Fővárosi Bíróság (0207)
13.K.30.356/2002/12.
A Fővárosi Bíróság a dr. Halmos Tamás ügyvéd (4400 Nyíregyháza, Országzászló tér 1. 1/13.) által képviselt RIVÁL '98 Ipari-Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (4405 Nyíregyháza, Számadó u. 22.) felperesnek a dr. Engler Magdolna jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85., hiv. szám: D.749/9/2001.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő
ÍTÉLETET:
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy a Fővárosi Illetékhivatal felhívására fizessen meg az államnak 10 000 (tízezer) Ft feljegyzett kereseti illetéket, valamint 15 napon belül az alperesnek 10 000 (tízezer) Ft perköltséget.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye, amelye ennél a bíróságnál kell írásban, 3 példányban, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához címezve benyújtani.
INDOKOLÁS
A felperes mint ajánlatkérő a Nyíregyháza, Tünde u. 10. szám alatti telephelyén építendő műanyagnyílászáró-gyártó üzem építésére 2001. augusztus 15-én építési engedélyt kapott. A 118 129 000 Ft-ra tervezett beruházás megvalósítására a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanács a 2721-6/2001. számú határozatával a gazdaságfejlesztési célelőirányzat (GFC) keretének terhére 37 945 000 Ft vissza nem térítendő támogatást, a 4625/2001. (IX. 12.) számú határozatával az aktív foglalkoztatás célelőirányzatának (AFC) terhére 30 000 000 Ft vissza nem térítendő támogatást biztosított a felperesnek. A felperes a támogatás összegére figyelemmel a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálya alá tartozó szervezetté vált.
A felperes 2001. november 14-én tájékoztatta az alperesi döntőbizottság elnökét, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indít. A választott eljárásfajta alkalmazását azzal indokolta, hogy cégük jelentős, műanyag nyílászáró szerkezetekre vonatkozó megrendelést kapott, amelynek legyártására a 2002. április 15-ig kivitelezendő üzemben kerülne sor, és amely az üzem indulását megalapozza. Ezért az üzemet felépítve, felszerelve, gyártásra alkalmas állapotban rendkívüli sürgőséggel, legkésőbb 2002. február 15-ig át kell adni, emiatt a Kbt.-ben előírt egyéb határidők nem lennének betarthatók.
A felperes a NOVI-BER Bt.-t, a KM-Trend Kft.-t, Támcsu Zoltán és Vass László egyéni vállalkozókat hívta fel ajánlattételre 2002. február 15-i teljesítési határidő kikötésével. Az ajánlattételi határidő és az első tárgyalás időpontja 2001. november 19. napjában került meghatározásra, amely egyidejűleg az eredményhirdetés tervezett időpontja volt.
Az alperesi döntőbizottság elnöke 2001. november 27-én jogorvoslati eljárást kezdeményezett a felperes közbeszerzési eljárása ellen, mivel a rendelkezésre álló iratokból a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek fennállását egyértelműen nem látta megállapíthatónak.
A felperes a jogorvoslati eljárás megszüntetését kérte. Hivatkozott arra, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanácstól 2001. szeptember 12-i döntés alapján támogatást nyertek el a beruházás megvalósításához, majd a határozat kézhezvételét követően szereztek tudomást arról, hogy ha a beruházásuk rövid időn belül megvalósul, jelentős mennyiségű megrendelésre tudnak szerződni. A megrendelések beérkezését követően a cégekkel azonnal felvették a kapcsolatot, a megrendeléseket pontosították. A nagy volumenű megrendelés előre nem látható körülmény volt, ezáltal szükségessé vált a tervezett beruházás rendkívüli gyorsasággal való kivitelezése és befejezése. A 2002. április 15-i szállítást kellő mennyiségben és minőségben akkor lehet teljesíteni, ha az üzem 2002. február 15-ig átadásra kerül. Bejelentette, hogy a közbeszerzési eljárást lefolytatta, az eljárás eredményét 2001. november 20-án kihirdette, a nyertes KM-Trend Kft.-vel a szerződést 2001. november 21-én megkötötte.
A felperes hivatkozott arra is, hogy a közbeszerzési eljárás megindítására korábban nem volt lehetősége, mert a területfejlesztési célelőirányzat (TFC) keretének terhére benyújtott pályázata végeredményéről - a Területfejlesztési Tanács 3219-4/2001. (X. 24.) számú elutasító határozatáról - 2001. október 24-én szerzett tudomást.
Az alperes megkeresésére a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanács közölte, hogy a 2001. szeptember 12-i határozatok az ajánlatkérő részére 2001. szeptember 20-án kerültek postai úton kézbesítésre egy általános formalevéllel együtt, amelyben tájékoztatást adtak a szerződéskötés feltételeiről. E levélben egyértelműen felhívták a pályázók figyelmét a közbeszerzésekről szóló rendelkezések betartására. A Területfejlesztési Tanács szerint az ajánlatkérő már a pályázati kiírás megismerésekor tudomással bírt a közbeszerzési törvény szabályainak betartására vonatkozó figyelemfelhívásról, mert a kiírás feltételei között szerepelt, hogy a kedvezményezettnek a támogatás felhasználásakor a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény előírásai szerint kell eljárni.
Az alperes a 2002. január 14-én kelt D.749/9/2001. számú határozatában megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 26. § (1) bekezdés második fordulatára tekintettel a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontját, ezért az ajánlatkérőt 2 000 000 Ft pénzbírság megfizetésére kötelezte.
A határozat indokolása rögzítette, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanács 2001. szeptember 12-i határozatai alapján elnyert 67 945 000 Ft összegű támogatás folytán vált az ajánlatkérő a Kbt. hatálya alá tartozó szervezetté, ezt követően volt abban a helyzetben, hogy a közbeszerzési eljárást megindítsa. A közbeszerzési eljárás megindítására azonban csak 2001. november 14-én, több mint egy hónappal később került sor, annak ellenére, hogy a támogatási szerződés megkötésére 90 + 30 nap állt rendelkezésre, amely alatt a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződést is az ajánlatkérőnek csatolnia kellett volna.
Megjegyezte az alperes, hogy nincs relevanciája annak, hogy a felperes a területfejlesztési célelőirányzat keretének terhére benyújtott pályázatának elutasításáról mikor szerzett tudomást.
Az alperes a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanács válaszlevelében foglaltakra is figyelemmel megállapította, hogy a rendkívüli sürgős helyzet az ajánlatkérő érdekkörében merült fel, ezért az eljárás késedelmes megindítása az ajánlatkérő mulasztására vezethető vissza.
Az alperes a bírságról a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján rendelkezett, annak mértékét a beszerzés értékére és az elkövetett jogsértés súlyára figyelemmel állapította meg.
A felperes keresetet terjesztett elő az alperes határozatának bírósági felülvizsgálata iránt. Álláspontja szerint az alperes tévedett annak megállapításakor, hogy a rendkívüli sürgős helyzet a felperes érdekkörében merült fel. Előadta, hogy 118 129 000 Ft összköltségű beruházást terveztek végrehajtani, amelyből a saját forrás 35 184 000 Ft, a GFC-támogatás 37 945 000 Ft, az AFC-támogatás 30 000 000 Ft, a TFC-támogatás 15 000 000 Ft. A GFC és az AFC keretében nyújtott támogatást biztosító döntésekről 2001. szeptember 20-án értesültek, de a beruházást csak az összes igényelt támogatásról hozott döntés ismeretében kívánták megkezdeni. Ekkor még a beruházás forrásszerkezetéhez 15 000 000 Ft hiányzott, erről csak 2001. október 24-én született döntés, amelyről 2001. november 9-én értesültek. A beruházás ügyében tehát nem léphettek, így a közbeszerzési eljárást sem indíthatták meg addig, amíg a hiányzó 15 000 000 Ft támogatás sorsát nem tudták, ami a tervezett beruházás műszaki összetételére volt kihatással.
A felperes kifejtette, hogy a TFC-támogatás iránti pályázatuk eredményéről való tudomásszerzés után 5 napon belül, 2001. november 14-én megindították a tárgyalásos közbeszerzési eljárást az előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt. A tárgyalásos eljárásból semmilyen előnyük nem származott, az alperes határozata súlyos hátrányt jelentett számukra. A beruházás téli időszakban való kivitelezése előre nem látható többletköltséggel járt, és eddig semmit nem kaptak a részükre a megítélt támogatásokból, így enélkül kellett a beruházást folyamatosan végezniük. A rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények tehát nem társaságuk mulasztásából erednek, a közbeszerzési eljárás megindítása előtt és annak kapcsán is a tőlük elvárható gondossággal jártak el.
Az alperes - fenntartva a határozatába foglalt álláspontját - a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy a felperes a Területfejlesztési Tanács 2001. szeptember 12-i döntése alapján az elnyert támogatás mértékére tekintettel vált a Kbt. hatálya alá tartozó szervezetté, ennek alapján a döntésről történő tudomásszerzést követően volt abban a helyzetben, hogy a közbeszerzési eljárást megindítsa. A közbeszerzési eljárás mielőbbi megindítása azért is szükséges lett volna, mert a Területfejlesztési Tanács rövid határidőt tűzött ki a támogatási szerződés megkötésére, amelynek egyik előfeltétele a közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés csatolása. A felperes saját maga döntött arról, hogy ebben az időpontban közbeszerzési eljárást nem indít arra hivatkozással, hogy a benyújtott valamennyi pályázata még ebben az időpontban nem nyert elbírálást. Mivel a felperes az elnyert támogatások alapján már a Kbt. hatálya alá tartozó szervezetté vált, így nem bírt relevanciával a Területfejlesztési Tanács 2001. október 24-i nemleges döntése azért sem, mert a felperes a területfejlesztési pályázatok befogadását követően a beruházás megkezdődött, és a beruházás jelenleg is folyik.
A felperes keresete alaptalan.
A bíróság az alperes határozatát a módosított 1957. évi IV. törvény (Áe.) 72. §-a és a Pp. 324. § (2) bekezdés c) pontja alapján vizsgálta felül, a tényállást a felek nyilatkozatai és a közigazgatási iratok alapján állapította meg.
A perben eldöntendő kérdés az volt, hogy a felperes a tárgyalásos közbeszerzési eljárás lefolytatásával megsértette-e a Kbt. 70. § (1) bekezdésének c) pontját.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése értelmében a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt a törvény megengedi.
A Kbt. 32. § (2) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az ajánlati felhívást, illetőleg az előminősítési eljárással összefüggő hirdetményt - a szerződés megkötéséhez szükséges engedélyek megléte esetén - akkor teheti közzé, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja értelmében az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
A bíróság rámutat arra, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerint a tárgyalásos eljárást az ajánlatkérő csak akkor alkalmazhatja, ha a rendkívüli sürgősség előre nem látható okból állott elő, és ez az ok nem az ajánlatkérő mulasztása miatt következett be.
A bíróság osztotta az alperes azon álláspontját, hogy a rendkívüli sürgősség bekövetkezése a felperes saját magatartására volt visszavezethető. A felperes a Területfejlesztési Tanács 2001. szeptember 12-i döntéséről nem vitásan 2001. szeptember 20-án értesült, így a Kbt. hatálya alá kerüléséről, a kötelezően lefolytatandó közbeszerzési eljárásról is ekkor szerzett tudomást. A közbeszerzési eljárás mielőbbi megindítása helyett azonban a felperes megvárta a harmadik támogatás elnyerésére beadott pályázatának az elbírálását, majd az elbírálás időpontjára, a pályázat elutasítására és az üzem 2002. február 15-ig történő átadásának szükségességére hivatkozással tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított. A harmadik pályázat eredményétől azonban nem függött az alkalmazott eljárásfajta, mivel az erre vonatkozó döntés meghozatalakor már a támogatás folyósításától függetlenül fennállt a közbeszerzési eljárás lefolytatásának sürgőssége.
Fentiekre figyelemmel a harmadik pályázat tárgyában 2001. október 24-én hozott döntés a tárgyalásos eljárásfajta alkalmazását szükségessé tevő, előre nem látható okként nem értékelhető, ezért a felperes a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára hivatkozással nem volt jogosult tárgyalásos közbeszerzési eljárás indítására.
A kifejtettek alapján megállapítható, hogy az alperes jogszerűen hozott a felperessel szemben elmarasztaló határozatot, ezért a bíróság a felperes keresetét elutasította.
A felperes a Pp. 78. § (1) bekezdése értelmében köteles az alperes költségeinek megfizetésére.
A kereseti illetékről szóló rendelkezés a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdésén alapul.
Budapest, 2002. október 17.
Nagyné dr. Fürjes Erzsébet s. k.,
bíró
