Fővárosi Bíróság (0108)
12.K.30.909/2002/3.
A bíróság a dr. Levente István ügyvéd (1027 Bp., Kapás u. 31.) által képviselt Volvo Hungária Kft. (1172 Bp. Cinkotai út 34.) felperesnek a dr. Csitkei Mária jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Bp., Margit krt. 85.) alperes ellen - közbeszerzési ügyben hozott - közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében meghozta a következő
ÍTÉLETET:
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
A felperes által lerótt kereseti illetéket a felperes maga viseli.
Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 30 000 Ft (azaz harmincezer forint) perköltséget.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz lehet fellebbezni. A fellebbezést 5 pld.-ban a Fővárosi Bíróságon lehet előterjeszteni.
INDOKOLÁS
A bíróság a per adatai alapján megállapította a következő tényállást:
A Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. 2002. január 9-én ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítőben, mely tartalmazta az eljárással, illetve a beszerzéssel kapcsolatos információkat. Az ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is készített, melyet 4 cég vásárolt meg, köztük a jogorvoslatkérő 2002. január 15-én. A felperes 2002. január 30-án terjesztette elő, majd a február 27-i tárgyaláson módosította, illetve kiegészítette a kérelmét. Az eredeti kérelmet leszállította, és csak az 500 M Ft-os árbevétel mint alkalmassági feltétel előírásait, valamint a vezetőfülkére megadott előírások közül a maximum 35 cm-es lépcsőre, a kétrészes harmonikaajtóra és a négyszemélyes ülőpadra vonatkozót kifogásolta. Álláspontja szerint ilyen követelményrendszer szerint Magyarországon senki sem dolgozik. A kiegészítő kérelmében az elbírálási részszempontok közül a célgép műszaki színvonalának értékelését kifogásolta, mert szerinte az kétszeresen került értékelésre, továbbá ennek a részszempontnak a műszaki specifikációban való összesítése alapján eleve adott volt a nyertes cég kiléte, így sérült az esélyegyenlőség elve.
Az ajánlatkérő a jogorvoslati ellenkérelmében előadta, hogy az éves árbevétel előírása nem eltúlzott, mivel az a beszerzés értékének csupán a 60%-a. A vezetőfülke kialakításánál a biztonságos és a könnyebb munkavégzésre voltak tekintettel, és a gyártók prospektusai szerint már gyártanak ilyen igény szerinti vezetőfülkét. Az első részszempont esetén nincs szó kétszeres súlyozásról, a pályázat nyertese pedig nem az első részszempont nyertese lesz, mert van még három összehasonlítási alap.
Az alperes a D.55/10/2002. számú, 2002. február 28-án kelt határozatában megállapította, hogy azok a kifogások, melyek az ajánlati felhívás tartalmából megismerhető szempontok ellen irányultak (az 500 M Ft-os árbevétel és az első bírálati szempont kérdésköre) elkéstek, ugyanis január 9-től a jogorvoslati kérelem első előterjesztéséig több mint 15 nap telt el. Ezért a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 79. § (7) bekezdése alapján elkésettség miatt elutasította.
A célgép vezetőfülkéjével kapcsolatos specifikáció tárgyában azt kellett vizsgálni, hogy oly módon került-e meghatározásra a kívánalom, hogy ez eleve kizárt az ajánlattételből egyes cégeket, vagy más módon okozta indokolatlan és hátrányos megkülönböztetésüket.
A döntőbizottság álláspontja szerint a vezetőfülkére előírt kritériumoknak megfelelni bármelyik, ilyen kocsik gyártását végző cég képes, legalább átalakítás útján. A piaci verseny azt kívánja, ha az ajánlattevő a tender nyertese akar lenni, ne zárkózzon el az átalakítás lehetőségétől, mert akkor nem minősülhet potenciális ajánlattevőnek, márpedig ez esetben nem hivatkozhat alappal a kizárás tilalmára sem.
A fülkével kapcsolatos előírások nem indokolatlanok, ezt a jogorvoslatot kérő sem állította.
Nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek, hogy egyes gyártók már rendelkeznek a kiírás szerinti vezetőfülkével, mások pedig még nem, mivel a helyzetet nem az ajánlatkérő idézte elő, és az előírások mindegyik gyártóval szemben megegyeznek. A jogorvoslati kérelem tehát ebben a részében megalapozatlan.
A felperes a keresetlevelében törvénysértésre hivatkozással kérte a határozat felülvizsgálatát. Nem fogadja el az elkésettségre való hivatkozást, mivel véleménye szerint a Kbt. 79. § (8) bekezdés a) pontja szerint jogorvoslati kérelmet a jogellenes tartalmú felhívás, illetve dokumentáció esetén az ajánlattételi, illetve a részvételi jelentkezési határidő lejártát követő 15 nap alatt lehet előterjeszteni. A jelentkezési határidő a megjelenést követő 42 nap volt, ehhez képest kell a 15 napot számolni, tehát nincs elkésettség, mivel 2002. március 7-ig tartott a határidő.
A felperes továbbra is állítja, hogy a kiírt műszaki specifikáció sérti az esélyegyenlőség elvét, mert ilyen formában járművet kizárólag egy gyártó állít elő. Az a véleménye, hogy az előírt feltételek egyébként indokolatlan "luxusigényeket" elégítenek ki az ennek megfelelő sokmilliós felárral, amely nincs szinkronban a közbeszerzési eljárás céljaival, a takarékos gazdálkodással. Egyébként egy konstrukció átalakítása (tervezés, gyártás) akár több évet is igénybe vehet, és rendkívüli beruházással jár. Esélyegyenlőségről tehát csak akkor lehetne beszélni, ha az ajánlatkérő által előírt feltételeknek megfelelő kocsit még senki sem gyárt, és mindenki eldöntheti, hogy vállalkozik-e egy ilyen beruházásra. A verseny korlátozására vezető helyzetet az ajánlatkérő idézte elő a szigorú - csupán egy gyártó által teljesíthető - feltételrendszer megadásával.
Az alternatívák elfogadásának lehetősége csak elméletben tompítja a jogsérelem élét, hiszen a megadott specifikációtól eltérő ajánlat eleve kevesebb pontot kaphat, így nem nyerhet.
Az alperes ellenkérelmében úgy nyilatkozott, hogy a Kbt. 79. § (8) bekezdését csak akkor kell alkalmazni, ha az ajánlattételi határidőnél korábbi tudomásrajutási időpont nem állapítható meg. Jelen esetben maga a jogorvoslatkérő közölte, hogy mikor vásárolta meg a dokumentációt (2002. január 4.), innen kell a 15 napot számítani.
A vezetőfülkével kapcsolatban a vizsgálat tárgyát az képezte, hogy a szerződés teljesítéséig nyitva álló időben képes-e bármelyik ajánlattevő a kívánalmaknak megfelelve átalakítani a vezetőfülkét. Maga a felperes sem vitatta, hogy erre képes lett volna, csupán a beszerzés volumenét és az átalakítás költségeit összevetve arra a következtetésre jutott, hogy ez üzletileg nem érte volna meg. Az alperes véleménye az, ha az ajánlattevőnek gazdaságilag nem kifizetődő a beruházás, ne induljon a közbeszerzési eljárásban. A jelen esetben fennálló helyzetért nem lehet az ajánlatkérőt okolni, a dolog lényegéből fakadóan ugyanis az ajánlattevőknek kell kielégíteniük az ajánlatkérők elvárásait és nem fordítva.
A bíróság megállapította, hogy a felperes keresete az alábbiak szerint nem megalapozott:
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint a jogorvoslati eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított 90 napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni. A Kbt. 79. § (8) bekezdés a) pontja szerint a (7) bekezdés szerinti határidő lejártának kiszámításakor a jogsértő esemény bekövetkezésének kell tekinteni a jogellenes tartalmú felhívás, illetőleg ajánlati dokumentáció esetén az ajánlattételi, illetve a részvételi jelentkezési határidő lejártát.
A bíróság teljes mértékben osztja a döntőbizottság álláspontját abban a kérdésben, hogy a felperesnek az ajánlati felhívás tartalmából megismerhető szempontok elleni kifogása elkésett, mivel az ajánlattételi felhívás közzétételétől (2002. január 9.) a jogorvoslati kérelem előterjesztéséig több mint 15 nap telt el. A Kbt. 79. § (8) bekezdés a) pontjának rendelkezéseit abban az esetben lehetett volna alkalmazni, ha a 79. § (7) bekezdés szerinti határidő nem lett volna egyértelműen megállapítható.
Az ajánlatkérő a Kbt. 40. § (1) bekezdése alapján köteles meghatározni az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírást.
A Kbt. 40. § (5) bekezdésének megfelelően az ajánlatkérő a műszaki leírást nem határozhatja meg oly módon, mellyel egyes ajánlattevőket az ajánlattétel lehetőségéből kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos megkülönböztetésüket okozza.
A bíróság hasonlóképpen a döntőbizottsághoz azon az állásponton van, hogy a vezetőfülkére vonatkozó feltételek nem sértik az esélyegyenlőség elvét, mivel az ajánlattevő e feltételek ismeretében vállalkozott a közbeszerzési eljárásban való részvételre. Az ajánlatkérő maga is elismerte, hogy megfelelő beruházás eredményeképpen az ajánlati felhívásnak megfelelő technikai követelményekkel rendelkező járműveket előállíthatott volna. Az esélyegyenlőség elvét tehát semmiképp sem sérti az ajánlatkérő részéről a technikai fejlettség, a munkabiztonság mértékének növelése érdekében történő fejlesztés, ellenkezőleg a piac, a gazdasági élet rendje és a haladás útjában állna, ha az ajánlatkérő nem lenne jogosult ilyen feltételek meghatározására.
A felperes nem tudta és nem is kívánta bizonyítani azt az állítását, melyre hivatkozással kérte a határozat megsemmisítését, nevezetesen hogy az ajánlati felhívásnak megfelelő műszaki specifikáció elvégzésére kizárólag egy konkrét cég képes.
A fenti indokolás alapján a bíróság megállapította, hogy az alperes döntése jogszerű volt, emiatt a felperes keresetét elutasította.
A bíróság a perköltségről a Pp. 78. § (1) bekezdése, valamint a 8/2002. (III. 30. ) IM r. alapján rendelkezett.
Budapest, 2002. szeptember 24.
dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s. k.,
bíró
