalapozatlan.
A Kbt. 31. § (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő legkésőbb a közbeszerzési eljárás előkészítése során köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásának belső felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek (szervezetek) felelősségi körét.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja úgy rendelkezik, hogy a Bizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiakat mondja ki:
"(4) A bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
(5) A bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartásra, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani."
A Kbt. 2002. január 1. napjától hatályos rendelkezése kötelezően előírja a Döntőbizottság számára a törvény szabályait megszegő szervezettel és a jogsértésért felelős személlyel szemben a bírság alkalmazását.
A Döntőbizottság az eset összes körülményei között mérlegelte azt is, hogy mindkét bírságolt szervezet 2002. január 1. óta először követ el a Kbt. rendelkezéseibe ütköző jogsértést, hogy a jogsérelem nem érintette a közbeszerzési eljárás eredményét, valamint a beszerzés értékét. Ennek alapján a Döntőbizottságnak az az álláspontja, hogy jelen eljárás során az irányadó költségvetési törvényben meghatározott minimális összegű bírságokat indokolt - mind ajánlatkérővel, mind a lebonyolítóval szemben - alkalmazni. Ennek alapján ajánlatkérővel mint jogi személlyel szemben egymillió forint, és a jogsértésért felelős szervezettel szemben egymillió forint kiszabása arányban áll a jogsértések súlyával.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének d), f) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben, és ennek megfelelően rendelkezett a költségek viseléséről is, a továbbiakban a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja, míg az elkésett kérelmi elemet a Kbt. 80. § (4) bekezdése alapján elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. november 15.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bíró László s. k.,
közbeszerzési biztos
